Idén negyven éve, hogy járművezetést tanítok. Elméletet, gyakorlatot, kicsit (B), nagyot (D) és mindent, ami ehhez kapcsolódik. Ez persze nem érdem, csak állapot! Sokszor álmodom arról, hogy mindenki a szabályokat betartva közlekedik, és adott helyzetekben mondhatnám a tanulónak, hogy figyelje a másik járművet, csak le kell utánozni. Ehelyett azonban magyarázni kell, hogy a másik járművezető ugyan nem jelzett, de nekünk kell (!) jelezni az adott szituációban.
Az elméleti tanfolyamot úgy indítom a kezdőknek, hogy inkább csukott szemmel járjanak legalább addig, amíg le nem vizsgáznak, mert amit látnak az nem mindig szabályos.
De komolyan is, mi szakmabeliek szabályosan közlekedünk, mi tudjuk a KRESZ-t? Egyformán is értelmezzük?
Nemrég (a vizsga után) vitába keveredtem a vizsgabiztos kollégával egy szabályértelmezésben, és feltettem a kérdést az épp ott lévő kollégáknak is, hogy megerősítsem saját igazamat. Jól leégtem! A kollégák a vizsgabiztos igazát erősítették. Később megtudtam, hogy volt itt régebben egy vizsgabiztos bácsi, aki ugyanebben a kereszteződésben ezért mindig buktatott. Ebből „okulva” aztán a kollégák ebben a kereszteződésben azóta így oktatnak.
„Én ezt azért tanítom így, mert ha nem, X.Y. megbuktatja. Én pedig azért, mert Z. vizsgabiztos buktat érte…”  Véletlenül sem szeretnék általánosítani, de ez a jelenség ma létezik.
Közben elkanyarodtam a lényegtől. A vita a kereszteződésben való egyenes továbbhaladásból keletkezett, ahol a tanuló nem használt irányjelzőt, - szerintem helyesen!
Egy olyan útkereszteződésben, ahol az elsőbbséggel rendelkező utak 90 fokos szöget zárnak be egymással, - egyenesen haladva és jobbra bekanyarodva pedig alárendelt útra érkezünk. (Hasonlóan, mint a balra kanyarodó főútvonal esetén.)  A szentendrei Kálvária utca a helyszín, - alább látható kép és egy vonalas ábra a kereszteződésről, a továbbhaladásunkról és a kereszteződés előtt cca. 50 m-re elhelyezett tábláról.
  

Mit mond erre a jogszabály?

29. § (1). Aki járművel irányt változtat (terelővonalat, az úttest szélét vagy képzeletbeli felezővonalát átlépi, forgalmi sávot változtat, másik útra bekanyarodik, főútvonalról vagy szilárd burkolatú útról letér stb.) köteles az azonos irányban vagy szemben haladó, irányt nem változtató járműveknek elsőbbséget adni.
A jogszabály tehát a 29. § (1) -ben határozza meg, hogy mi az irányváltoztatás. (A „kanyarodási szabály” is itt van leírva, de most nem az a lényeg.)

Tehát az irányváltoztatás: 1. terelővonal, úttest szélét jelző vagy képzeletbeli felezővonal átlépése; 2. forgalmi sáv változtatása; 3. másik útra bekanyarodás; 4. főútvonalról letérés; 5. szilárd burkolatú útról letérés.     A mi esetünkben, amikor egyenesen haladtunk, ezek közül egyik sem teljesült!

 Az irányváltoztatást - ide nem értve a körforgalmú útra történő bekanyarodást - a művelet előtt kellő időben megkezdett és annak befejezéséig folyamatosan adott irányjelzéssel kell jelezni. A paragrafus 2. bekezdésben pedig a jogszabály hozzárendeli az irányjelzést az irányváltoztatáshoz a már leírt módon.

Irányváltoztatás tehát a főútvonalról vagy szilárd burkolatú útról letérés. A jogszabály nem azt mondja, hogy „aki elsőbbséggel rendelkező útról letér…” A jogalkotó nyilván így fogalmazza meg, ha ez a szándéka, - és ezzel az általam említett egyenes továbbhaladást is irányjelzéshez kötné. Hallottam persze ellenérveket, de mindegyik olyasmit magyarázott bele a jogszabályba, ami nincs benne.
Azt se felejtsük el, hogy „elsőbbséggel rendelkező útvonal” nincs a KRESZ-ben, csak „főútvonal” és „elsőbbséggel rendelkező út” van!

De hadd ragozzam még…

Miről is kellene nekem tudnom, hogy az egyenes továbbhaladás irányjelzéshez kötött az adott szituációban? A „kereszteződés alárendelt úttal” veszélyt jelző tábla jelezné ezt?
Tételezzük fel, hogy szabályos veszélyt jelző tábla lenne kihelyezve az adott kereszteződés előtt. (és nem ilyen fából vaskarika, mint itt…) A veszélyt jelző tábla - ugye - nem az útkereszteződésben van elhelyezve, (mint pl. a kanyarodó főútvonal esetében az azt jelző táblakombináció,) hanem 50 - 100 méterrel előtte, - mert itt lakott területen vagyunk. Simán befér még egy útkereszteződés a tábla és a jelzett kereszteződés közé. Az innen érkező jármű vezetője nem is észlelheti a táblát, tehát ehhez nem köthető. A veszélyt jelző tábla amúgy is csak „kihelyezhető”, számtalan esetben nincs is. Akkor marad a kereszteződésben a szemben haladó járműveknek elhelyezett elsőbbséget szabályozó tábla.
Az elmúlt negyven évben különböző KRESZ magyarázatokból és tananyagokból tanítom kezdőknek és haladóknak, hogy egy kereszteződés megközelítésekor mely pontokat és milyen sorrendben kell figyelni és kiértékelni, - az egyenes továbbhaladás esetén is. Nem találkoztam még egyetlen tananyagban sem azzal, hogy az eddig jól ismert pontokon kívül azt is kellene figyelni, van-e elsőbbséget szabályozó tábla kihelyezve a szemben haladó járműveknek? Arról nem is beszélek, hogy az említett táblák kihelyezésekor nem is szempont, hogy a szemből érkezőnek jól látható legyen.
Ezért, szerintem értelmetlen is lenne itt az irányjelző használata. Ha balra kanyarodnék (és még mindig az említett szituációról van szó,) akkor balra kellene jeleznem. Nem mentesülök a jelzés alól, mint kanyarodó főútvonal esetén, - és ebben konszenzus van „azokkal” is, akik szerint én értelmezem rosszul a jogszabályt. Vagyis, ha balra megyek, balra jelzek, ha egyenesen megyek, akkor pedig jobbra jelzek (?) - ennek nem lenne sok értelme.
Végül pedig nehezményezem, hogy semmilyen KRESZ tananyag, e-learning, KRESZ könyv vagy felkészítő kérdéssorozat – nem foglalkozik az elsőbbséggel rendelkező úttal, csak a szabályos egyenes kereszteződésekkel. Ahol az elsőbbséggel rendelkező út nem egyenesen halad tovább, az kizárólag kanyarodó főútvonal a jelenlegi oktató-anyagokban. Csak egyetlen olyan képes kérdést találtam ahol a jármű bekanyarodott elsőbbséggel rendelkező útról elsőbbséggel rendelkező útra és a kérdés az irányjelző használatra vonatkozott. „Kell-e irányjelzőt használni, ha a gépkocsi bekanyarodik…”. Természetesen „igen” volt a helyes válasz. Pedig kíváncsi lettem volna, hogy az egyenes továbbhaladásra mit találtak ki a kérdés szerkesztői. Lehet, hogy ők is bizonytalanok voltak ebben?
Azt is nagyon sajnálom, hogy nincs lehetőség, nincs egy olyan központi fórum (oktatóknak, vizsgabiztosoknak) ahol hivatalos állásfoglalást lehetne kérni a KRESZ jogszabályok értelmezésben. Pedig sok vitát és félremagyarázást lehetne elkerülni vele, estleg egyformán értelmeznénk a KRESZ szabályait.

Lenkefi László