A képzési rendeletmódosítás részleteiben

 Tavaly (2018.) az 1988. évi I. törvény (Kkt.) 18. § (8) alapján a 284/2018. (XII.21.) Kormányrendelettel létrehozták a KAV-ot 2019.január 1-ei hatállyal. Szükségessé vált a Miniszteri rendeletek módosításai is.

 MK. 213. szám 2019.12.20. P.

45/2019. (XII. 20.) ITM rendelet A KAV Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság működésével összefüggő egyes közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

Hatályos 2020.01.01.-től.

5. A közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 41/2004. (IV. 7.) GKM rendelet módosítása

Az 1978. április 1. után megszerzett PÁV minősítés kiadására írásbeli kérelmet kell beadni a Vizsgaközponthoz, az igazolás díja 3000,- Ft.

 A PÁV vizsgálat 2 munkanapon belüli lemondása vagy meg nem jelenés esetén kizárólag a Vizsgaközpont szabályzata alapján van mód a befizetett díj visszatérítésére.

 

6. A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet módosítása

Egyes fogalmak pontosítása és újak meghatározása történt az Értelmező rendelkezésekben.

(A rendelet alkalmazásában:)

12. jelentkezési lap: olyan a bizonylati albumban szereplő nyomtatvány vagy elektronikus űrlap, mely jogviszonyt hoz létre a jelentkező és a vizsgaközpont között, amennyiben az a bizonylati albumban meghatározott módon került kitöltésre illetve benyújtásra a vizsgaközponthoz, és amely a tanuló képzéséhez és vizsgáztatásához szükséges adatokat tartalmazza.”

A jelentkezési lap leadásával a tanuló/ vizsgázó jogviszonyba kerül a Vizsgaközponttal, amiről tudomással kell bírnia. (Valamelyest hasonló, mint a képzőszervvel a Felnőttképzési szerződés.)

47. vizsgaközpont: a KAV Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság.

Új fogalmakként jelennek meg: Vizsgaszabályzat, Akkreditáció, Akkreditációs eljárás, Animáció.

(A rendelet alkalmazásában:)

„48. Vizsgaszabályzat: a vizsgaközpont által a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben kiadott szabályzata;”

A 24/2005. GKM r. 8. számú melléklete (A közúti járművezetők vizsgáztatására vonatkozó részletes eljárási rend) bizonyos részei a Vizsgaközpont Dokumentumtárában a Vizsgaszabályzat című dokumentumban találhatók. (http://kavk.hu/wp-content/uploads/2019/11/vizsgaszabalyzat_20191101.pdf)

A képző szervek tanuló részére készített írásos tájékoztatójának tartalmi követelményei: 24/2005. GKM r. 2. számú melléklete

A vizsgára jelentkezés rendje: 24/2005. GKM r. 8. számú mellékletének 3.; 3.1.; 3.2.1.; 3.2.2.; 3.2.3. és 3.3. pontjai

A vizsgázó értesítési rendje: 24/2005. GKM r. 8. számú mellékletének 2.1.; 2.2.; 3.4. és 3.5. pontjai

A vizsgák szervezési rendje: 24/2005. GKM r. 8. számú mellékletének 4.; 4.1.; 6.1.; 6.2. pont harmadik mondata; továbbá a 7.2.; 7.2.1.; 7.2.3.; 7.3.2.; 7.4.3.; 7.5.6. és a 7.5.6.1. c) pontjai

A vizsgán meg nem jelenés következményeinek részletszabályai: Előzetes kimentési okok: 24/2005. GKM r. 8. számú mellékletének 5.4. pontja; Utólagos kimentési okok

„49. Akkreditáció: az e-learning rendszerű képzésben alkalmazható zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszer, a digitális tananyagok, vagy a korszerű szimulátorok meghatározott időintervallumig tartó alkalmassága;

50. Akkreditációs eljárás: az e-learning rendszerű képzésben alkalmazott zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszer, a digitális tananyagok, vagy a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésénél és vizsgáztatásánál alkalmazott korszerű szimulátorok alkalmasságának megállapítására irányuló eljárás;

51. Animáció: speciális pedagógiai és didaktikai elvárásoknak megfelelő olyan mozgó képi megjelenítés, amely szemléletes formában való bemutatással segíti elő az adott tananyag megértését.”

A közúti járművezetők képzése címnél A képzés engedélyezése alcím (3. §) két bekezdéssel egészül ki:

„(7) Valamely képzőszerv jogutódlással történő megszűnése esetén a képzőszerv helyébe a polgári jog szabályai szerinti jogutódja lép.

(8) A jogutódlás tényét a jogutód képzőszerv a közlekedési hatóság részére a jogutódlás napjától számított 8 napon belül köteles bejelenteni. A közlekedési hatóság a képzési engedélyt visszavonja, amennyiben a jogutód a képzési engedélyben foglalt tárgyi és személyi feltételeket nem teljesíti.”

 

A képzés tartalma és feltételei (5. §)

„(1) A képzést e rendelet mellékletei, valamint a közlekedési hatóság közlekedésért felelős miniszter által kiadott tanterv szerint kell megtartani. A képzés és a vizsgáztatás során a képzési és vizsgáztatási tevékenység végzéséhez a közlekedési hatóság közlekedésért felelős miniszter által előírt dokumentumokat (az ún. „Bizonylati album”-ban szereplő nyomtatványokat) kell alkalmazni.”

„(3) A tanulók számára a képző szerv által - a 2. melléklet alapján - elkészített vállalkozási feltételekben meghatározott óraszámok szerinti tanórákon - az (5) bekezdésben meghatározottak figyelembe vételével - való részvétel és az előírt feladatok képző szerv által igazolt teljesítése kötelező.”

 

A vizsgáztatás általános előírásai (9. § (1) bekezdés) szerint az elméleti és gyakorlati vizsgáztatással kapcsolatos eljárás követelményrendszerének szabályozása több helyen található: 24/2005. GKM r. 8. mellékletében, a közlekedésért felelős miniszter (ITM) által kidolgozott Tantervi és Vizsgakövetelményekben, valamint a Vizsgaközpont Vizsgaszabályzatában együttesen kerül szabályozásra.

A közlekedésért felelős miniszter hatásköre a Tantervi és Vizsgakövetelmények, a Bizonylati albumok és egyéb szakmai szabályozók kiadásának joga. A Vizsgaközpont dolgozza ki a Vizsgaszabályzatot, valamint a Vizsgáztatás rendje és ügyvitele dokumentumait.

 

Az elméleti és a gyakorlati vizsgára bocsátás feltételeinél (10. § (1) g) pont és 11. § (1) g) pont) a közlekedésbiztonsági alkalmasság igazolásaként a vizsgázó köteles bemutatni a vezetői engedélyét, még akkor is, ha nem előfeltétele a megszerezni kívánt kategóriának a meglévő engedély.

 

Hatályát veszti: 16. § A közlekedési hatóság eljárása és az általa végzett tevékenység

A szakoktatókkal kapcsolatos változások:

A szakoktatói szaktanfolyami felvételi vizsgára jelentkezés feltételei: (18. § (3) b) pontja)

„b) alapképzésre jelentkezés esetén legalább két éve érvényes „B” kategóriás vezetői engedély, amely nem minősül kezdő vezetői engedélynek:

ba) „A” kategóriás kiegészítő képzésre jelentkezés esetén legalább két éve érvényes „A” kategóriás vezetői engedély,

bb) „C” kategóriás kiegészítő képzésre jelentkezés esetén legalább két éve érvényes „C” kategóriás vezetői engedély,

bc) D kategóriás kiegészítő képzésre jelentkezés esetén legalább két éve érvényes „D” kategóriás vezetői engedély,

bd) E kategóriás kiegészítő képzésre jelentkezés esetén legalább két éve érvényes „CE” kategóriás vezetői engedély,

be) Trolibusz kategóriás kiegészítő képzésre jelentkezés esetén legalább két éves „Tr” kategóriás vezetői engedély.”

A szakoktatói szaktanfolyam alapképzésre a jelentkezés feltétele a legalább 2 éve érvényes, nem kezdő, „B” kategóriás vezetői engedély.

Az „A” és „C” kategóriák kiegészítő képzésnek kerültek át.

Ennek megfelelően módosították a végzettséggel végezhető oktatások körét, amit a 3. mellékletben a 2. pontban 2.6. alponttal egészítettek ki:

„2.6. A „Tr” kategóriás járművezető képző tanfolyam elméleti tantárgyait csak a közúti járművezető szakoktatói „Tr” kategóriás kiegészítő képzést és az azt követő vizsgát sikeresen teljesített szakoktató végezheti. A 2019. szeptember 1-jét követően indult közúti járművezető szakoktatói szaktanfolyamon szerzett, csak közúti járművezetői szakoktatói alapképzést és az azt követő vizsgát sikeresen teljesített szakoktató – tevékenységi engedély kiadását követően – közúti járművezetés gyakorlati képzést csak „B” kategóriás járművezető képző tanfolyamon oktathat.”

A 18. § (5) bekezdése szerint: „Szakoktatói szaktanfolyam csak a 3. melléklet 2.1 pontjában említett szakok együttes megszerzésére irányuló alapképzésre vagy az „A”, „C”, „D”, „E”, „Tr” kategóriás járművezetési gyakorlat szakos kiegészítő képzésekre indíthatók.”

Az alapképzés képesítése így Közlekedési ismeretek, Műszaki ismeretek és Járművezetési gyakorlat „B” kategóriában oktatására jogosít majd.

A szakoktatók ledolgozható órakeretét érintő változás, hogy a 22. §-ban törölték a „ két egymást követő naptári héten legfeljebb 96 tanórában” szövegrészt, így csak a „szakoktató járművezetést naponta legfeljebb 10 tanórában oktathat” mondat maradt meg a jogszabályban.

Változás következett be a szakoktató iratai tekintetében is (23. § (1) bekezdés):

„A szakoktató oktatás, valamint járműkezelési, rutin és forgalmi vizsgáztatás közben köteles magánál tartani

a) a vezetői engedélyét, és a szakoktatói igazolványát, ez utóbbit köteles jól láthatóan magán viselni,

b) a járművezetési gyakorlat tantárgy oktatásakor és a gyakorlati vizsgán az a) pontban foglaltakon kívül a jármű forgalmi engedélyét, a jármű kötelező biztosítása meglétének igazolását, az érvényes oktatójármű-igazolást és a vezetési kartont.”

 

A vizsgabiztosokkal kapcsolatos változás pedig (28. § (1) bekezdés):

„A vizsgabiztos vizsgáztatás közben köteles magánál tartani a vezetői engedélyét és a vizsgabiztosi igazolványát, ez utóbbit köteles jól láthatóan magán viselni.

 

GKI: Közúti közlekedési szakemberek szaktanfolyami képzése és vizsgáztatása (33. §):

„(4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti szakmai alkalmasság feltételeinek az a szaktanfolyami képző szerv felel meg, amelynél igazolt az adott szaktanfolyam megtartásához szükséges, a vizsgaközpont által meghatározott személyi feltételek, továbbá a 3. melléklet 3.1.1 és 3.1.2 alpontja, és a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti szaktanfolyamra vonatkozó jogszabály szerint meghatározott tárgyi feltételek megléte.”

A GKI képzőszerv személyi feltételeit a Vizsgaközpont határozza meg.

„(8) A szakképesítést igazoló okmányokat - a sikeres vizsgát tett jelöltek részére - a vizsgaközpont adja ki.”
„(9) A szaktanfolyami képzésre és vizsgáztatásra a hatályos jogszabályi rendelkezések mellett a szaktanfolyami képzés tekintetében a közlekedésért felelős miniszter, a szaktanfolyami vizsgáztatás tekintetében a közlekedésért felelős miniszter valamint a vizsgaközpont által a képzés, vizsgáztatás körében jogszabály alapján kiadott utasításait, szabályzatait megfelelően alkalmazni kell.”

A képzés és vizsgáztatás ellenőrzése, szakfelügyelet

34. § „(2) A közúti járművezetői vizsgákon közreműködő vizsgabiztos tevékenységének szakfelügyeletét nem szakfelügyeleti célú ellenőrzését a munkáltatói jogkör gyakorlója vagy az általa megbízott személy végezheti. Ez a korlátozás nem érinti a munkáltató nem szakmai tevékenységhez kötődő egyéb belső ellenőrzését.”

35. § „(6) A közlekedési hatóság által meghatározott módon a közúti járművezetők gyakorlati képzésének soron kívüli ellenőrzése és szakfelügyelete soron kívüli ellenőrzése végezhető a közúti forgalomban történő megállítással is.”

 

A képzési engedély felfüggesztése és visszavonása (37. §)

A közlekedési hatóság a képzési engedélyt

a) visszavonja, ha a felfüggesztő a képző szerv a felfüggesztő határozatban meghatározott feltételeknek, az abban meghatározott időtartamon belül nem tesz eleget;

b) a képző szerv visszavonhatja, ha a képző szerv a képzési tevékenység gyakorlására vonatkozó előírásokat megszegte;

 

 „A képzés szüneteltetése” alcíme helyébe a következő alcím lép:

„Az akkreditációs eljárás

38. § (1) A közlekedési hatóság évente egy alkalommal – a Közlekedési Szakértői Testület akkreditációs eljárás követelményeinek meghatározására, az akkreditációs jog visszavonására irányuló, a közlekedésért felelős miniszter részére benyújtott javaslata alapján – pályázatot hirdet az e-learning rendszerű képzésben alkalmazható zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszer (a továbbiakban: Rendszer) és az e-learning rendszerű képzéshez szükséges digitális tananyagok (a továbbiakban: Tananyag) tanúsításának, minősítésének megszerzésére.

(2) A pályázati kiírást közzé kell tenni a közlekedésért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján. A pályázatok beadásának határideje a kiírástól számított 30 nap, a pályázathoz mellékelni kell az igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást.

(3) A közlekedési hatóság az akkreditáció megszerzésére irányuló pályázattal kapcsolatos döntését a Közlekedési Szakértői Testület állásfoglalásának figyelembe vételével hozza meg. A pályázatokat a beérkezés sorrendjében abból a szempontból vizsgálja, hogy megfelelnek-e:

a) a Rendszer vonatkozásában

aa) a jogszabályi követelményeknek,

ab) az (1) bekezdésben előírt követelményeknek,

ac) a pályázati kiírásnak.

b) a Tananyag vonatkozásában

ba) a jogszabályi követelményeknek,

bb) az (1) bekezdésben előírt követelményeknek,

bc) a közlekedésért felelős miniszter által kiadott tantervi, valamint

bd) a pályázati kiírásnak, és

be) színvonala és kidolgozottsága tekintetében – ideértve, de nem kizárólagosan a speciális pedagógiai és didaktikai elvárásokat valamint az animációk és tesztek színvonalát és mennyiségét – elérik az adott képzésen akkreditált tananyagok átlagos színvonalát.

(4) Akkreditálni a Rendszert és valamely képzés teljes elméleti ismeretanyagát megfelelően feldolgozó e-learning Tananyagot lehet. Az akkreditálásra benyújtott Rendszernek és a Tananyagnak meg kell felelnie a 38/A. §-ban előírt követelményeknek és a (1) bekezdés szerinti pályázati kiírásnak.

(5) A sikeres akkreditáció eredményeként a közlekedési hatóság a Rendszert vagy Tananyagot a képzési tevékenység során felhasználhatónak minősíti, és akkreditációs számmal látja el.

(6) Az akkreditáció eredményét a beadási határidőtől számított 60 napon belül kell kihirdetni. A Rendszer és a Tananyag akkreditációjának érvényességi ideje legfeljebb 38 hónap a kihirdetést követően.

(7) Az akkreditáció érvényességi ideje alatt a Rendszer és a Tananyagakkreditációját megszerző képző szerv köteles gondoskodni a tantervi és jogszabályi megfelelőségről és erről a közlekedési hatóságot írásban értesíteni. A közlekedési hatóság a Rendszer és a Tananyag változtatásait ellenőrizheti.

(8) Amennyiben az akkreditált Rendszer vagy Tananyag a (7) bekezdés szerinti kötelező módosítása szerinti változata az erre vonatkozó felszólítást követő 10 munkanapon belül sem felel meg a jogszabályi, tantervi, akkreditációs előírásoknak, a közlekedési hatóság a Rendszer vagy a Tananyag akkreditációját visszavonja.

(9) A közlekedésért felelős miniszter az akkreditált Rendszer és a Tananyag listáját és akkreditációs számát honlapján közzéteszi.

38/A. § (1) Az e-learning rendszerű képzésben alkalmazható Rendszer akkor akkreditálható, ha:

a) a képző szerv az akkreditációs időszak teljes idejére igazolja a tanúsított és szabványos Rendszer jogszerű felhasználhatóságát legalább ezer konkurens (egyidejű) felhasználóra vonatkozóan,

b) a Rendszerhez és a tanulók részére a folyamatban lévő aktuális képzések Tananyagaihoz folyamatos, időkorlátozás nélküli (7×24 órás rendelkezésre állással) tanulói hozzáférést biztosít,

c) a közlekedési hatóság részére a Rendszerhez és annak minden Tananyagához folyamatos, időkorlátozás nélküli hozzáférést biztosít,

d) adatbázisában rögzíti a tanuló aktuális képzésben történő előrehaladását, a Rendszerben eltöltött idejét, értékeli és rögzíti a tanulónak a Tananyagban szereplő ellenőrző kérdésekre adott válaszait, eredményeit, a tanuló Rendszerben történő kötelező regisztrációját követően a tanuló egyedi azonosítójával a Rendszerbe történő belépéseit – ideértve a tanulói számítógép IP címének naplózását is azzal, hogy a tanuló Rendszerben eltöltött idejét minden esetben rögzíteni (naplózni) kell,

e) az e-learning képzésben részt vevő tanuló adatait tartalmazó állományt (a továbbiakban: e-learning képzés kezdés bejelentés) a hozzáférés kiadását követően haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül el kell küldenie a közlekedési hatóság által meghatározott módon a vizsgaközpont részére,

f ) a tanuló e-learning képzésének befejezésekor a Rendszernek – képzési igazolás kiállításával egyidejűleg – a tanuló adatait és képzésének leíró adatait az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott, a közlekedési hatóság által meghatározott szabványos XML formátumú és adattartalmú állományban (a továbbiakban: e-learning képzési statisztika) kell tárolnia; az e-learning képzési statisztikát a képző szervnek legalább 5 évig kell megőriznie, illetve a Rendszernek haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül el kell küldenie a közlekedési hatóság által meghatározott módon a vizsgaközpont részére,

g) a tanuló e-learning képzésének befejezésekor a Rendszernek automatikusan ki kell állítania, és az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátnia a 7. § szerinti igazolást (a továbbiakban: e-learning képzési igazolás) a közlekedési hatóság által meghatározott adattartalommal; a kiállított e-learning képzési igazolást a Rendszernek a kiállítást követően haladéktalanul el kell küldenie vagy letölthetővé kell tennie az iskolavezetőnek és a tanulónak; az így előállított e-learning képzési igazolást a képző szervnek legalább 5 évig kell megőriznie, illetve a Rendszernek az e-learning képzési igazolás kiállítását követően haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül el kell küldenie a közlekedési hatóság által meghatározott módon a vizsgaközpont részére,

h) biztosítja a SCORM formátumú szabványos – a közlekedési hatóság által rendelkezése bocsátott – kiegészítő ismeretanyag képzéshez történő hozzáadását,

i) a képzési folyamat megszakíthatók és az egyéni azonosítást követően folytatható,

j) a fejezetek végén kérdésbankból véletlenszerűen önellenőrző tesztet biztosít a tanuló számára,

k) az önellenőrző tesztek a tanuló által a képzési folyamatban tetszőleges számban ismételhetőek,

l) a modulok végén önellenőrző tesztet biztosít a tanuló számára és csak akkor lehet elvégzett a modul, ha a tanuló az adott modul ismeretanyagából feltett megfelelő számú kérdésekre legalább 85%-ban helyes választ adott.

(2) A képzés Tananyaga akkor megfelelő, ha:

a) a képzés Tananyagát – az e-learning tananyagokra vonatkozó speciális pedagógiai és didaktikai elvárásokra figyelemmel – olyan mennyiségű és színvonalú animációval és önellenőrző teszttel kell megvalósítani, hogy az előírt ismeretanyagot egy átlagos képességű tanuló külső segítség nélkül is el tudja sajátítani és megszerzett tudásának megfelelőségéről önállóan meg tudjon győződni,

b) a képzésen belül a Tananyagnak modulárisan épül fel oly módon, hogy egy átlagos képességű tanulónak képesnek kell lennie bármely modul egyszerre történő elvégzésére. A modulokat fejezetekbe kell szervezni olyan módon, hogy egy fejezet legfeljebb tíz modult tartalmazhat.

38/B. § (1) A közlekedési hatóság évente egy alkalommal – a Közlekedési Szakértői Testület akkreditációs eljárás kiírásával kapcsolatos javaslata alapján – pályázatot hirdet a járművezetési veszélyhelyzetek gyakorlására alkalmas szimulátor típusok tanúsításának, minősítésének (a továbbiakban: akkreditáció) megszerzésére.

(2) A közlekedési hatóság a pályázati kiírást a honlapján közzéteszi. A pályázatok beadásának határideje a kiírástól számított 30 nap, a pályázathoz mellékelni kell az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.

(3) A közlekedési hatóság az akkreditáció megszerzésére irányuló pályázattal kapcsolatos döntését a Közlekedési Szakértői Testület állásfoglalásának figyelembe vételével hozza.

(4) Az akkreditáció eredményét a beadási határidőtől számított 60 napon belül kell kihirdetni.

(5) A szimulátor típus sikeres akkreditációja esetén a közlekedési hatóság – a szakértői testület javaslata alapján típusakkreditációt ad ki, továbbá a közlekedésért felelős miniszter által – a Közlekedési Szakértői Testület szakmai állásfoglalására valamint a pályázati kiírásban foglaltakra figyelemmel – meghatározott, az elbírálás időpontjában hatályos szimulátor berendezések akkreditálásának módjára vonatkozó eljárásrend és mellékletei szerint meghatározza, hogy az adott típusú szimulátor típus mely képzésekre és vizsgákra (tehergépkocsi vezetői vagy autóbuszvezetői), mely időpontig alkalmas. A pályázat alapján a közlekedési hatóság – megfelelés esetén – a benyújtott pályázat tárgyát képező szimulátor berendezésre vonatkozóan akkreditációs számot ad ki, illetve ellátja az engedély érvényességét jelző matricával (a továbbiakban: matrica).

(6) A képzési és vizsgarész csak a közlekedési hatóság által ellátott akkreditációs számmal és matricával rendelkező szimulátoron végezhető.

(7) A közlekedési hatóság a közlekedésért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzéteszi a típusakkreditált szimulátor típusok, valamint engedélyezett berendezések listáját.

(8) A közlekedési hatóság a képzőszerv erre irányuló kérelme alapján – típusakkreditációs eljárás lefolytatása nélkül, a típusra vonatkozó akkreditációs érvényességi időtartamig akkreditációs számmal és matricával látja el azon szimulátor berendezést, amely tekintetében megállapította, hogy az típus azonos valamely érvényes akkreditációval rendelkező szimulátor típussal.”

Az akkreditációs eljárás a 24-es rendelet 16. mellékleteként jelent meg eddig.

Jogszabályban kellett rögzíteni, hogy a „vizsgaközpont a Vizsgaszabályzatot honlapján teszi közzé.” Záró rendelkezések (41. § (5) bekezdés). Ez mindenki számára elérhető, megtekinthető.

Hatályát veszti a 24/2005. GKM r. 1. melléklete: A képzési engedély tartalma

A 2016. évi CL. törvény (az általános közigazgatási rendtartásról: Ákr.) alapján az engedélyező Innovációs és Technológiai Minisztérium határozza meg.

Hatályát veszti a 24/2005. GKM r. 2. melléklete: A képző szerv tájékoztatási kötelezettsége a járművezető és a közlekedési szakember képzésben résztvevők számára

Hatályát veszti a 24/2005. GKM r. 7. melléklete: A vizsgáztatás feltételei

A Vizsgaszabályzatba helyezték át.

 

Jelentősen módosult a 24/2005. GKM r. 8. melléklete: Tartalmi elemei közül számosat a vizsgáztatás Bizonylati albumának különböző fejezeteibe helyeztek át, több előírás a Vizsgaszabályzatba, valamint a Vizsgáztatás rendje és ügyvitele dokumentumokba került.

A korábbi 1.1. pontban szereplő vizsgáztatás okmányai a vizsgáztatásra vonatkozó „Bizonylati album” IV. fejezetébe kerültek áthelyezésre.

A korábbi 1.3. pontban szereplő, a vezetési kartonra vonatkozó rész a vizsgáztatásra vonatkozó „Bizonylati album” V. fejezetébe került áthelyezésre.

A korábbi 1.4. pontban szereplő, a vizsgajegyzőkönyvre vonatkozó rész a vizsgáztatásra vonatkozó „Bizonylati album” VII. fejezetébe került áthelyezésre.

A korábbi 2. pontban szereplő, vizsgaközpont ügyfélszolgálati tevékenységére vonatkozó rész a „Vizsgaszabályzat”-ba került áthelyezésre.

A korábbi 3. – 3.3. pontokban szereplő, a gyakorlati vizsgaigények jelentésére vonatkozó részek a vizsgáztatásra vonatkozó „Bizonylati album” V. fejezetébe került áthelyezésre.

A korábbi 3.4. – 4.1. pontokban szereplő, vizsgázó értesítésére, a vizsgák szervezésére és a vizsgafeltételek biztosítására vonatkozó részek a „Vizsgaszabályzat”-ba kerültek áthelyezésre.

A korábbi 5.3. pontban szereplő, a vizsgahelyre való érkezésre vonatkozó rész a „Vizsgáztatás rendje és ügyvitele”-be került áthelyezésre.

A korábbi 5.4. pontban szereplő, a vizsgán meg nem jelenésre vonatkozó rész a „Vizsgaszabályzat”-ba került áthelyezésre.

A korábbi 5.5. pontban szereplő, a személyazonosság megállapítására vonatkozó rész a „Vizsgáztatás rendje és ügyvitele”-be került áthelyezésre.

A korábbi 5.7. pontban szereplő, a vizsgán történő rendkívüli eseményre vonatkozó rész a „Vizsgáztatás rendje és ügyvitele”-be került áthelyezésre.

A korábbi 6. – 6.1. pontokban szereplő, az elméleti vizsgáztatás szabályaira vonatkozó rész a „Vizsgaszabályzat”-ba került áthelyezésre.

A korábbi 6.1.2. – 6.1.7. pontokban szereplő, az elméleti vizsgáztatásra vonatkozó részek a „Vizsgáztatás rendje és ügyvitele”-be kerültek áthelyezésre.

A korábbi 6.2.1. – 7. pontokban szereplő, szóbeli vizsgára vonatkozó részek a „Vizsgáztatás rendje és ügyvitele”-be kerültek áthelyezésre.

A korábbi 7.2. – 7.2.1. pontokban szereplő, a járműkezelési vizsgára vonatkozó részek a „Vizsgaszabályzat”-ba kerültek áthelyezésre.

A korábbi 7.2.4.2. – 7.2.4.4. pontokban szereplő, a járműkezelési vizsgán résztvevők feladataira vonatkozó részek a „Vizsgáztatás rendje és ügyvitele”-be kerültek áthelyezésre.

A korábbi 7.3. pontban szereplő, a biztonsági ellenőrzés és üzemeltetési vizsga feltételeire, a vizsga résztvevőinek feladataira vonatkozó részek a „Vizsgáztatás rendje és ügyvitele”-be kerültek áthelyezésre.

A korábbi 7.4. pontban szereplő, a rutin vizsga feltételeire, a vizsga résztvevőinek feladatira vonatkozó részek a „Vizsgáztatás rendje és ügyvitele”-be kerültek áthelyezésre.

A korábbi 7.5 pontban szereplő, a forgalmi vizsga feltételeire, a vizsga résztvevőinek feladatira vonatkozó részek a „Vizsgáztatás rendje és ügyvitele”-be kerültek áthelyezésre.

 

 „8. melléklet a 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelethez

A közúti járművezetők vizsgáztatására vonatkozó részletes eljárási rend

I. A vizsgáztatás általános szabályai

1.1. A vizsgáztatás feltételeinek ellenőrzése

Vizsgát az a vizsgázó tehet, aki a vizsgajegyzőkönyvön szerepel, a kiírás szerinti időpontban a vizsga

helyszínén vizsgára alkalmas állapotban megjelent, és a személyazonosságát hitelt érdemlően igazolni tudja.

A már hitelesített (lezárt) vizsgajegyzőkönyvre további vizsgázó nem vehető fel.

 

1.2. Vizsgatárgyak és a gyakorlati vizsgatárgyak vizsgaideje (percben)

A

B

C

D

 

1.

B1

B2

B3

B4

C1

C2

C3

C4

C5

C6

C7

C8

 

2.

Elméleti vizsgatárgyak

Gyakorlati vizsgatárgyak vizsgaideje

 

3.

Kategória

Szü

F1-2

Mu

Jk

R

F3)

Megjegyzés

 

4.

1

2

1

2

1

2

1

3

 

5.

AM

X

15

10

30

20

6.

A1

X

20

15

50

40

7.

A11)

X

50

40

8.

A2

20

15

50

40

11. § (5) bekezdés a) pont

9.

A2

X

20

15

50

40

10.

A

20

15

50

40

11. § (5) bekezdés b) pont

11.

A2)

X

20

17

50

40

12.

B

X

60

50

2012. január 1-jétől

13.

B

X

20

15

50

40

39. § (2) bekezdés szerint

2011. december 31-ig

 

14.

B96

X

X

–15

10

15.

B1

X

20

17

50

40

16.

BE

X

X

X

15

10

15

10

50

40

17.

C1

X

X

X

20

15

15

10

60

45

18.

C

20

15

15

10

60

45

11. § (5) bekezdés c) pont

19.

C

X

X

X

20

15

15

10

60

45

20.

C1E

X

X

15

10

20

15

60

45

21.

CE

X

X

15

10

20

15

60

45

22.

D1

X

15

10

15

10

60

45

23.

D

X

15

10

15

10

105

90

24.

D1E

X

X

X

15

10

15

10

60

45

25.

DE

X

X

15

10

15

10

60

45

26.

T

X

X

20

15

15

10

35

25

27.

T

15

10

35

25

11. § (3) bekezdés c) pont

 

28.

K

X

 

29.

Trolibusz

X

X

X

X

15

10

15

10

50

40

 

                                                                                             

 

 

Kö = Közlekedési alapismeretek. Tartalmaz járművezetés elméleti, valamint az „A”, „A korl.”, „B”, „T” kategóriáknál, továbbá az „A1”, „A2” és „B1” kategóriánál szerkezeti és üzemeltetési kérdéseket is.

Szü = Szerkezeti és üzemeltetési ismeretek.

Bü = Biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés

Jk = Járműkezelési vizsga.

R = Rutin vizsga.

F = Forgalmi vizsga.

Mu = Munkavédelem, tűzvédelem, szállítás.

F 1–2 = F 1–2 számú trolibusz jelzési és forgalmi utasítás.

A gyakorlati vizsgák esetében a táblázat szerinti

az 1. jelű oszlop időértékei a teljes vizsga időket,

a 2. jelű oszlop időértékei a feladatok végrehajtására biztosított maximális időket,

a 3. jelű oszlop időértékei a közúton vezetéssel töltött időket jelentik.

1. érvényes B kategóriás vezetői engedély esetén.

2. azon 24. életévét betöltött vizsgázó esetében, aki nem rendelkezik „A2” vagy „A korl.” kategóriás vezetői engedéllyel, ez esetben a járműkezelési vizsga kiegészül az „alkalmassági feladat” végrehajtásával.

3. A forgalmi vizsga idejébe nem számít bele a kérelmező fogadása, a jármű közúti közlekedésbiztonsággal összefüggő műszaki ellenőrzése, valamint a gyakorlati vizsga eredményének kihirdetése.

 

1.3. A vizsga értékelése

A vizsga eredménye sikeres vizsga esetén: „megfelelt”, jelölése: „M”, sikertelen vizsga esetén „nem felelt meg”, jelölése: bekarikázott „1”-es.

Sikertelen a forgalmi vizsga, ha

a) a vizsgázó a 8.1.2.; 8.2.2.; 8.3.2. pontban meghatározott hibát követ el, vagy

b) az a) pontban nem említett egyéb hibából – amelyeket a vizsgabiztos egyenként hibavonallal jelöl – tíznél többet követ el.

 

1.4. Az elméleti vizsgáztatás főbb adatai

A

B

C

D

E

F

1.

Kérdések

Megfelelés

Megengedett hibapontok

Tiszta vizsgaidő

2.

Kategória

Tantárgy

száma (db)

összpontértéke (pont)

pontszáma (pont)

száma (pont)

összesen (perc)

3.

AM

K

25

35

30

5

25

4.

A1, A2, A

K

55

75

65

10

55

5.

B, B1

K

55

75

65

10

55

6.

B96

Szü M

25 25

25 25

21 21

4 4

25 25

7.

C1, C

K Szü M

25 25 25

35 25 25

30 21 21

5 4 4

25 25 25

8.

D1

K

25

35

30

5

25

9.

D

K

25

35

30

5

25

10.

BE D1E

K Szü M

25 25 25

35 25 25

30 21 21

5 4 4

25 25 25

11.

C1E CE

K Szü

25 25

35 25

30 21

5 4

25 25

12.

DE

K Szü

25 25

35 25

30 21

5 4

25 25

13.

T

K M

55 25

75 25

65 21

10 4

55 25

14.

K

K

25

25

20

5

25

                               

1.5. A járműkezelési vizsga értékelésének szempontjai

A vizsgázónak az általa választott járműkezelési minősítő lapon feltüntetett feladatokat kell egymást követő sorrendben végrehajtania. A járműkezelési minősítő lap tartalmazza az egyes részfeladatok esetén a sikertelenséget okozó hibákat, továbbá az összes feladat teljesítése céljából rendelkezésre álló időtartamot.

1.5.1. „Megfelelt” minősítést kell adni a járműkezelési vizsgán a vizsgázónak, ha a biztonsági ellenőrzési, a technikai kezelési és manőverezési feladatokat a rendelkezésre álló időn belül úgy hajtotta végre, hogy sikertelenséget okozó hibát nem követett el.

1.5.2. „Nem felelt meg” minősítést kell adni a vizsgázónak, ha

a) a biztonsági ellenőrzési feladatok vonatkozásában:

aa) a feladatok elvégzéséhez nem rendelkezik kellő ismerettel és jártassággal,

ab) a feladatokat nem hajtja végre,

ac) figyelmetlenségből vagy hozzá nem értésből kárt okozna,

ad) balesetveszélyes helyzetet okoz,

ae) megszegi a vizsgatevékenységgel kapcsolatos munkavédelmi rendelkezéseket;

b) a technikai kezelési feladatok vonatkozásában:

ba) bármelyik technikai kezelési és manőverezési feladat végrehajtásakor sikertelenséget okozó hibát követett el,

bb) a meghatározott idő alatt a feladatokat képtelen végrehajtani, függetlenül attól, hogy a már teljesített feladatok végrehajtásakor sikertelenséget okozó hibát nem követett el.

 

1.6. A biztonsági ellenőrzés üzemeltetési vizsga értékelése

1.6.1. „Megfelelt” minősítést kell adni a vizsgázónak, ha legalább a szükséges ellenőrzési, karbantartási, szerelési műveleteket képes elvégezni, és a szerszámokat szakszerűen használja, továbbá a vizsgatevékenységgel összefüggő munkavédelmi előírásokat megtartja.

1.6.2. „Nem felelt meg” minősítést kell adni a vizsgázónak, ha

a) a vizsgatételen szereplő feladatot, a szükséges ellenőrzési, karbantartási, szerelési műveleteket nem képes elvégezni;

b) figyelmetlenségből, hozzá nem értésből szerkezeti rongálódást okoz vagy okozna;

c) a szerszámokat balesetveszélyesen használja;

d) megszegi a vizsgatevékenységgel kapcsolatos munkavédelmi rendelkezéseket.

 

1.7. A rutin vizsga értékelése

A vizsgázónak az általa választott rutin minősítő lapon feltüntetett feladatokat kell egymást követő sorrendben végrehajtania.

A rutin minősítő lap tartalmazza az egyes részfeladatok esetén a sikertelenséget okozó hibákat, továbbá az összes feladat teljesítése céljából rendelkezésre álló időtartamot.

1.7.1. „Megfelelt” minősítést kell adni a vizsgázónak, ha a feladatokat a rendelkezésre álló időn belül úgy hajtotta végre, hogy sikertelenséget okozó hibát nem követett el.

1.7.2. „Nem felelt meg” minősítést kell adni a vizsgázónak, ha

a) bármelyik feladat végrehajtásakor sikertelenséget okozó hibát követett el;

b) a meghatározott idő alatt a feladatokat képtelen végrehajtani, függetlenül attól, hogy a már teljesített feladatok végrehajtásakor sikertelenséget okozó hibát nem követett el.

Bármely részfeladat teljesítése közben, sikertelen végrehajtást eredményező hiba elkövetése esetén a vizsgát be kell fejezni és a rutin minősítő lapon a feladat melletti felsorolásból az elkövetett hibára vonatkozó szövegrészt alá kell húzni. A sikertelenség okát szükség szerint a „Megjegyzés” rovatában bővebben is lehet indokolni.

 

1.8. A forgalmi vizsgafeladatok

1.8.1. A „B”, „B1”, „C1”, „C”, „D1”, „D”, illetőleg „T” kategória, továbbá valamennyi kombinált kategória forgalmi vizsgafeladatai és értékelése

Végrehajtás

A vizsgázót a vizsgabiztos előzetesen tájékoztatja a vizsga menetéről. Elindulás előtt a vizsgázó a KRESZ szerinti kötelező ellenőrzést végezze el, ezt követően a biztonsági övet csatolja be „C1”, „D1” kategóriák, a „C”, „D” kategóriák, valamint a „C1E”, „D1E”, „CE”, „DE” kombinált kategóriák esetében végezze el a térképolvasási feladatot, töltse ki a menetíró készüléknek megfelelő adatrögzítő lapot, és helyezze a menetíró készülékbe.

A járdaszegély (úttest széle) mellől, vagy forgalmi ok miatti megállás után határozottan, biztosan, egyenletesen, a kezelő-berendezéseket, szükség esetén a világítást, a jelzéseket használva, körültekintően induljon el kell elindulni. Indulás előtt a külső visszapillantó tükörből vagy más módon győződjön meg  meg kell győződni a jármű mögötti és melletti forgalomról. Mindig az oktató által megjelölt irányba haladjon  kell haladni. Iránymutatás hiányában kövesse  követni kell az út vonalvezetését, illetve tegyen eleget  eleget kell tenni a közúti jelzések kötelezéseinek.

1.8.2. A forgalmi vizsga sikertelenségét okozó hiba

Ha a vizsgázó:

1. közlekedési szabályt sért;

2. a KRESZ szerinti ellenőrzést nem képes elvégezni;

3. veszélyhelyzetet teremt, vagy balesetet okoz;

4. meghatározott feladatot második javítás után sem képes a megfelelő módon végrehajtani;

5. elindulás előtt a féklevegő- és fékezőnyomást nem ellenőrzi (légfék vagy levegőrásegítés esetén);

6. az üzemi fék hatásosságának ellenőrzését elmulasztja;

7. az irányjelzést vagy a körültekintést elmulasztja;

8. a tervezett haladási iránnyal ellentétes irányba a járművel több, mint 50 cm-t elgurul;

9. balesetveszélyes manővere miatt a szakoktatónak be kell avatkoznia;

10. figyelmét a technikai kezelés elvonja a forgalomtól;

11. a sebességváltások közben elrántja a kormányt, vagy haladási irányától hagyja eltérni a járművet (nem képes megtartani);

12. nem képes felvenni a forgalom ritmusát, akadályozza a forgalmat, vagy a vizsga időtartama alatt túlnyomórészt indokolatlanul lassan halad;

13. rendszeresen kis követési távolságot tartva, zavarja az előtte haladót;

14. sebessége megtévesztő az elsőbbségadás tekintetében

15. egyenrangú útkereszteződésbe úgy hajt be, hogy elsőbbségadási kötelezettségének nem tudna eleget tenni (fékkészenlét hiánya);

16. durva fékezéssel áll meg az úttesten áthaladó gyalogosok előtt;

17. gyorshajtást, vagy relatív gyorshajtást követ el;

18. nem képes folyamatosan kormányozva irányítani a járművet;

19. elveszti a jármű feletti uralmát;

20. a járművel felhajt a járdára (már egy kerékkel is);

21. nem biztonságosan kanyarodik, indokolatlanul benyomja a tengelykapcsoló pedált

22. indokolatlanul vagy szabálytalanul igénybe veszi a menetirány szerinti bal oldalt;

23. a besorolást, sávváltoztatást szabálytalanul, figyelmetlenül hajtja végre;

24. az útkereszteződésben nem követi a forgalmi sávját;

25. elsőbbségadási kötelezettségének nem tesz eleget;

26. a közlekedési helyzetet nem ismeri fel;

27. nem a közúti jelzéseknek megfelelően közlekedik;

28. nem megfelelően reagál a gyalogosok viselkedésére;

29. a forgalmi helyzetekről nem tájékozódik, figyelmetlen;

30. rendszeresen akadályozza a forgalmat;

31. megtévesztő irányjelzést ad;

32. a megkülönböztető jelzést használó járművet nem veszi észre, vagy arra nem megfelelően reagál;

33. rendszeresen hirtelen, blokkolva fékez (a lassulást nem érzékeli), képtelen egyenletes lassításra;

34. a fék- és tengelykapcsoló pedált többször nem a megfelelő sorrendben működteti;

35. tartósfékkel felszerelt járművön nem, vagy helytelenül alkalmazza a tartósféket;

36. várakozás céljából történő megálláskor a rögzítő fékkel nem rögzíti a járművet (járműszerelvényt);

továbbá, autóbusz esetében:

1. rendszeresen hirtelen, blokkolva fékez (a lassulást nem érzékeli), az autóbuszban az álló utasok elesnének;

2. a megállóhelyen nem áll meg, azt kihagyja;

3. a körültekintést elmulasztja, a jobb oldali, valamint az utastér felé néző visszapillantó tükörbe nem tekint be;

4. nem képes a megállóhelyet jelző táblánál, csak annak elhagyása után megállni;

5. megállóban az autóbuszt nyitott ajtóval hagyja elgurulni;

6. a megállóhelyen való megálláskor a járművet a rögzítő fékkel nem rögzíti;

7. a megállónál az úttesten lévő vízzel a megállóhelyen várakozó utasokat beszennyezi

8. a jelzőcsengő megszólalása után nyitott ajtóval indul el az autóbusszal;

továbbá, menetíró készülék kezelésével járó vizsgák esetében

1. a „C1”, „D1” kategóriák, a „C”, „D” kategóriák, valamint a „C1E”, „D1E”, „CE”, „DE” kombinált kategóriák esetében a menetíró készüléket nem tudja kezelni, vagy az adatrögzítő lapot nem tudja értelmezni.

1.8.3. Az „AM”, „A2”, „A” kategória és az „A1” kategória forgalmi vizsgafeladatai és értékelése

A forgalmi vizsga sikertelenségét okozó hiba

Ha a vizsgázó:

1. közlekedési szabályt sért;

2. a KRESZ szerinti ellenőrzést nem képes elvégezni;

3. veszélyhelyzetet teremt vagy balesetet okoz

4. meghatározott feladatot második javítás után sem képes a megfelelő módon végrehajtani;

5. az üzemi fék ellenőrzését elmulasztja;

6. sebességi fokozatban lévő motort akar indítani;

7. a motorkerékpárral felborul;

8. a körültekintést vagy az irányjelzést elmulasztja;

9. figyelmét a technikai kezelés elvonja a forgalomtól;

10. a sebességváltások közben elrántja a kormányt, vagy haladási irányától hagyja eltérni a motorkerékpárt

(nem képes megtartani);

11. nem képes felvenni a forgalom ritmusát, akadályozza a forgalmat, vagy a vizsga időtartama alatt túlnyomórészt indokolatlanul lassan halad;

12. rendszeresen kis követési távolságot tartva, zavarja az előtte haladót;

13. az útkereszteződést olyan sebességgel közelíti meg a motorkerékpárral, hogy képtelen annak forgalmi rendjét felmérni, illetve sebessége megtévesztő az elsőbbségadás tekintetében;

14. egyenrangú útkereszteződésbe úgy hajt be, hogy elsőbbségadási kötelezettségének nem tudna eleget tenni;

15. durva fékezéssel áll meg az úttesten áthaladó gyalogosok előtt, azokat megijeszti;

16. gyorshajtást vagy relatív gyorshajtást követ el (nem marad ura a járművének);

17. elveszti a jármű feletti uralmát;

18. a motorkerékpárral felhajt a járdára;

19. a motorkerékpárral nem biztonságosan kanyarodik;

20. a motorkerékpárral indokolatlanul vagy szabálytalanul igénybe veszi a menetirány szerinti bal oldalt;

21. a besorolást, sávváltoztatást szabálytalanul hajtja végre;

22. az útkereszteződésben nem követi a forgalmi sávját;

23. nem a közúti jelzéseknek megfelelően közlekedik;

24. nem megfelelően reagál a gyalogosok viselkedésére

25. a forgalmi helyzetekről nem tájékozódik, figyelmetlen;

26. rendszeresen akadályozza a forgalmat;

27. megtévesztő irányjelzést ad;

28. a megkülönböztető jelzést használó járművet nem veszi észre, vagy arra nem megfelelően reagál;

29. rendszeresen hirtelen, blokkolva fékez (a lassulást nem érzékeli), képtelen az egyenletes lassításra, későn fékez, a motorkerékpár hátsó kereke oldalra megcsúszik;

30. fékezéskor a lábát az úttesten csúsztatja;

1.8.4. A „Trolibusz” kategóriás forgalmi vizsgafeladatok és értékelése

A forgalmi vizsga sikertelenségét okozó hiba

Ha a vizsgázó:

1. közlekedési szabályt sért;

2. a KRESZ szerinti ellenőrzést nem képes elvégezni;

3. veszélyhelyzetet teremt vagy balesetet okoz;

4. az üzemi fék ellenőrzését elmulasztja;

5. elindulás előtt a féklevegő- és fékezőnyomást nem ellenőrzi;

6. az irányjelzést vagy a körültekintést elmulasztja;

7. a tervezett indulási iránnyal ellenkezőleg a trolibusszal több mint 50 cm-t elgurul (kézifék helytelen kezelése miatt);

8. olyan nagy kezdősebességgel indít, hogy az álló utasok eldőlésével járna;

9. a fel- és leszállásra szolgáló ajtók zárt állapotát nem ellenőrzi;

10. figyelmét a technikai kezelés elvonja a forgalomtól;

11. haladás közben rángatja a kormányt, vagy haladási irányától hagyja eltérni a trolibuszt (nem képes megtartani);

12. nem képes felvenni a forgalom ritmusát, akadályozza a forgalmat, vagy a vizsga időtartama alatt túlnyomórészt indokolatlanul lassan halad;

13. rendszeresen kis követési távolságot tartva zavarja az előtte haladót;

14. az útkereszteződést olyan sebességgel közelíti meg a trolibusszal, hogy képtelen annak forgalmi

rendjét felmérni és aszerint cselekedni, illetve sebessége megtévesztő az elsőbbségadás tekintetében.

Durva fékezéssel áll meg az úttesten áthaladó gyalogosok előtt, azokat megijeszti, gyorshajtást vagy relatív gyorshajtást követ el (nem marad ura a járművének);

15. nem képes folyamatosan kormányozva irányítani a trolibuszt;

16. elveszti a jármű feletti uralmát;

17. felhajt a járdára (már egy kerékkel is);

18. nem biztonságosan, nem a megfelelő sebességgel kanyarodik;

19. indokolatlanul és szabálytalanul igénybe veszi a menetirány szerinti bal oldalt;

20. a besorolást, sávváltoztatást, kanyarodást szabálytalanul, figyelmetlenül hajtja végre;

21. ha az áramszedő vezetési hiba miatt kiugrik;

22. balesetveszélyes manővere miatt a szakoktatónak be kell avatkoznia;

23. a közlekedési helyzetet nem ismeri fel;

24. nem a közúti és egyéb jelzéseknek megfelelően közlekedik;

25. nem megfelelően reagál a gyalogosok viselkedésére;

26. a forgalmi helyzetekről nem tájékozódik, figyelmetlen, rendszeresen akadályozza a forgalmat;

27. megtévesztő irányjelzést ad;

28. a megkülönböztető jelzést használó járművet nem veszi észre, vagy arra nem megfelelően reagál;

29. a vészjelző jelzését nem veszi figyelembe, illetőleg a fékezést nem idejében és a teljes megállásig végzi;

30. az elsőbbségadást elmulasztja;

31. rendszeresen hirtelen, blokkolva fékez (a lassulást nem érzékeli), képtelen az egyenletes lassításra, a trolibuszban az álló utasok elesnének;

32. a megállóhelyen nem áll meg, azt kihagyja;

33. a körültekintést elmulasztja, a jobb oldali, valamint az utastér felé néző visszapillantó tükörbe nem tekint be;

34. a trolibusszal (zavaró körülmény nélkül) nem képes a megállóhelyet jelző táblánál, csak annak elhagyása után megállni;

35. megállóban a trolibuszt nyitott ajtóval hagyja elgurulni;

36. a megállóhelyen való megálláskor a járművet a rögzítő fékkel nem rögzíti;

37. a megállónál az úttesten lévő vízzel a várakozó utasokat besározza beszennyezi;

38. a jelzőcsengő megszólalása után nyitott ajtóval indul el a trolibusszal.”

 

Hatályát veszti a 24/2005. GKM r. 9. melléklete: A vizsgaigazolás tartalma

Törlésre került.

Hatályát veszti a 24/2005. GKM r. 11. melléklete: A szakoktatói, iskolavezetői képesítés megszerzéséhez szükséges tantervek oktatási témakörei

Hatályát veszti a 24/2005. GKM r. 12. melléklete: Az alapképesítés megszerzésére vonatkozó előírások

Hatályát veszti a 24/2005. GKM r. 13. melléklete: A továbbképzési képesítés megszerzésére vonatkozó előírások

Hatályát veszti a 24/2005. GKM r. 16. melléklete: Az e-learning rendszerű képzésekre vonatkozó követelmények

A 24/2005. GKM r. 38. §-ába került.

Hatályát veszti a 24/2005. GKM r. 17. melléklete: A vizsgabiztosok képzésére, továbbképzésére vonatkozó rendelkezések

Az egyes szakképesítésekhez tartozó tantervek oktatási témakörei és a vonatkozó előírások, követelmények mindenütt az ITM által kiadott Tantervi és Vizsgakövetelményekbe kerültek át, épültek be.

10. A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésével, továbbképzésével, utánképzésével és vizsgáztatásával összefüggő díjakról szóló 84/2009. (XII. 30.) KHEM rendelet módosítása

1. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a Melléklet IV. pontja alapján a vizsgaközpont által befizetett összeget a vizsgaközpont felügyeleti tevékenységével összefüggő feladatokra használhatja fel.”

A 45/2019. (XII.20.) ITM  rendelet 2020. január 1. napján lép hatályba, kivéve a PÁV igazolás 3000 Ft-os kiállítási díja, ami a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba, azaz 2020.01.20.-án.

Készült: 2019.12.28.-án.

Összeállította: Pataki Melinda