Maradj otthon!

Kedves Kollégák, Oktató társam!

E szavaknak most jelentős súlya van!

Mai fogyasztói társadalmunkban nagyon kényelmesen (jó dolgunkban) hozzászoktunk, hogy szinte korlátozás nélkül rendelkezésre állnak a különféle javak. Az egészség is drága kincs mindannyiunk és szeretteink számára. Vigyázzunk rá, vigyázzunk magunkra, vigyázzunk egymásra!

Mint a hírekből folyamatosan halljuk, a járvány terjedési sebessége csökkenthető. Arról is tudunk, hogy ez a folyamat három fázisra tagolható: 1. egyéni megbetegedések, 2. csoportos esetek, 3. tömeges fertőzések. Kezdetben a kisszámú vírushordozó egyre inkább továbbadja a fertőzést, majd felgyorsul a terjedés, végül exponenciálisan, robbanásszerűen lepi el az embereket. Ha tömeges megbetegedések lesznek, az nagyban nehezíti az egészségügyi rendszer leterheltségét, akár túlterhelést is okozva. Emellett a termelés is számottevően csökken, így már az ellátás is zavart szenvedhet.

Jól esik, ha felelősségteljes szakemberként kezelnek bennünket. Ezt nem csak a szakmánkban kell megmutatni, hanem az élet minden más területén, hiszen személyiségünk nem részek összessége csupán, hanem egymással kapcsolatban álló alrendszerek komplex egysége. A gondolkodásunknak, a hozzáállásunknak is ezt kell tükröznie, hiszen ekkor vesznek bennünket komolyan számításba.

Egy veszélyhelyzetben – így a közlekedésben is – lásd meg a veszélyt; érts a megelőzéshez, a védekezéshez; és cselekedj időben!
Ismerős, okos közlekedési intelmek? Az élet univerzális. Minden területen ugyanúgy működik! A prevenció mindig könnyebb és olcsóbb (gazdaságilag is), mint a károk helyreállítása! Ezt persze előrelátásnak is nevezhetjük.

Most végképp nem jó az a gondolkodás, hogy egy baleset/ élethelyzet velem úgysem történhet meg. Nem látjuk a vírust, mégis van! Ezáltal még inkább veszélyes a léte.
Természetesen mindenki saját maga felelős az életéért, nem tilthatjuk meg senkinek, hogy dolgozzon, de én a közvetlen közösségemben csak a „Maradj otthon” tájékoztatást adhatom mindenkinek, a tények ismeretében, az én biológiai tudásom alapján.

„Amikor depressziós vagy, akkor a múltadban jársz. Amikor szorongsz, akkor a jövőben. Ha béke van a lelkedben, akkor biztosra veheted, hogy a jelenben tartózkodsz.” (Lao Tzu) Más néven: Minden napnak megvan a maga baja. Az aggódással negatív biokémiai folyamatokat indítunk a szervezetünkben és gyengítjük az immunrendszerünk működését.

A legtöbb, amit tehetünk saját magunkért, a környezetünkért az a tudatos, aggódásmentes mindennapok megteremtése. Az élet nem áll meg. Nekünk kell megtalálni a hozzá való alkalmazkodást.

Sokkal könnyebb most meghúzni a nadrágszíjat – lelkileg és anyagilag egyaránt –, mint később hárítani magunkról a felelősséget a következményekért. Mindenki a saját környezetében tudja megtenni a legtöbbet személyes példaadással.
Hiszen ezt tesszük a munkánk során is. Higgy magadban! Bízz a másikban! A közlekedésben is ezt tanítjuk!

Az ország vezetése az egészségügyi intézkedések mellett szinte azonnal gazdasági intézkedéseket is hozott. A munkahelyek megvédésére, a nehéz helyzetbe került szektorok segítésére. A KAV is dolgozik a rendeletmódosítások segítésére és a SZAKOE – mint egyik érdekképviselet – segítséget kért a taxisokat megillető kedvezmények oktatókra történő kiterjesztésére.

Az ember az társas lény, segítsünk egymásnak, segítsünk magunkon. Más nem teszi meg helyettünk. Mindannyian jól ismerjük a mondást: „Segíts magadon, az Isten is megsegít!” Konstruktív gondolkodással megtaláljuk azt az egyéni (élet) utat, amely ebben a helyzetben jó nekünk. Felelősek vagyunk saját magunkért, másokért, szeretteinkért, tanulóinkért, egymásért!

Kívánok mindenkinek testi-lelki egészséget az elkövetkező időszakra. S ne feledjük: Fejben dől el!

Maradj otthon!

Természetesen én

Pataki Melinda

is ezt teszem!