2010. évi CXXXI. törvény

2010. évi CXXXI. törvény
a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről
 
Az Alkotmány azon rendelkezésével összhangban, miszerint a Kormány a feladatának ellátása során együttműködik az érdekelt
társadalmi szervezetekkel, továbbá annak elõmozdítása érdekében, hogy a jó kormányzás keretében a társadalom legszélesebb
rétegei kapcsolódhassanak be a jogszabályok elõkészítésébe, elõsegítve ezzel a közjó érdekében a jogi szabályozás sokoldalú
megalapozását, ezzel pedig a jogszabályok minõségének és végrehajthatóságának javítását, amelyek együtt a jó állam
elengedhetetlen feltételei, a jogalkotásról szóló törvénnyel összhangban az Országgyûlés a következõ törvényt alkotja:
 
I. FEJEZET
 
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A törvény hatálya
1. § (1) E törvény hatálya a miniszterek által elõkészített jogszabálytervezetek természetes személyek, valamint nem állami és
nem önkormányzati szervek, szervezetek által történõ véleményezésére terjed ki (a továbbiakban: társadalmi
egyeztetés). E törvény hatálya kiterjed a miniszterek által elõkészített jogszabálytervezetek megalapozását szolgáló
szabályozási koncepciókra is (a továbbiakban: koncepció).
(2) E törvény rendelkezései nem érintik az egyéb jogszabályokban, illetve közjogi szervezetszabályozó eszközökben
meghatározott véleményezési és egyeztetési jogosultságokat.
(3) E törvény hatálya nem terjed ki a rendkívüli állapot, a szükségállapot, a veszélyhelyzet, a megelõzõ védelmi helyzet és
az Alkotmány 19/E. §-a szerinti eset idején az Alkotmány szerint kiadható jogszabályok elõkészítésére.
2. Alapelvek
2. § (1) A társadalmi egyeztetés során biztosítani kell, hogy a véleményezési folyamatban a véleményeknek – különös
tekintettel a hátrányos helyzetû, társadalmi-gazdasági szempontból marginalizált csoportok véleményére – a lehetõ
legszélesebb köre jelenjen meg.
* A törvényt az Országgyûlés a 2010. november 22-i ülésnapján fogadta el.
26076 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2010. évi 181. szám
(2) A jogszabályok elõkészítése során biztosítani kell az egyeztetések átláthatóságát, azok minél teljesebb körû
nyilvánosságát.
(3) A társadalmi egyeztetés során az abban részt vevõk kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.
 
II. FEJEZET
 
A JOGALKOTÁS TERVEZÉSE
3. A Kormány jogalkotási terve
3. § A Kormány jogalkotási tervét – a nemzetközi kötelezettségvállalásokra, az európai uniós kötelezettségekkel való
összhang megteremtésére vonatkozó követelményekre, az Országgyûlés és az Alkotmánybíróság döntéseire,
valamint a kormányprogram célkitűzéseire figyelemmel, a felelõsök megjelölésével –, az Országgyűlés rendes
ülésszakaihoz igazodóan, határozattal állapítja meg.
4. A miniszter jogalkotási tájékoztatója
4. § A jogszabály elõkészítéséért felelõs miniszter közzéteszi az erre kijelölt honlapon (a továbbiakban: honlap) a Kormány
jogalkotási tervezési idõszakára vonatkozó jogalkotási tájékoztatóját. A jogszabály elõkészítéséért felelõs miniszter
jogalkotási tájékoztatója tartalmazza az általa elõkészítendõ jogszabálytervezetek címét, a szabályozás rövid tartalmi
összefoglalását és a jogszabálytervezet közzétételének tervezett idõpontját. A közzétett miniszteri jogalkotási
tájékoztatók a közzétételtõl számított egy évig nem távolíthatók el a honlapról.
 
III. FEJEZET
 
A TÁRSADALMI EGYEZTETÉS
5. A társadalmi egyeztetésre vonatkozó közös szabályok
5. § (1) Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani
a) a törvény,
b) a kormányrendelet,
c) a miniszteri rendelet
tervezetét és indokolását (a továbbiakban együtt: tervezet).
(2) A tervezet társadalmi egyeztetésre bocsátását megelõzõen a jogszabály elõkészítéséért felelõs miniszter döntése
alapján társadalmi egyeztetésre lehet bocsátani a tervezet koncepcióját is.
(3) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani
a) a fizetési kötelezettségekrõl,
b) az állami támogatásokról,
c) a költségvetésrõl, a költségvetés végrehajtásáról,
d) az európai uniós, illetve nemzetközi forrásokból nyújtott támogatásokról,
e) a nemzetközi szerzõdés kihirdetésérõl, valamint
f) a szervezet és intézmény alapításáról,
szóló jogszabályok tervezeteit.
(4) Nem bocsátható társadalmi egyeztetésre a tervezet, koncepció, ha az egyeztetés a Magyar Köztársaság különösen
fontos honvédelmi, nemzetbiztonsági, pénzügyi, külügyi, természetvédelmi, környezetvédelmi vagy örökségvédelmi
érdekeinek védelmét veszélyeztetné.
(5) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a jogszabály tervezetét, ha annak sürgõs elfogadásához kiemelkedõ
közérdek fűzõdik.
6. § (1) A társadalmi egyeztetésre bocsátásért, annak lefolytatásáért és a beérkezett vélemények feldolgozásáért a jogszabály
elõkészítéséért felelõs miniszter tartozik felelõsséggel.
(2) Ha a közzétett törvénytervezet más törvény szakaszai több mint egyötödének módosítására irányul, a módosítani
kívánt hatályos törvényszöveget a honlapon a tervezett módosításokkal egységes szerkezetben, a tervezett
módosításokat külön is megjelölve kell közzétenni.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2010. évi 181. szám 26077
6. A társadalmi egyeztetés formái
7. § (1) A társadalmi egyeztetés formái a következõk:
a) a honlapon megadott elérhetõségen keresztül biztosított véleményezés (a továbbiakban: általános egyeztetés),
és
b) a jogszabály elõkészítéséért felelõs miniszter által bevont személyek, intézmények és szervezetek által történõ
közvetlen véleményezés (a továbbiakban: közvetlen egyeztetés).
(2) A jogszabály elõkészítéséért felelõs miniszter az (1) bekezdésben meghatározott egyeztetési formákon kívül más
formákat is igénybe vehet az egyeztetés lefolytatásához.
7. Általános egyeztetés
8. § (1) Társadalmi egyeztetés keretében általános egyeztetés tartása minden esetben kötelezõ.
(2) Az 5. §-ban meghatározottak alapján közzé kell tenni a honlapon a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetet,
koncepciót.
(3) A tervezettel együtt közzé kell tenni a jogalkotásról szóló törvényben meghatározott elõ zetes hatásvizsgálat
összefoglalóját.
(4) E törvény 5. § (5) bekezdése alapján a társadalmi egyezetésre nem bocsátott tervezeteket is közzé kell tenni
a honlapon.
9. § (1) A honlapon megadott elektronikus levélcímen keresztül bárki véleményt nyilváníthat a társadalmi egyeztetésre
bocsátás céljából közzétett tervezetrõl, koncepcióról. A vélemények beérkezésérõl visszaigazolást kell küldeni.
(2) A névtelenül beérkezett véleményeket azok figyelembevétele nélkül törölni kell.
(3) A jogszabály elõkészítéséért felelõs miniszter a beérkezett véleményeket, a véleményezõ nevét és elektronikus
levélcímét – visszaigazolás küldése, a 11. § szerint elkészítendõ összefoglaló és a véleményezõk listájának közzététele,
valamint a 12. §-ban meghatározott utólagos véleményezés céljából – legkésõbb a véleményezett jogszabály
hatálybalépésétõl számított másfél évig kezeli. Amennyiben a véleményezett jogszabály nem lép hatályba,
a véleményezõ nevét és elektronikus levélcímét legkésõbb a vélemény beérkezését követõ egy éven belül törölni kell.
(4) A véleményezõ adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást a személyes adatok védelmérõl és a közérdekű adatok
nyilvánosságáról szóló törvényben foglalt vélelem szerint a jelen paragrafus (2) bekezdésében foglalt adatkezelések
tekintetében megadottnak kell tekinteni. E tényre és a véleményezõ adatait érintõ adatkezelés szabályaira a vélemény
megadása elõtt a véleményezõ figyelmét megfelelõen fel kell hívni.
(5) A közzétett tervezeteket a közzétételtõl számított egy évig nem lehet a honlapról eltávolítani.
10. § (1) A tervezetet a kormányzati szervekkel való egyeztetésre bocsátással egyidejűleg úgy kell közzétenni, hogy a tervezet
céljához és hatálybalépéséhez igazodóan megfelelõ idõ álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megítéléséhez és
a vélemények kifejtéséhez, továbbá a jogszabály elõkészítõjének arra, hogy a beérkezett véleményeket, javaslatokat
érdemben mérlegelhesse.
(2) A véleményezési határidõ megegyezik a kormányzati szervekkel való egyeztetésre bocsátás során megállapított
határidõvel, kivételes esetben a jogszabály elõkészítéséért felelõs miniszter ettõl eltérõ idõtartamot is meghatározhat.
11. § (1) A jogszabály elõkészítéséért felelõs miniszter mérlegeli a beérkezett véleményeket és azokról, valamint az elutasított
vélemények esetében az elutasítás indokairól tipizált összefoglalót készít, amelyet a honlapon a véleményezõk
listájával együtt közzétesz. A jogszabály elõkészítéséért felelõs minisztert egyedi válaszadási kötelezettség nem
terheli.
(2) Az (1) bekezdés alapján elkészítendõ összefoglalót törvény esetén az Országgyűléshez történõ benyújtást,
kormányrendelet és miniszteri rendelet esetén a kihirdetést követõen kell közzétenni.
(3) A közzétett törvénytervezethez beérkezett véleményeket a törvényjavaslatot tárgyaló országgyûlési bizottság
kérésére a bizottság részére hozzáférhetõvé kell tenni.
12. § (1) A honlapon legalább hatvan napon keresztül megfelelõ elérhetõséget kell biztosítani
a) a jogszabály elõkészítéséért felelõs miniszter döntése alapján a jogalkotásról szóló törvényben meghatározott
utólagos hatásvizsgálattal egyidejűleg, valamint
26078 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2010. évi 181. szám
b) a hatálybalépést követõen
ba) törvény esetében szükség szerint, de legalább egy év elteltével,
bb) kormányrendelet és miniszteri rendelet esetében a jogszabály elõkészítéséért felelõs miniszter döntése
alapján
arra, hogy a jogszabály hatályosulásával kapcsolatos észrevételeket, problémákat, valamint a jogszabály módosítására
vonatkozó javaslatokat bárki jelezhesse a jogszabály elõkészítõjének.
(2) A jogszabályok hatályosulásával kapcsolatos vélemények megtételének lehetõségérõl – kivéve az utólagos
hatásvizsgálattal egyidejűleg történõ véleményezést – elektronikus úton értesíteni kell mindazokat, akik
a jogszabálytervezet elõ zetes egyeztetése során véleményt nyilvánítottak.
(3) A jogszabályok hatályosulásával kapcsolatos vélemények esetében a 9. § és 11. § rendelkezéseit megfelelõen kell
alkalmazni.
8. Közvetlen egyeztetés
13. § (1) A jogszabály elõkészítéséért felelõs miniszter stratégiai partnerségi megállapodásokat alakít ki. A jogszabály
elõkészítéséért felelõs miniszter e megállapodások révén szoros együttmûködést alakíthat ki azon szervezetekkel,
amelyek készek a kölcsönös együttműködésre, és amelyek az adott jogterületek szabályozásának elõkészítésében
széles társadalmi érdeket jelenítenek meg vagy az adott jogterületen tudományos tevékenységet végeznek
(a továbbiakban: stratégiai partner).
(2) Stratégiai partnerség alakítható ki különösen
a) a civil szervezetekkel,
b) egyházakkal,
c) szakmai, tudományos szervezetekkel,
d) országos kisebbségi önkormányzatokkal,
e) érdek-képviseleti szervezetekkel,
f) köztestületekkel, valamint
g) a felsõoktatási intézmények képviselõivel.
(3) Az együttműködés feltételeit és kereteit a stratégiai partner és a miniszter között határozott idejű, de legkésõbb
a Kormány megbízatásának megszûnéséig tartó megállapodásban kell rögzíteni.
(4) A megállapodásban rögzíteni kell különösen
a) az együttműködés célját,
b) azokat a tárgyköröket, amelyekkel kapcsolatos jogszabályok elõkészítésében együttműködnek,
c) a kapcsolattartás módját,
d) a véleményalkotáshoz szükséges információkhoz való hozzáférés szabályait,
e) a megállapodás idõtartamát.
(5) A megállapodást a honlapon mindenki számára hozzáférhetõvé kell tenni.
(6) A jogszabály elõkészítéséért felelõs miniszter stratégiai partneri megállapodást alakít ki azokkal az egyházakkal,
amelyekkel korábban az együttműködés kereteit a Kormány jogszabályban vagy közjogi szervezetszabályozó
aktusban meghatározta.
14. § (1) A stratégiai partner kötelessége, hogy a közvetlen egyeztetés során az adott jogterülettel foglalkozó, stratégiai
partnerséggel nem rendelkezõ szervezetek véleményét is megjelenítse.
(2) A jogszabály elõkészítéséért felelõs miniszter a stratégiai partnereken kívül mást is bevonhat az érintett tervezet
közvetlen egyeztetésébe, illetve kérelemre lehetõséget biztosíthat meghatározott jogszabály véleményezésében való
részvételre.
(3) A közvetlen egyeztetés során a stratégiai partner által írásban megtett véleményeket a törvényjavaslatot tárgyaló
országgyûlési bizottság kérésére a bizottság részére hozzáférhetõvé kell tenni.
15. § (1) A személyes részvétellel történõ egyeztetés tartása esetén, a tárgyalás elõtt a felkészüléshez szükséges, megfelelõ
idõben kell értesíteni a feleket a találkozó idõpontjáról.
(2) A személyes részvétellel történõ egyeztetésrõl összefoglalót kell készíteni, amelyet a honlapon közzé kell tenni.
Az összefoglalónak tartalmaznia kell a stratégiai partner által képviselt indokolt álláspontokat.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2010. évi 181. szám 26079
 
IV. FEJEZET
 
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
16. § (1) E törvény a (2) bekezdésben foglalt kivétellel 2011. január 1-jén lép hatályba.
(2) A 17. § (1) bekezdése 2011. július 1-jén lép hatályba.
17. § (1) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény a következõ 103/B. §-sal egészül ki:
„103/B. § Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselõ-testülete, hogy a helyi sajátosságoknak megfelelõen
az általa megalkotott rendeletek elõkészítésében való társadalmi részvétel szabályait rendeletben állapítsa meg.”
(2) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény a következõ 103/C. §-sal egészül ki:
„103/C. § (1) A 102. § (2) bekezdés alkalmazásában azokat a szervezeteket kell országos önkormányzati
érdekképviseleti szervezeteknek tekinteni, amelyek közül
a) a megyei önkormányzatok érdekképviseletét ellátó szövetségnek legalább 13 tagja megyei önkormányzat,
b) a megyei jogú városok érdekképviseletét ellátó szövetségnek legalább 15 tagja megyei jogú város önkormányzata,
c) a fõvárosi és a fõvárosi kerületi önkormányzatok érdekképviseletét ellátó szövetségnek egyik tagja a fõváros
önkormányzata, továbbá tagja legalább 15 fõvárosi kerület önkormányzata,
d) a körzetközponti szerepet betöltõ helyi önkormányzatok érdekképviseletét ellátó szövetségnek tagja az ilyen
szerepet betöltõ helyi önkormányzatok legalább 2/3 része, továbbá
e) minden más olyan önkormányzati érdekképviseleti szervezet (szövetség), amelynek tagja legalább 800 helyi
önkormányzat, és legalább 11 területi (megyei) szervezetük működik.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt arányszámok számításánál egy helyi önkormányzatot csak egy érdekszövetség
tagjaként lehet figyelembe venni.”
18. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg az e törvényben foglalt jogszabálytervezetek és
koncepciók elektronikus úton történõ közzétételének és véleményezésének részletszabályait.
19. § E törvény hatálybalépésével hatályát veszti
a) az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 9–10. §-a, és az azt megelõzõ alcím,
b) a lobbitevékenységrõl szóló 2006. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Ltv.),
c) a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetõjogi intézkedésekrõl szóló 2001. évi CIV. törvény 5. § (2) bekezdés
f) pontja,
d) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlõségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 25. §
(2) bekezdése, és
e) az ügyvédekrõl szóló 1998. évi XI. törvény 5. § (3) bekezdés j) pontja.
20. § (1) A lobbista és a lobbitevékenységgel érintett közhatalmi döntést hozó szerv az Ltv. szerinti, 2010. utolsó negyedévére
vonatkozó tájékoztatót 2011. január 31-ig juttatja el a nyilvántartást vezetõ szervnek.
(2) A nyilvántartást vezetõ szerv 2011. február 15-ig közzéteszi az (1) bekezdés szerinti tájékoztatót. Az így közzétett
tájékoztatónak 2014. január 1-jéig elérhetõnek kell maradnia.
(3) A nyilvántartást vezetõ szerv az Ltv. szerinti nyilvántartást e törvény hatálybalépésével egyidejűleg lezárja,
a folyamatban lévõ nyilvántartásba vételi és törlési eljárást pedig megszünteti. Az e törvény hatálybalépésekor
folyamatban lévõ bírságolási eljárást le kell folytatni. A nyilvántartásban foglalt adatokat a nyilvántartást vezetõ szerv
2014. január 1-jén törli.
 
Dr. Schmitt Pál s. k., Dr. Kövér László s. k.,
köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke