263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet


263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet
a Nemzeti Közlekedési Hatóságról

A Kormány az Alkotmány 35. §-ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 40. §-ának (3) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, valamint
a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 48. § (3) bekezdése a) pontjának 7. alpontjában,
a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 18. §-ának (6) bekezdésében,
a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény. 73/A. §-ának a) pontjában,
a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 88. §-a (1) bekezdésének a) pontjában,
a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, továbbá
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. §-ának b) pontjában
foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:
A Nemzeti Közlekedési Hatóság jogállása
1. § (1) A Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) a közlekedésért felelős miniszter irányítása alatt működő központi hivatal.
(2) A Hatóság önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv.
(3) A Hatóság a Közlekedési Főfelügyelet, a Központi Közlekedési Felügyelet, a megyei (fővárosi) közlekedési felügyeletek, a Polgári Légiközlekedési Hatóság és - a katonai légügyi hatósági feladatok tekintetében - a HM Katonai Légügyi Hivatal jogutódja.
A Hatóság szervezete
2. § (1) A Hatóság székhelye: Budapest.
(2) A Hatóság élén az elnök áll.
(3) A Hatóság a feladatait a - jogi személyiséggel nem rendelkező - központi szerve és különös hatáskörű országos illetékességű elsőfokú szervei (a továbbiakban: Hatóság elsőfokú szerve) útján látja el.
(4) A Hatóság központi szerve a Központ, amelyet a Hatóság elnöke közvetlenül vezet.
(5) A Hatóság elsőfokú szervei
a) a Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal, amelyet a közúti gépjármű-közlekedési elnök-helyettes vezet,
b) az Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal, amelyet az útügyi, vasúti és hajózási elnök-helyettes vezet,
c) a Légügyi Hivatal, amelyet a légügyi elnök-helyettes vezet.
(6) A Központ és a Hatóság első fokú szervei országos illetékességgel járnak el, székhelyük Budapest.
(7) A Hatóság első fokú szervei közigazgatási hatósági hatáskörüket önállóan gyakorolják. A Hatóság első fokú szervének vezetője (elnök-helyettes) gyakorolja a Hatóság első fokú szervéhez telepített hatáskört és eljár az első fokú szerv nevében a közigazgatási hatósági eljárásokban.
(8) A Hatóság elnöke vagy más kormánytisztviselője a Hatóság első fokú szervének vezetőjét vagy kiadmányozási jogkörrel rendelkező ügyintézőjét az első fokú közigazgatási hatósági eljárásban nem utasíthatja.
(9) A Hatóság első fokú szerve által hozott döntés elleni fellebbezést másodfokon - ha e rendelet másként nem rendelkezik - a Központ bírálja el.
3. § (1) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az elnök
a) munkáltatói jogkört gyakorol a Központ kormánytisztviselői, kormányzati ügykezelői és munkavállalói felett, valamint
b) kinevezi, felmenti az első fokú szervek kormánytisztviselőit, kormányzati ügykezelőit és munkavállalóit, valamint
c) a vezetői kinevezéssel, megbízással rendelkező kormánytisztviselők felett fegyelmi jogkört gyakorol.
(2) Az első fokú szervet vezető elnök-helyettes a kinevezés, a felmentés és a vezetői kinevezéssel, megbízással rendelkező kormánytisztviselők feletti fegyelmi jogkör kivételével gyakorolja a munkáltatói jogkört az első fokú szerv alkalmazottai felett.
(3) Az elnök és a Központ más kormánytisztviselője az első fokú szerv vezetőjét vagy kiadmányozási jogkörrel rendelkező ügyintézőjét az első fokú közigazgatási hatósági eljárásban nem utasíthatja.
A megyei és fővárosi közlekedési felügyelőségek jogállása
3/A. § (1) A megyei és fővárosi közlekedési felügyelőségek a fővárosi és megyei kormányhivatalok közlekedési szakigazgatási szervei.
(2) A megyei és fővárosi közlekedési felügyelőségek tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 6. § (4) bekezdésében, valamint a 7. §-ában meghatározott hatáskörök - a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés h)-i) pontja szerinti hatáskört is beleértve - gyakorlására jogosult szakmai irányító szerv vezetője a Hatóság elnöke.
(3) A megyei és fővárosi közlekedési felügyelőségek által első fokon hozott döntés elleni fellebbezést a Hatóság bírálja el.
A közlekedési hatóságok kijelölése
4. § (1) A Kormány közlekedési hatóságként
a) a (2)-(3) bekezdés szerinti ügyekben a Hatóságot,
b) a (4) bekezdés szerinti ügyekben a települési önkormányzat - a fővárosban a kerületi önkormányzat - jegyzőjét,
c) az (5) bekezdés szerinti ügyekben a megyei (fővárosi) közlekedési felügyelőséget
jelöli ki.
(2) Közlekedési hatóságként első fokon az Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal jár el:
a) a gyorsforgalmi út építése során a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény szerinti előzetes vizsgálati és környezeti hatásvizsgálati eljárásokhoz a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 9. § (2) bekezdése szerint szükséges szakvélemény elkészítése, valamint a 17. § (4) bekezdése szerinti hatáskör gyakorlása,
b) az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak és a közúti határátkelőhelyek közlekedési építményei és műtárgyai, továbbá útépítési engedélyezési eljáráshoz nem köthető, önálló beruházásként megvalósuló 30 m szabadnyílást meghaladó híd építésének, korszerűsítésének, forgalomba helyezésének, fennmaradásának és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezésével kapcsolatos, valamint ezek tekintetében a Kkt. 29/A. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, a 34. § (2) bekezdésében, továbbá a 36. § (2) bekezdésében meghatározott ügyek,
c) a transzeurópai közúthálózat részét képező, 500 méter hosszt meghaladó alagutakkal kapcsolatos közlekedési hatósági hatáskörök gyakorlása,
d) a gyorsforgalmi úti beruházáshoz kapcsolódó szintbeli csomópont kialakításával kapcsolatban a b) pont szerinti hatáskör gyakorlása, ha az alsóbbrendű út egyéb szakasza nem érintett,
e) az országos közúthálózatba tartozó autópályán és autóúton a levegőterhelés mérséklése érdekében szükséges forgalomkorlátozó intézkedések elrendelése,
f) az engedélyezési hatáskörébe tartozó utak építéséhez szükséges ideiglenes forgalomszabályozási tervek jóváhagyása,
g) az engedélyezési hatáskörébe tartozó utak tekintetében elektronikus közúti ellenőrző rendszer, illetve ellenőrző berendezés elhelyezéséhez szükséges hozzájárulási hatáskör gyakorlása,
h) vasúti átjáró - az ideiglenesen létesített vasúti átjáró kivételével - létesítésének, áthelyezésének és megszüntetésének engedélyezésével kapcsolatos hatáskörök gyakorlása,
i) a vasúti átjárók, a vasúti gyalogos átkelőhelyek forgalmi rendjére és a kijelölt gyalogos átkelőhelyek létesítésére vonatkozó, a megyei és a fővárosi közlekedési felügyelőségek által vezetett nyilvántartások alapján országos összesítő nyilvántartás vezetése
során.
(3) Közlekedési hatóságként első fokon a Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal jár el:
1. az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény 13. § (1)-(2) bekezdései szerinti engedélyekkel, valamint a nemzetközi közúti áruszállítási engedélyekkel, a nemzetközi szerződések szerint engedélyköteles személyszállítási tevékenységet végző autóbuszok járati engedélyeivel és a Közlekedési Miniszterek Európai Konferenciája (CEMT) által létrehozott közlekedési engedélyekkel kapcsolatos hatáskörök gyakorlása,
2. közúti járművek típusbizonyítványaival, általános forgalomba helyezési, illetve sorozat forgalomba helyezési és átalakítási engedélyével, az egyedi és kis sorozatú gyártás útján létrehozott járművek előzetes összeépítési engedélyével és a megfelelőségi nyilatkozat alapján történő forgalomba helyezéssel, továbbá a jármű megváltoztatására vonatkozó alkalmazási engedéllyel kapcsolatos hatáskörök gyakorlása,
3. a gyorsan romló élelmiszerek nemzetközi közúti szállításáról szóló Egyezmény (ATP) hatálya alá tartozó szállítóeszközök időszakos ATP alkalmassági szemléjének elvégzése, az azonosító jelzés hitelesítése, annak használatának szabályozása, az alkalmassági bizonyítványának kiadása, és a külföldi vizsgálati eredmények honosítása,
4. a nem közúti mozgógépekbe építendő belső égésű motorok típusjóváhagyásával kapcsolatos feladatok ellátása,
5. a közúti jármű sorozatszerű átalakítását végző gépjárműfenntartó szervezet feljogosítása az átalakítással érintett szerkezeti elemek átvizsgálására,
6. a közúti járműalkatrészek, járműtartozékok és járműtulajdonságok jóváhagyásával, egyes pótalkatrészek és tartozékok minősítő vizsgálatával és a jóváhagyási jellel kapcsolatos hatáskörök gyakorlása,
7. a túlméretes és a megengedett össztömeget, illetve tengelyterhelést meghaladó járművek forgalomba helyezésének, valamint tehergépkocsival második pótkocsi vontatásának engedélyezésével kapcsolatos hatáskörök gyakorlása,
8. a rugózatlan kerékfelfüggesztés, nem fúvott gumiabroncs, valamint az 50 km/h sebességnél gyorsabban haladni nem képes gépjárműben csak külső erővel működő kormányberendezés esetében az eltérés engedélyezésével kapcsolatos hatáskörök gyakorlása,
9. a kísérleti jármű, pótkocsi vontatószerkezet általi kormányozhatósága, valamint az 50 km/h sebességnél gyorsabban haladni képes gépjárműben csak külső erővel működő kormányberendezés esetében az eltérés engedélyezésével kapcsolatos hatáskörök gyakorlása,
10. a muzeális jellegű járművek karbantartásához az előírt követelményeket nem teljesítő festék- és fényező termékek forgalomba hozatalának engedélyezésével kapcsolatos hatáskörök gyakorlása,
11. a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti típusvizsgálati tevékenység engedélyezésével kapcsolatos hatáskörök gyakorlása, a típusvizsgáló tanúsító szervezettel a hatósági szerződés megkötése, valamint a típusvizsgáló tanúsító szervezet tevékenységének ellenőrzése, és azok tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyelete, közúti járművek típusjóváhagyásával kapcsolatos jogszabályok megsértőivel szemben bírság kiszabása,
12. a típusvizsgáló tanúsító szervezetnek, valamint az autóbusz fenntartónak az emelt sebességhatárú autóbuszok vizsgálatára vonatkozó feljogosítása, és az ehhez kapcsolódó nyilvántartás és műszaki adatbázis kezelése,
13. a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti vizsgáló állomási tevékenység engedélyezésével kapcsolatos hatáskörök gyakorlása, a vizsgáló állomással a hatósági szerződés megkötése, valamint a vizsgáló állomások tevékenységének ellenőrzése, a vizsgáló állomás tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyelete,
14. a műszaki vizsgabiztosi tevékenységet végző személy engedélyezésével, és a műszaki vizsgabiztosi tevékenységet végző személy engedélyéről nyilvántartás vezetésével kapcsolatos hatáskörök gyakorlása,
15. a gépjármű fenntartó szervezetekről nyilvántartás vezetése, járműbontókkal közreműködői megállapodások megkötése,
16. a közúti árufuvarozási tevékenység keretében végzett radioaktív anyag továbbításának engedélyezésével kapcsolatos hatáskörök gyakorlása,
17. az úthasználati díj ellenőrzése,
18. az új személygépkocsik üzemanyag-fogyasztási és kibocsátási adatainak gyűjtése, adatok összesítése és felterjesztése, az új személygépkocsik üzemanyag-fogyasztási és széndioxid kibocsátási adatainak nyilvántartása és közzététele,
19. a közúti szállítást végző járművek személyzetének vezetési és pihenőidejének ellenőrzése,
20. a veszélyes árut közúton szállítójárművek közlekedésének ellenőrzése,
21. a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló rendeletben meghatározott szabályok betartásának ellenőrzése,
22. a nemzetközi kombinált áruszállítás során a fuvarokmány meglétének, tartalmának és érvényességének ellenőrzése,
23. a közúti járművek közlekedésbiztonsági ellenőrzése,
24. a közúti ellenőrzés keretében a közúti járműveknél a veszélyes áruk szállításához előírt különleges feltételek ellenőrzése (ADR),
25. a közúti ellenőrzés keretében a közúti járműre előírt tömeg- és mérethatárok betartásának ellenőrzése,
26. a közúti közlekedési szolgáltatások és a közúti járművek üzemeltetése szabályszerűségének, valamint a jármű üzemeltetésére vonatkozó előírások megtartásának ellenőrzése országos közúton, ideértve az adott tevékenységhez előírt okmányok, engedélyek, jelzések, felszerelések ellenőrzését,
27. a radioaktív anyagok szállításának és fuvarozásának hatósági ellenőrzése,
28. a veszélyes áru közúti szállítási biztonsági tanácsadók hatósági nyilvántartásának vezetése,
29. a gépkocsik által kibocsátott kipufogógázok szennyezőanyag tartalmának közúti ellenőrzése,
30. a gépkocsik környezetvédelmi alkalmasságának és plakettjének közúti forgalomban való ellenőrzése, a plakett eltávolítása,
31. a gépkocsik környezetvédelmi jellemzői ellenőrzése,
32. a Magyar Köztársaság tekintetében a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint a tachográfokra vonatkozó közösségi rendeletben az ellenőrzéshez szükséges tachográfkártyákkal (a gépjárművezetői kártya, az ellenőri kártya, a műhelykártya és az üzembentartói kártya) kapcsolatos feladatok ellátása,
33. a digitális tachográf beépítését, üzembe helyezését, aktiválását, illesztését, ellenőrzését vagy javítását végző műhely gépjárműfenntartó tevékenységére vonatkozó bejelentések fogadása, a tevékenység ellenőrzése, tachográf gyártók hazai képviselőjének elismerése,
34. a digitális tachográf kártyák kiadása, érvénytelenítése, cseréje, pótlása, visszavonása,
35. a közúti járművezetők képzésének és utánképzésének engedélyezésével, a közúti közlekedési szakemberek képzésének és továbbképzésének engedélyezésével és vizsgáztatásával (vizsgakötelezettség alóli mentesítésével), a vizsgabiztosi, szakoktatói és iskolavezetői tevékenység engedélyezésével kapcsolatos hatáskörök gyakorlása, a vizsgabiztosi, a szakoktatói és az iskolavezetői névjegyzék vezetése, az engedélyezett képző szervek nyilvántartása, tansegédletek meghatározása,
36. a közúti járművezetők előzetes, időszakos és rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálata, valamint a vizsgálat lefolytatásába jogszabály alapján bevont szervezet tevékenységének irányítása és ellenőrzése,
37. a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-ei 1071/2009/EK parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott feladatok ellátása,
38. a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló rendelet szerint a korlátozás alóli felmentésre vonatkozó engedélykérelmekkel kapcsolatos, a Hatóság hatáskörébe tartozó feladatok ellátása
során.
(4) Közlekedési hatóságként
a) a fővárosi kerületi önkormányzatok tulajdonában lévő közutak és azok műtárgyai építésének, forgalomba helyezésének, fennmaradásának és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezésével kapcsolatban
aa) első fokon a fővárosi főjegyző,
ab) másodfokon a Fővárosi Közlekedési Felügyelőség,
b) járdák, gyalogutak és azok műtárgyai építésének, korszerűsítésének, fennmaradásának és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezése, valamint ezek nem közlekedési célú igénybevételével kapcsolatban (ide nem értve a gyalog- és kerékpárutakat, valamint a közút építésével összefüggő járdaépítést)
ba) első fokon az illetékes települési - a fővárosban a kerületi - önkormányzat jegyzője, összeférhetetlenség esetén az illetékes megyei (fővárosi) közlekedési felügyelőség által kérelemre kijelölt települési (kerületi) önkormányzat jegyzője,
bb) másodfokon az illetékes megyei (fővárosi) közlekedési felügyelőség
jár el.
(5) A (2)-(4) bekezdésben nem szabályozott ügyekben közlekedési hatóságként első fokon a területileg illetékes megyei (fővárosi) közlekedési felügyelőség jár el.
(6) A (3) bekezdés 13., 15. pontjában, 17. pontjában, 19-27. pontjában, 29-34. pontjában meghatározott feladatok ellátásában és ellenőrzési eljárásokban a megyei (fővárosi) közlekedési felügyelőség a tényállás tisztázásában külön jogszabályban meghatározottak szerint közreműködik.
(7) Ha a tervezett építmény több azonos hatáskörű közlekedési hatóság illetékességi területét érinti, az a közlekedési hatóság jár el az építmény egészére vonatkozóan, amelynek területén a hosszabb útszakasz van, ha pedig azok egyenlő hosszúságúak, az a közlekedési hatóság jár el, amelyhez a kérelmet korábban benyújtották.
(8) A Magyar Köztársaság tekintetében a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló, 1985. december 20-i 3821/85/EGK tanácsi rendeletben a tagállam hatósága számára meghatározott feladatokat
a) a menetíró készülék (a továbbiakban: tachográf), az adatrögzítő lap, valamint a tachográf-kártya jóváhagyása tekintetében a Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal,
b) a tachográf-kártyák kibocsátása tekintetében a Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal, valamint a Központ,
c) a tachográfok beépítését, javítását és felülvizsgálatát (illesztését) végző szervezetekre, továbbá a tachográffal felszerelt gépjármű üzemeltetőjére és vezetőjére vonatkozó ellenőrzés, nyilvántartásba vétel és adatkezelés tekintetében a Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal, továbbá
d) a tachográf-kártya nyilvántartás központi adatkezelési és nemzetközi adatcsere feladatait a Központ
látja el.
(9) A Kormány a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény 10/C. §-ában meghatározott szakhatóságként azokban az eljárásokban, ahol első fokon
a) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Békés Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága jár el, az első fokú eljárásban a Békés Megyei Közlekedési Felügyelőséget, a másodfokú eljárásban a Központot,
b) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Komárom-Esztergom Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága jár el, az első fokú eljárásban a Komárom-Esztergom Megyei Közlekedési Felügyelőséget, a másodfokú eljárásban a Központot, és
c) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Vas Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága jár el, az első fokú eljárásban a Vas Megyei Közlekedési Felügyelőséget, a másodfokú eljárásban a Központot
jelöli ki.
(10) A Kormány
a) a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény 10/C. §-ában meghatározott ügyekben első fokú szakhatóságként a Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatalt, másodfokú szakhatóságként a Központot, valamint
b) a közlekedési igazgatási hatóságnak az erre a célra rendszeresített, zárt közúti halottszállító jármű forgalmi engedélyének a kiadására irányuló közigazgatási hatósági eljárásában - a jármű rakodóterében szállítható halottak forgalmi engedélybe bejegyezhető számának meghatározása kérdésében - első fokú szakhatóságként az illetékes megyei (fővárosi) közlekedési felügyelőséget, másodfokú szakhatóságként a Központot
jelöli ki.
(11) Gyorsforgalmi utak kivételével országos, a helyi közutak, és a közforgalom elől el nem zárt magánutak engedélyezése során ezen utak 30 m-nél nagyobb szabadnyílású műtárgyai, valamint alagútjai műszaki engedélyezésében az Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal első fokon szakhatóságként jár el.
(12) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) szerinti, a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a közlekedési hatóság jár el a következő szolgáltatási tevékenységek tekintetében:
a) a közúti járművezetők vizsgáztatása és a közúti közlekedési szakemberek tanfolyami képzése, továbbképzése, utánképzése és vizsgáztatása, az e képzésekkel és vizsgáztatásokkal összefüggő iskolavezetői, szakoktatói és vizsgabiztosi tevékenység,
b) a Kkt. 16/A. §-a szerinti szakértői tevékenység, ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik,
c) a Kkt. 24/A. § (2) bekezdése szerint engedélyezett vizsgáló állomás tevékenysége,
d) a Kkt. 24/A. § (6) bekezdése szerint engedélyezett műszaki vizsgabiztosi tevékenység, valamint
e) a veszélyes áru szállítási, biztonsági tanácsadói tevékenység.
(13) A központi közlekedési közigazgatási bírságnyilvántartás vezetésével kapcsolatos feladatokat elsőfokon a Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal látja el.
A közúti jármű előzetes eredetiségvizsgálata során közreműködő szervezeteket engedélyező hatóság kijelölése
4/A. § (1) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 33/A. § (1) bekezdése szerinti engedélyező hatóságként a Kormány a Hatóságot jelöli ki.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ügyekben első fokon a Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal, másodfokon a Központ jár el.
A légiközlekedési hatóság kijelölése
5. § (1) Légiközlekedési hatóságként a Kormány a Hatóságot jelöli ki.
(2) A légiközlekedési hatóság hatáskörébe utalt ügyekben első fokon a Légügyi Hivatal, másodfokon a Központ jár el.
(3) A Szolgtv. szerinti, a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként - ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - a légiközlekedési hatóság jár el a következő szolgáltatási tevékenységek tekintetében:
a) a légiutas-kísérők szakirányú földi kiképzése,
b) a légijármű bérbeadása,
c) a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EK tanácsi rendelet, az 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó légijármű, annak részei, berendezései és alkatrészei, valamint a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz karbantartása, javítása,
d) az Lt. 20/A. §-a szerinti szakértői tevékenység, valamint
e) a c) pont szerinti tevékenységet folytatók képzése.
(4) A légiközlekedési hatóság hatásköre kiterjed a Magyar Köztársaság területén
a) a polgári légiközlekedési és légiközlekedéssel kapcsolatos tevékenységre,
b) a polgári légijárművekre,
c) az állami repülések célját szolgáló repülőterek kivételével minden repülőtérre és leszállóhelyre, valamint
d) a légiközlekedés földi létesítményeire és - a kizárólag katonai repülések céljára szolgálók kivételével - a léginavigációs földi berendezésekre.
(5) A légiközlekedési hatóság hatósági feladatai a következők:
1. a lajstromozásra kötelezett légijárművek állami lajstromozása, a Magyar Köztársaság Állami Légijármű Lajstromának (a továbbiakban: lajstrom) vezetése,
2. az engedélyhez kötött légiközlekedési és légiközlekedéssel összefüggő tevékenység engedélyezésével összefüggő eljárások lefolytatása és e tevékenységek folytatásának ellenőrzése,
3. a légijárművek típusalkalmassági vizsgálata és bizonyítványainak kiadása,
4. a lajstromozásra kötelezett légijárművek egyedi légialkalmasságának vizsgálata és ellenőrzése, valamint a légialkalmassági bizonyítvány kiadása és időbeli hatályának meghosszabbítása,
5.
6. a repülőterek állapotának és üzemben tartásának vizsgálata és ellenőrzése, valamint a repülőtér üzemben tartási engedélyének kiadása és időbeli hatályának meghosszabbítása, a repülőtérrendek jóváhagyása,
7. a légiközlekedéssel kapcsolatos létesítmények és földi berendezések létesítésének, megváltoztatásának és üzemben tartásának, valamint megszüntetésének engedélyezése, állapotának és üzemben tartásának vizsgálata,
8. a légiközlekedési akadállyal kapcsolatos légiközlekedési hatósági eljárásnak a rendészetért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium illetékes szerveivel egyetértésben való lefolytatása,
9. a légiközlekedési szakszemélyzet szakirányú kiképzéséhez szükséges tantervek és vizsgakövetelmények jóváhagyása,
10. a szakszolgálati engedély kiadásához, meghosszabbításához előírt repülő-egészségügyi alkalmasság hatósági minősítése,
11. a légiközlekedési balesetekkel és repülőeseményekkel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárás lefolytatása,
12. légialkalmassági bizonyítvány nélküli kísérleti, próba- vagy műszaki célú repülés engedélyezése,
13.
14. a menetjegyek kiállításának engedélyezése a légitársaság részére,
15. a légitársaság üzletszabályzatának és módosításának jóváhagyása,
16. a légitársaság üzletszabályzatában foglalt rendelkezések teljesítésének ellenőrzése,
17. a repülőtéri és útvonal navigációs berendezések hatósági mérésének (kalibrálás) hatósági ellenőrzése, hitelesítése,
18. fedélzeti és földi rádiótávközlő berendezés üzemben tartási engedélyének kiadása,
19. a légijárművek zajbizonyítványának kiadása, repülőterek zajgátló védőövezetének kijelölése,
20. légijárműből történő tárgy kidobásának, szórásának engedélyezése,
21. egyedi légialkalmassági engedéllyel nem rendelkező légijármű egyszeri átrepülésének engedélyezése,
22. látványosság célját szolgáló repülések és egyéb különleges repülések engedélyezése,
23. légijármű üzemben tartási feltételeinek vizsgálata, ellenőrzése, valamint a légijármű üzemben tartási engedély kiadása, időbeli hatályának meghosszabbítása,
24. a polgári légi közlekedés védelmének közös szabályairól és a 2320/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. március 11-i 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 300/2008/EK rendelet) 9. cikke szerinti felelős hatósági feladatok ellátása,
25. az egységes európai égbolt létrehozására vonatkozó keret megállapításáról szóló, 2004. március 10-i 549/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet („keretrendelet”) 4. cikke rendelkezésének megfelelően kijelölt nemzeti felügyeleti hatóságként gondoskodik az e cikkben meghatározott tevékenység ellátása érdekében hatáskörébe utalt feladatok végrehajtásáról,
26. a Nemzeti Hírközlési Hatósággal, a Kormányzati Frekvenciagazdálkodási Hatósággal együttműködve nemzeti és nemzetközi frekvenciaegyeztetést végez a légiközlekedést szolgáló légiforgalmi célú földi rádióberendezések üzembe helyezési eljárásának keretében,
27. a légijárművek és kapcsolódó termékek, alkatrészek és berendezések légialkalmassági és környezetvédelmi tanúsítása, valamint a tervező és gyártó szervezetek tanúsítása végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló, 2003. szeptember 24-i 1702/2003/EK bizottsági rendelet melléklete 21.B.25 pontja (a) alpontjának megfelelően kijelölt illetékes hatóságként gondoskodik az A. szakasz F., G., H. és I. alrészében meghatározott feladatok végrehajtásáról,
28. a légi járművek és repüléstechnikai termékek, alkatrészek és berendezések folyamatos légi alkalmasságának biztosításáról és az ezzel összefüggő feladatokban részt vevő szervezetek és személyek jóváhagyásáról szóló, 2003. november 20-i 2042/2003/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 2042/2003/EK rendelet) I. melléklet M.B.102 pontja a) alpontjának, II. melléklet 145.B.10 pontja 1. alpontjának, III. melléklet 66.B.10. pontja a) alpontjának, valamint IV. melléklet 147.B.10 pontja a) alpontjának megfelelően kijelölt illetékes hatóságként gondoskodik az e pontokban meghatározott feladatok végrehajtásáról,
29. gondoskodik - az Európai Repülésbiztonsági Ügynökséggel kötött megállapodás alapján - a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EK tanácsi rendelet, 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 20. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatok végrehajtásáról,
30. jóváhagyja a Magyar Köztársaság területén kereskedelmi célból leszálló, illetve onnan induló, menetrend szerinti nemzetközi repülést végrehajtó légitársaság menetrendjét,
31. lefolytatja a kihasználatlan légiközlekedési joggal üzemeltethető légiútvonalra szóló felhatalmazással kapcsolatos eljárást,
32. illetékes hatóságként gondoskodik a harmadik országok közösségi repülőtereket használó légijárműveinek biztonságáról szóló, 2004. április 21-i 2004/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott hatósági feladatok és a 8. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladat végrehajtásáról,
33. a légitársaság üzletszabályzatának jóváhagyása és teljesítésének ellenőrzése, a repülőterek ellenőrzése, a repülőtér üzemben tartási engedélyének kiadása és időbeli hatályának meghosszabbítása, valamint a repülőtérrendek jóváhagyása során feladatkörében gondoskodik a légijárműveken utazó fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyek jogairól szóló, 2006. július 5-i 1107/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról,
34. a gazdasági célú légi közlekedési tevékenység engedélyezése során gondoskodik a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló, 2008. szeptember 24-i 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek való megfelelésről, kivéve annak 23. és 24. cikkében foglaltakat,
35. a légitársaság üzletszabályzatának jóváhagyása és teljesítésének ellenőrzése során gondoskodik a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló, 2008. szeptember 24-i 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 23. és 24. cikkének való megfelelésről,
36. gondoskodik az egységes európai égbolt S-módú lekérdezési kódjainak összehangolt kiosztására és használatára vonatkozó követelmények megállapításáról szóló, 2009. március 30-i 262/2009/EK bizottsági rendeletben meghatározott lekérdezési kód kiosztásáról és a kapcsolódó feladatok végrehajtásáról,
37. ellátja a légi járműhöz a levegő-föld kommunikáció, a navigáció és a radarfelderítés céljából hozzárendelt 24 bitből álló légi jármű cím kiosztásának feladatát azon légi járművek esetében, amelyek külön jogszabály szerint „S” módú fedélzeti transzponderrel való felszerelésre kötelezettek,
38. elfogadja a légiközlekedési szakszemélyzet képzési szervezete, a gazdasági célú légiközlekedési tevékenység végzésére kiadott, üzemben tartási engedéllyel rendelkező légijármű üzemben tartója, a kereskedelmi repülőtér üzemben tartója, a légijármű karbantartó, tervező és gyártó szervezetek által kidolgozott Repülésbiztonság-irányítási Rendszert, valamint ellenőrzi annak működtetését,
39. kiadja a földi kiszolgáláshoz szükséges engedélyt, a földi kiszolgálás feltételeinek és engedélyezési rendjének szabályairól szóló jogszabályban foglaltak alapján korlátozza a földi kiszolgálók számát, kiválasztási eljárást folytat le, kidolgozza és honlapján közzéteszi a kiválasztási folyamatot és a kiválasztási szempontokat tartalmazó hatósági tájékoztatót, különleges intézkedést rendel el, jóváhagyja a repülőtér üzemben tartója által készített, a különleges intézkedéseket megalapozó korlátozások felszámolása érdekében készített intézkedési tervet és ellenőrzi annak, továbbá a számviteli elkülönítés végrehajtását,
40. a légiközlekedés védelmében közreműködő szervezetek védelmi programjának és azon alapuló belső minőségbiztosítási rendszerének és védelmi képzési tervének jóváhagyása,
41. a Nemzeti Polgári Légiközlekedés Védelmi Minőségbiztosítási Programban meghatározottak szerinti a légiközlekedés védelmi minőségbiztosítási ellenőrző rendszer működtetése, és a 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a polgári légiközlekedés-védelem terén végrehajtandó nemzeti minőségbiztosítási programokra vonatkozó követelmények tekintetében való módosításáról szóló, 2010. január 8-i 18/2010/EU bizottsági rendeletben meghatározott feladatokat ellátása,
42. a légiközlekedés védelmi berendezések, eszközök és védelmi rendszerek üzembe helyezésének, működtetésének jóváhagyása, azok felügyelete és ellenőrzése,
43. a légiközlekedés védelmében közreműködő szervezet légiközlekedés védelmi tisztje kijelölésének jóváhagyása,
44. a 300/2008/EK rendelet 6. cikke alapján szigorúbb intézkedések alkalmazásának elrendelése,
45. a Nemzeti Polgári Légiközlekedés Védelmi Képzési Program, valamint a 300/2008/EK rendeletnek megfelelően a védelmi személyek, oktatók tanúsítása,
46. a közös légiközlekedés védelmi alapkövetelmények végrehajtásához szükséges részletes intézkedések meghatározásáról szóló, 2010. március 4-i 185/2010/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 185/2010/EU rendelet) melléklet 1.2.2.2. b) pontjában megjelölt repülőszemélyzeti azonosító kártya kiadása, vagy a kiadás légitársaságnak való engedélyezése,
47. a meghatalmazott ügynök, az ismert szállító, a repülőtéri készletek ismert beszállítójának és a fedélzeti ellátmány meghatalmazott beszállítójának engedélyezése,
48. a légiközlekedés védelmi esemény kivizsgálása,
49. a tiltott tárgyaknak a repülőtér nyilvánosság elől elzárt területére történő bevitelére vonatkozó felmentések megadása, személyek vizsgálat alóli felmentés megadása,
50. a nemzeti légiközlekedés védelmi programok és a 300/2008/EK rendelet 18. cikkének a) pontjában említett információkat tartalmazó, a közös légiközlekedés védelmi alapkövetelmények végrehajtásához szükséges részletes intézkedések meghatározásáról szóló 2010/774/EU bizottsági határozat (a továbbiakban: 2010/774/EU bizottsági határozat) alapján nemzeti légiközlekedés-védelmi határozatban állapítja meg a légiközlekedés védelmében közreműködő szervezetek védelmi feladatait, valamint a 2010/774/EU bizottsági határozat melléklet 8.1.1. pontja és 9.1.1. pontja alapján a 2010/774/EU bizottsági határozatban megjelölt átvizsgálások gyakoriságát.
(6) Az (5) bekezdés 8. pontjában megjelölt légiközlekedési akadálynak minősül minden olyan, a környezetéből kiemelkedő természeti objektum, építmény vagy mozgó tárgy, amely a légiközlekedés számára veszélyt jelenthet, ezért nyilvántartása és jelzéssel való ellátása indokolt.
(7) A gazdasági célú légiközlekedési tevékenység első alkalommal történő engedélyezésével kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárás esetén az ügyintézési határidő két hónap.
(8) Az ügyintézési határidő három hónap a következő közigazgatási hatósági eljárásokban:
a) légijármű és légijármű berendezés karbantartó szervezetek jóváhagyása,
b) légijármű üzemben tartási engedély kiadása, módosítása,
c) a 2042/2003/EK rendelet I. melléklet M. rész A. szakasz G. alrész szerinti folyamatos légialkalmasság-irányító szervezet jóváhagyása,
d) a 2042/2003/EK rendelet IV. melléklet 147. rész A. szakasz A. és B. alrész szerinti karbantartó oktató szervezetek jóváhagyása,
e) légiközlekedési balesetekkel és repülőeseményekkel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárás lefolytatása,
f) a 300/2008/EK rendelet 4. cikk (4) bekezdésében meghatározott eljárás,
g) a légiközlekedés védelmi események kivizsgálása,
h) repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének engedélyezése, valamint
i) repülőtér zajgátló védőövezetének kijelölése.
(9) Az ügyintézési határidő három hónap a frekvencia-hozzájárulással kapcsolatos előzetes nemzeti és nemzetközi frekvenciaegyeztetés, illetve frekvenciakoordináció során.
(10) Az ügyintézési határidő 5 hónap a harmadik fél részére történő földi kiszolgálást végzők, illetve a saját kiszolgálásra jogosult repülőtér-használók kiválasztására irányuló hatósági eljárásban.
(11) Ha az (5) bekezdés 23. pontja szerinti eljárás során az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, a légiközlekedési hatóság tizenöt napon belül bocsátja ki a hiánypótlási felhívást.
(12) A szakhatósági állásfoglalást
a) repülőtér légiközlekedés védelme szempontjából kis repülőtérré minősítése iránti eljárásban a szakhatósági állásfoglalást húsz napon,
b) a légiközlekedés védelmi tiszt és biztonsági vezető kijelölésének jóváhagyására irányuló eljárásban harminc napon,
c) nemzeti légiközlekedés védelmi minőségbiztosítási ellenőrök kijelölésére, továbbá a meghatalmazott ügynök (ellenőrzött szállító), valamint az ismert és listás feladó minősítésére és jóváhagyására irányuló eljárásban harminc napon,
d) repülőtéri védelmi program, az ahhoz kapcsolódó belső védelmi minőségbiztosítási program és védelmi képzési terv, valamint a Légiközlekedés Védelmi és Kényszerhelyzeti Terv jóváhagyására irányuló eljárásban húsz napon,
e) a légiközlekedés védelmi berendezések, eszközök és védelmi rendszerek üzembe helyezésének és működtetésének jóváhagyására irányuló eljárásban húsz napon
belül kell kiadni.
A katonai légügyi hatóság kijelölése
5/A. § (1) Katonai légügyi hatóságként a Kormány a Hatóságot jelöli ki.
(2) A katonai légügyi hatóság hatáskörébe utalt ügyekben első fokon a Légügyi Hivatal, másodfokon a honvédelmi miniszter jár el. Amennyiben az eljárásban a légiközlekedési hatóság és a katonai légügyi hatóság egyaránt érintett, első fokon a Légügyi Hivatal, másodfokon a honvédelmi miniszter jár el azzal, hogy a másodfokú eljárásba a Központot szakhatóságként be kell vonni.
(3) A katonai légügyi hatóság feladatai a következők:
a) az állami légijárművek nyilvántartása,
b) az állami célra szolgáló légijárművek típusalkalmasságának és egyedi légialkalmasságának vizsgálata, tanúsítása,
c) az állami repülések célját szolgáló repülőterek, valamint a kizárólag az állami repülések célját szolgáló földi léginavigációs berendezések üzemben tartásának szakmai ellenőrzése,
d) a honvédelmi légiforgalmi és repülésmeteorológiai szolgálatok működésének ellenőrzése,
e) az állami légijárművekkel előforduló légiközlekedési balesetekkel és repülőeseményekkel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárás lefolytatása,
f) az állami célú légiközlekedés szakszemélyzete szakszolgálati engedélyezésével összefüggő eljárások lefolytatása és e tevékenységek folytatásának ellenőrzése, továbbá az ilyen szakszemélyzet szakirányú kiképzéshez szükséges tantervek és vizsgakövetelmények jóváhagyása,
g) a szakszolgálati engedély elnyeréséhez, illetőleg meghosszabbításához előírt repülő-egészségügyi alkalmasság hatósági minősítése,
h) légialkalmassági bizonyítvány nélküli kísérleti, próba- vagy műszaki célú repülés engedélyezése,
i)
j) az állami repülések célját szolgáló repülőterek repülőtéri navigációs berendezései hatósági mérésének (kalibrálás) és hitelesítésének hatósági ellenőrzése,
k) az állami repülések céljára szolgáló repülőterek zajgátló védőövezetének kijelölése,
l) tárgy állami légijárműből történő kidobásának, szórásának engedélyezése,
m) az egyedi légialkalmassági engedéllyel nem rendelkező állami légijármű egyszeri átrepülésének engedélyezése, valamint
n) nyilvános repülőrendezvény megtartásának engedélyezése.
(4) A katonai légügyi hatóság hatásköre kiterjed:
a) az állami repülési földi szolgálatok tevékenységére,
b) az állami légijárművekre,
c) az állami repülések célját szolgáló repülőterekre, valamint a kizárólag az állami repülések céljait szolgáló repülési létesítményekre és léginavigációs földi berendezésekre, valamint
d) az állami légiközlekedési és légiközlekedéssel összefüggő tevékenységre.
(5) Az ügyintézési határidő három hónap a katonai légügyi hatóság következő közigazgatási hatósági eljárásaiban:
a) állami légijármű és légijármű berendezés karbantartó szervezetek jóváhagyása,
b) az állami légijárművekkel előforduló légiközlekedési balesetekkel és repülőeseményekkel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárás lefolytatása,
c) az állami repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének engedélyezése, valamint
d) az állami repülések célját szolgáló repülőtér zajgátló védőövezetének kijelölése.
A repülőtérrel, a repülőtér területén lévő légiközlekedési rendeltetésű építményekkel és a leszállóhellyel kapcsolatos hatósági eljárásokban eljáró hatóság kijelölése
5/B. § (1) A Kormány
a) a repülőtér elvi létesítésének engedélyezésére, létesítésének engedélyezésére, használatbavételének engedélyezésére, megszüntetésére és fejlesztésére irányuló eljárásban eljáró hatóságként,
b) a leszállóhely létesítésére és megszüntetésére irányuló eljárásban eljáró hatóságként, valamint
c) a repülőtér területén lévő, a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó általános építményekkel kapcsolatos eljárásokban építésügyi hatóságként
a Hatóságot jelöli ki.
(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásokban első fokú eljárásban a Légügyi Hivatal, másodfokú eljárásban a Központ jár el.
A vasúti közlekedési hatóság kijelölése
6. § (1) Vasúti közlekedési hatóságként a Kormány
a) a b) pontban foglaltak kivételével a Hatóságot,
b) a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő vasúti munkavállalók első fokú időszakos, soron kívüli és záró, valamint - a mozdonyvezetői munkakörre vonatkozó egészségi alkalmasság előzetes megállapítását kivéve - az előzetes egészségi alkalmassági vizsgálata tekintetében a Vasútegészségügyi Szolgáltató Non-profit Kiemelten Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaságot
jelöli ki.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti vasúti közlekedési hatósági ügyekben - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - első fokon az Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal jár el.
(3) A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő vasúti szakemberek vizsgáztatását, valamint ezek oktatóinak vizsgáztatását a Hatóság elnöke által kinevezett Szakmai Vizsgabizottság végzi.
(4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti ügyekben első fokon eljáró Vasútegészségügyi Szolgáltató Non-profit Kiemelten Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság döntése elleni fellebbezést másodfokon az Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal bírálja el.
A vasúti igazgatási szerv kijelölése
6/A. § (1) A Kormány vasúti igazgatási szervként a Hatóságot jelöli ki.
(2) A vasúti igazgatási szerv hatáskörébe utalt ügyekben a Központ jár el.
(3) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. tv. (a továbbiakban: Vtv.) 69. § (1) bekezdését a Hatóságnak azokra a hatósági ügyeire kell alkalmazni, amelynek során vasúti igazgatási szervként jár el.
(4) A Hatóság mint vasúti igazgatási szerv független a vasúti társaságoktól és a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezettől.
A szolgáltatás felügyeletét ellátó vasúti közlekedési hatóság kijelölése
6/B. § A Szolgtv. szerinti, a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként - ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - a vasúti közlekedési hatóság jár el a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók alapképzése és időszakos oktatása és az ezzel összefüggő vizsgabiztosi tevékenység, továbbá a Vtv. 80/B. §-a szerinti szakértői tevékenység tekintetében.
A hajózási hatóságok kijelölése
7. § (1) Hajózási hatóságként a Kormány
a) a (2)-(3) bekezdés szerinti ügyekben a Hatóságot,
b) a Vkt. 4. § (4) bekezdésében foglalt feladat tekintetében a Magyar Köztársaság konzuli tisztviselőjét,
c) a nemzeti víziút használatának idegen állam lobogója alatt közlekedő úszólétesítmény részére való engedélyezésével kapcsolatos ügyekben a közlekedésért felelős minisztert
jelöli ki.
(2) Hajózási hatóságként első fokon az Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal jár el
1. az úszólétesítményen fedélzeti és gépüzemi szolgálatot ellátó, valamint a kedvtelési céllal közlekedő úszólétesítmény vezetőjének képesítésével,
2. a hajózási üzemeltetési vezetői és hajózásbiztonsági ellenőri képesítéssel,
3. a révkalauzok és hajózási szakértők nyilvántartásának vezetésével,
4. a vizsgabiztosok névjegyzékének vezetésével,
5. az úszólétesítménnyel folytatott hajózási tevékenység, az úszólétesítmények hajózásra alkalmasságának, biztonságának, élet- és munkakörülményeinek ellenőrzésével,
6. a víziutat érintő munkavégzés engedélyezésével,
7. a vízi közlekedés irányítására szolgáló jelzések engedélyezésével,
8. a kikötőn kívül rakomány átrakásának, továbbá utasok be- és kiszállásának engedélyezésével,
9. a hajózás korlátozásának és a hajóút felszabadításának elrendelésével, a hajóútban fennakadt vagy elsüllyedt úszólétesítménnyel összefüggő intézkedésekkel,
10. a hajózási létesítmény létesítésével, használatba vételével, fennmaradásával, üzemben tartásával és megszüntetésével, üzemeltetési szabályzatainak jóváhagyásával,
11. a víziúton búvártevékenység engedélyezésével,
12. az úszólétesítmények lajstromozásával, nemzetközi jeleinek, hivatalos hajószámának kiadásával,
13. a hajózási bírság kiszabásával,
14. az úszólétesítmények, azok berendezéseinek, felszereléseinek, a közösségi belvízi közlekedésre vonatkozó harmonizált folyami információs szolgáltatásokban alkalmazott RIS terminál, hálózati berendezés és szoftveralkalmazás típusjóváhagyásával,
15. az úszólétesítmények építési (átépítési) terveinek felülvizsgálatával és jóváhagyásával,
16. az úszólétesítmény üzemképességének megállapításával és tanúsításával,
17. a szállítótartályok (konténerek) műszaki felügyeletével, gyártó, javító üzemeinek jóváhagyásával,
18. a tengeri és belvízi úszólétesítmények hajónaplójának, személyzeti jegyzékének, gép- és olajnaplójának, környezetvédelmi és motornaplójának, valamint felszerelési jegyzékének kiadásával és hitelesítésével,
19. a belvízi és tengeri hajók köbözésével, köböző hatóságként (jele: NKH-HU),
20. a veszélyes vagy szennyező árut szállító hajók jóváhagyási, illetve alkalmassági bizonyítványának kiállításával,
21. a hajózási tevékenység, a belső égésű motorral hajtott kishajók és csónakok korlátozás alá eső területen való üzemeltetése, a kabotázs, a harmadik országos és harmadik lobogós forgalom engedélyezésével, valamint egyedi engedély kiadásával,
22. a különleges szállítások, valamint személyszállító hajóval történő vontatás, tolás, illetve mellévett alakzatban való továbbítás engedélyezésével,
23. az úszólétesítmények részére kiegészítő jelzés viselésének engedélyezésével,
24. a hajózási képesítések megszerzésére felkészítő képzések jóváhagyásával,
25. a hajózási gyakorlati idő mérséklésének engedélyezésével, továbbá jogszabályban meghatározott gyakorlat, gyakorlati idő igazolásával és elfogadásával,
26. a rajnai hajózásban való részvételi jogosultságot igazoló okmány kiadásával,
27. az úszólétesítményen hajózási szolgálatot teljesítő személy egészségügyi alkalmassága soron kívüli vizsgálatának előírásával,
28. a vízi sportpálya kijelölésével,
29. a radioaktív anyagok szállításának engedélyezésével
kapcsolatos ügyekben.
(3) Hajózási igazgatási feladatkörében az Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal ellátja
a) a víziutak nyilvántartásával,
b) a hajóút kijelölésével és kitűzésével való egyetértéssel, továbbá a víziközlekedés irányítására szolgáló jelek ezzel összefüggő elhelyezésének elrendelésével,
c) a víziút-fenntartási terv jóváhagyásával való egyetértéssel,
d) a hajózási képesítések, valamint úszó létesítmények okmányainak kiállításával és nyilvántartásával,
e) a hajósoknak és tengerészeknek szóló hirdetmények kiadásával,
f) a jóváhagyott képzések nyilvántartásával,
g) a hajós és tengerész szolgálati könyv kiállításával, vezetésével, hitelesítésével és nyilvántartásával, ellenőrzésével,
h) a tengeri kedvtelési célú kishajók jachtnaplójának és személyzeti jegyzékének kiadásával és hitelesítésével,
i) a tengeri hajózási szolgálatot teljesítő személy egészségi alkalmasságának orvosi vizsgálatára orvosszakértő kijelölésével,
j) elemi csapás vagy egyéb veszély esetén az úszólétesítmények ideiglenes igénybevételével,
k) a Magyar Köztársaság konzuli tisztviselőjének a hajóokmányok érvényességének ideiglenes meghosszabbítására való felkérésével,
l) az úszólétesítmények megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító elismert szervezetek elismerését megalapozó javaslathoz az elismerést kérelmező szervezet auditálásával, továbbá az elismerést elnyert szervezet tevékenységének ellenőrzésével,
m) a veszélyes vagy szennyező árukat szállító hajók ellenőrzésével, bejelentkezési, illetve tájékoztatásadási kötelezettségből származó adatok nyilvántartásával,
n) a hajózási képesítések megszerzésére felkészítő képzések ellenőrzésével,
o) a Belvízi Hajózási Alapprogram működtetésével,
p) az úszólétesítmények megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító kijelölt szervezetek kijelölését megalapozó javaslathoz a kijelölést kérelmező szervezet auditálásával, továbbá a kijelölt szervezet tevékenységének ellenőrzésével,
q) a veszélyes áruk belvízi szállításának ellenőrzésével,
r) a hajózási képesítések nyilvántartásával, ideértve az elektronikus nyilvántartást is
kapcsolatos feladatokat.
(4) A Vkt. 48/B. §-ának (1) bekezdésében meghatározott folyami információs szolgáltatás működtetéséhez, ellenőrzéséhez kapcsolódó feladatokat az Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal végzi.
(5) A Szolgtv. szerinti, a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként - ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - a hajózási hatóság jár el a következő tevékenységek tekintetében:
a) a Vkt. 6/A. §-a szerinti szakértői tevékenység,
b) a révkalauzi tevékenység, valamint
c) a Vkt.-ben előírt képesítési követelményekkel összefüggő képzési és vizsgáztatási tevékenységek.
A közlekedési sajátos építményfajták építésfelügyeletét ellátó hatóság kijelölése
7/A. § (1) A közlekedési sajátos építményfajták építésfelügyeletét ellátó hatóságként a Kormány a (2)-(5) bekezdés szerinti ügyek vonatkozásában a Hatóságot jelöli ki.
(2) Első fokú építésfelügyeleti hatóságként
a) az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak és a közúti határátkelőhelyek közlekedési építményei, továbbá a 30 méter szabad nyílást meghaladó hidak, valamint az alagutak tekintetében az Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal,
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó közúti közlekedési építmények vonatkozásában a területileg illetékes megyei (fővárosi) közlekedési felügyelőség
jár el.
(3) Első fokú építésfelügyeleti hatóságként a légiközlekedési építmények vonatkozásában - az állami repülések céljára szolgáló honvédelmi és katonai célú építmények kivételével - a Légügyi Hivatal jár el.
(4) Első fokú építésfelügyeleti hatóságként a vasúti közlekedési építmények vonatkozásában az Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal jár el.
(5) Első fokú építésfelügyeleti hatóságként a vízi közlekedési építmények vonatkozásában az Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal jár el.
(6) A (2)-(5) bekezdés szerinti ügyek vonatkozásában másodfokú építésfelügyeleti hatóságként a Központ jár el.
Egyéb feladatok
8. § (1) A Hatóság elnöke:
a) az egységes jogalkalmazás érdekében - a jogszabályok és szabványok keretei között, ügyfelekre nem kiterjedő hatállyal - meghatározza a hatósági eljárásban alkalmazott vizsgálatok és ellenőrzések műszaki követelményeit és módszereit (ideértve az egyes vizsgálóműszerek megfelelőségét, alkalmazhatóságát stb.),
b) a miniszter irányításával részt vesz a szakmai érdek-képviseleti szervekkel folytatott tárgyalásokban,
c) a közlekedési ágazat hatósági jellegű szakképzései tekintetében - külön jogszabályban meghatározott szakmai képzések és szakképesítések követelményrendszere alapján - meghatározza a szaktanfolyamok, továbbképzések tantárgyait, tanterveit, vizsgakövetelményeit, kinevezi a vizsgabiztosokat, lebonyolítja a vizsgáztatást, felügyeli és ellenőrzi a tanfolyami képzést,
d) végzi a közúti járművek és a közúti jármű alkatrészek, tartozékok típusjóváhagyásához, valamint a gépjárművezetők vezetési és pihenőidejére vonatkozó közösségi jogszabályok végrehajtásához és a közúti ellenőrzésekhez kapcsolódó - hatáskörébe utalt - nyilvántartási és nemzetközi kapcsolattartási szakmai feladatokat, a járművezető-képzés tananyagai szakmai tartalmának meghatározását,
e) biztosítja a tevékenységét érintő szakmai területeken a nemzetközi kapcsolattartást, folyamatosan gyűjti és értékeli a hatósági eljáráshoz kapcsolódó nemzetközi tapasztalatokat és ezek figyelembevételével is végzi koordináló tevékenységét a közlekedés területén,
f) közreműködik a közúti és a vasúti közlekedéssel, valamint a hajózással kapcsolatos szakmai koncepciók és jogszabály-tervezetek szakmai előkészítésében,
g) figyelemmel kíséri és folyamatosan elemzi a közlekedés szabályozottságát, a közlekedésben részt vevők jogkövető magatartását és - indokolt esetben - a résztvevők bevonásával javaslatot tesz a szabályozás módosítására,
h) a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének, továbbképzésének, utánképzésének és mindezek vizsgáztatásának tekintetében a képzési vagy vizsgáztatási követelményrendszer figyelembevételével meghatározza
ha) a tantárgyakat és tantervi óraszámaikat,
hb) a vizsgakövetelményeket, vizsgafeladatokat,
hc) a képzések tanterveit,
hd) az e-learning minősítésének és tanúsításának módját a Közlekedési Szakértői Testület szakmai állásfoglalására figyelemmel,
he) az ügyviteli rendet,
hf) a vizsgák lebonyolításának rendjét és módszereit,
hg) a képzés és a vizsgáztatás tárgyi feltételeinek alkalmazására vonatkozó technológiai és műszaki követelményeket,
hh) és ellenőrzi, felügyeli a közúti közlekedési szakemberek képzését, továbbképzését és vizsgáztatását, valamint a közúti járművezetők vizsgáztatását,
hi) az egyes tantárgyak hallgatása, illetve vizsgatárgyak teljesítése alóli mentesítések alapjául szolgáló képesítések, végzettségek körét,
i) a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének, továbbképzésének, utánképzésének és mindezek vizsgáztatásának tekintetében a külön jogszabályban meghatározott képzési vagy vizsgáztatási követelményrendszer figyelembevételével engedélyezi és tanúsítvánnyal látja el
ia) az alkalmazható tansegédleteket,
ib) az e-learning rendszerű oktatásban alkalmazott rendszereket,
j) működteti a Közlekedési Szakértői Testületet.
(2) A légügyi elnök-helyettes közreműködik a légiközlekedéssel kapcsolatos szakmai koncepciók és jogszabály-tervezetek szakmai előkészítésében.
(3) A Kormány az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 15. §-ának (5) bekezdésében foglaltak tekintetében erdészeti hatóságként elsőfokú eljárásban a megyei (fővárosi) közlekedési felügyelőséget, másodfokú eljárásban a Hatóság Központját jelöli ki. A Kormány az Evt. 15. §-ának (5) bekezdése szerinti erdészeti hatósági eljárásban - az erdőre gyakorolt hatások vizsgálata kérdésében - első fokú eljárásban a megyei kormányhivatal erdészeti igazgatóságát, másodfokú eljárásban a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalt, - a természetvédelmi szakkérdések vizsgálata érdekében - első fokú eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget szakhatóságként jelöli ki.
(4) A 4. § (4) bekezdés c) pont szerinti engedély kiadása, valamint a Vtv. 53/A-53/C. § szerinti eljárás során a Központ vizsgálja, hogy a hatályos helyközi közszolgáltatási szerződésekben megrendelt közösségi közlekedési szolgáltatás teljesítését az engedélyezni kért nemzetközi autóbuszjáratok, illetve vonatok mennyiben akadályozzák, továbbá jelzi a közlekedésért felelős miniszternek, ha az engedélyezni kért nemzetközi autóbuszjárattal belföldi személyszállító tevékenységet is el kívánnak látni.
A közlekedési hatóság eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelölése
8/A. § (1) A Kormány a transzeurópai közúthálózatnak a Magyar Köztársaság területén lévő alagútjaival kapcsolatos, az alagút kiviteli tervének jóváhagyása, az alagút működési engedélyének kiadása, a működési engedélytől történő eltérések engedélyezése, a működési engedélynek - a biztonsági minimumkövetelmények sérelme esetén történő - korlátozása, felfüggesztése, a biztonsági minimumkövetelményektől való eltérések engedélyezése iránti, valamint azoknak a feltételeknek a meghatározására irányuló eljárásban, amelyek teljesülése esetén az alagútban a rendeltetésszerű üzem helyreállítható, illetve az alagút a közforgalom számára újra megnyitható,
a) - annak elbírálása kérdésében, hogy az adott útszakasz tervezett közúti jelzései és forgalomtechnikai elemei az adott hely ismeretében közlekedésbiztonsági szempontból megfelelőek-e - az Országos Rendőr-főkapitányságot, valamint
b) - a katasztrófavédelemmel összefüggő létesítési és használati szabályok érvényre juttatása kérdésében - az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot
szakhatóságként jelöli ki.
(2) A Kormány a 3. mellékletben meghatározott feltételek fennállása esetén, a közutak, a közforgalom elől el nem zárt magánutak, a kerékpárutak, a gyalogutak, a gyalog- és kerékpárutak, a járdák, valamint ezek műtárgyai és tartozékai építésének, korszerűsítésének, fennmaradásának és megszüntetésének engedélyezésére, építésének elvi engedélyezésére, forgalomba helyezésének ideiglenes engedélyezésére irányuló eljárásban, valamint - ha a kérelem a szakhatóság korábbi állásfoglalásában foglalt feltételeket érinti - az építési engedélyben foglaltaktól való eltérés engedélyezésére irányuló eljárásban, a szakági tervek felelős tervezői jogosultságának a vizsgálata kérdésében, valamint a 3. mellékletben meghatározott szakkérdésben, a 3. melléklet szerinti hatóságokat szakhatóságként jelöli ki. Az eljárásban hozott döntést az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a főváros területén a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatósággal is közölni kell.
(3) A Kormány a közutak, a közforgalom elől el nem zárt magánutak, a kerékpárutak, a gyalogutak, a gyalog- és kerékpárutak, a járdák, valamint ezek műtárgyai és tartozékai forgalomba helyezésére irányuló eljárásban a 3. mellékletben meghatározott hatóságokat - abban a kérdésben, hogy az építmény a korábbi szakhatósági állásfoglalásnak megfelelően valósult-e meg - szakhatóságként jelöli ki.
(4) A Kormány a radioaktív anyag közúti fuvarozási tevékenység keretében történő továbbítása engedélyezésére irányuló eljárásban
a) - a radioaktív anyag lakosságra gyakorolt hatásának kérdésében - a megyei, fővárosi kormányhivatal megyei népegészségügyi szakigazgatási szervét, valamint
b) - a radioaktív anyag szállítása biztonsági feltételeinek, valamint annak vizsgálata kérdésében, hogy szükséges-e a szállítmány fokozott őrzés-védelmének biztosítása - az Országos Rendőr-főkapitányságot szakhatóságként jelöli ki.
(5) A Kormány a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „B” Mellékletének 9. rész 9.1 fejezet szerinti jármű-jóváhagyási eljárásban - a járműre szerelt felépítmény megfelelőségének a megállapítása kérdésében - a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalt szakhatóságként jelöli ki.
A légiközlekedési hatóság eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelölése
8/B. § (1) A Kormány a repülőtér légi közlekedés védelme szempontjából kis repülőtérré minősítése iránti eljárásban,
a) - abban a kérdésben, hogy a repülőtér megfelel-e a fegyveres biztonsági őrség működtetéséhez szükséges feltételeknek, valamint teljesülnek-e a polgári légi közlekedés védelmének közös szabályairól és a 2320/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. március 11-i 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt alapkövetelmények - első fokú eljárásban a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságot, másodfokú eljárásban az Országos Rendőr-főkapitányságot, valamint
b) - hatáskörébe tartozó feladatrendszer alapján végrehajtott védelmi kockázat felmérése céljából - első fokú eljárásban a Nemzetbiztonsági Hivatalt
szakhatóságként jelöli ki.
(2) A Kormány a polgári repülőtér elvi létesítésének engedélyezésére, létesítésének engedélyezésére, használatbavételének engedélyezésére, a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó általános építmények fennmaradásának engedélyezésére, megszüntetésére és fejlesztésére irányuló eljárásban
a) - abban a kérdésben, hogy a repülőtér megfelel-e a fegyveres biztonsági őrség működtetéséhez, nemzetközi repülőtér esetében a határellenőrzéshez szükséges feltételeknek, továbbá teljesülnek-e a repülőtérre vonatkozó biztonsági alapkövetelmények - első fokú eljárásban a repülőtér fekvése szerint illetékes rendőr-főkapitányságot, Budapesten és Pest megyében a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságot, másodfokú eljárásban az Országos Rendőr-főkapitányságot,
b) a katasztrófa- és tűzvédelemmel összefüggő létesítési és használati szabályoknak való megfelelés kérdésében első fokú eljárásban az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóságát, másodfokú eljárásban az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot,
c) - abban a kérdésben, hogy a repülőtér tervezett meteorológiai műszerezettsége, a műszerek mennyisége, elhelyezése, illetve mérési pontossága megfelel-e a nemzetközi polgári repülésről szóló, Chicagóban, 1944. évi december 7. napján aláírt Egyezmény alapján a Meteorológiai Világszervezet és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet által megállapított előírásoknak, a futópályák tervezett kiépítése az uralkodó széliránynak megfelelő-e, hiteles éghajlati adatokból, megfelelő szakismerettel készült-e az engedélyezési dokumentációnak a repülések végrehajtása szempontjából mérvadó meteorológiai körülményeket bemutató része - első fokú eljárásban az Országos Meteorológiai Szolgálatot,
d) termőföldön megvalósuló tevékenység esetén - a termőföld minőségi védelme kérdésében - első fokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát, másodfokú eljárásban a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalt,
e) - az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások, valamint a repülőtér környezetében a légiközlekedésből adódó zaj és rezgés okozta, egészségre gyakorolt hatások vizsgálatával kapcsolatos szakkérdésben - első fokú eljárásban a megyei, fővárosi kormányhivatal kistérségi népegészségügyi intézetét, másodfokú eljárásban a megyei, fővárosi kormányhivatal megyei népegészségügyi szakigazgatási szervét,
f) ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges, az V. osztályú repülőtér kivételével - annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek, a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek, a környezeti zaj és rezgés elleni védelemre vonatkozó szabályoknak, a felszín alatti vizek és ivóvízbázisok védelmére vonatkozó szabályoknak, valamint a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e - első fokú eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget,
g) nemzetközi forgalom számára tervezett repülőtér esetében - annak elbírálása kérdésében, hogy biztosítottak-e a vámeljárás feltételei - a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Repülőtéri Főigazgatóságát,
h) - annak elbírálása kérdésében, hogy a tervezett tevékenység a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e,
ha) amennyiben a repülőtér létesítésére, valamint a repülőtér fejlesztése esetén a futópályák számának növelésére, műszaki jellemzőinek megváltoztatására, füves repülőtéren szilárd burkolatú futópálya kiépítésére, a meglévő futópálya hosszának hosszabbítására, gurulóút hálózat bővítésére, továbbá a több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetében a további szakaszokban megépítendő építmény építésére irányuló tevékenység régészeti lelőhelyen vagy régészeti védőövezet területén valósul meg, vagy
hb) ha a tevékenység műemléki területen vagy műemléket érintően valósul meg,
első fokú eljárásban a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervet, másodfokú eljárásban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt,
i) a repülőtér területén lévő, a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó általános építményekkel kapcsolatos eljárásokban - a helyi építési szabályzatnak, a szabályozási tervnek, az általános érvényű kötelező építésügyi előírásoknak, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben foglalt feltételeknek való megfelelés kérdésében - az első fokú eljárásban a repülőtér fekvése szerinti fővárosi és megyei kormányhivatalt, a másodfokú eljárásban az építésügyért felelős minisztert
szakhatóságként jelöli ki.
(3) A Kormány vízi repülőtér kivételével a polgári és állami repülőtér üzemeltetésének engedélyezésére irányuló eljárásban,
a) ha az üzemeltetéshez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, - annak elbírálása kérdésében, hogy szükséges-e zajgátló intézkedések előírása, továbbá az üzemeltetés a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek - első fokú eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget, valamint
b) - annak elbírálása kérdésében, hogy a repülőtéri meteorológiai berendezések üzemeltetése, az eszközök karbantartottsága megfelel-e a nemzetközi polgári repülésről szóló, Chicagóban, 1944. évi december 7. napján aláírt Egyezmény alapján a Meteorológiai Világszervezet és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet által megállapított előírásoknak - az Országos Meteorológiai Szolgálatot szakhatóságként jelöli ki.
(4) A Kormány a légiforgalmi berendezések engedélyezési eljárásaiban a 4. mellékletben meghatározott feltételek fennállása esetén és szakkérdésben, a 4. mellékletben meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki.
(5) A Kormány a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésével kapcsolatos eljárásban,
a) - az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésével, valamint a repülőtér környezetében a légi közlekedésből adódó zaj és rezgés okozta egészségre gyakorolt hatások vizsgálatával kapcsolatos szakkérdésekben, valamint kórházra vagy jelentős gyógyüdülőhelyre való tekintettel az E-jelű zajgátló övezet kijelölése szükségességének elbírálása kérdésében - első fokú eljárásban a megyei, fővárosi kormányhivatal kistérségi népegészségügyi intézetét, másodfokú eljárásban a megyei, fővárosi kormányhivatal megyei népegészségügyi szakigazgatási szervét, valamint
b) - annak vizsgálata kérdésében, hogy a zajmonitoring rendszer kiépítése a környezeti zaj mérésére indokolt-e, hogy a tervezett zajcsökkentési intézkedések milyen feltételek mellett segítik elő a környezet zajvédelmi állapotának javítását, valamint, országos jelentőségű védett természeti területek és Natura 2000 területek érintettsége esetén, annak elbírálása kérdésében, hogy a zajgátló védőövezet kijelölése a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e - első fokú eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget
szakhatóságként jelöli ki.
(6) A Kormány a radioaktív anyag belföldi légi fuvarozási tevékenység keretében történő továbbítása engedélyezésére irányuló eljárásban
a) - a radioaktív anyag lakosságra gyakorolt hatásának kérdésében - a megyei, fővárosi kormányhivatal megyei népegészségügyi szakigazgatási szervét, valamint
b) - a radioaktív anyag szállítása biztonsági feltételeinek, valamint annak vizsgálata kérdésében, hogy szükséges-e a szállítmány fokozott őrzés-védelmének biztosítása - az Országos Rendőr-főkapitányságot
szakhatóságként jelöli ki.
(7) A Kormány a nyilvános repülőtérre, leszállóhelyre vonatkozó hatósági engedélyezési eljárásban - annak kérdésében, hogy a tervezett tevékenység az állami célú légiközlekedés biztonságát, így különösen a honvédelemért felelős miniszter által létrehozott légi kutató-mentő szolgálat hatáskörébe tartozó feladatok ellátását, a Magyar Köztársaság légterének védelmét ellátó szolgálatok tevékenységét, vagy a Magyar Honvédség, illetve a szövetséges fegyveres erők állami célú légiközlekedéssel kapcsolatos feladatainak ellátását akadályozza-e - a honvédelemért felelős minisztert szakhatóságként jelöli ki.
(8) A Kormány a leszállóhely létesítésére és megszüntetésére irányuló eljárásban
a) a katasztrófa- és tűzvédelemmel összefüggő létesítési és használati szabályoknak való megfelelés kérdésében első fokú eljárásban az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóságát, másodfokú eljárásban az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot, valamint
b) - annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek, a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek, a környezeti zaj és rezgés elleni védelemre vonatkozó szabályoknak, a felszín alatti vizek és ivóvízbázisok védelmére vonatkozó szabályoknak, valamint a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e - első fokú eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget
szakhatóságként jelöli ki.
8/C. § (1) A Kormány a környezetvédelmi szempontból korlátozott légtér hajtóművel felszerelt légijárművel, valamint hőlégballonnal történő igénybevételének előzetes hatósági engedélyezési eljárásában
a) térképezés céljából történő repülés,
b) mérőkamerás légi fényképezés vagy egyéb, távérzékelési célú repülés,
c) egyéb képrögzítés, illetve felvételkészítés céljából történő repülés,
d) szúnyogirtás, mező- és erdőgazdasági légi munkavégzés céljából végzett repülés,
e) polgári célú légi felderítés és megfigyelés (például vezetékellenőrzés, vadszámlálás) céljából végzett repülés,
f) egyéb, közérdekű célból történő repülés
esetén, - a (2) bekezdésben meghatározott szakkérdésben - első fokú eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget szakhatóságként jelöli ki.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szakhatóság állásfoglalásában
a) értékeli az engedélyezés tárgyát képező tevékenységnek a védett és a fokozottan védett, valamint a közösségi jelentőségű madárfajok egyedeire, populációira, élő-, táplálkozó- és szaporodóhelyeire gyakorolt várható hatását, és
b) a természeti értékek veszélyeztetésének elkerülése, valamint a veszélyeztetés mértékének csökkentése érdekében - a repülési szabályok figyelembevételével - a repülési útvonalra, a repülési magasságra, illetve a repülés időtartamára vonatkozóan feltételeket határozhat meg.
(3) A Kormány a légijármű rendszeres használatára nem nyilvános fel- és leszállóhely létesítésének engedélyezésére irányuló eljárásban - annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a környezeti zaj és rezgés elleni védelemre vonatkozó szabályoknak megfelel-e - első fokú eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget szakhatóságként jelöli ki.
(4) A Kormány a repülőterek, légitársaságok, földi kiszolgáló, karbantartó és javító szervezetek, légiforgalmi szolgálatok légiközlekedés-védelmi tisztje kijelölésének jóváhagyására irányuló eljárásban - a kijelölni tervezett személy beosztás betöltése során hordozott lehetséges biztonsági kockázati szintjének vizsgálata tekintetében - a Nemzetbiztonsági Hivatalt szakhatóságként jelöli ki.
(5) A Kormány a nemzeti légiközlekedés védelmi minőségbiztosítási ellenőrök kijelölésére, továbbá a meghatalmazott ügynök (ellenőrzött szállító), valamint az ismert és listás feladó minősítésére és jóváhagyására irányuló eljárásban - a kijelölni tervezett személy beosztás betöltése során hordozott lehetséges biztonsági kockázati szintjének vizsgálata tekintetében - első fokú eljárásban a Nemzetbiztonsági Hivatalt szakhatóságként jelöli ki.
(6) A Kormány a repülőtéri védelmi program, az ahhoz kapcsolódó belső védelmi minőségbiztosítási program és védelmi képzési terv jóváhagyására irányuló eljárásban - annak elbírálása kérdésében, hogy a repülőtéri védelmi program, az ahhoz kapcsolódó belső védelmi minőségbiztosítási program és védelmi képzési terv a légiközlekedés biztonságával kapcsolatos követelményeknek megfelel-e - első fokú eljárásban a repülőtér fekvése szerint illetékes rendőr-főkapitányságot, Budapesten és Pest megyében a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságot, másodfokú eljárásban az Országos Rendőr-főkapitányságot szakhatóságként jelöli ki.
(7) A Kormány a légiközlekedés védelmi berendezések, eszközök és védelmi rendszerek üzembe helyezésének és működtetésének jóváhagyására irányuló eljárásban
a) a légiközlekedés védelmi berendezések, eszközök és védelmi rendszerek megfelelőségének kérdésében első fokú eljárásban a repülőtér fekvése szerint illetékes rendőr-főkapitányságot, Budapesten és Pest megyében a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságot, másodfokú eljárásban az Országos Rendőr-főkapitányságot,
b) a lehetséges biztonsági kockázati szintjének kérdésében első fokú eljárásban a Nemzetbiztonsági Hivatalt
szakhatóságként jelöli ki.
(8) A Kormány a jogellenes cselekmények megelőzését és felszámolását szolgáló Légiközlekedés Védelmi és Kényszerhelyzeti Terv jóváhagyására irányuló eljárásban annak elbírálása kérdésében, hogy
a) a Légiközlekedés Védelmi és Kényszerhelyzeti Terv a légiközlekedés biztonságával kapcsolatos követelményeknek megfelel-e, első fokú eljárásban a repülőtér fekvése szerint illetékes rendőr-főkapitányságot, Budapesten és Pest megyében a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságot, másodfokú eljárásban az Országos Rendőr-főkapitányságot,
b) a Légiközlekedés Védelmi és Kényszerhelyzeti Tervben foglaltak megfelelnek-e a katasztrófavédelem erő- és eszköz rendszerének, beépített mobil, stabil felszerelésének, első fokú eljárásban a Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, másodfokú eljárásban az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot
szakhatóságként jelöli ki.
A vasúti közlekedési hatóság eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelölése
8/D. § (1) A Kormány a vasúti építmény engedélyezésére irányuló eljárásban,
a) - az államhatár rendje, a határrend-sértések és határesemények megelőzéséhez szükséges feltételek, valamint a közlekedésbiztonsági követelmények megállapítása kérdésében - első fokú eljárásban a megyei, fővárosi rendőr-főkapitányságot, másodfokú eljárásban az Országos Rendőr-főkapitányságot,
b) ha az eljárás honvédelmi vagy katonai célú létesítmény működési vagy védőterületén tervezett vasúti építményre vonatkozik, - annak elbírálása kérdésében, hogy a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai a kérelemben foglaltak szerinti esetben vagy további feltételek mellett biztosíthatóak-e - első fokú eljárásban a Honvéd Vezérkar főnökét, másodfokú eljárásban a honvédelmi minisztert,
c) ha az építési tevékenység külön jogszabály alapján hatósági felügyelet alá tartozó veszélyes folyadék és olvadék vasúti töltő-lefejtő berendezést érint, - az ezen építményekkel, berendezésekkel összefüggő műszaki biztonsági követelményeknek való megfelelés kérdésében - első fokú eljárásban fővárosi és megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságát, másodfokú eljárásban a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalt,
d) ha az eljárás régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen megvalósuló vagy külön jogszabályban meghatározott esetekben műemléket érintő tevékenység engedélyezésére irányul, - annak elbírálása kérdésében, hogy az építmény a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e - első fokú eljárásban a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervet, másodfokú eljárásban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt,
e) - a bányatelek, a bányatelekkel nem rendelkező felhagyott bánya, meddőhányó, célkitermelő hely, bányászati tevékenységgel érintett egyéb terület, bányászati vagy gázipari létesítmények biztonsági övezetének, (az ugyanazon helyrajzi számú földrészletről nyíló, egyenként 100 m2-nél nagyobb alapterületű, mesterségesen földbe vájt üregek együttes alapterületével számítva) a 300 m2-nél nagyobb alapterületű, bányászati módszerekkel kialakított föld alatti térség, föld alatti tároló térség építéssel kapcsolatos érintettségének megállapításával, az építés során kitermelt ásványi nyersanyag felhasználása, értékesítése, hasznosítása feltételeinek és a fizetendő bányajáradék mértékének meghatározásával kapcsolatos szakkérdésben - első fokú eljárásban a bányakapitányságot, másodfokú eljárásban a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalt,
f) ha az építmény külterületen, továbbá egyedi tájérték, természeti terület, országos jelentőségű védett természeti terület, Natura 2000 terület vagy barlang védőövezete esetén belterületen valósul meg, és a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges, - annak elbírálása kérdésében, hogy az építmény vagy az építési tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek, valamint a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e - első fokú eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget, valamint
g) helyi jelentőségű védett természeti területen vagy arra közvetlen hatást gyakorló módon megvalósuló vasúti építmény esetén, - annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó helyi önkormányzati rendeletben meghatározott követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e - első fokú eljárásban a települési önkormányzat jegyzőjét, a fővárosban a főjegyzőt, másodfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatalt,
h) erdőben, erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló területen vagy arra közvetlen hatást gyakorló módon megvalósuló - normál és keskeny nyomtávú - vasúti pályaépítmény esetén, - annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység az erdő védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e - első fokú eljárásban a megyei kormányhivatal erdészeti igazgatóságát, másodfokú eljárásban a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalt
szakhatóságként jelöli ki.
(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban
a) ügyfélnek az eljárás megindítását megelőzően benyújtott kérelmére a szakhatóságként kijelölt hatóság előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki,
b) a meghozott döntést az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a főváros területén a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatósággal is közölni kell.
(3) A Kormány az (1) bekezdésben nem említett, a hagyományos és a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszerrel összefüggésben a Vtv. 10. § (1) bekezdés b)-d) pontja szerinti műszaki engedély kiadására irányuló vasúti hatósági eljárásban
a) a zajvédelemre vonatkozó követelményeknek való megfelelés megállapítása érdekében,
b) a vasúti pálya közelében elhelyezett berendezésekre és létesítményekre megengedhető mértékű talajrezgés megállapításához,
c) a hagyományos és a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer részét képező vasúti pálya tartozékai vagy vasúti üzemi létesítmények körébe tartozó villamos- vagy hőenergia-ellátó rendszerek működése során a megengedhető mértékű környezetterhelés megállapítása érdekében,
d) a hagyományos és a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer részét képező karbantartó létesítményekben alkalmazott műszaki berendezések és eljárások által okozott megengedhető mértékű környezetterhelés megállapítása érdekében, különös tekintettel a hulladékkezelési követelmények betartására
első fokú eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget szakhatóságként jelöli ki.
A hajózási hatóság eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelölése
8/E. § (1) A Kormány a kikötő, valamint a komp- és révátkelőhely elvi létesítési, létesítési, használatbavételi, továbbá fennmaradási, rendeltetéstől eltérő használati és megszüntetési engedélyezésére, valamint az adatváltozás átvezetésére irányuló eljárásban, továbbá ezen eljárások vonatkozásában a tervtől való eltérés engedélyezésére irányuló eljárásban, az 5. melléklet I. pontjában meghatározott feltételek esetén és szakkérdésben, az 5. melléklet I. pontjában maghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki. Az eljárásban hozott döntést az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a főváros területén a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatósággal is közölni kell.
(2) A Kormány a hajókiemelő berendezés elvi létesítési, létesítési, használatbavételi, továbbá fennmaradási, rendeltetéstől eltérő használati és megszüntetési engedélyezésére, valamint az adatváltozás átvezetésére irányuló eljárásban, valamint ezen eljárások vonatkozásában a tervtől való eltérés engedélyezése iránti eljárásban, az 5. melléklet II. pontjában meghatározott feltételek esetén és szakkérdésben, az 5. melléklet II. pontjában meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki.
(3) A Kormány a csak csónakok fogadására alkalmas kikötők elvi létesítési, létesítési, használatbavételi, továbbá fennmaradási, rendeltetéstől eltérő használati és megszüntetési engedélyezésére, valamint az adatváltozás átvezetésére irányuló eljárásban, valamint ezen eljárások vonatkozásában a tervtől való eltérés engedélyezése iránti eljárásban, az 5. melléklet III. pontjában meghatározott esetekben és szakkérdésben, az 5. melléklet III. pontjában meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki.
(4) A Kormány úszóműves rakodóhelyre, hajóállomásra, úszóműállásra, hajóhídra, veszteglőhelyre, vízisportpályára és vízi repülőtérre vonatkozó létesítési, fennmaradási és használatba vételi engedélyezési eljárásban, valamint ezen eljárások vonatkozásában a tervtől való eltérés engedélyezése iránti eljárásban, az 5. melléklet IV. pontjában meghatározott esetekben és szakkérdésben, az 5. melléklet IV. pontjában meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki.
8/F. § (1) A Kormány a radioaktív anyag Magyar Köztársaság vízi útjain történő szállításának, fuvarozásának engedélyezésére irányuló eljárásban
a) - a radioaktív anyag lakosságra gyakorolt hatásának kérdésében - a megyei, fővárosi kormányhivatal megyei népegészségügyi szakigazgatási szervét,
b) - a radioaktív anyag szállítása biztonsági feltételeinek, valamint annak vizsgálata kérdésében, hogy szükséges-e a szállítmány fokozott őrzés-védelmének biztosítása - az Országos Rendőr-főkapitányságot, valamint
c) - a vizek és víztartó képződmények radioaktív és hőszennyezés elleni védelmének, valamint a vízi környezet radioaktív szennyeződése ellenőrzésének vizsgálata kérdésében - a feladó vagy induló kikötő szerint illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget
szakhatóságként jelöli ki.
(2) A Kormány a határvízen üzemelő hajózási létesítmények használatának rendjére vonatkozó szabályzat jóváhagyására irányuló eljárásban
a) belső határon és a magyar-horvát határszakaszon lévő határvízen, - az államhatár rendje fenntarthatóságának szakkérdésében - első fokú eljárásban a hajózási létesítmény helye szerint illetékes rendőrkapitányságot, másodfokú eljárásban a hajózási létesítmény helye szerint illetékes rendőr-főkapitányságot,
b) a külső határon lévő határvízen, - az államhatár rendje fenntarthatóságának szakkérdésében - első fokú eljárásban a hajózási létesítmény helye szerint illetékes határrendészeti kirendeltséget, másodfokú eljárásban a hajózási létesítmény helye szerint illetékes rendőr-főkapitányságot szakhatóságként jelöli ki.
Hatálybalépés
9. § (1) Ez a rendelet 2007. január 1-jén lép hatályba.
(2) A szakigazgatási szerv számára jogszabályban megállapított feladat- és hatáskörök és az ahhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében 2011. január 1-jét megelőzően az NKH területi szerveként működő regionális igazgatóság jogutódjának az alapító okiratban foglaltak szerint az a korábbi illetékességi területén működő megyei (fővárosi) kormányhivatal tekintendő, amelynek a szakigazgatási szervévé - megyei (fővárosi) illetékességi területet alapul véve - e rendelet hatálybalépésével válik. Ahol alapító okirat szerint a regionális igazgatóság korábbi feladatainak részleges átvevője az NKH, a feladat- és hatáskörök, valamint a feladatellátáshoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a közlekedési felügyelőség jogutódjának az NKH tekintendő.
9/A. § A 91/2010. (III. 31.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított 4. § (8) bekezdést a 91/2010. (III. 31.) Korm. rendelet hatálybalépését követően indult vagy megismételt - a regisztrációs adó különös szabályok szerint történő megállapítására irányuló - eljárásokban kell alkalmazni.
Az Európai Unió jogának való megfelelés
10. § (1) Ez a rendelet - a Kkt. 48. § (3) bekezdés 19. pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott végrehajtási jogszabállyal együtt - megállapítja a 2135/98/EK tanácsi rendelettel módosított, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló, 1985. december 20-i 3821/85/EGK tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket.
(2) Ez a rendelet a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:
a) az Európai Parlament és Tanács 549/2004/EK rendelete (2004. március 10.) az egységes európai égbolt létrehozására vonatkozó keret megállapításáról („keretrendelet”),
b) a Bizottság 1702/2003/EK rendelete (2003. szeptember 24.) légi járművek és kapcsolódó termékek, alkatrészek és berendezések légialkalmassági és környezetvédelmi tanúsítása, valamint a tervező és gyártó szervezetek tanúsítása végrehajtási szabályainak megállapításáról,
c) a Bizottság 2042/2003/EK rendelete (2003. november 20.) a légi járművek és kapcsolódó termékek, alkatrészek és berendezések folyamatos légi alkalmasságának biztosításáról és az ezzel összefüggő feladatokban részt vevő szervezetek és személyek jóváhagyásáról,
d) Az Európai Parlament és a Tanács 216/2008/EK rendelete (2008. február 20.) a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EK tanácsi rendelet, 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről, valamint
e) az Európai Parlament és Tanács 1107/2006/EK rendelete (2006. július 5.) a légijárműveken utazó fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyek jogairól,
f) a Bizottság 262/2009/EK rendelete (2009. március 30.) az egységes európai égbolt S-módú lekérdezési kódjainak összehangolt kiosztására és használatára vonatkozó követelmények megállapításáról,
g) az Európai Parlament és a Tanács 1008/2008/EK rendelete (2008. szeptember 24.) a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról,
h) a Bizottság 2010. február 5-i 127/2010/EU rendelete a légi járművek és repüléstechnikai termékek, alkatrészek és berendezések folyamatos légialkalmasságának biztosításáról és az ezzel összefüggő feladatokban részt vevő szervezetek és személyek jóváhagyásáról szóló 2042/2003/EK rendelet módosításáról.
(3) Ez a rendelet
a) a közösségi repülőterek földi kiszolgálási piacára való bejutásról szóló, 1996. október 15-i 96/67/EGK tanácsi irányelvnek és
b) a harmadik országok közösségi repülőtereket használó légi járműveinek biztonságáról szóló, 2004. április 21-i 2004/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
c) a hajók által okozott szennyezésről és a jogsértésekre alkalmazandó szankciók bevezetéséről szóló, 2005. szeptember 7-ei 2005/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 12. cikkének
való megfelelést szolgálja.
1. melléklet a 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelethez
A Nemzeti Közlekedési Hatóság regionális igazgatóságai, székhelyük és illetékességi területük
Regionális igazgatóság
Székhely
Illetékességi terület
 
Nemzeti Közlekedési Hatóság
Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága
Budapest
Budapest és Pest megye
 
Nemzeti Közlekedési Hatóság
Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatósága
Győr
Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye
és Zala megye
 
Nemzeti Közlekedési Hatóság
Közép-dunántúli Regionális Igazgatósága
Tatabánya
Komárom-Esztergom megye, Fejér megye
és Veszprém megye
 
Nemzeti Közlekedési Hatóság
Dél-dunántúli Regionális Igazgatósága
Szekszárd
Tolna megye, Somogy megye és Baranya megye
 
Nemzeti Közlekedési Hatóság
Dél-alföldi Regionális Igazgatósága
Kecskemét
Csongrád megye, Békés megye
és Bács-Kiskun megye
 
Nemzeti Közlekedési Hatóság
Észak-alföldi Regionális Igazgatósága
Nyíregyháza
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Hajdú-Bihar megye és Jász-Nagykun-Szolnok megye
 
Nemzeti Közlekedési Hatóság
Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága
Eger
Heves megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye
és Nógrád megye
2. melléklet a 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelethez
3. melléklet a 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelethez
A közlekedési hatóság utak építési engedélyezési eljárásaiban kijelölt szakhatóságok
 
Bevonás és közreműködés feltétele
Szakkérdés
Első fokú eljárásban
Másodfokú eljárásban
 
1.
Minden esetben.
A létesítésre vonatkozó tűzvédelmi előírásoknak való megfelelés.
első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság
másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság
 
2.
Gyorsforgalmi utak esetében.
Közúti jelzések, forgalomtechnikai elemek és elhelyezésük közlekedésbiztonsági szempontból való megfelelőségének vizsgálata.
Országos Rendőr-főkapitányság
Igazságügyi és rendészeti miniszter
 
 
Gyorsforgalmi útnak nem minősülő országos közutak esetében.
 
Rendőr-főkapitányság
Országos Rendőr-főkapitányság
 
 
Helyi közutak esetében
 
Rendőrkapitányság
Rendőr-főkapitányság
3.
Ha ugyanezen szakkérdést a hatóság korábban önálló eljárásban vagy szakhatóságként nem vizsgálta az eljárás termőföldön megvalósuló út vagy tevékenység engedélyezésére irányul.
A termőföld mennyiségi védelme követelményei kérdésében.
körzeti földhivatal, több körzeti földhivatal illetékességi területét érintő esetekben a megyei kormányhivatal földhivatala, a fővárosban a fővárosi kormányhivatal földhivatala
megyei kormányhivatal földhivatala, a fővárosban a fővárosi kormányhivatal földhivatala, ha első fokon a megyei földhivatal járt el, akkor a földügyért felelős miniszter
4.
Ha az eljárás termőföldön megvalósuló út vagy tevékenység engedélyezésére irányul.
A termőföld minőségi védelme.
fővárosi és megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága
Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal
 
5.
Az eljárás a bányászati vagy gázipari létesítmények biztonsági övezetében történő építést, a bányatelken, a bányatelekkel nem rendelkező felhagyott bányával, meddőhányóval, célkitermelő hellyel, bányászati tevékenységgel érintett egyéb területen, illetve a 300 m2-nél nagyobb alapterületű, bányászati módszerekkel kialakított föld alatti térségekkel érintett területen történő építést, nyilvántartott ásványi nyersanyag lelőhelyen, bányatelken történő építést érint, illetve az építés során ásványi nyersanyagot termelnek ki.
Annak elbírálása kérdésében, hogy
a) a bányászati vagy gázipari létesítmények biztonsági övezetében történő építés,
b) a bányatelken, a bányatelekkel nem rendelkező felhagyott bányával, meddőhányóval, célkitermelő hellyel, bányászati tevékenységgel érintett egyéb területen, ill. a 300 m2-nél nagyobb alapterületű, bányászati módszerekkel kialakított föld alatti térségekkel érintett területen való építés, a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett műszaki biztonsági szempontból engedélyezhetőek-e. Továbbá az építés során kitermelt ásványi nyersanyag használatának, értékesítésének, hasznosításának feltételei, a fizetendő bányajáradék mértéke meghatározása, az építmény építésföldtani megalapozottságának megítélése kérdésében. A földtani veszélyeztetettség vizsgálata figyelemmel a vízzáró rétegre, a felszínen folyásra alkalmas képződmények meglétére, tektonikai jelenségekre (vetők, csúszásra alkalmas felületek), védelemre érdemes földtani képződmény meglétére, felszínmozgás veszélyeztetésének vizsgálata.
bányakapitányság
Magyar Bányászati és Földtani Hivatal
 
6.
Az eljárás honvédelmi és katonai célú létesítmény működési vagy védőterületén tervezett utak engedélyezésére irányul.
Annak elbírálása kérdésében, hogy a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai a kérelemben foglaltak szerinti esetben vagy további feltételek mellett biztosíthatóak-e.
Honvéd Vezérkar főnöke
honvédelmi miniszter
7.
Gyorsforgalmi út esetén.
Annak elbírálása kérdésében, hogy a) a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek, valamint a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.
az illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Országos
Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség
 
8.
Főút, összekötő út, bekötőút, és állomáshoz vezető út, belterületi gyorsforgalmi út, belterületi elsőrendű főút, belterületi másodrendű főút, gyűjtőút, zajárnyékoló fal, zajárnyékoló töltés, valamint - a nem kizárólag gyalogos vagy kerékpáros forgalom lebonyolítására szolgáló - híd, felüljáró, alagút, aluljáró engedélyezése esetén.
b) az adott tevékenység megfelel-e az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegőtisztaság-védelmi követelményeknek és előírásoknak, a levegő minőségére vonatkozó előírásoknak, valamint a védelmi övezet kijelölési szabályainak.
c) az engedélyezési tervdokumentáció és a létesítmény zajkibocsátása kielégíti-e a környezeti zaj és rezgés elleni védelem követelményeit.
d) az adott tevékenység megfelel-e a felszín alatti vizek és ivóvízbázisok állapota védelme, továbbá a vizek lefolyási viszonyainak vizsgálata követelményeinek,
e) az építésnél az építési és a bontási hulladékok kezelése, valamint a hulladékok felhasználása megfelel-e a hulladékgazdálkodási követelményeknek.
környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség
Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség
 
9.
Helyi jelentőségű védett természeti területen vagy arra közvetlen hatást gyakorló módon megvalósuló létesítmény esetén.
Annak elbírálása kérdésében, hogy a létesítmény vagy tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.
települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a főjegyző
a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve
10.
Ha az út régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen vagy külön jogszabályban meghatározott esetekben műemléket érintő módon valósul meg.
Annak elbírálása kérdésében, hogy a tervezett út, építmény, tevékenység a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.
kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szerv
Kulturális Örökségvédelmi Hivatal
11.
Minden esetben.
A településrendezési eszközökkel való megfelelőség vizsgálata.
építésügyi hatóság
fővárosi és megyei kormányhivatal
 
 
4. melléklet a 263/2006. (XII. 20.) Korm rendelethez
A légiforgalmi berendezések engedélyezési eljárásaiban részt vevő szakhatóságok
 
Bevonás és közreműködés feltétele
Szakkérdés
Első fokú eljárásban
Másodfokú eljárásban
 
1.
Minden esetben.
A légiforgalmi berendezések létesítésére vonatkozó tűzvédelmi előírások érvényesítése.
hivatásos önkormányzati tűzoltóság, Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér területén az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatósága
Megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a főváros és Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér területén az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
 
2.
Az államhatártól számított 100 méteren belül telepített légiforgalmi berendezések esetén.
Az államhatár rendje, a határrend-sértések és határesemények megelőzéséhez szükséges feltételek megléte.
megyei, fővárosi rendőr-főkapitányság
Országos Rendőr-főkapitányság
 
3.
Ha a légiforgalmi berendezés védett természeti területen, Natura 2000 területen történik vagy ezekre közvetlen hatással van, valamint a légiforgalmi berendezés telepítéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges.
Annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.
környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség
Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség
 
4.
Repülőtéri meteorológiai berendezések létesítési és üzembe helyezési eljárása során.
Annak elbírálása kérdésében, hogy a repülőtéri meteorológiai berendezések létesítése, üzembe helyezése, üzemeltetése, az eszközök karbantartottsága megfelel-e a nemzetközi polgári repülésről szóló, Chicagóban, 1944. évi december 7. napján aláírt Egyezmény alapján a Meteorológiai Világszervezet és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet által megállapított előírásoknak, valamint a repülésmeteorológiai információk hiteles forrásból származnak-e.
Országos Meteorológiai Szolgálat
-
5.
Termőföldön megvalósuló légiforgalmi berendezés létesítésének engedélyezése esetén.
Termőföld minőségi védelme.
fővárosi és megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága
Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal
 
6.
A berendezés típuscseréje, valamint a repülőtér területén történő légiforgalmi berendezés telepítése kivételével a nem ionizáló sugárzó berendezést szolgáló építmény hatósági engedélyezése esetén.
A berendezés sugár-egészségügyi hatásai, kockázatai.
Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Sugár-egészségügyi Decentruma
Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala
 
 
5. melléklet a 263/2006. (XII. 20.) Korm rendelethez
I. A kikötő, valamint a komp- és révátkelőhely elvi létesítési, létesítési, használatbavételi, fennmaradási, rendeltetéstől eltérő használati és megszüntetési engedélyezésére, valamint adatváltozás átvezetésére irányuló eljárásában, a tervtől eltérés engedélyezése iránti eljárásban közreműködő szakhatóságok
 
Bevonás és közreműködés feltétele
Szakkérdés
Első fokú eljárásban
Másodfokú eljárásban
Elvi létesítési, létesítési engedély, fennmaradási engedély
Használatba-
vételi, rendel-
tetéstől eltérő használati engedély
Megszüntetési engedély
 
 
 
 
 
 
valamint az ezekhez kapcsolódó adatváltozás átvezetése iránti eljárás
 
1.
Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges.
Annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, továbbá hogy annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a felszíni vizek védelmére vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.
környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség
Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség
IGEN
IGEN
IGEN
 
2.
Ha az eljárás határátlépéssel kapcsolatos vagy határvizek területét érinti.
az államhatár rendje, a határrend-sértések és határesemények megelőzéséhez szükséges feltételek megléte
megyei, fővárosi rendőr-főkapitányság
Országos Rendőr-
főkapitányság
IGEN
IGEN
IGEN
3.
Az eljárás határvizet érint
Annak elbírálása kérdésében, hogy biztosíthatók-e a vámeljárás feltételei.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal területileg illetékes megyei vám- és pénzügyőri igazgatósága
Nemzeti Adó- és Vámhivatal területileg illetékes vám- és pénzügyőri regionális főigazgatósága
IGEN
IGEN
IGEN
4.
Minden esetben.
Közegészség- és járványügyekkel kapcsolatosan
fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervének kistérségi (fővárosi kerületi) intézete
fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervének kistérségi (fővárosi kerületi) intézete
IGEN
IGEN
IGEN
 
5.
Az eljárás honvédelmi vagy katonai célú létesítmény működési vagy védőterületén tervezett hajózási létesítmény engedélyezésére irányul.
Annak elbírálása kérdésében, hogy a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai a kérelemben foglaltak szerinti esetben vagy további feltételek mellett biztosíthatóak-e.
Honvéd Vezérkar főnöke
honvédelmi miniszter
IGEN
IGEN
IGEN
6.
Ha a hajózási létesítmény régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen vagy külön jogszabályban meghatározott esetekben műemléket érintő módon valósul meg.
Annak elbírálása kérdésében, hogy a hajózási létesítmény a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.
kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szerv
Kulturális Örökségvédelmi Hivatal
IGEN
IGEN
IGEN
 
7.
Minden esetben
Az építmény elhelyezése megfelel-e a településrendezéssel és az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelményeknek, a helyi településrendezési terveknek és a helyi építési szabályzatnak.
építésügyi hatóság
a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve
IGEN
NEM
NEM
II. A hajókiemelő berendezés elvi létesítési, létesítési, használatbavételi, fennmaradási, rendeltetéstől eltérő használati és megszüntetési engedélyezésére, adatváltozás átvezetésére irányuló eljárásában, valamint a tervtől eltérés engedélyezése iránt eljárásában részt vevő szakhatóságok
Bevonás és közreműködés feltétele
Szakkérdés
Első fokú eljárásban
Másodfokú eljárásban
Elvi létesítési, létesítési engedély, fennmaradási engedély
Használatbavételi, rendeltetéstől eltérő használati engedély
Megszüntetési engedély
 
 
 
 
 
valamint az ezekhez kapcsolódó adatváltozás átvezetése iránti eljárás
 
Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges.
Annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, továbbá hogy annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a felszíni vizek védelmére vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.
környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség
Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség
IGEN
IGEN
IGEN
III. A csak csónakok fogadására alkalmas kikötők elvi létesítési, létesítési, használatbavételi, fennmaradási, rendeltetéstől eltérő használati és megszüntetési engedélyezésére, valamint adatváltozás átvezetésére irányuló eljárásában, valamint ezen eljárások vonatkozásában a tervtől eltérés engedélyezési eljárásában közreműködő szakhatóságok
 
Bevonás és közreműködés feltétele
Szakkérdés
Első fokú eljárásban
Másodfokú eljárásban
Elvi létesítési, létesítési engedély, fennmaradási engedély
Használatba-
vételi, rendeltetéstől eltérő használati engedély
Megszüntetési engedély
 
 
 
 
 
 
valamint az ezekhez kapcsolódó adatváltozás átvezetése iránti eljárás
 
1.
Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges.
Annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, továbbá hogy annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a felszíni vizek védelmére vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.
környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség
Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség
IGEN
IGEN
IGEN
2.
Új, vízi állásnak nem minősülő, legalább 20 csónak fogadására alkalmas csónakkikötő esetén.
Az építmény elhelyezése megfelel-e a településrendezéssel és az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelményeknek, a helyi településrendezési terveknek és a helyi építési szabályzatnak.
építésügyi hatóság
fővárosi és megyei kormányhivatal
IGEN
NEM
NEM
 
3.
Ha az eljárás határátlépéssel kapcsolatos vagy határvizek területét érinti.
az államhatár rendje, a határrend-sértések és határesemények megelőzéséhez szükséges feltételek megléte
megyei, fővárosi rendőr-főkapitányság
Országos Rendőr-
főkapitányság
IGEN
IGEN
IGEN
4.
Az eljárás határvizet érint
Annak elbírálása kérdésében, hogy biztosíthatók-e a vámeljárás feltételei.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal területileg illetékes megyei vám- és pénzügyőri igazgatósága
Nemzeti Adó- és Vámhivatal területileg illetékes vám- és pénzügyőri regionális főigazgatósága
IGEN
IGEN
IGEN
5.
Ha a hajózási létesítmény régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen vagy külön jogszabályban meghatározott esetekben műemléket érintő módon valósul meg.
Annak elbírálása kérdésében, hogy a hajózási létesítmény a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.
kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szerv
Kulturális Örökségvédelmi Hivatal
IGEN
IGEN
IGEN
IV. Úszóműves rakodóhelyre, hajóállomásra, úszóműállásra, hajóhídra, veszteglőhelyre, vízisportpályára és vízi repülőtérre vonatkozó létesítési, fennmaradási és használatba vételi engedélyezési eljárásaiban, valamint ezen eljárások vonatkozásában a tervtől eltérés engedélyezési eljárásban részt vevő szakhatóságok
 
Bevonás és közreműködés feltétele
Szakkérdés
Első fokú eljárásban
Másodfokú eljárásban
Elvi létesítési, létesítési engedély, fennmaradási engedély
Használatba-
vételi, rendeltetéstől eltérő használati engedély
Megszüntetési engedély
 
 
 
 
 
 
valamint az ezekhez kapcsolódó adatváltozás átvezetése iránti eljárás
 
1.
Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges.
Annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, továbbá hogy annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a felszíni vizek védelmére vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.
környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség
Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség
IGEN
IGEN
IGEN
 
2.
Ha az eljárás határátlépéssel kapcsolatos vagy határvizek területét érinti.
az államhatár rendje, a határrend-sértések és határesemények megelőzéséhez szükséges feltételek megléte
Megyei, fővárosi rendőr-főkapitányság
Országos Rendőr-
főkapitányság
IGEN
IGEN
IGEN
3.
Az eljárás határvizet érint
Annak elbírálása kérdésében, hogy biztosíthatók-e a vámeljárás feltételei.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal területileg illetékes megyei vám- és pénzügyőri igazgatósága
Nemzeti Adó- és Vámhivatal területileg illetékes vám- és pénzügyőri regionális főigazgatósága
IGEN
IGEN
IGEN
4.
Ha a hajózási létesítmény régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen vagy külön jogszabályban meghatározott esetekben műemléket érintő módon valósul meg.
Annak elbírálása kérdésében, hogy a hajózási létesítmény a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.
kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szerv
Kulturális Örökségvédelmi Hivatal
IGEN
IGEN
IGEN
  

a Nemzeti Közlekedési Hatóságról