Tartozzunk a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarához!

A Járművezető-szakoktatók és Képzőszervek Országos Egyesülete (JASZKOE) már év elején felfigyelt a Kormány, a Miniszterelnökséget vezető miniszternek arra a bejelentésére, hogy a bürokrácia csökkentésének érdekében, még az idén, néhány közigazgatási szervezetet átalakítanak, megszűntetnek. Ismerve a magyarországi járművezető-képzés, az autósiskolák évek óta sokasodó gondjait, Németh György egyesületi elnök levelet írt a miniszternek, akitől segítő szándékú, biztató választ kapott a nehézségek megoldását illetően. Ezt követően a JASZKOE elnöke felvette a kapcsolatot a szakági miniszterrel továbbá az illetékes államtitkárokkal, majd külön kérésre, az Egyesület tagságának bevonásával javaslatot készített a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény, valamint a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályairól szóló 179/2011. (IX.2.) Korm. rendelet módosítására. Természetesen egyeztettek erről a szakterület másik nagyobb érdekképviseletével, a Magyar Autósiskolák Szövetségének (MAISZ) elnökségével, tagságával is.
Ennek a törvény -és rendeletmódosítási javaslatnak, a hozzá csatolt szakmai indoklásnak most csak a vázlatos, de lényeges pontjait ismertetjük:

A közlekedési törvénybe foglalják bele:

- A szakoktatók és az iskolavezetők képzését és továbbképzését a jövőben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szervezze.

- A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésére, továbbképzésére és utánképzésére engedéllyel rendelkező szervezetekről a MKIK, mint köztestület jogosult legyen adatokat nyilvántartani.

- A szakoktatói és az iskolavezetői tevékenység végzésére jogosultakról a MKIK vezessen névjegyzéket.

A kormányrendeletbe foglalják bele:

- A szakoktatók, iskolavezetők képzését és továbbképzését a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara engedélyezze és szervezze.

- A szakoktató és iskolavezető a tevékenységét abban az esetben folytathatja, ha folyamatosan részt vesz a kredit-rendszerben szervezett továbbképzéseken és ötévente minősítő vizsgát tesz.

Szakmai indoklás:

A 1312/2016. Kormányhatározat értelmében a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) 2017. január l. napjával megszűnik, jogutódja az irányító minisztérium lesz.
A járművezető-képzés piaci alapon, a versenyszférában működik, míg a vizsgáztatás állami (hatósági) feladat, ami egész Európában így van. Magyarországon ma ezer autósiskola szerepel hatósági nyilvántartásban, és mintegy 2500 aktív szakoktató, iskolavezető tevékenykedik. Nincs ma olyan szervezet, aki ennek a szakmai körnek a „gazdája” lenne, hiszen a két nagyobb, tényleges érdekképviselet is egyre szűkebb keretek között működhet. A szakoktatók és az iskolavezetők helyzete, státusza nem rendezett, senki nem tekinti feladatának a szakma módszertani fejlesztésének megszervezését. Erre az NKH is alkalmatlan volt, de nem is volt feladata. Mivel 2016. január 1-óta minden vállalkozás kötelezően kamarai tag, javasoljuk, hogy a jövőben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, mint köztestület lássa el a járművezető-képzési tevékenység általános felügyeletét és szakmai koordinációját.
A közlekedési törvény 2009-től írja elő, hogy a szakoktatók és az iskolavezetők képzése és továbbképzése műszaki felsőoktatási intézményben történik. Ez a gyakorlatban nem vált be. A képzést a Nyíregyházi egyetem neve alatt, ma egy magáncég végzi, az oktatók zöme pedig az NKH valamilyen alkalmazottja. Az egyetem honlapján ez a fajta képzés nem is szerepel, ennek ott nyoma sincs, az egész tevékenység pedig átláthatatlan! A szakoktatói oklevélnek ma semmi köze a felsőoktatási intézményhez, de nem is az adja ki! A továbbképzést hasonlóan, átláthatatlan módon szervezik a Budapesti Műszaki Egyetem neve alatt, de pl. a hatósági vizsgadíjat nem is az egyetem, hanem ismét egy magáncég számlájára kell befizetni. Egyébként a szakoktatók és iskolavezetők továbbképzése gyenge, egy számítógépes teszt kitöltéséből áll, zömében KRESZ kérdésekkel. E továbbképzés keretében a szakmai előadásokon való részvételre, illetve tapasztalatcserére nincs lehetőség.
Javasoljuk, hogy a szakoktatók és az iskolavezetők képzése és továbbképzése is kerüljön át az MKIK felelőssége alá, és azt a más szakmákban is jól bevált kreditrendszerben szervezzék meg. Az évenkénti KRESZ továbbképzést is túlzásnak tartjuk, ilyen a világon nincs, ez kizárólag egyesek pénzbevételét szolgálja. Javaslatunk, megszünteti azt a korábbi - megítélésünk szerint versenyjogi szempontból - jogellenes állapotot, ami a járművezető képzés területén az állami középiskolák és az autósiskolák között fennáll, hogy a középiskoláknak sem engedélyre sem iskolavezetőre nincs szüksége. A gyakorlatban a középiskolákban lényegében nem is folyik járművezető-képzés, mivel az ehhez szükséges tárgyi feltételeket nem tudják biztosítani. A hatékony képzés pedig szerintünk egységes, nem lehet azt részképzésekre felosztani.
A „e-learning” elméleti képzési lehetőséget továbbra is megtartani javasoljuk, azzal a megállapítással, hogy ez csak egy lehetőség, egy módszer, és nem több, nem cél! Az oktató személyisége, példamutatása, nevelőképessége nemcsak a gyakorlati képzésben, hanem az elméleti képzésben is meghatározó! Jelenleg ennek a hiánya, óriási szakmai hiba! Ezt hazai és a külföldi tapasztalatok birtokában is magabiztosan állítjuk.
Ma a hatályos törvény külön tevékenységi engedély megszerzését írja elő a szakoktató és az iskolavezető részére. Véleményünk szerint ez felesleges és bürokratikus, az NKH még egyetlen ilyen engedélyt sem adott ki, s az általuk idézett EU irányelv sem tartalmaz ilyen előírást. A szakoktatói és az iskolavezetői képesítéssel rendelkező személyt névjegyzékbe veszik, a tényleges tevékenység megkezdéséhez pedig elegendő a bejelentés.
Jelenleg az autósiskolák részére az NKH adja ki országosan a képzési engedélyt, lényegében alanyi jogon. Ez korábban megyei hatáskörben volt, és így volt helyes, mert ott legalább volt kapacitás a feltételek folyamatos ellenőrzésére. Erre az NKH-nak nincs személyi kapacitása. Javasoljuk tehát a feladatot visszaadni megyei szintre. Annál is inkább, mert tapasztalatunk, hogy az autósiskolák egy része nem képes folyamatosan biztosítani a szükséges feltételeket, de az ellenőrzés hiányára tekintettel, senki nem vonja vissza az engedélyt tőlük. A törvény egyéves határidővel valamennyi képzési engedélyt tegyen lejárttá, és a megyei kormányhivataloknak legyen lehetőségük és kötelezettségük az engedély feltételeink legalább öt évenkénti megvizsgálására.