Gyakran járok az M-5-ös autópályán, ahol a hazánktól délre fekvő országokba irányulóan javában folyik a „roncsderbi”, vagyis a használt nyugati gépkocsik szállítása. Természetesen nem tudok hiteles mérést végezni, de bizony gyakran látok elborzasztó szállítmányokat, amikor egy gépkocsi az „utánfutón” (maradjunk a jogi kifejezésnél: a pótkocsin) szemmel láthatóan nehezebb (nagyobb tömegű), mint a szerelvényt vontató jármű. És mi van akkor, ha beleng a szerelvény, vagy mi van akkor, ha rossz időjárási, vagy útviszonyok között hirtelen fékezni kell? A vontatásra vonatkozó előírásokat nyilvánvalóan nem öncélúan teszik a hatóságok, hanem a megfelelő technikai háttérrel rendelkező szakemberek, alapos kísérletsorozat tapasztalatait felhasználva készítenek javaslatokat, amelyeket az aláíró tagállamok szakemberei mérlegelnek, és megvitatnak, majd megszületik a nemzetközi egyezmény. Ezek betartása nemcsak kötelező, hanem ésszerű is a biztonság szempontjából. Sajnos, rossz példáért nem kell külföldi járműszerelvényeket keresni, lehet találni ilyet a hazai gyakorlatban is, ha az ember figyeli ezt a jelenséget. Írásom elkészítéséhez ez a You-Tube-on talált kisfilm adta meg a végső lökést:

A kisfilm bemutatja, hogy a nehéz – nagy valószínűséggel a megengedettnél nehezebb – vontatmány először belengeti, majd teljesen, életveszélyesen felborítja a járműszerelvényt.

A szabályozások ebben a témakörben nem egyszerűek, megértésük alapos figyelmet kíván:

Fontos, hogy mind a forgalmi engedély, mind a jogosítványunk alkalmas legyen a tervezett vontatmány célba juttatására. Ezért vegyük elő mindkét okmányt és vessük össze az alábbiakkal:

I. Forgalmi engedély.  A forgalmi engedély „O” pontjában szerepel, – a vonófejjel felszerelt jármű esetén –  hogy fékrendszertől függően (fék nélkül, ráfutófékkel, átmenőfékkel szerelt pótkocsi esetén) mekkora tömegű vontatmányt kapcsolhatunk a jármű után. Ebben a meghatározott tömegértékben természetesen benne van a pótkocsi (utánfutó) és a szállítmány tömege is. (Előre bocsátjuk, hogy ez az együttes tömeg semmiképpen nem lehet több, mint a személygépkocsink össztömege, viszont több műszaki tényező figyelembevétele miatt ezt még csökkenteni szükséges, aminek a részletezését a hivatkozott műszaki rendelet tartalmazza.) Ha tehát olyan szerelvényt látunk, amelynél a vontató jármű és a pótkocsin lévő jármű azonos típusú személygépkocsi, az már egészen biztos, hogy nem lehet szabályos, gyakorlatilag túlterhelt (minimum a pótkocsi saját tömege a túlterhelés mérték) ezért a közúti forgalomban nem árt kellő távolságot tartani tőle.

II. Jogosítvány

a) Nem rendelkezünk sem „BE” kategóriás, sem „B96” fantázianévre hallgató  jogosítvánnyal, csak „sima” „B”-vel, akkor:

1. Könnyű pótkocsit vontathatunk, amelynek megengedett legnagyobb össztömege (a pótkocsi (utánfutó) és a szállítmány tömege) nem haladja meg a 750 kg-ot. 

2. Nehéz pótkocsit is vontathatunk a következő feltételekkel: gépkocsiból és 750 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó (nehéz) pótkocsiból álló járműszerelvény, feltéve, hogy a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a vontatójármű saját tömegét. E járműszerelvény megengedett legnagyobb együttes össztömege legfeljebb 3500 kg.

b) Rendelkezünk „BE” kategóriás  jogosítvánnyal.  Ebben az esetben vezetési jogosultságunk: „B” kategóriába tartozó vontató jármű és pótkocsi vagy félpótkocsi olyan szerelvénye, amelyben a pótkocsi vagy félpótkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 3500 kg-ot nem haladja meg.

c) Rendelkezünk  „B96” -os jogosítvánnyal. Ebben az esetben vezetési jogosultságunk: „B” kategóriájú járművek 750 kg-ot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsival összekapcsolva, feltéve, hogy az így kialakított járműszerelvény legnagyobb megengedett össztömege 3500 kg és 4250 kg között van.

Aki ennél jobban el kíván mélyülni a szabályozásban, az alábbi forrásokban nézhet utána:

Az I. pontban foglaltaknak:  A 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 21. § előírásai, amelyek a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szólnak.

A II. pont a) és b) alpontjában foglaltaknak: A 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete előírásai, amelyek a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szólnak.

A II. pont c) alpontjában foglaltaknak: A 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 8. sz. melléklete előírásai, amelyek a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szólnak.

(Technikai segítség: A jogszabály vastagon szedett számát beütve a keresőbe, megkapjuk a jogszabály adott napon hatályos szövegét

A 2006/126 EU direktíva rendelkezése az oktatásban használható járművekről, szerelvényekről (kivonat).

...c) BE kategória:

– az érintett járművekre vonatkozó típus-jóváhagyási szabályok sérelme nélkül, B kategóriába tartozó vontató jármű és pótkocsi vagy félpótkocsi olyan szerelvénye, amelyben a pótkocsi vagy félpótkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 3 500 kg-ot nem haladja meg.

e) C1E kategória:

– az érintett járművekre vonatkozó típus-jóváhagyási szabályok sérelme nélkül, olyan járműszerelvény, amelyben a vontató jármű a C1 kategóriába tartozik, pótkocsijának vagy félpótkocsijának megengedett legnagyobb össztömege a 750 kg-ot meghaladja, de a szerelvény megengedett legnagyobb össztömege a 12 000 kg-ot nem haladja meg;

– az érintett járművekre vonatkozó típus-jóváhagyási szabályok sérelme nélkül, olyan járműszerelvény, amelyben a vontató jármű a B kategóriába tartozik, pótkocsijának vagy félpótkocsijának megengedett legnagyobb össztömege a 3 500 kg-ot meghaladja, de a szerelvény megengedett legnagyobb össztömege a        12 000 kg-ot nem haladja meg.

Kiegészítés: a jogszabályi előírás láthatóan megengedő szabályozása mellett, fontos figyelemmel lennünk a dőlt-betűvel szedett kitételre, amely arra vonatkozik, hogy a típusra előírtak eredményezhetik – és gyakran eredményezik is –  azt a helyzetet, hogy az adott szerelvény nem állítható össze, vagy éppen nem vehet részt a közlekedésben. (Megjegyzés: Az EU direktíva előírásait az EU tagállamok kötelesek a hazai jogszabályokban megjeleníteni.)

A 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet előírásai, amelyek a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szólnak (kivonat).

A 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet előírásai, amelyek a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szólnak (kivonat).
„Vontatásra vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek

21. § (1) Arra nézve, hogy a jármű vontathat-e és ha igen, hány darab és milyen pótkocsit, a hatósági engedélyben foglaltak az irányadók.
(2) A pótkocsi (pótkocsik) össztömege nem haladhatja meg a vontatásra használt
a) személygépkocsi össztömegét
...
c) tehergépkocsi össztömegének az 1,4-szeresét,
...
(3) Üzemi fék nélküli könnyű pótkocsi gépjárművel, mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel abban az esetben vontatható, ha a pótkocsi össztömege nem haladja meg a vonó jármű 68 kilogrammal növelt saját tömegének a felét.
...
(4) Ráfutó fékkel felszerelt pótkocsi abban az esetben vontatható, ha a pótkocsi össztömege nem haladja meg a vonó jármű össztömegének a háromnegyedét.
...
(7) Lassú jármű pótkocsija gépjárművel nem, mezőgazdasági vontatóval pedig csak abban az esetben vontatható, ha megfelel a mezőgazdasági vontató pótkocsijára vonatkozó előírásoknak.
...

(10) A gépjármű által vontatható pótkocsi össztömegét - a (2) bekezdésben meghatározott mértéket meg nem haladóan - a 18. § (1) bekezdésben meghatározott - a járműszerelvény megengedett legnagyobb össztömegére vonatkoztatott - motorteljesítmény figyelembevételével kell megállapítani. Az előírt motorteljesítmény hiányában a gépjármű hatósági engedélyébe bejegyzett vontatható pótkocsi össztömegének értékét 2004. december 31. napjával - a járműszerelvényhez előírt motorteljesítmény által meghatározott mértékéig - korlátozni kell.”

Vessük össze a három jogszabály előírásait:

- Az Eu-dir. és az Ig.R. „megengedett legnagyobb össztömegről” szól, a Műsz.R. pedig össz-tömegről”. A két fogalom között az a különbség, hogy ha pl.: egy „B” kategóriás jármű forgalmi engedélye a vontatás lehetőségét 1500 kg-ban maximálja, akkor egy 2000 kg megengedett legnagyobb össztömegű, 800 kg saját tömegű pótkocsi vontatását üresen  a Műsz.R. engedélyezi, (tényleges tömeget vesz figyelembe) az Ig.R. pedig üresen sem engedélyezi (megengedett legnagyobb tömeget vesz figyelembe). Ennek a dilemmának a feloldása nem képezi e cikk tárgyát, csak a figyelem felhívása annak érdekében, hogy aki biztosra akar menni a büntetés elkerülését illetően, annak legyen támpontja.

- A vontatható pótkocsi össztömegét a forgalmi engedélyben meg kell határozni, amihez a műszaki szempontokat veszik alapul: vontató gépjármű saját tömege, a pótkocsi fékezés módja (fék nélkül, ráfutó fékkel vagy átmenő fékkel), továbbá a  vontató gépjármű motorteljesítménye. Nyilvánvaló, hogy az egyes szempontok alapján megállapított vontatási értékek közül – a biztonságra tekintettel – a legkisebbet engedélyezik.

Mindezeket kiegészítendő, érdemes a vezetési jogosultságra is figyelni: Sima „B” kategóriás vezetői engedély csak könnyű pótkocsi vontatásra jogosít, vagyis a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 750 kg-ot nem haladhatja meg.
„BE” kategóriás vezetői engedéllyel nehéz pótkocsi (amelynek megengedett legnagyobb össztömege a 750 kg-ot meghaladja) is vontatható, a legújabb „B96” kategóriánál pedig arra a megkötésre kell ügyelni, hogy a járműszerelvény  megengedett legnagyobb össztömege a 4250 kg-ot ne haladja meg.

(Kopiás András)