Helyes válaszok (2018/3)

Helyes a b) válasz. Az Európai Unióban a 661/2009/EK rendelet értelmében 2014 novemberétől új forgalomba helyezéseknél a személygépkocsikat kötelező ESP rendszerrel felszerelni, a blokkolásgátló tekintetében pedig - a járműgyártók önkéntes vállalása alapján - ez már 2004 óta így volt.

2. Mit könnyít meg a visszagurulás-gátló?

a) Az emelkedőn történő elindulást.
b) A lejtőn történő megállást.
c) A piros jelzésnél történő megállást.

Helyes az a) válasz. A visszagurulás-gátló - nevének megfelelően - emelkedő érzékelése esetén a fékpedál elengedése után a blokkolásgátló rendszerben elhelyezett szelepek felhasználásával néhány másodpercig megtartja, illetve az elindulás során fokozatosan engedi el a fékezőnyomást. Ezzel feleslegessé teszi a "kézifékes" elindulást.

3. Kikapcsolhatja-e a START-STOP rendszert a járművezető?

a) Igen.
b) Nem.

Helyes az a) válasz. A START-STOP rendszer működését a vezető a megfelelő gomb megnyomásával menet közben kiiktathatja. Erre pl. akkor lehet szükség, ha a járművel olyan forgalmi torlódásba kerül, amikor a rendszer a motort nagyon gyakran, kifejezetten rövid iőtartamokra (néhány másodpercre) állítja le. A gépkocsi ugyanakkor ezt a vezetői parancsot nem jegyzi meg tartósan, vagyis a következő motorindításnál a START-STOP rendszer ismét aktív lesz.

4. Melyik vezetéstámogató rendszert nem lehet kikapcsolni?

a) A sávelhagyásra figyelmeztető rendszert.
b) A sebességtató berendezést (tempomat).
c) A blokkolásgátlót (ABS).

Helyes a c) válasz. Személygépkocsik esetében az ENSZ-EGB R 13H előírás 6. melléklet 4.4. pontja mondja ki a blokkolásgátló rendszer kikapcsolásának tilalmát.

5. Mit működtet a képen látható kapcsoló?

a) Az elektromos rögzítőféket.
b) Az automata sebességváltó parkoló fokozatát.
c) Az automatikus tengelykapcsolót.

Helyes az a) válasz. A kapcsolón a rögzítő fékre (Parking brake) utaló jelölés látható.

6. Az alábbiak közül, melyik rendszer képes aktív kormányzási beavatkozást végezni?

a) A blokkolásgátló (ABS).
b) A sávtartó.
c) Az adaptív tempomat.

Helyes a b) válasz. Az adaptív tempomat a jármű motorterhelését és az üzemi fékrendszer nyomását képes befolyásolni, a blokkolásgátló az üzemi fékrendszerben a kerékfékhengerekbe kivezérelt nyomást tudja megváltoztatni. Ezzel szemben a sávtartó rendszer - bizonyos nyomatékhatárokon belül - a kormányzott kerekek elfordításával igyekszik a járművet a forgalmi sávban tartani.

7. Mi növeli az aquaplaning kockázatát?

a) Ha a gépkocsin új gumiabroncsok vannak.
b) Ha a haladási sebesség túlságosan alacsony.
c) Ha a gumiabaroncsok kopottak és a sebesség túlságosan nagy.

Helyes a c) válasz. Az aquaplaning, más néven vízen futás jelenségének kialakulása azt jelenti, hogy a gumiabroncsok már nem képesek felületük alól kiszorítani az úton található vízréteget, ezért felúsznak annak tetejére. A víz kiszorítására és elvezetésére a gumiabroncs mintázatának hornyai szolgálnak. Ezért a jelenség kialakulását megkönnyíti, ha azok már nem elég mélyek. Ami pedig a sebességet illeti: minél gyorsabban gördülnek a kerekek, annál kevesebb idő áll rendelkezésre adott vízmennyiség kiszorítására és bizonyos sebesség felett a hornyok már nem képesek a szükséges vízáramlási sebesség megvalósítására.

8. Mit aktivál a képen látható nyomógomb?

a) A tolatókamerát.
b) Az akusztikus parkolássegítőt.
c) A (fél)automatikus parkolórendszert.

Helyes a c) válasz.

https://www.iso.org/obp/ui/#iso:grs:7000:3027

9. Melyik állítás igaz a plug-in hibridekre?

a) Ez a tisztán elektromos hajtású gépjárművek másik neve.
b) Az elektromos hajtást csak a belsőégésű motor teljesítményének fokozására használják.
c) A belsőégésű motort és a villanymotort külön-külön vagy együtt használják a jármű hajtására. Akkumulátoruk kívülről is tölthető.

Helyes a c) válasz. A hibrid hajtások esetében különböző hajtásrendszerek (elektromos és belső égésű motoros) egyidejűleg vannak jelen a járművön. A csatlakoztatható, illetve bedugható jelentésű plug-in szó pedig arra utal, hogy ebben az esetben az elektromos hajtás akkumulátora kívülről, külső forrásból is tölthető.

10. Mire jó az AUTO HOLD funkció?

a) Az elektromos rögzítőfék működtetésével minden megállásnál megtartja az autót, így az nem gurulhat.
b) Minden megállásnál leállítja a motort, így a jármű fogyasztása és környezetszennyezése csökken.
c) Elindulásnál szükségtelenné teszi a tengelykapcsoló használatát.

Helyes az a) válasz. Az AUTO HOLD funkció az elektromos rögzítő fék működését teszi teljesen automatikussá abban az értelemben, hogy nem csak az oldása történik automatikusan gázadáskor (kézi váltó esetén a tengelykapcsoló pedál egyidejű felengedése mellett), hanem annak "behúzása" is automatikusan megtörténik minden egyes megálláskor.

11. Jelezheti-e hangjelzéssel rosszallását, mert az előzésben lévő kamion fékezésére kényszeríti?

a) Igen.
b) Csak akkor, ha a kamionok közti csekély sebességkülönbség miatt a manőver nagyon elhúzódik.
c) Nem.

Helyes a c) válasz. Hangjelzést adni csak balesetveszély esetében, a baleset megelőzése érdekében, valamint – lakott területen kívül – az előzési szándék jelzése céljából szabad.

12. Megállítva autóját várhat-e arra, hogy a szemből érkező járművek között elegendő távköz legyen a biztonságos megforduláshoz?

a) Legfeljebb egy-két percet.
b) Igen.
c) Nem.

Helyes a c) válasz. 1976 előtt – a korábbi KRESZ – csak a ki- és beszálláshoz illetőleg a rakodáshoz szükséges időt tekintette a megállás fogalomkörébe tartozónak. Hatályos szabályrendeletünk fogalom-meghatározása /Függelék III./ már tágan értelmezi ezt a fogalmat. A definícióban az van, hogy az „egyéb okból legfeljebb 5 percig történő egy helyben tartózkodás” is megállás. Tehát bármely okból történő megtorpanás megállás, még a műszaki okból illetve a forgalmi okból való is. Némi kutakodás után megtalálhatjuk ennek autentikusnak tekinthető értelmezését is. A közlekedés szabályainak egyik korábbi, nagytekintélyű szakembere Dr. Demeter András a fogalmat így határozta meg: „Forgalmi okból áll a jármű, ha ezzel a KRESZ rendelkezésének tesz eleget (pl. piros fényjelzés miatt áll, elsőbbséget ad) vagy ha más közlekedővel való összeütközés elkerülése céljából áll (pl. forgalmi torlódás esetén az előtte álló jármű miatt nem tud továbbhaladni)” /Gépjármű közlekedési zsebkönyv, Műszaki Könyvkiadó Bp. 1980. 79. oldal/. A fenti definíciók összevetéséből az következik, hogy az ábrázolt forgalmi helyzetben a kék színű gépkocsi egyhelyben tartózkodása NEM tekinthető forgalmi oknak és így NEM tartozik a megállási tilalom hatálya alóli kivételnek. Ha pedig a jármű egy helyben tartózkodása így is megállás – hiszen nem halad előre – akkor a vezetője szabályt sért.

13. Szabályosan állnak az autóbusz-megálló előtt és mögött a járművek?

a) Igen.
b) Csak a turistabusz.
c) Nem.

Helyes a c) válasz. Tilos megállni más járművel, - azaz nem menetrend szerint közlekedő autóbusszal - az autóbusz megállóhelyet jelző tábla előtt 15 méter, utána 5 méter távolságon belül.

14. Ön hogyan tanítaná a képen látható forgalmi helyzet a megoldását?

a) A fehér autó elsőként haladhat át az útkereszteződésen, mert a piros gépkocsival szembe neki van elsőbbsége.
b) A piros autót illeti meg a továbbhaladás joga.
c) Itt van helye és az ideje annak, hogy a fehér autó vezetője partnerével előzékeny és türelmes legyen.

Helyes a c) válasz. Az egyenrangú utak kereszteződésében a jobbról érkező járműnek van elsőbbsége. Azonban ha most a fehér autó élne elsőbbségi jogával, akkor is megállásra kényszerülne, mert az igénybe venni kívánt úton - a parkoló járművek miatt - nem tudna a piros gépkocsi mellett biztonságosan elhaladni. Ilyen esetben indokolt, hogy az autó vezetője, lemondjon törvény adta jogáról, mert a forgalom akadálytalansága érdekében „szükséges az is, hogy a közlekedés részvevői előzékenyek és türelmesek legyenek egymással szemben”. Az elsőbbségéről való lemondást félreérthetetlenül jelezni kell.

15. Autópályán kiszállhat-e autójából a vezető, hogy információt kérjen egy másik sofőrtől?

a) Igen.
b) Legfeljebb akkor, ha az úton való veszteglés ideje több mint öt perc.
c) Nem.