Az ADR 2019-es szabályozás a „Sárga könyv” 20.rev. (2017) kiadásán, a „Vizsgálatok és Kritériumok” kézikönyv 6. rev. - 1. kiegészítésén, és a GHS 2017– es 7.rev. változatán alapul. A módosítás a globális előírásokban történt változások átvezetésén túl több ágazatspecifikus változással is jár.
Az új ADR 2019.01.01-től lépett hatályba, de a veszélyes áruk nemzetközi, és az EU-n belüli szállítására is kötelezően csak 2019.07.01-től kell majd alkalmazni.
A nagyszámú, több mint 400 módosítás és újdonság terjedelmes, több, mint 100 oldalt tesz ki, de itt csak a nagyobb gyakorlati jelentőséggel bíró, fontosabb változásokat foglaljuk össze.
Fuvarozók felelőssége a veszélyes áruk szállításában
Gyakran találkozunk olyan büntetésekkel, amikor a fuvarozót, illetve gépkocsivezetőt megbüntetik azért, amire nincs is ráhatása. Például, ha lezárt leplombált konténert vagy cserefelépítményt vesz át szállításra, akkor a konténeren belüli rakomány elhelyezését, rögzítését, bárcázását, feliratozását, az együvé rakási tilalom betartását nincs lehetősége a gépkocsivezetőnek ellenőrizni. Ilyenkor egy „bizalmi” elvnek kell érvényesülnie. Az általános fuvarjogi szabályok persze az áruátvétellel kapcsolatban is tartalmazzák a feltételeket és fuvarozó fenntartásait, amit a fuvarlevélen rögzíteni kell. Az ADR 1.4.2.2.1 bekezdése alatt tartalmazza a fuvarozó legfontosabb kötelezettségeit veszélyes áruk szállításánál.
A c) pont alatt a következő kötelezettség található:
„szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a járműnek, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága, nem szivárog, nincs rajta repedés, szükséges berendezései nem hiányoznak stb.;”
A bizalmi elv az ADR 1.4.2.2.2 bekezdése alatt eddig nem terjedt ki erre a pontra. Az ADR 2019 szerint azonban:
„Az 1.4.2.2.1 c) pont esetében megbízhat az 5.4.2 szakasz szerinti „Konténer/jármű megrakási bizonyítvány”-ban tanúsítottakban.”
Ez alapján, ha a fuvarozó az árut kisérő okmányok mellett a Konténer/jármű megrakási bizonyítványát is magával viszi, nem lesz büntethető a konténeren vagy cserefelépítményben elhelyezett veszélyes áruval kapcsolatos hiányosságért, még akkor sem, ha a gépkocsivezető a fuvarlevélen nem élt a fenntartással.
Az új ADR szerint a be- és kirakásra, valamint árukezelésre vonatkozó rendelkezések betartásáért 2019-től már nem csak a járművezető, hanem a jármű személyezetének további tagjai (pl. kisérő) is felelősek lesznek.
ADR felszerelések változásai
Változik a veszélyes áruk szállításánál használt fényvisszaverő ruházat, mellény megfelelőségére vonatkozó követelmény. A KRESZ előírások a veszélyes áruk szállítására a figyelmeztető mellényekről nem tartalmaznak előírásokat. Az ADR 2019 előírásai szerint egy új EN/ISO szabványnak megfelelő fényvisszaverő ruházatot (mellény) kell alkalmazni. Aki a jövőben el szeretné kerülni az ellenőrzések során a büntetéseket az ADR 2019 szerinti EN ISO 20471 szabványban megfelelő fényvisszaverő ruházatot vagy mellényt biztosítson a járműszemélyzetnek veszélyes áruk szállításánál. Ez a szabvány a korábbi szabványhoz képest magasabb követelményeket támaszt fényvisszaverő ruházattal szemben. A szabvány a címe: „Jó láthatóságot biztosító ruházat. Vizsgálati módszerek és követelmények”.
A feladónak is kell tanácsadóval rendelkeznie a jövőben
A jövőben, igaz legkésőbb 2023.01.01-től a veszélyes áruk szállításában kizárólag feladóként közreműködő vállalkozásoknak is veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadót kell kinevezniük. Ezzel a fuvarozók remélhetőleg jobb helyzetbe kerülnek majd a fuvarfeladatok teljesítése során. A fuvarozási gyakorlatban gyakori az olyan fuvarfeladat, amikor a feladó nem ismeri a veszélyes áruk szállítására vonatkozó elírásokat és a fuvarozó nehéz és váratlan helyzetbe kerülhet a fuvarmegbízás elfogadását követően, amely arra vezethető vissza, hogy a feladó nem ismerte a rá vonatkozó előírásokat.
Új veszélyes áruk 2019-től...
A mérgező anyagok közé, a 6.1 osztályba kerül az UN 3535 MÉRGEZŐ, SZILÁRD, GYÚLÉKONY, SZERVETLEN ANYAG M.N.N. tétel, ami lehetőséget biztosít arra, hogy nem csak a ”szerves” gyűjtőmegnevezés alá lehessen sorolni különböző mérgező anyagokat. Ezért több gyakran szállított alapanyagot át kell sorolni 2019-től. Ilyen például a kobalt (kobalt por).
Az UN 3536 LÍTIUM AKKUMULÁTOROK ÁRUSZÁLLÍTÓ EGYSÉGBE BESZERELVE a 9 osztályba fognak tartozni. Ezeket a CTU-kat (Cargo Transport Unit) elsősorban a naperőerőműveknél használják. A kimeneti ingadozások csökkentésére a tárolóelem-rendszerek telepítésével (UN 3536) biztosítják a megfelelő működést, amikor az energiatermelés során az erőművet az elektromos hálózatokhoz csatlakoztatják. Ezeket a CTU-kat veszélyt jelző táblákkal és nagybárcákkal is meg kell jelölni az új ADR szerint.
További 12 új UN szám és az ADR 1.1.3.1.b pontja szerinti mentesség törlése 2019-től ugyancsak jelentős változást hoz. Veszélyes áruvá válnak a veszélyes árut tartalmazó készülékek, gépek, berendezések, eszközök, melyekre eddig nem kellett az ADR-t alkalmazni. Hogy milyen ADR előírásokat kell alkalmazni a szállításukra az elsősorban a tárgyakban lévő veszélyes anyag mennyiségétől függ.
A veszélyes árut tartalmazó tárgyak 12 új UN száma
UN 3537 GYÚLÉKONY GÁZ TARTALMÚ TÁRGYAK, M.N.N. 2 6F
UN 3538 NEM GYÚLÉKONY, NEM MÉRRGEZÕ MÉRGEZÖ GÁZ TARTALMÚ TÁRGYAK,
M.N.N. 2 6A
UN 3539 MÉRGEZÖ GÁZ TARTALMÚ TÁRGYAK, M.N.N. 2 6T
UN 3540 GYÚLÉKONY FOLYADÉK TARTALMÚ TÁRGYAK, M.N.N. 3 F3
UN 3541 GYÚLÉKONY SZILÁRD ANYAG TARTALMÚ TÁRGYAK, M.N.N. 4.1 F4
UN 3542 ÖNGYULLADÁSRA HAJLAMOS ANYAG TARTALMÚ TÁRGYAK, M.N.N. 4.2 S6
UN 3543 VÍZZEL ÉRINTKEZVE GYÚLÉKONY GÁZT FEJLESZTÓ ANYAG TARTALMÚ
TÁRGYAK, M.N.N. 4.3 W3
UN 3544 GYÚJTÓ HATÁSÚ ANYAG TARTALMÚ TÁRGYAK, M.N.N. 5.1 O2
UN 3545 SZERVES PEROXID TARTALMÚ TÁRGYAK, M.N.N. 5.2 P1/P2
UN 3546 MÉRGEZÕ ANYAG TARTALMÚ TÁRGYAK, M.N.N. 6.1 T10
UN 3547 MARÓ ANYAG TARTALMÚ TÁRGYAK, M.N.N. 8 C11
UN 3548 EGYÉB VESZÉLYES ANYAG TARTALMÚ TÁRGYAK, M.N.N. 9 M11
A maró anyagok (ADR 8 osztály) besorolásának változásai
A maró anyagok osztályozása is megváltozott, ezért az ADR 8 osztálya szinte teljesen megújul. A változás előkészítése közel 10 évig tartott és végül az eredmény kompromisszumos megoldást hozott.
A változás a keverékek és oldatok osztályozásában lesz érzékelhető, a már besorolt maró anyagok besorolása szerencsére nem fog változni, még akkor sem, ha a GHS (illetve CLP) osztályozás miatt át kellene sorolni azokat az új besorolási szabályok miatt.
A legfontosabb szempont volt annak figyelembevétele, hogy a csomagolási csoport szerinti változtatásnak az ADR alkalmazásában sok kedvezőtlen következménye lenne, ami a szállításokat hátrányosan érintené, és jelentősen drágítaná a maró anyagok szállítását. Ezért a GHS elveket a PG I-es csomagolási csoporthoz történő hozzárendelésen kívül nem kell figyelembe venni.
AN műtrágyákra vonatkozó (ADR 1, 5.1, 9 osztályok) új követelmények
Változik a szilárd ammónium - nitrát tartalmú műtrágyák besorolási rendszere. Az eddigi O1, O3 vizsgálatok, illetve a Vizsgálatok és Kritériumok kézikönyv III rész 34.4 fejezete helyett 2019-től az ammónium-nitrát alapú, szilárd műtrágyákat a Vizsgálatok és Kritériumok kézikönyv III rész, 39. fejezetében vázolt új eljárás szerint kell besorolni.
Ez a változás érinti az 5.1 osztályon túl az 1 és 9 osztályt is. Az új osztályozási feltételek szerint az 5.1 osztályból kizárt ammónium - nitrát tartalmú műtrágyák az 1 osztály feltételeivel szállíthatók, vagy más esetekben az illetékes hatóság engedélyével az 5.1 osztály UN2067-től eltérő megfelelő más UN száma alatt. Ha a műtrágya származási ország nem valamely ADR Szerződő fél, akkor a besorolást és a szállítási feltételeket a küldemény által érintett első ADR Szerződő fél országa illetékes hatóságának jóvá kell hagynia illetve el kell ismernie.
Az 1.1.3.6 szerinti „számított érték” kötelező feltüntetése a fuvarokmányon
Az ADR 2019 előírásai alapján ismét kötelező lesz a legfeljebb ezer (≤ 1000) számított pontértégig történő mentesség alkalmazásához a „számított érték” fuvarokmányon történő feltüntetése. A gyakorlatban ezt eddig is sokan alkalmazták különféle módon. 2019-től ezt az értéket szállítási kategóriaként kell majd feltüntetni a fuvarokmányon. Az 1.1.3.6 szerinti mentességgel történő szállításoknál a gépkocsivezető nem kell, hogy ADR bizonyítvánnyal rendelkezzen. Elég, ha a veszélyes áruk szállítására vonatkozóan az ADR 1.3 szerinti ismeretek birtokában van (ADR 8.2.3). Ez azt is jelenti, hogy a nem ADR-s gépkocsivezetők részére az 1.1.3.6 szerinti számított pontértékkel kapcsolatos információkat ismertetni kell a jövőben.
ADR 5.4.1.1.1.f) 1. megjegyzése:
„Amennyiben az 1.1.3.6 bekezdést kívánják alkalmazni, a szállított veszélyes áru összes mennyiségét és számított értékét szállítási kategóriánkként kell meg adni a fuvarokmányban az 1.1.3.6.3 és az 1.1.3.6.4 pont szerint”.
Veszélyességi bárcákra vonatkozó előírások változásai
A veszélyességi bárcákra vonatkozó ADR előírások gyakorlati alkalmazása számtalan problémával jár - főleg 2015 után. Ezért a 2017-es ADR jobb híján egy 2019.06.30-ig tartó átmeneti rendelkezést tartalmaz, segítve az alkalmazást. Az új ADR-ben módosításra kerül a veszélyességi bárcák leírása. Törlésre kerül a 2 mm-es vonalvastagság és bekerül a bárcák leírására vonatkozó szövegbe az arányosság elve is. Ezzel különösen az alapmérettől eltérő méretű (kicsinyített) bárcák alkalmazása lesz életszerűbb.
Nagybárcák minőségére vonatkozó új előírások
Az ADR jelenlegi előírásai szerint az időjárás-állósági követelmények a veszélyességi bárcákra és a narancssárga veszélyt jelző táblákra vonatkoznak, de a nagybárcákra és a magas hőmérsékletű anyag jelre nem! Az új 2019-es szabályozás a veszélyessági bárcákra és narancssárga táblákra vonatkozó időjárás állósági követelményeket kiterjeszti a nagybárcákra és a magas hőmérsékletű anyagokra is. Ez a változás a tartányos és ömlesztett áruk fuvarozóit és a konténerek feladóit érinti elsősorban. A nagybárcák feliratozása és az ADR-ben szereplő mintától való eltérése is engedélyezetté válik. Ez azt eredményezi, hogy például egy „ gyúlékony” felirattal kiegészített nagybárca jelölés esetén nem kell a más szabályzatokra utaló bejegyzést a fuvarokmányban rögzíteni.
A megjelölésekkel kapcsolatos ADR előírások változásai
A küldeménydarabok és a konténerek, tartányok, járművek megjelölésénél a GHS szimbólumok önállóan nem alkalmazhatók, csak a komplett GHS címke részeként szabad GHS szimbólumokat feltüntetni az ADR által meghatározott jelölés kiegészítéseként. Ha ezeket a GHS szimbólumokat önállóan tüntetik fel, akkor zavaró az ADR szerinti megjelölés alkalmazásánál. Ezt mindenképpen el kell kerülni a jövőben.
Tankkonténeren alkalmazott GHS szimbólum
Az ömlesztettáru-konténerek nagybárcával történő megjelölése is változik abból a szempontból, hogy a BK3-as konténereket (pl. hulladék szállításánál) a jövőben, eltérően a többi konténertől csak két oldalt kell majd nagybárcával megjelölni.
Azon járművek, illetve szállítóegységek jelölési előírásai is változnak, melyek veszélyes árut és nem veszélyes árut együtt szállítanak és számos táblával történő megjelölésre kötelezettek.
Például ilyen az ömlesztett áruk szállítása, vagy akár bizonyos radioaktív anyag szállítása is. A változás lényege, hogyha egy pótkocsis járműszerelvény gépes kocsija veszélyes áruval van megrakva és a pótkocsi pedig nem veszélyes áruval rakott, akkor a számos tábla elhelyezésére vonatkozó új előírások nem a szállítóegységre, hanem járműre vonatkoznak majd. Ezáltal elkerülhető a pontatlan táblázás, ami egyébként baleset estén félrevezető is lehet például a beavatkozók számára.
További változás, hogy elöl-hátul számos tábla csak akkor használható a jövőben, ha kizárólag egy féle veszélyes árut szállítanak. Amennyiben a veszélyes árun kívül, egyéb nem veszélyes áru is van a tartányban (például egy 3 kamrás tartány esetén), akkor annak ellenére, hogy csak egyféle veszélyes áru kerül szállításra a számos táblák oldalt helyezendők el.
A környezetre veszélyes anyagot tartalmazó konténereket minden esetben el kellett látni a legalább 250 x 250 mm-es „környezetre veszélyes anyag” jellel. 2019-től, ha a konténerben legfeljebb 5 L / 5 KG-os csomagolásban van a környezetre veszélyes anyag, akkor a konténert nem kell „környezetre veszélyes anyag” jellel megjelölni.
Hőmérsékletszabályozás az új ADR-ben
2019-től egy teljesen új 7.1.7 szakasz tartalmazza az általános előírások és a hőmérsékletszabályozás különleges előírásait. Ez azzal jár, hogy az ADR 2019-es előírásaiban 2., 3., 5., 8. és 9. részeiben is módosítani kellett a hőmérsékletszabályozásra vonatkozó hivatkozásokat és természetesen a változás érinti a CV20-21 előírásokat is.
Az új 7.1.7 szakasz a 4.1 osztály önreaktív anyagainak, az 5.2 osztály szerves peroxidjainak és a hőmérséklet - szabályozással stabilizált minden más anyagnak (ezek más anyagok, mint az önreaktív anyagok és a szerves peroxidok) szállítására vonatkozó különleges előírásokat tartalmazza.
Ömlesztett szállítások szabályainak változása
Ha egy veszélyes áru tengeren nem szállítható ömlesztve, akkor az ADR-nek ugyanarra az árura engedélyezett ömlesztett szállítási módjának alkalmazásához, nem volt egyértelmű az, hogy az anyag közúton szállítható e BK konténerben. Az ADR 2019 szerint ez egyértelműen lehetséges. Vagyis, ha például az ADR szerint az ömlesztett szállítási mód alkalmazása egy anyagra engedélyezett a VC kód alapján, akkor kizárólag szárazföldi szállításokhoz (közút, vasúti) használható BK konténer is. Ilyenkor azonban az AP előírásokat értelemszerűen alkalmazni kell a BK konténerben történő ömlesztett szállításra is.
Rakodási útmutató CTU-kódex alkalmazása
Az árukezelési és rakodási előírások beleértve a rakományrögzítést is fontos közlekedésbiztonsági kérdés. A veszélyes áruk szállítása esetén az ADR-ben csak elvi szintű követelmények találhatók. A gyakorlati alkalmazás tekintetében az ismert EN 12 195:2010 szabványsorozat figyelembe vehető, de nem kizárólagos alkalmazást jelent a megfelelésre a veszélyes áruk szállításánál. Ez azért fontos, mert sok olyan állam aláírta az ADR-t, melyek nem uniós tagállamok, ahol az EN szabvány alkalmazása problémát jelent. Ráadásul nem szabad megfelejtkezni a 2014/47/EU irányelvről, illetve a végrehajtását szolgáló 2/2018.(II.5.) NFM rendelettel módosított 6/1990.(IV.12.) KöHÉM rendeletről sem, mely részletesebben érinti a rakományrögzítéssel kapcsolatos közúti ellenőrzési szempontokat és hazai alkalmazást.
Ezért is lényeges, hogy az ADR 2019 előírásainak lábjegyzetébe bekerül:
„az IMO/ILO/UNECE Gyakorlati kódex az áruszállító egységek megrakásához (CTU Kódex) (lásd például a 9. és 10. fejezet, a küldeménydarabok áruszállító egységebe történő berakására és a veszélyes árut tartalmazó küldeménydarabokra vonatkozó kiegészítő tanácsokat)” útmutató is.
A CTU – kódex egyébként 2018.01.01-től kötelezően alkalmazandó tengeri szállításoknál, ezért a konténerek megrakása, vagy a kamionok kompozása esetén alkalmazása elkerülhetetlen.
Tartányjárművek használata:
Az alumíniumból illetve alumínium-ötvözetből gyártott tartányok a jövőben csak akkor használhatók, ha a szállított anyag pH értéke legalább 5,0 és legfeljebb 8,0. Ez jelentős korlátozással jár majd, mert nem lesznek szállíthatók a jövőben olyan anyagok, mint a Krómsav oldat, a hangyasav, a sósav, a hipoklorit oldatok, a foszforsav oldata, a kálium-hidroxid (kálilúg), a nátrium-hidroxid (nátronlúg), a kénsav, a cink-klorid, a salétromsav, stb.. Az ilyen anyagok szállítására jelenleg használt tartányok azonban 2026-ig tovább használhatók.
Tartányjárművekre vonatkozó műszaki előírások:
Változik a tartányok hegesztésére és a hegesztés megfelelőségének ellenőrzésére vonatkozó szabályozás is. 2019-től már nemcsak a gyártóra, hanem a karbantartást végzőre és a javító műhelyre is kiterjed majd az alkalmasság ellenőrzése. Azaz, az illetékes hatóságnak vagy az általa elismert szervezetnek kell ellenőriznie és tanúsítania a hegesztési munka elvégzésére vonatkozó alkalmasságát a javító műhelynek, illetve a karbantartónak is. Erre a veszélyes áruk szállítására szolgáló tartányok javítását és karbantartását végző javító-és karbantartó - műhelyeknek is fel kell készülnie. Új elem, hogy a jövőben a tartányfenekek csatlakozásainak az egészén kell majd ellenőrizni a hegesztések megfelelőségét a tartányok gyártásánál.
A tartányok armatúráinak előírásai is változnak 2019-től. Változnak a lángzárakra, a hasadó tárcsákra, a szintjelzőkre és a biztonsági szelepekre vonatkozó követelmények. Azért, hogy a jelenlegi tartányok tovább használatok legyenek, több fontos átmeneti rendelkezés kerül be az ADR 2019 1.6 fejezetébe, A „G” tartánykóddal (például LGBN) rendelkező tartányok konstrukciójára vonatkozó ADR előírások helyes alkalmazása céljából a kiadásra kerül egy útmutató az EN 13094:2015 szabvány vonatkozásában. A szabványnak az útmutatóban szereplő elérések alkalmazásával lesz biztosítható az ADR előírásainak való teljes mértékű megfelelés a legfeljebb 0,5 bar üzemi nyomású fémtartányok tervezésénél.
Tartányjárművekre vonatkozó kiegészítő követelmények változásai
A tartányjármű tulajdonképpen magából a járműből vagy az azt helyettesítő közúti futómű-elemekből, és egy vagy több tartányból, szerelvényeikből és a tartányokat a járműhöz vagy a futómű-elemekhez csatlakoztató alkatrészekből áll.
E rögzítőelemeket úgy kell kialakítani, hogy a normál szállítási körülmények között fellépő statikus és dinamikus terheléseket el tudják viselni. Az ADR 2019 szerint a rögzítőelemekre vonatkozóan hasonló követelményeket kell a tartányjárműveknél teljesíteni, mint a tankkonténerek rögzítőelemeinél (lásd ISO 1161:2016 szabványt).
Azaz, a rögzítőelemeknek a legnagyobb megengedett töltési tömeg mellett a következő, külön-külön fellépő statikus erők elviselésére kell alkalmasnak lenniük:
– menetirányban: a megengedett legnagyobb összes tömeg kétszerese szorozva g - vel;
– vízszintesen a menetirányra merőlegesen: a megengedett legnagyobb összes tömeg szorozva g-vel;
– függőlegesen felfelé: a megengedett legnagyobb összes tömeg szorozva g-vel; és
– függőlegesen lefelé: a megengedett legnagyobb összes tömeg kétszerese szorozva g-vel.
Természetesen magának a rögzítés egészének el kell viselniük a 6.8.2.1.11–6.8.2.1.13, a 6.8.2.1.15 és a 6.8.2.1.16 pontban meghatározott minimális igénybevételeket. Az új ADR 2019 szerinti követelmények a tartányjárművek gyártóinak 2021.01.01-től először forgalomba helyezett járművekre kell alkalmazni.
Grafika: Sárosi-2018 ©
Tartányjárművek rögzítőelemeire vonatkozó új követelmények az ADR 2019 szerint
Lítium akkumulátorok szállítására vonatkozó előírások változásai
Az ADR 2019-ben szabályozásra kerülnek a „hibridakkumulátorok” szállítási feltételei. Ezek az akkumulátorok primer fémlítium cellákat és tölthető lítium-ion cellákat egyaránt tartalmaznak. A szállítási feltételekre egy új 387 -es különleges előírást kell alkalmazni. A fémlítium tartalom (gramm) illetve a kapacitás (Wh) határértékeire új limitekkel (pl.: 1,5 gramm) találkozhatunk.
A Lítium akkumulátorok, illetve cellák szállításához a jövőben a cellák vagy akkumulátorok gyártói és későbbi forgalmazói a Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv, III. rész, 38.3 szakasz 38.3.5 bekezdésben meghatározott vizsgálati összefoglalót (Test Summary Report) hozzáférhetővé kell tennie.
2019.01.01-től kötelezően alkalmazandó jel a fémlítium vagy lítium-ion akkumulátorok az ADR 188-as különleges előírásai szerinti szállításaihoz
Az elektromobilitás területén bekövetkezett gyors fejlődés és a sérült akkumulátorok balesetet szenvedett járművek szállításának növekvő igénye miatt az illetékes hatóságok által korábban létrehozott szállítási feltételek alapján szabványosított csomagolási utasításokat dolgoztak ki az eddig alkalmazott egyedi engedélyek csökkentése érdekében. Az új csomagolások P911 vagy az LP906 csomagolási utasításokban lesznek majd megtalálhatók. A 376 különleges előírás meghatározza a sérült és hibás akkumulátorok esetén, azt, hogy mikor kell egy lítium akkumulátort súlyosan sérültnek tekinteni. A súlyosan sérült akkumulátorok jelenleg még csak hatósági engedéllyel szállíthatók az ADR szerint. 2019-től azonban nem kell külön engedély, ha a P911 vagy LP906 szerint csomagolják a súlyosan sérült akkumulátort.
Végül. 2019.01.01-től már csak a Nr.9A veszélyességi bárca használható a lítium akkumulátorok szállításánál a küldeménydarabok megjelöléséhez.
Veszélyesáru szakértő
