Kanyarodó útjelzés a kereszteződésben (3)

(Avagy az elsőbbségi joggal bíró út iránya)

A még márciusban meglelent ÖN JELEZNE, VAGY NEM JELEZNE? Gyors-teszt kérdéseihez én a következő gondolatokat ajánlom, remélve, hogy sokak igazságérzetét és szabályismeretét megerősítem vele.
Menjünk szépen sorjában:

- A gyors teszten az első két tábla - sajnos - szabálytalan. Nincs ilyen tábla a KRESZ-ben, sem az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet nem említi kivételként. Úgy lenne helyes, hogy a KRESZ 89. ábrája alá teszik a kereszteződés alaprajzát kiegészítő táblán, és azon szerepel az ábra, amely a gyorsteszten bele van rajzolva magába a veszélyt jelző táblába. Ugyanakkor nem érthető félre a jelzése a szabálytalan táblának, tehát - mi most - lépjünk túl azon a körülményen, hogy közútkezelő munkatársaink időnként önálló alkotómunkába fognak. (Más kérdés, hogy ha ebből bármi jogvita kerekednék, akkor - esetleg - megcibálhatnák a fülét a felelősnek.)
- Adva van tehát egy útkereszteződés. Az utak közel merőlegesen keresztezik egymást. A jelzőtáblán vastag vonallal jelzett útirányt követni szándékozó gépkocsinak elsőbbsége lesz a kereszteződésben a neki jobbról, vagy szemből érkező járművekkel szemben. Ezt az elsőbbséget a szóban forgó táblán vékony vonallal jelzett, becsatlakozó utakra ilyenkor kötelezően kihelyezendő, a KRESZ-ben is szereplő 10. vagy 12. ábrái biztosítják. (A már említett KM rendelet értelmében.) Az „út” - melyen érkezik a jármű a vastagon jelzett vonalat követve - a kereszteződésben balra kanyarodva folytatódik tovább (a KRESZ 16.§ (1) pontjának u) alpontja egyértelműen ezt fejezi ki). Éppen ezért van kihelyezve a tábla-együttes! Az előbb idézett pont úgy fogalmaz, hogy az „elsőbbséggel rendelkező út” kanyarodik, a vonalvezetését jelzi a kiegészítő táblán a vastag vonal. Ezt szokta a konyhanyelv „védett út”-nak is nevezni, de ez a problémánk szempontjából most érdektelen.
- A jogkövető magatartást tanúsítani szándékozó járművezetőben felmerül a kérdés, hogy merre kíván továbbhaladni a kereszteződésben, kell-e azt előtte irányjelzéssel jeleznie?
A döntéshez elegendő a KRESZ 29. §. 1) és 2) pontja:
1) Aki járművel irányt változtat (terelővonalat, az úttest szélét vagy képzeletbeli felezővonalát átlépi, forgalmi sávot változtat, másik útra bekanyarodik, főútvonalról vagy szilárd burkolatú útról letér stb.) köteles az azonos irányban vagy szemben haladó, irányt nem változtató járműveknek elsőbbséget adni.
2) Az irányváltoztatást – ide nem értve a körforgalmú útra történő bekanyarodást – a művelet előtt kellő időben megkezdett és annak befejezéséig folyamatosan adott irányjelzéssel kell jelezni. E rendelkezést kell alkalmazni a körforgalmú útról történő letérés esetében is. A jármű vezetője egyéb esetben (pl. útkereszteződésben kanyarodó főútvonalon való továbbhaladás esetén) is adhat irányjelzést, ha ezzel továbbhaladási irányáról a közlekedés más résztvevői számára többlettájékoztatást ad, az irányjelzés azonban megtévesztő nem lehet.
-  Meg kell tehát állapítanunk, hogy mikor hajtunk végre irányváltoztatást, és akkor kell kitennünk az irányjelzőt!
a/ Terelővonalat nem lépünk át, forgalmi sávot nem változtatunk, nem térünk le sem főútvonalról, sem szilárd burkolatú útról - bármerre folytatjuk is az irányt a kereszteződésben -, tehát ezek miatt nem kell az irányjelző. 
Lássuk viszont a következőket:
b/ Ha balra kanyarodunk a kereszteződésben, akkor sem az úttest szélét (balra kanyarodik az út!), sem a képzeletbeli felezővonalat nem lépjük át, sem másik útra nem kanyarodunk be, tehát ezek miatt nem kell irányjelzés.
c/ Ha a geometriai egyenes mentén haladunk tovább, vagy jobbra kanyarodunk a kereszteződésben, akkor „másik útra” fogunk kanyarodni, meg átlépjük a balra kanyarodó út jobb szélét is (akár ki van jelölve útburkolati jellel, akár nincs), tehát jobbra kell irányjeleznünk.
-   A mi esetünkben az idézett paragrafus 2) pontjában felsorolt kivételek egyike sem áll fenn, vagyis nem a „kanyarodó főútvonal” esetével állunk szemben, de az előző pontban felsoroltak miatt hasonló a helyzet az irányjelző használata szempontjából, mint a kanyarodó főútvonal esetében. Annyiban mégis jogos, hogy idéztem a 2) pontot, hogy megtévesztő nem lehet az irányjelzés. (Ezt az egyéb, konkrét esetben felmerülő körülmények ismeretében kell eldöntenünk.)
-  Hozzáteszem még, hogy - ha az előző pontban említett megtévesztés nem merülhet fel -, akkor nem tilos balra irányjeleznünk, ha a kanyarodó úton maradva, balra kívánunk fordulni a kereszteződésben.
Szerintem az itt leírt gondolatmenet nem közvetlenül olvasható ki a jogszabályból, de annak pontos és hiánytalan következménye. Más kérdés, hogy nem minden szakmabéli kolléga ért vele egyet. A lelkük rajta.

Szelényi Sándor


Mit tesz/tenne Ön az ország határain kívül?

Nem állhattam meg, hogy végig ne nézzem a kanyarodós Gyors-tesztet.

Ön jelezne, vagy nem jelezne?

Komisz módon én azt jelzem, hogy már a kérdés feltevése rossz. Vagy ha nem, akkor legalább a válaszlehetőségeket kellett volna kétfelé bontani, mégpedig:

Mit tesz/tenne Ön Magyarországon?  és

Mit tesz/tenne Ön az ország határait elhagyva?

Mert ugye nem árt azt is tudni: csak nálunk, ebben az országban van az, hogy - főútvonalon haladva - ami minden normális ember számára irányváltoztatás, az nálunk nem az, s fordítva: aki egyenesen haladva letér a főútvonalról, annak kell irányjelzést adnia jobbra. És persze ez értelemszerűen igaz a táblával védett nem főútvonalak esetében is. 

Szerintem ezt az egész kanyarodó útjelzés, irányjelzés problémát csak egy olyan, döntési pozícióban levő jogász tudná rendbe tenni, aki kompetens az aktuális KRESZ ide vonatkozó szövegének értelmezésben.
Vajon a Magyar Autóklubos jogászok mit mondanának erről a külföldre utazóknak?
És ha valaki külföldön balesetet okoz a magyar KRESZ-szabályok szerinti közlekedése miatt, vagy ha a rendőrség megbünteti emiatt, ki fizeti a révészt?

Csináltam itt nagy hirtelenjében egy ceruzarajzot. (Nem vagyok egy Klobusitzky - mégis remélem, látszik rajta valami)

A főútvonalon érkező és elsőbbséggel rendelkező  A jelű jármű a zavarkeltő.

Most a magyar elvárásokat követve jobbra indexelve letér arról. De mit gondol erre a neki jobbról érkező B jármű (mondjuk német, osztrák stb., de lehet magyar is) vezetője? Csak nem azt, hogy azért indexel lelkesen, mert abba az utcába akar bekanyarodni, amelyikből ő épp ki akar jönni? Ha ezt gondolja, csalódás éri, hiszen A egyenesen tovább akar menni azon az úton, amelyiken haladóknak B elsőbbséget kell, hogy adjon. (Ha A nem indexelne, mint sehol a világon másutt ilyen helyzetben), akkor B tudja azt, amit így esetleg nem. Ha összementek, ki a hunyó? 

Vegyük a másik esetet, és ekkor legyen a C jármű vezetője külföldi. A jelű jármű vezetője  a főútvonal kanyarodó ívét követve - a magyar elvárásoknak megfelelően - nem jelez semmit. C jármű vezetőjének eszébe sem jut, hogy A nem fog egyenesen tovább haladni, s emiatt kihajt eléje. Na, ekkor ki a hunyó? A magyar szabályosan közlekedik, csak erről a külföldinek fogalma sincs, mert ilyet még nemhogy nem tanult, de esetleg még nem is látott.
Erre az én tanácsom - fél évszázadnyi, mindez ideig balesetmentes vezetési gyakorlattal a hátam mögött  - a következő:
A vezetője, ha jobbra letér, indexeljen, de vigyázzon arra, nehogy félreértsék szándékát!
Ha a főútvonalon halad tovább, szintén indexeljen, akkor is, ha ez számára nem kötelező, mert a közlekedés biztonságát inkább ez szolgálja. 
Itthon és külföldön egyaránt.

És nem volna rossz mindezt elmagyarázni az autósoknak is, tanítani az autósiskolában! Az új KRESZ - amiben ezt és az ehhez hasonló kérdéseket el lehetne rendezni - a következő fél évszázadban sem fog megszületni. Akiknek ez dolguk volna, azok szerint bizonyára nincs rá igény...

Irk Ferenc