Kanyarodó útjelzés a kereszteződésben (6)

Gyors-teszt válaszaim

Én most mindegyik ábrához fűztem egy-két gondolatot.
A mai „irányjelzés ínséges időkben” fontos lenne, hogy az ilyen forgalmi szituációkat egységesen értelmezzük legalább mi, akik szakmabelinek tartjuk magunkat.

Többször is kifejtettem már, hogy miért vagyok az ismert véleményen, - persze csak azoknak, akik az elejétől nyomon követik a „Kanyarodó útjelzés a kereszteződésben” című cikksorozatot, - de most mégis kiemelnék egy-két lényeges dolgot ezzel a témával kapcsolatban.
Elsőbbséggel rendelkező útvonalról csak főútvonal, autóút és autópálya esetében beszélhetünk, hiszen azoknak van eleje és vége. (Mint tudjuk, ezt tábla is jelzi.)
Minden egyéb - szabállyal vagy elsőbbséget szabályozó táblával védett – kereszteződés csak és kizárólag annak a kereszteződésnek a forgalmára, ill. elsőbbségi viszonyára vonatkozik, amelyben a tábla elhelyezve van. Ahogy azt a kereszteződést elhagyjuk, máris szembetalálhatjuk magunkat akár egy STOP táblával is, hiába volt az előző kereszteződésben elsőbbségünk. Az sincs kizárva, hogy kereszteződésenként változik, hogy egyazon úton egymás utáni kereszteződésekben más és más lesz az alá, ill. fölérendeltségi viszony. Ezért tartom lényegesnek, hogy ne beszéljünk elsőbbséggel rendelkező útvonalról az előbb említett három magasabb rendű út kivételével. Azok a veszélyt jelző táblák, melyek neve „kereszteződés alárendelt úttal”, - és kiegészítő tábláikon ábrázolják a kereszteződés alaprajzát, - kizárólag a kereszteződésre, mint veszélyre hívják fel a figyelmet, és nem emelik magasabb rendűvé az utat, amelyre azt kihelyezték.  Az az út eleve magasabb rendű, - vagy azért mert főútvonal vagy, mert szilárd és a keresztező út földút.

Tehát akkor: Ön jelezne, vagy nem jelezne?

1. Az én válaszom igen. Bár itt a kijelölt út vonalvezetését követjük, a kereszteződésben balra kanyarodunk. A helyzet valóban nem egyértelmű, de a balra jelzés semmiképp sem lehet hiba. Ha belegondolunk a szituációba hóesés után, (vagy lekopott útburkolati jelekkel,) talán jobban érezzük a jelzés szükségességét.


2. A válaszom: Igen. Itt mindenképpen jelezni kell, hiszen terelővonalat lépünk át. Ravasz módon a rajzoló idecsempészett egy gyalogost is, akinek azonban ebben a szituációban nincs elsőbbsége. (31.§ 8 a ) Bár irányváltoztató, de nem bekanyarodó a  jármű, és nem főútvonalról tér le.


 

3. Válaszom: Igen. Az ábrán a jármű balra bekanyarodik.  Az elsőbbségi viszonyok ezt nem írják felül.


 

4. Válaszom: Nem. Egyenes továbbhaladást jelöl az ábra. Az elsőbbséggel rendelkező út elhagyása nem irányváltoztatás!  A jobbra jelzés megtévesztő mind a gyalogosok, mind a többi jármű vezetőinek a számára.


 

 

5. Válaszom: Igen. Indoklásom az 1. ábrával megegyező. (...ez kereszteződés csak jobban ki van díszítve.) 


 

6. Válaszom: Igen. A 2. ábrával megegyező szituáció.

 


 

7. Válaszom: Igen, jeleznék, de nem kötelező!, viszont igen célszerű!


 

8. Válaszom: Igen. Mert a szabály szerint kötelező! Itt már a gyalogos is elsőbbséget élvez.

 


 

9. A válaszom Igen. (…mint a 7. ábra) Sajnálatos, hogy 71% nem jelezne, pedig a többletinformáció igen csak hasznos lehet. A tanulóktól és gyakorló vezetőktől is sokszor hallok olyan megnyilvánulásokat, mint ha az irányjelzővel spórolni kellene. „Mindenki arra megy …” vagy „nem jön mögöttem senki, akkor minek…” stb. Mintha az lenne a lényeg, hogy ne kelljen jelezni. A főútvonal követésekor nem kötelező az irányjelző használata, de nem is tiltott. Akkor nem szabad használni, ha félreértésre adhatna okot.


 

10.  A válaszom: Igen. (…mint a 8. ábra) Az a 7% nyilván csak félrenyomott…

 

Mindössze ennyit a Gyors-tesztről.

Lenkefi László