(Ez írás tíz éve, 2009-ben jelent meg lapunkban,

még a nyomdai kiadású TANULÓVEZETŐ-ben)

Felszólítást kaptak a szakoktatók: 2009. február 2-ától a tolatóradar használata nem megengedett a járművezetői gyakorlati vizsgákon. Kikapcsolásáról, kiiktatásáról a vizsga megkezdése előtt gondoskodni kell! A tiltást az NKH központi hivatalának főosztályvezetői körlevele rendelte el, ami a képzési rendelet és a közigazgatási hatósági eljárás paragrafusainak fondorlatos értelmezésével ezt írja: a tolatóradar használata a járművezetők vizsgáztatása során nem teszi lehetővé a vizsgázó teljesítményének objektív értékelését, továbbá ellentétben áll az egyenlő bánásmód követelményével.
Hihetetlen! Egy szakmai-módszertani kérdést összekevertek, összemostak az objektív értékelés, az egyenlő bánásmód követelményével!
Azt hinnénk, hogy ilyen régi trükkel már nem kísérleteznek a hatóságok. Mert én emlékezem még rá, hogy a nyolcvanas években hosszú ideig tiltották a harmadik féklámpát. Akkor azt mondták, akinek van az előnyt élvez, akinek nincs az pedig hátrányba kerül a forgalomban. Ezért senkinek se legyen! Szerencsére azonban ekkor már ezrével jöttek az új autók és persze a korszerű beépített harmadik féklámpákkal. És ezután már nem tudtak mit csinálni, szankcionálni sem.

Most pedig a tolatóradar!
Ami egy figyelmeztető hangjelzés, egy plusz információ, és ami optimális esetben még segítheti is a hátrafelé manőverezést, növeli a közlekedésbiztonságot. A tolatóradar a jármű mögötti akadályról figyelmeztet és nem egy hajszálpontos távolságmérő műszer. Aki a szakmában kicsit ismerős az tudja, a hangjelzéssel is segítő tartozékoknak számos régi változata létezett az autóban, a tanulókocsiban  is, ezek nem mai találmányok. Már a hetvenes években volt sárvédőre szerelt járdaszegély-tapogató, de később hasonló volt a bekapcsolt irányjelző kattogó hangja is, ami nemcsak a műszerfalon jelző villogással, hanem hangjával is segítette a vezetőt, és persze ilyen a  visszaugró irányjelző is. Ma a korszerű autóban pedig már számtalan, a vezetőt sokféle módon támogató segítő szerkezet létezik. Lényeges azonban, hogy a hátrameneti manőverek végrehajtásának sikerét döntően nem  pittyegések befolyásolják. A hátrafelé manőverezést, a tolatást rendesen meg kell tanulni, meg is kell tanítani! Ahány autó, annyiféle: széles, nagy panorámát adó, vagy tenyérnyi keskeny hátsó ablakok, alig észrevehető vagy erősen zavaró fejtámlák, különböző vastagságú ajtóoszlopok és ablakkeretek, mögöttük a veszélyes holtterekkel. A fordulókör, a tengelytávolság, az alvázpadló és a belső övvonal magassága, a kabin egyterű vagy lépcsőshátú kialakítása, mind-mind olyan típusra jellemző előnyök és hátrányok, amelyek segítik vagy nehezítik, időigényesebbé tehetik a hátramenet megtanítását. Az ilyen járműadottságok ismeretében a hatósági körlevélben felhozott egyenlő bánásmód és objektív értékelési követelmények nevetségessé válnak!   Még szerencse, hogy sem a tanulóvezetők, sem az oktatók nem foglalkoznak ilyen „egyenlő bánásmód követelményekkel” inkább keresik a jó módszereket és fogásokat a jármű műszaki hátrányainak kiküszöbölésére, az előnyöket pedig kihasználják.

Érthetetlen és szakmailag elfogadhatatlan a körlevél indoklása, benne a kettősséggel, miszerint bizonyos oktató járművekkel oktatni ugyan lehet, de vizsgáztatni nem!
A Magyarországi szakmai érdekképviseletek vezetői és az autósiskolák nevében is tiltakozom! Kérjük mihamarabb visszavonni ezt az átgondolatlan intézkedést. Ha a jármű különböző műszaki paramétereivel, felszereltségével testesítik meg az „egyenlő bánásmód” követelményét, akkor joggal merülhet fel a kérdés, hogy az eddigiek során a Hatóság miért szegte meg sorozatosan ezt a szabályt, hiszen autóinkba számtalan ilyen segítő vagy nem segítő berendezés létezik.
Akkor mi a helyzet a kormányszervo nélküli és az elektromos kormányszervóval szerelt gépjárművet vezető vizsgázó esélyegyenlőségével, az objektív módon történő értékeléskor?
Mi a helyzet az elektronikus, vagy hagyományos kézifékkel szerelt gépjárművet vezető vizsgázó esélyegyenlőségével, az objektív módon történő értékeléskor?
Mi a helyzet a tolatókamerával szerelt gépjárművet vezető vizsgázó esélyegyenlőségével, az objektív módon történő értékeléskor?
Mi a helyzet a tolatáskor beforduló jobbos tükörrel szerelt és ilyennel nem szerelt gépjárművet vezető vizsgázó esélyegyenlőségével, objektív módon történő értékeléskor?
És tovább nem is folytatom…
Az NKH 5057/1/2008 iktatószámú körlevele szakmai tévedés, avult felfogás, az előre mutatót, a korszerűt tiltja, amit inkább jutalmazni kellene.
Érthetetlen. Hogy az oktatók abban legyenek érdekeltek minél régebbi, használt tanulókocsikat vegyenek, ami persze majd megoldja a vizsgázó teljesítményének objektív értékelését, az egyenlő bánásmód követelményét!?  Vissza a jól bevált, négyajtós, 1.2-es Ladához!

Cs. Molnár László
a SZÉF, az Autósiskolák Szakmai Érdekegyeztető Fórumának elnöke vagyok, véleményemmel teljes mértékben azonosulnak a magyarorsági szakmai érdekképviseletek vezetői: Kapitány Tibor és Rubik P. Pál a Gépjárművezető-képző Szakoktatók Független szakszervezetétől, továbbá Németh György a Járművezető Szakoktatók és Képzőszervek Országos Egyesületének elnöke. Már hivatalos tiltakozó levelünket is elküldtük a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak, válasz még nem érkezett.

 Szerkesztői megjegyzés:Tíz év! Bizony rohan az idő! Sajnos a kíváló Cs. Molnár László sincs már közöttünk. A tolatóradar pedig még ma is ügy. Sőt, a tiltás bekerült a 2016-ban módosított Képzési és Vizsgáztatási rendelet szövegébe, kibővülve a tolatókamera tilalmával is!.No comment!