Továbbképzés a körforgalmakról

 Tisztelt Kollégák!

Az idei továbbképzés tananyagában találtam a körforgalmakról szóló írást, melynek olvasása közben felmerült bennem, hogy az írás készítője talán nem is ismeri a KRESZ szabályait, vagy csak nagyon felületesen. Ezért levélben bátorkodtam megkérdezni az Educatio tananyagfejlesztő céget, hogy lektorálta-e valaki ezt az anyagot. Egy névtelen választ kaptam, amiben próbálják megmagyarázni az értelmetlen mondatokat és biztosítottak a felől, hogy aki lektorált, az a szakma csúcsán áll. Idézek a válaszból:

„A tananyag ezen fejezete a körforgalmak történetéről kialakulásáról és típusaikról szól, és egy olyan kéziratíró készítette aki Magyarországon több mint húsz éve foglalkozik a körforgalmakkal, részt vett az első kísérleti jelleggel épült körfogalomnál majd a magyarországi első korforgalom megvalósulásánál is ott volt. Munkássága alatt végig részt vett a magyarországi körforgalmak szabályozásában, és az Útügyi Műszaki előírások megvalósulásában.”

Mivel a küldött válasz engen nem elégített ki, újabb levéllel fordultam a tananyag készítőihez és ezt most már nyílt levélben közzéteszem a Tanulóvezető szaklapban is.

Tisztelt Válaszadó!

Sajnos nem kielégítő a magyarázata. Szinte nincs olyan mondat a tananyag e részében, ami megállná a helyét. Az első új típusú körforgalom a szerző szerint hazánkban 1990-ben épült. Én pedig 1979-ben már tanítottam az új típusú körforgalmat, - igaz, nem tudtam, hogy ez az új típusú, - amiből Budapesten kettő darab volt. (Én legalábbis ezt a kettőt ismertem.) Az egyik Kispesten a Petőfi tér, (ma is az,) a másik az Árpád híd budai hídfője. Ide jártunk körforgalmat tanítani, míg fel nem túrták a híd átépítése miatt.
Azt én is értettem az írásból, hogy a forgalomszervezők, vagy a körforgalmak tervezői nem mindig szabálykövetők, de azzal egy oktató vagy vizsgabiztos nem tud mit kezdeni, hogy „hogyan kellett volna” kialakítani egy közlekedési csomópontot. Egyáltalán nem tesz különbséget az írás a betartandó szabály és a rosszul kialakult vagy kialakított gyakorlat között. Engedje meg, hogy a teljesség igénye nélkül kiemeljek néhány részt.

„… a XX. század elején még úgynevezett „régi típusú” körforgalmak működtek. Az volt az elsőbbségadási szabály, hogy a körforgalomban haladóknak elsőbbséget kellett adniuk a körforgalomba belépők számára (a jobbról jövőnek van előnye a jobboldali közlekedésű országokban)”

Nem csak ott. A baloldali közlekedésű országokban is a jobbról jövőnek van elsőbbsége. A XX század elején hazánkban (is) bal oldali közlekedés volt - … és az összes környező országban. Ezért (mármint a bal oldali közlekedés miatt) alakult ki a „jobb kéz szabály”.  Ez pontosan kiürítette a körforgalmat, mint ma is, Angliában - amennyiben ott a jobb kéz szabályra bízzák a körforgalom szabályozását. Csak a jobb oldali közlekedésben teszi „önzáróvá”.

„A körforgalom ágain kijelölt gyalogátkelőn haladó gyalogosnak mindig elsőbbsége van.”

Van esetleg olyan gyalogos átkelőhely, ahol nincs elsőbbsége az ott áthaladó gyalogosnak? Akkor minek ez a mondat? Azt sugallja, hogy egyéb gyalogos átkelőhelyeken nincs mindig elsőbbsége a gyalogosnak.

(Közlekedés kétsávos, koncentrikus körforgalmakban)

„A probléma a kilépésnél van, ugyanis két sávról lehet kilépni.”

Hol lehet két sávról kilépni? Az igaz, hogy minden útról annyi sávról lehet (ne) lekanyarodni, amennyi van, de hát a bekanyarodásnak és besorolásnak megvannak a szabályai, mint azt a következő mondatban le is írja a szerző:

„A körforgalmú úton jobbra tartási kötelezettség van, ezért kilépni csak a körpálya külső sávjából lehet.”

Hurrá! Sínen vagyunk! Nincs is probléma! Akkor minek az első mondat? De hogyan is folytatja?

„Ez ahhoz vezethet, hogy a belső sávról kifelé haladó konfliktusba kerül a külső sávon „egyenesen” továbbhaladó járművel.”

Most akkor mi van? Ha kilépni csak a külső sávból lehet, akkor hogy kerülök konfliktusba a külső sávon haladóval? 

„2005-ben kísérleti jelzőtáblákat helyeztek ki. Ezekkel a közútkezelő arra figyelmeztette a gépjárművezetőket, hogy a belső sávból csak abban az esetben hajtsanak ki, ha a külső sávon nincs továbbhaladni szándékozó jármű.”

De milyen szabály engedte a jobbra kanyarodást a belső sávból? A Közútkezelő új szabályt alkotott, mely felülírta a KRESZ-t?

(A következő mondatban az író azt fejtegeti, hogy a KRESZ nem egységesen beszél a körforgalomról.)

„A közlekedési szabályokban hol körforgalmú út, hol körforgalom a megnevezése.”

Nem tisztem védeni a KRESZ-t, mert valóban tele van ellentmondásokkal, de szerintem pont ez nem annyira bonyolult. A körforgalom maga a speciális kereszteződés, amiben található a körforgalmú út. Ilyen egyszerű.

„…évek múlva már nem láthatók a felfestések, így nehéz eldönteni, hogy nem is voltak felfestett sávok a körpályán, vagy csak lekoptak. Ettől egysávosnak tűnhet a körforgalom.”

A KRESZ szerint párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten az oda illő szabályokat kell alkalmazni. Nem attól párhuzamos közlekedésre alkalmas az úttest, hogy fel van-e festve, mert az lekophat, meg hó is fedheti… Nem ebből kellene kiindulni?

„A forgalmi sávot váltó jármű vezetője az irányjelzés után a forgalmi sáv váltását akkor kezdheti meg, ha az igénybe venni kívánt forgalmi sávban haladó járműnek elsőbbséget adott. Úgy válthat sávot és hajthat a külső sávban haladó elé, ha elsőbbséget ad…”

Igen, mint mindenhol máshol. Ez SEM a körforgalom része, bár valóban, ott is előfordul. De miért kell azt sugallni, hogy ez csak a körforgalom sajátossága?

„A gyalogosnak a kijelölt gyalogátkelőhelyen minden típusú, méretű és szabályozású körforgalomban elsőbbsége van. Ezt mind a „Gyalogátkelőhely” burkolati jel, mind a kék színű „Gyalogosok” jelzőtábla mutatja a járművezetőnek.”

Na már megint…Ez a  mondat helyesen: A gyalogosnak a kijelölt gyalogátkelőhelyen elsőbbsége van. Tehát NEM csak a körforgalomban! De akkor minek ide megint ez a mondat?

És amin teljesen kiakadtam:

„Amennyiben nincs kijelölt gyalogátkelőhely, akkor a gyalogosnak a körpályáról (körforgalmú útról) kihaladó járművel szemben elsőbbsége van, a belépő járművel szemben viszont nincs elsőbbsége. A körpályán nem jelölhető ki gyalogátkelőhely, így a körforgalomba belépő járműnek elvileg nem kell elsőbbséget adnia a jobbról érkező gyalogosnak.”

És ha a gyalogos balról érkezik? Ez lesz az új jobb kéz szabály a gyalogosokkal szemben? Eddig az volt a lényeg, hogy hol halad át a gyalogos, most pedig azt vizsgáljuk, hogy jobbról balra, vagy balról jobbra megy át?

„Amikor a kerékpáros járműként közlekedik a körforgalomban, akkor ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá, mint a gépjárművekre.”

Ez egyszerűen NEM igaz! Hacsak nem magára a KRESZ –re gondol az író, mert az valóban ugyanaz. Tisztázzuk, mi az, hogy „járműként közlekedik”? A kerékpár jármű, a kerékpárt toló személy gyalogos. Ez ilyen egyszerű, nem is bonyolítja a KRESZ. És nem vonatkozik minden szabály egyformán a kerékpárosra meg a gépjárművekre.

1. Nem egyformák a sebességhatárok.

2. A kerékpár nem előzhet, mert útkereszteződésben tilos, a gépjármű viszont előzheti az egy nyomon haladót. Tehát azt állítani, hogy ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá, egyszerűen nem igaz. (26.§ és a 34.§) És ezen kívül van még néhány szabály, ami nem ugyanaz a két járműkategóriára.

„Ha a körforgalmak ágain kerékpáros-átvezetés van kialakítva, akkor a kerékpárosnak általában nincs elsőbbsége, de vannak helyszínek, ahol elsőbbséggel rendelkezik. A gyakorlatban ez a szabály sokszor nem érvényesül.”

Melyik szabály? Ez a szabály? A mondat mely része a szabály? Az, hogy „általában nincs elsőbbsége…”

„Az egymással párhuzamosan vezetett gyalogátkelőhelyen és kerékpáros-átvezetésen haladók együttes áthaladása miatt mind a belépő, mind a kilépő gépjárművek megadják az elsőbbséget a gyalogosoknak, ahogy a kerékpárosoknak is.”

Nyilván, mert minden kerékpáros hoz magával (otthonról) egy gyalogost, így megoldható, hogy a járművek úgyis megállnak a gyalogosnak, akkor mindjárt megadják az elsőbbséget a kerékpárosnak is.

Én eddig úgy tudtam, hogy a kihelyezett táblák határozzák meg az elsőbbséget, ezek hiányában pedig a jobb kéz szabály.

„… piros színű burkolat jelzi a gépjárművezetőnek az átvezetésnél, hogy a kerékpárosnak elsőbbsége van.”

Nyilván ide majd télen piros hó esik.

„Az oktatásnál hangsúlyos téma, hogy az egynyomúak, így a kerékpárosok is legtöbbször a körforgalmakon belül, az autósokkal együtt közlekednek. Ekkor ugyanazok a szabályok vonatkoznak rájuk, mint a gépjárművekre.”

Nem, én ilyen hülyeséget nem tanítok. De fentebb már volt róla szó, hogy nem ugyanazok a szabályok vonatkoznak a kerékpárokra és a gépjárművekre.

 „Amikor a körforgalomba be- és kilép, fokozottan figyeljen az ágat keresztező védtelen közlekedőkre (a gyalogosokra és a kerékpárosokra)! A gyalogosoknak mindig adjon elsőbbséget! A kerékpárosok részére pedig a jelzéseknek megfelelően adjon vagy ne adjon elsőbbséget…”

Miért is kellene a gyalogosnak mindig elsőbbséget adni? Nem a jelzéseknek és a szabályoknak megfelelően kellene eljárni? (Fentebb mintha arról lett volna szó, hogy a jobbról érkező gyalogosnak a körforgalomban nem kell elsőbbséget adni. Vagy csak általában?)

„A kerékpáros akár spirális, akár turbókörforgalomban halad, belépésnél adjunk számára elsőbbséget, a körpálya sávjain pedig ne előzzük meg, és a sávon belül ne haladjunk el mellette.”

Természetesen a kerékpárosnak ugyanúgy jár az elsőbbség a megfelelő jelzés után, mint minden más járműnek. De miért nem szabad megelőzni? A „sávon belüli elhaladást” én sem erőltetném, ha csak nem olyan marha széles a forgalmi sáv. Ellenben a jogszabály megengedi, hogy ne hagyjam el teljesen a forgalmi sávot, ha a kerékpáros mellett elhaladva biztonságos oldaltávolságot így is tudok tartani.

Tisztelt Educatio Zrt! Önök szerint ez nyilván egy hasznos tananyag. Számomra - és szerintem még sok oktatóra és vizsgabiztosra nézve - mélyen megalázó.

Üdvözlettel:

Lenkefi László oktató