Európai kitekintés a távoktatásban, a szakoktatók képzésében

 Az itt közölt írás különböző tanulmányok rövid összefoglalója, Prof. Dr. Margaret Fell oktatási szakértő munkája, amit az Európai Autósiskolák Szövetségének (EFA) elnöke Gerhard von Bressensdorf bocsátott rendelkezésünkre. Valamelyest kirajzolódik belőle, hogyan vélekednek ma az európai országok szakemberei az elektronikus tanulásról.

 
Fogalomértelmezések
 
 Az e-tanulást multimédiás és (tele) kommunikációs módszernek is nevezhetjük. Nemcsak az online, hanem az offline technológiák is ide tartoznak, mint például a számítógép alapú képzés CD-ROM (vagy hasonló adathordozó) támogatással (Seufert/Mayr).
 Az e-tanulás az 1990-es évek végén vonult be a vállalati továbbképzés területére. Ennek okaként egészen különböző tényezőket nevezhetünk meg, mint például a rugalmasság, a teljesítmény-támogatás, a kínálat javulása, a minőség javulása, az egyéni szűk keresztmetszetek kiegyenlítése, az aktualitás és gyorsaság, a mérhetőség, a modulok alkalmazásának a lehetősége, a többszöri felhasználhatóság és természetesen a költségmegtakarítás (Back/Bendel/Stoller-Schai).
   Egy másik tanulmány „Az e-tanulástól a vegyes típusú tanulásig” címmel rámutatott arra, hogy a megkérdezett vállalatok esetében a tisztán e-tanulás a teljes továbbképzési kínálatnak mindössze 5-15 százalékát teszi ki (Da Rin).
 A CBT angol mozaikszó, azaz számítógép alapú oktatás (Computer Based Training), gyűjtőfogalom. Azokat a tanulási formákat értjük alatta, amelyek kizárólag helyben, egy számítógépen zajlanak, és a hálózaton keresztül nem tesznek lehetővé semmilyen adat- vagy információcserét (Kaltenbaek). Itt a tananyagot rendszerint CD-ROM vagy DVD segítségével bocsátják a tanulók rendelkezésére. A CBT didaktikailag magában foglalja az információátadás szigorúan szekvenciális menetét, valamint az ehhez kapcsolódó, egy bizonyos minta alapján feldolgozandó gyakorló feladatokat (Lang/Pätzold). A CBT-re az önállóan szervezett offline üzemmódban zajló, időtől és helytől független tanulás a jellemző. Ennek következtében a CBT nem tervez közvetlen kapcsolatot más tanulókkal vagy a tanárral.
   Ezzel ellentétben a WBT (Web Based Training), a web alapú oktatás esetében ez műszakilag lehetséges. A WBT értelmezhető a CBT hálózatalapú változataként is (Bürg). Itt a tananyagot egy web browser segítségével az intraneten, vagy az interneten keresztül közvetítik. Hálózathoz való kapcsolódása révén adott a lehetőség, hogy a tanulóknak más tananyagforrásokhoz vezető linkeket (tanári e-mail, elektronikus faliújság, elektronikus vitafórum stb.) is felajánljanak. A tananyagokat tanulási platformokon helyezik el, a másféle tanulókkal vagy a tanárral (tutor) megvalósuló kommunikáció aszinkron vagy szinkron kommunikáció által valósul meg, azaz közvetlenül az adatbankba integrált elemek, mint például az e-mail, a chat vagy a fórumok segítségével.
 
 Az e-learning értékeléséről
 
Az utóbbi években olyan felismerések születtek, hogy a tisztán online szemináriumok és virtuális rendezvények a tanulói elfogadás szempontjából problémás területnek számítanak (Seufert/Euler). Ezért is, a médiaalapú oktatási ajánlatokra már nem a hagyományos oktatás alternatívájaként tekintenek, hanem – a pedagógiában már ismert módszer-ötvözésének megfelelően – keresik a lehetőséget az e-tanulás és a hagyományos tanítási és tanulási formák vegyítésére. Ily módon keletkezett az úgynevezett blended, azaz kevert, vegyes, egymásba fonódó típusú tanulás. A ma már közismertté váló blended-learning alatt Sauter a következőket érti: olyan integrált tanítási koncepció, amely optimálisan kihasználja, és ésszerű arányban ötvözi az internet és az intranet biztosította hálózati kapcsolatból származó lehetőségeket, mégpedig a klasszikus tanulási módszerekkel és a médiával. Időtől és helytől függetlenítve, lehetővé teszi a tanulás, a kommunikáció, a tájékoztatás és a tudásmenedzsment kombinálását, mégpedig a klasszikus, a tanulói jelenlétet elváró oktatás során megvalósuló tapasztalatcserével, a szerepjátékkal és a személyes találkozásokkal.
Az e-tanulás alkalmazása vitathatatlan potenciált jelent, azonban nem kínál megoldást minden problémára, minden tananyagra (Kaltenbaek). Képes átadni például az autóvezetés fizikai alapjait, de a személyes és a szociális területet érintő oktatási célok nem valósíthatók meg, hiszen a személyes és szociális kompetenciák csak szociális kapcsolatban adhatók át. A tisztán e-tanulás pedig nem teszi lehetővé a személyes kapcsolatot és a „szemtől szemben”eszmecserét, a megszerzett tapasztalatok csoportos megvitatásátsem. A tanulók és a tanár valamint más tanulók közötti személyes kapcsolatok akkor lesznek igazán fontosak, ha itt képességek, készségek, beállítódások és magatartások átadásáról van szó.
 Az autóvezetés oktatásának keretében előnyben kell részesíteni a vegyes típusú tanulást a tisztán e-tanulással szemben, mert csak a tanulói jelenlét során jut idő a különböző tanulási metódusokra és a szociális formákra. Az általános gyakorlati feladatok mellett ide tartoznak a viták, az informális tapasztalatcsere, a szóban egyszerűbben feltehető kérdések tisztázása, valamint olyan komplex tartalmak közvetítése is, melyeket az e-tanulás során aligha lehet átadni. A tartós elsajátítás érdekében például a tanári kérdéseken alapuló párbeszéd feltétlenül szükséges.
 A tisztán e-tanulás tehát csak bizonyos tananyagok esetében alkalmas. Ha pusztán csak tudásanyagról van szó, mint például az előbb már említett autóvezetés fizikai alapjai. Ott, ahol a közúti közlekedésre vonatkozó gondolkodási és cselekvési elvekről, pontosabban beállítódásokról is beszélünk, szükséges a tanulói jelenlétet megkívánó oktatás, az oktató személyes irányítása. Ez azért is igaz, mert bár a felnőttek képesek tanulni, direkt módon nagyon nehezen taníthatók (Arnold/Schüssler), azaz csak azt hajlandók megtanulni, ami számukra személyes jelentőséggel bír, amit személyes jelentéstartalmaikhoz hozzá tudnak rendelni.
 Végül még két megállapítás: az e-tanulás esetében nagy szükség van az önállóan irányított tanulás képességére és emiatt a nagyfokú önfegyelemre, a kitartásra. Ebben a vonatkozásban a tanulás eredményét tekintve kulcsfontosságú az oktatói (tutori) irányítás. (Ojstersek). Ugyanígy (Wiengold), az oktatói irányítás az online-tanulás során azért kell, hogy fontos szerepet kapjon, mert az e-tanulás irányítatlan formáit a tanulók nem fogadják el olyan mértékben, mint az eredetileg remélhető volt.
 
Néhány európai országban 

Országok
E-learning oktatási helyzetkép
Anglia
Részben megengedett. Előírt tartalmi jóváhagyás és akkreditált tréner jelenléte szükséges a tanfolyamhoz. A távoktatási forma – mert a minőség nem garantálható – nem megengedett. Az e-learning népszerűsége növekszik, mégpedig a saját, egyéni ütemben való haladás lehetősége miatt.
Belgium
Nincs valós e- learning képzés. Interaktív modulokat használnak interneten keresztül, instruktor közreműködésével.
Csehország
Az e-leraning távoktatás keretében, az interneten keresztül nem megengedett, de akkreditált osztályteremben, akkreditált oktatóval a számítógépes hálózaton keresztül használatos.
Finnország
Nincs távoktatás
Hollandia
Megengedett, de nagyon szigorú feltételek alapján. Alkalmazása esetén tíz napon belül már a második résznek is meg kell történnie, és vizsga keretében ellenőrzik, hogy valóban a tanuló válaszolt-e.
Lengyelország
Az e-learninggel, távoktatással kapcsolatban kétségbe vonják a valós részvételt. Már számos bizonyítvány került kiállításra úgy, hogy a résztvevő személye nem volt ellenőrizhető.
Németország
A számítógépes hálózaton keresztül történő oktatás az osztályteremben megengedett, de a távoktatási forma nem.
Románia
A távoktatás nem elfogadott. Az idén nyáron botrányba fulladt csalások fordultak elő az egyetemeken. Romániában a járművezetők alapképesítése 140 órás, a továbbképzésük rendszeres.
Svédország
A járművezető-képzés minden fázisában előírás az oktatói jelenlét. A tanteremben elfogadott az internetes, hálózatos számítógépes oktatás.

 

A szakoktató-képzés helyzetéről
 
Franciaország
Nincs rendeletben előírt és szabályozott szakoktatói képzés. Vannak képzések, melyek tananyagát akkreditált oktató-szervezetek határozzák meg. Ilyen az AFT-IFTIM tanterv. Ezeken a részvétel nem kötelező. Azoknak a tapasztalattal nem rendelkező vezetőknek javasolják, akik speciális tréningek vezetésével kívánnak foglalkozni. Vizsga: pedagógiai tanulmányt kell beadni a résztvevőknek.
Időtartam: öthetes tantermi képzés az AFT- IFTIM szervezetén belül, Monchy-ban.
Gyakorlat: 6 hónapos, váltakozó rendszerű.
 
Anglia
Nincs államilag egységes szabályozás, ami meghatározná, hogy a trénereknek milyen képesítéssel kell rendelkeznie. Az ADR  tehergépkocsi-vezetőket oktatóknak például speciális képzettséggel kell rendelkezniük.
Természetesen akik járművezetőket tanítanak, rendelkezniük kell a szükséges tapasztalattal és készségekkel ahhoz, hogy megfelelően oktathassanak, és ezt ellenőrzik.
 
Finnország
A Finn törvény periodikus tréninget ír elő a hivatásos gépjárművezetőknek, és ebben van egy bekezdés, ami a szakoktatókat is érinti. A Közlekedésbiztonsági ügynökség felügyeli és ellenőrzi a képzési központokat, a tanárok és a tanulók programjait. A tanárokkal szemben elvárás, hogy rendelkezzenek pedagógiai tudással és tapasztalattal. Ebben a szakképzésben 60 tanulmányi kreditet kell elérnie a pedagógusnak, ami kb. 1-1,5 éves tanulásnak felel meg. Az oktatóknak általában műszaki főiskolájuk van, pedagógiai képesítéssel. A pedagógiai tudást különféle tanulmányok és diplomák segítségével vagy a kiterjedt, ágazati munkatapasztalattal szerzik meg. A gyakorlati oktatóknak és az oktatási központ vezetőinek rendelkezniük kell azzal a kategóriával, amit oktatni kívánnak, ill. nekik  is legalább 100 tanulmányi kreditet kell megszerezniük 1,5 év alatt.
 
Svédország
A svéd helyzet kicsit hasonló  a Franciához.  Törvény vagy rendelet semmit nem ír elő az oktatókra vonatkozóan. Ugyanakkor Svédországban van egy emelt szintű középiskola, ahol évente 2000 diák tanul gépkocsivezetőnek, és itt a tanároknak felsőfokú  végzettségük van. Ugyanitt olyan oktatókat is képeznek ki, akik a kezdő vezetőket felügyelik 21 napig. Ezek az oktatók rendszeres továbbképzésben is részesülnek.
Lengyelország
Jelenleg nem kötelező az elméleti tanfolyam, a képzést végző trénerek képzése. A Lengyel kormány ugyanakkor rendeletben előírta, hogy minden képzési központnak és trénernek a helyi közigazgatás által jóváhagyott akkreditációal kell rendelkeznie. Az akkreditált intézmények az általuk nyújtott képesítés résztvevőinek – trénerek, instruktorok – saját maguk által készített tanúsítványt állítanak ki. Az alapképzésben kétféle oktató van. Normál vezetési oktató és az úgynevezett vezetéstechnikai oktató, aki a speciális képzési feltételeknek is megfelel (pl. csúszós gyakorlatok).
 
Csehország
Jelenleg nincs semmi különleges tanfolyamuk, de az oktatók, trénerek képzettségi szintje törvény által meghatározott:
Középiskolai szint, csak közúti közlekedés és a logisztikai irányú) + 5 év tapasztalat a közúti szállítmányozási területen.
Felsőfokú szint (náluk több szint van) csak a közúti közlekedés és a logisztikai irányú) + 4 év tapasztalat közúti szállítmányozási területen.
Egyetemi szint, itt + 3 év tapasztalat kell a közúti szállítmányozási területen.
Eltérőek a követelmények a gyakorlati szinteken, az autósiskolákban, és az elsősegély-nyújtási ismeretek tanításában is.
Románia
Elméleti képzés: a Közlekedési Minisztérium engedélyezi az oktatást, el kell végezni egy szakmai tanfolyamot az erre kijelölt központban, és záróvizsgát kell tenni. A gyakorlati kurzus ára általában szerepel a képzési központ költségvetésében, ha azonban magán oktatókról van szó, önállóan fizetik a díjat.