A 95 éves villanyrendőr

...és az egy híján 60 éves FÉNYSOROMPÓ

Magyarországon az első közúti jelzőlámpa létesítésére Budapesten, a Rákóczi út és a Nagykörút kereszteződésében került sor 1926-ban,

azáltal, hogy a főkapitányság 71.910/1926. fk. I. számú rendeletében közzétette:

- A Rákóczi út és a Nagykörút keresztezésénél lebonyolódó nagyarányú gyalog és járműforgalmat a rendőrség közlekedési osztaga a jövőben villamos jelzőkészülékkel irányítja.
- A jelzőkészülék jelzései úgy a gyalogos közönségre, mind pedig a járművezetőkre kötelezőek.
- A jelzőkészülék váltakozó sorrendben zöld, sárga, vörös, sárga, zöld, sárga, vörös, stb. fényt jelez.
- A zöld fény a „Szabad közlekedés” jelzésére szolgál, a kocsiúttestet a járműközlekedés és a párhuzamosan haladó gyalogosközlekedés céljára megnyitja.
- A sárga fény a „Vigyázat menetirány változás következik” jelzésére szolgál, felvillanása esetén az utcakeresztezésben levő járművek és gyalogosok kocsiúttest szakaszt gyorsan kiüríteni tartoznak. Azok a járművezetők és gyalogosok, akik a sárga fény felvillanásakor még nem érték el az utcakeresztezést, az újabb szabad jelzés adásáig az utcakeresztezés előtt (gyalogosok a gyalogjárdán) várakozni tartoznak.
- A szabad közlekedés céljaira megnyitandó útvonalon várakozó járművezetők és gyalogosok ugyanekkor elindulásra kötelesek felkészülni.
- A vörös fény a „Vigyázat állj” jelzésére szolgál, a kocsiúttestet, a járműközlekedést és a járművekkel egy irányban haladó gyalogosközlekedést elzárja.
- A járművezetők a vörös jelzésre oly távolságban kötelesek a gyalogosközlekedés céljaira fenntartott úttest szakasz előtt megállani, hogy az teljes szélességében a gyalogosközlekedés céljaira rendelkezésre álljon.

Az első villanyrendőr lámpái a kereszteződés tengelyében függtek 6-7 méter magasan, a doboz alatt álló rendőr hosszú rúddal váltogatta a színes üveglapokat. Néhány évvel később a Teréz körút és a Podmaniczky utca kereszeződésben már oszlopra szerelt lámpatest működött.

A rendeletnek az is különössége volt, hogy a KRESZ hatályosan a forgalom irányítására szolgáló fényjelző készüléket csak 1930. január 1-től tartalmazta, de a főkapitány az 1926-os genfi egyezmény rendelkezései alapján – budapesti hatáskörrel – már elrendelhette alkalmazását.
Később ezt a 19.744/1927. fk. I. számú rendelettel a főkapitány annyiban módosította, hogy itt a Rákóczi út és a Nagykörút keresztezésénél megtiltotta a járművek kanyarodását.

Természetesen az 1930. január 1-től hatályba lépett KRESZ (Közlekedési Kódex) a forgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék alkalmazását országosan is lehetővé tette, és engedélyezte tilos (piros) jelzésre a kereszteződésbe behajtást azoknak, akik balra kis ívben kívánnak bekanyarodni, de a bekanyarodónak ebben az esetben elsőbbségadási kötelezettsége volt a jelzőlámpa által védett úton haladók számára.

A közúti fénysorompóról 1962. szeptember 9-én adták ki és hatályba lépett az 1/1962. (IX. 9.) BM-KPM együttes rendelet a KRESZ módosítására, és bevezették a fénysorompót. Két kör alakú villogó piros a tilos jelzésre és egy négyszög alakú folyamatosan világító zöld jelzés a szabad áthaladás jelzésére.