A közös erőfeszítések…

Tisztelt Országgyűlési Képviselő Úr!

A közlekedési baleseteket általában nem az emberek KRESZ ismeretének hiánya okozza, sokkal inkább a közlekedési magatartással, a szabályok nem kellő tiszteletével vannak gondok. Ezen pedig csak a személyiségre ható nevelő munkával lehet változtatni. Erre a járművezetői tanfolyamok nyújtanak szakmailag koncentrált lehetőséget. Sajnálatos módon a közlekedési kormányzat az elmúlt évek során a nevelésnek nem tulajdonított kellő jelentőséget, az oktatói munka tartalmát nem vizsgálva, inkább a hatósági vizsgáztatásra, mint kimeneti szabályozásra igyekezett hárítani a felelősséget. Ez pedig az elméleti és gyakorlati oktatók egy részét arra késztette, hogy tanulóikat ne az életre, hanem „idomításszerűen” a vizsgákra készítsék fel. Ha ez így megy tovább, az autósiskolák elveszíthetik a felnövekvő generációk balesetmegelőzést segítő, közlekedésre nevelés lehetőségét.
  Sajnálatos módon ebbe az irányba fog hatni az e-learning oktatási forma is, ha ezt a korszerű módszert nem az elméleti oktatói munka támogatására, hanem annak helyettesítéseként alkalmazzuk.
  Az informatika rendkívül hasznos a közlekedési ismeretek alapfogalmainak és egyszerűbb összefüggéseinek megismertetésében, valamint a célirányos vizsgafelkészítésben. Az elméleti oktató tapasztalatokon is alapuló szakmai összefüggésekre rámutató, egyúttal morális tartalmú közlekedésre nevelő munkája azonban nélkülözhetetlen a járművezető-képzésben.
   Azért hibás az e-learning alkalmazásában a felsőoktatás tapasztalataira hivatkozni, mivel ott elsősorban az ismeretek átadása dominál. A fiatal szakember munkája során a döntés előtt itt konzultálhat tapasztaltabb kollégáival és különböző ellenőrzési rendszerek is kontrolálhatják tevékenységét. A járművezetőnek azonban önállóan kell dönteni, melynek akár súlyos következményei is lehetnek. Döntéseinél különösen fontos, hogy ne csak a szakmai ismeretek, hanem az etikai követelmények és a nagyfokú felelősségérzet is vezérelje. Ennek a magatartásnak a kialakításához a távoktatás nem adhat kellő segítséget. A fiatal járművezetők belső értékrendjét csak neveléssel lehet kialakítani, hosszútávon csak erre alapozható a közúti közlekedés kultúrája és biztonsága.
 A magasabb közlekedési kultúrával rendelkező nyugat-európai országokban az e-learninget az elméleti oktató munkájának segítésére, de nem annak helyettesítésére alkalmazzák. Európában a járművezető-képző tanfolyamokon egyre elterjedtebbé válnak azok a magatartásfejlesztő tréningek, melyek elősegítik, hogy a jövő járművezetői elmélyültebb felelősségérzettel, etikus magatartással vegyenek részt a közúti forgalomban. 
  Az Európai Autósiskolák Szövetsége (EFA) 2010. májusában tartott Dublini tanácskozásának következtetése szerint a járművezető-képzés során az eddigi hagyományos „passzív tanulást” fel kell, hogy váltsa a tanulók aktív részvétele. Nem szabad megelégedni azzal, hogy pusztán az ismeretek átadásával, csak a vizsgára készítsék fel őket, hanem újonnan kifejlesztett tanulóközpontú módszereket és kommunikációs technikákat kell alkalmazni. A videó, a számítástechnika, az internet mellett, kollektív beszélgetésekkel, érzékekre és érzelmekre ható közösségi munkával el kell érni, hogy a tanulókban tudatos felelősségérzet alakuljon ki. Ennek érdekében célokat kell meghatározni, motivációt, attitűdöket formálni. Élményt adva, érzelmeket ébresztve, készségeket és szokásokat kialakítani.
 
Tisztelt Képviselő Úr!
 
Kérjük Önt, hogy a nemzetközi tapasztalatokra is támaszkodó megállapításainkat a közlekedési törvénytervezet módosításainak döntéseinél szíveskedjen figyelembe venni.

  Ez volt a tartalma a Moharos Társaság érdekképviseleti vezetői által megfogalmazott levélnek, amit még a Közlekedési Törvénytervezet módosításának megszavazása előtt küldtek el az országgyűlési képviselőknek.

  Mindemellett, az összes szakmai érdekképviselet külön-külön is, számtalan levélben, a legkülönbözőbb módokon és szakmai fórumokon fogalmazta meg hasonló véleményét. Kapcsolódtak ehhez az autósiskolák vezetői, továbbá az oktatáshoz értő, tekintélyes szakemberek is. Mindent megtettek annak érdekében, hogy a járművezető-képzés elméleti részében továbbra is maradjon meg a közlekedésre nevelés lehetősége, hogy a távoktatás maradjon az, amire jó, segítse, de ne helyettesítse a tanfolyami képzést.

   Az összefogásnak volt eredménye. A parlamentben megvitatták, majd 2010. december 13-án, 287 – 77 arányban meg is szavazták  azt a két országos képviselő által benyújtott, kapcsolódó módosító javaslatot, aminek módosított szövege szerint a tanfolyami és szaktanfolyami elméleti képzés változatlanul tanteremben történik, a vizsgabiztosok, szakoktatók, iskolavezetők képzését és továbbképzését pedig állami tulajdonú nonprofit gazdasági társaság szervezésében kellett volna megoldani.

  Lehetett reménykedni.

Elérkezett azonban a december 20-ára ütemezett zárószavazás, amikor – meglepetésre - egy képviselő „zárószavazás előtti módosító javaslatot” terjesztett elő, ami az e-learning és a szakoktatók képzésének, továbbképzésének követelményeit illetően teljesen visszarendezte a korábbi javaslatban foglaltakat. Ekkor, már nem volt lehetőség a módosító javaslat megvitatására, és csak együtt, az egész törvénytervezet elfogadásáról vagy elutasításáról lehetett dönteni. Feltehetően ezzel magyarázható, hogy az országgyűlési képviselők többsége mégis megszavazta azt a visszarendezett változatot, amit korábban pedig kifogásoltak a törvénytervezetben.

  Az elfogadott törvénytervezet szövege szerint, a tanfolyami és a szaktanfolyami elméleti képzés és továbbképzés - a közlekedési hatóság engedélye alapján - zárt rendszerű, elektronikus képzési (e-learning) formában, zárt rendszerű elektronikus képzésmenedzsment rendszer alkalmazása mellett is végezhető, illetve a járművezetői vizsgabiztosok, a szakoktatók és az iskolavezetők képzése és továbbképzése szakirányú műszaki felsőfokú oktatási intézményekben történik.

  Ezen most már nem érdemes siránkozni! Egyébként pedig a törvény végrehajtását követő rendeletekben, a részletek kimunkálásában vannak még jól kihasználható lehetőségek.

  Ez volt az alaphangja a Moharos Társasághoz tartozó érdekképviseletek vezetőinek, akik december 22-én tartott megbeszélésükön már meg is fogalmazták a legfontosabb teendőket.

  Az új helyzetben új kapcsolatrendszert szükséges kialakítani az ágazati minisztérium és az átalakuló közlekedési hatóság felelős szakembereivel.

  Változatlanul szorgalmazni kell, hogy mihamarabb korszerűsítsék a képzési és vizsgáztatási rendeletet, és ehhez vegyék figyelembe az autósiskolák és szakoktatók javaslatait.

  Az új helyzetben erősíteni szükséges az autósiskolákban folyó közlekedésre nevelést, a tanfolyamok részévé, kötelezővé kell tenni a közlekedési magatartást befolyásoló tréningeket.

  A szakoktató-képzésben új szerződési formákat kell kidolgozni a kijelölt felsőfokú intézményekkel, hogy hozzáértő szakembereket foglalkoztassanak, érvényesüljön az autósiskolák szakmai tapasztalata.

  A szakoktatók továbbképzésében meg kell határozni a továbbképzés idejének periódusait, ki kell alakítani a korszerűbb, kreditrendszerű megoldásokat.

  A szakmai érdekképviseleteknek pedig továbbra is fontos törekvésük, hogy az autósiskolák, mint vállalkozások stabilizálódjanak, és néhány fontos közigazgatási feladat kerüljön át a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hatáskörébe.

   A feladatok nagyon fontosak és sürgősek, már 2011. januárban lépni kell.