Az Országgyűlés 2010. december 20-án fogadta el az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXXII. törvényt, mely többek között módosította a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényt (a továbbiakban: Kkt.) is.

  Közlekedésrendészeti szempontból a legjelentősebb változás, hogy a 2011. július 1-jétől hatályos módosítás szerint a Kkt. 20. § (1) bekezdés k) pontjában felsorolt jogsértések (gyorshajtás, biztonsági öv használatának elmulasztása, tilos jelzésen történő áthaladás, ittas járművezetés) esetén a közúti forgalomban történő ellenőrzés alkalmával a járművet a bírság, illetőleg a pénzkövetelés biztosítás megfizetéséig az erre vonatkozó külön határozat kiadása nélkül a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek a biztosítási intézkedésekre vonatkozó rendelkezései szerint vissza lehet tartani.

  Ugyancsak 2011. július 1-jétől hatályos az a rendelkezés, amely kimondja, hogy amennyiben az eljáró hatóság a közúti ellenőrzés során megállapítja, hogy a jármű vezetőjének, vagy üzembentartójának közigazgatási bírság tartozása áll fenn, a gépjárművet visszatarthatja. A fenti rendelkezéseknek köszönhetően remélhetően nagymértékben csökkeni fog a külföldi hatósági jelzéssel ellátott gépjárművekkel elkövetett szabályszegések száma.

 

 A jogszabályok módosításának célja: a közlekedésbiztonság javítása, az elkövetett szabályszegések miatti felelősségre vonás elkerülhetetlenségének további fokozása, az alkalmazott szankciók hatékonyabb érvényesítése.

 

 A változásokról részletesen:

 

A Kkt. 20. § (1) bekezdés k) pontjának módosítása és a (4a) bekezdéssel történő kiegészítése 2011. július 1-jén lépett hatályba.

 A Kkt. módosítása következtében a gyermekbiztonsági rendszer, a motorkerékpár-bukósisak és a mobil rádiótelefon használatára vonatkozó rendelkezések megsértése kikerül a Kkt. 20. §-a szerinti közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegések köréből. Ezek a jogsértések a jövőben szabálysértésnek minősülnek. Ugyanakkor az ittas vezetés eddigi szabálysértési alakzata és a megengedett legnagyobb sebesség túllépése átkerül a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegések közé.

 Amennyiben a Kkt. 20. § (1) bekezdés k) pontjába ütköző szabályszegés (gyorshajtás, biztonsági öv használatának elmulasztása, tilos jelzésen történő áthaladás, ittas vezetés) elkövetője a helyszínen ismertté válik, akkor az üzembentartóval szemben a Kkt. 21. § szerinti eljárás nem folytatható le. Ebben az esetben a tényleges elkövető kerül felelősségre vonásra és megszűnik a szabálysértési és a közigazgatási eljárás párhuzamossága.

 A közigazgatási bírság hatálya alá nem tartozó sebességtúllépés (15-20 km/órát el nem érő túllépés) továbbra is szabálysértésnek minősül. A tilos jelzés ellenére a vasúti átjárón történő áthaladás a gépi meghajtású járművek esetében átkerült a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegések körébe. Az ittas vezetés szabálysértése alól kikerül a közúti közlekedésben használt járművek vezetése, mivel a jövőben az is közigazgatási bírsággal sújtandó.

A módosítást követően szigorúbb lesz az ittas vezetés szankcionálása, mivel a közigazgatási eljárásban a zéró tolerancia elvét követve a bűncselekménynek nem minősülő ittas vezetés esetében fix bírságtételek kerülnek bevezetésre (150 ezer, 200 ezer, 300 ezer forint), illetve kiszabása során a hatóságnak nincs mérlegelési lehetősége. Közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés esetén nem áll fenn a járművezetéstől eltiltás, azonban továbbra is előéleti pont kerül alkalmazásra, egyúttal a pontok száma jelentősen megemelkedik. Mivel járművezetéstől eltiltásra a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés hatálya alá tartozó ügyekben nincs lehetőség, így a vezetői engedély helyszíni elvételére sem kerülhet sor. Járművezetés ittas vagy bódult állapotban bűncselekmény gyanúja esetén a vezetői engedély elvételre kerül. 

 A bírság befizetésére rendelkezésre álló határidőt – a többi szabályszegéshez hasonlóan – egységesen tizenöt napban határozza meg a jogalkotó.

  A közúti forgalomban történő ellenőrzés esetén a járművet a bírság, illetőleg a pénzkövetelés biztosítás megfizetéséig az erre vonatkozó külön határozat kiadása nélkül, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek a biztosítási intézkedésekre vonatkozó rendelkezései szerint vissza lehet tartani. Amennyiben az eljáró hatóság a közúti ellenőrzés során megállapítja, hogy a jármű vezetőjének, vagy üzembentartójának közigazgatási bírság tartozása áll fenn, a gépjárművet visszatarthatja. Bízunk benne, hogy a fenti rendelkezéseknek köszönhetően nagymértékben csökkeni fog a külföldi hatósági jelzéssel ellátott gépjárművekkel elkövetett szabályszegések száma.

A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény módosítása szerint amennyiben megállapítható, hogy a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegés elkövetője a gépjárművezető, akkor a vele szemben kiszabott közigazgatási bírsághoz előéleti pont is kapcsolódik. Attól, hogy ezek a szabályszegések átkerültek a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegések közé, társadalomra veszélyességük nem változott, így az előéleti pontok alkalmazása továbbra is indokolt. Másrészt a közigazgatási bírsághoz járművezetéstől eltiltás nem kapcsolódik, így a pontrendszer alkalmas arra, hogy a notórius szabályszegőket járművezetőként kiszűrje a közúti forgalomból. 

  A közlekedésbiztonság javítása érdekében szigorodtak az egyes jogsértésekhez rendelt előéleti pontszámok. A szabálysértéseknél  az eddigi 1-5 helyett 1-8 pont, gondatlan bűncselekmény esetében az eddigi 6 helyett 9, szándékos bűncselekményeknél 9 helyett 11 pont kerül meghatározásra. Az új szabályozás szerint akár 2 súlyos szabályszegés elkövetése oda vezethet, hogy a személy eléri a 18 pontot, és a vezetési jogosultság 6 hónapig tartó szüneteltetésére kerül sor.

 Új elemet képeznek a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés esetében alkalmazható pontszámok, amelyek igazodva a szabálysértésekhez, 1-8 pont között kerültek meghatározásra.

 

A módosítással érintett törvények:

 

- a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény,

- a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény,

- a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény.

 

A módosítással érintett kormányrendeletek:

 

- a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, felhasználásának rendjéről és az ellenőrzésben történő közreműködés feltételeiről szóló 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KR.),

- a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 236/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet,

- az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet,

- a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: BR.).

 

 

A pontrendszer hatálya alá tartozó egyéb szabálysértések

 

Tényállás	Pont- szám
Járművezetés az eltiltás tartama alatt [a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 156/A. § (1) bek.]	6
Az elsőbbség és az előzés szabályainak megsértése:
Az elsőbbség és az előzés szabályainak megsértése [SzR. 44. § (1) bek.];	5
Az elsőbbség és az előzés szabályainak megsértése [SzR. 44. § (2) bek.];	6
A közúti közlekedés rendjének megzavarása [SzR. 46. § (1) bek.];
A közúti közlekedés rendjének megzavarása [SzR. 46. § (1) bek.];	5
A közúti közlekedés rendjének megzavarása [SzR. 46. § (1) bek.]; könnyű testi sértés okozása esetén	6
Engedély nélküli vezetés (közúti forgalomban gépi meghajtású jármű vezetése más kategóriába tartozó engedéllyel, illetve a jármű vezetésének átengedése engedéllyel nem rendelkező részére) [SzR. 47. § (1) bek.];	5
Biztonságos közlekedésre alkalmatlan jármű vezetése üzemképtelen fék, kormányberendezés esetén [SzR. 48. § (1) bek.];	6
Közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése közül, amennyiben a jogsértés más helyen meghatározott körbe nem sorolható [SzR. 54. § (1) bek.]:
Irányjelzés szabályainak megszegése [a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 29. §];	3
Bekanyarodási szabályok megsértése [KRESZ 31. § (1)-(4) bek.];	3
Megfordulás, hátramenet szabályainak megszegése autópályán, autóúton és vasúti átjáróban [KRESZ 33. § (2) bek., 37. § (3) bek. b) pont];	6
Megállás útkereszteződésben és az úttestek széleinek metszéspontjától számított 5 m-es távolságon belül [40. § (5) bek. d) pont];	2
Megállás kijelölt gyalogos-átkelőhelyen, valamint a gyalogos-átkelőhely előtt [KRESZ 40. § (5) bek. e) pontja];	6
Megállás kerékpársávon, útkanyarulatban, valamint olyan helyen, ahol a jármű a fényjelzőkészülék vagy jelzőtábla észlelését akadályozza [KRESZ 40. § (5) bek. a), c), l) pont];	6
A rendőr jelzésének figyelmen kívül hagyása [KRESZ 6. § (1) bek. a) pontjának második francia bekezdése és e)pont];	6
Megállás vasúti átjáróban, valamint a vasúti átjáró előtt [KRESZ 40. § (5) bek. g) pontja];	6
Gyalogosok elsőbbségére vonatkozó szabályok megsértése [KRESZ 43. § (1) bek.];	6
A   gyermekbiztonsági rendszer, valamint a bukósisak használatának elmulasztása [KRESZ 48. § (7)-(9) bek.];	3
Kézben tartott mobil rádiótelefon használata menet közben [KRESZ 3. § (2) bek.];	3
Nem megfelelő sebesség alkalmazása (relatív sebességtúllépés) [KRESZ 25. § (1) bek.] - csak halmazatként alkalmazható;	1
Egyes jelzőtáblák utasításainak megszegése [KRESZ 14. § (1) bek. e)-m), o)–u), y), valamint z/1) és z/2. pont];	3
A kijelölt gyalogos-átkelőhely előtt megálló jármű melletti elhaladás megállás nélkül [KRESZ 43. § (3) bek.];	5
Jobbra tartási kötelezettség megsértése [KRESZ 25. § (2) bek.];	1
Záróvonal és járműforgalom elől elzárt területen való áthaladás [KRESZ 18. § (1) bek. c), k)	2

 

 

 

 A pontrendszer hatálya alá tartozó egyes közigazgatási bírsággal sújtandó jogsértések

 

 

Tényállás	Bírság összege forintban	Pont-szám
Az autópálya leállósávján történő haladás [KR 5. melléklet 1. pont];	150 000	6
Megállás az autópálya úttestén és leállósávján [KR 5. melléklet 2. pont];	100 000	6
A behajtás tilalmára vonatkozó szabályok megszegése [KR 6. melléklet 1. pont];	50 000	4
A kötelező haladási irányra vonatkozó szabályok megszegése [KR 6. melléklet 2. pont];	50 000	4

 

 

A járművel történő megállásra és várakozásra	A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet	Bírság összege forintban	Pont-szám
A megállás tilalmára	15. § (1) bekezdés a) pont 15. § (4), (7) bekezdése, ha az az  (1) bekezdés a) pontjára vonatkozik 40. § (5) bekezdés a), c), d), e), f), g), h), i), j), l), m) pont, 40. § (8) bekezdés a) pont	30 000	6

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tényállás	Pontszám
Segítségnyújtás elmulasztása (közúti közlekedés körében) [Btk. 172. §]	11
Közúti veszélyeztetés [Btk. 186. §]	11
Közúti baleset okozása [Btk. 187. §]	9
Járművezetés ittas vagy bódult állapotban [Btk. 188. §]	11
Járművezetés tiltott átengedése [Btk. 189. §]	11
Cserbenhagyás [Btk. 190. §]	11

 

 

 

A pontrendszer hatálya alá nem tartozó egyes közigazgatási bírsággal sújtandó jogsértések

 

 

A járművel történő megállásra és várakozásra	A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet	Bírság összege forintban
A várakozás tilalmára	41. § (2) bekezdés a)- d) pont	30 000

 

 

 

 

a járművezető szervezetében a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol tilalma („ittas vezetés”)	A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet	Bírság összege forintban	A bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehető
nem gépi meghajtású járművet vezetőnél vagy hajtójánál a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol mértéke 0,80‰ véralkohol-koncentrációt vagy a kilégzett levegőben a0,50 mg/l-t nem haladja meg	4. § (1) bekezdés c) pont	30 000	járművezető, hajtó
nem gépi meghajtású járművet vezetőnél vagy hajtójánál a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol mértéke 0,80‰ véralkohol-koncentrációt vagy a kilégzett levegőben 0,50 mg/l-t meghaladja	4. § (1) bekezdés c) pont	60 000

 

 

 

Forrás: az ORFK Közlekedésrendészeti Főosztályának sajtótájékoztatója