Még mindig a képzési rendelet módosításairól!

  

„Anyukám is érteni fogja!” - az Autós Nagykoalíció autoszektor.hu weboldaláról kölcsönöztük a mondatot, mert itt nálunk is jól jönne, ha pontosan értenénk és értelmeznénk a szakmai rendeleteket, a rendeletmódosításokat. Mint például a 2014. január 24-én a Magyar Közlöny 9-ik számában megjelent változásokat, ami több helyen is módosította az alig fél éve módosított járművezetők és közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendeletet.

  Ehhez közlünk most három rövid anyagot - az NKH 2014. jan. 30-án megjelent hírlevelének érdemi szövegét, majd Pető Attila és Papp Endre iskolavezetők szakmai észrevételeit - remélve, hogy közelebb jutunk a módosítások megértéséhez. Annál is inkább, mert a paragrafusok február elsején már életbe is léptek.


A Nemzeti Közlekedési Hatóság Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal Képzési és Vizsgáztatási Főosztályának hírleveléből:

Elméletben már eddig is ismerni kellett a környezetbarát közlekedés alapelveit, de az irányelv alapján módosított GKM rendelet szerint a gyakorlati vizsgán ugyancsak tudni kell alkalmazni őket, mostantól nemcsak a „C”, a „D” és az „E” kategóriáknál, hanem a személygépkocsi esetében is. Hibaként jegyzik a forgalmi vizsgán, ha például nem gazdaságos és környezetbarát módon vezet valaki, figyelembe véve a percenkénti fordulatszámot, gyorsítást, lassítást, és a fékezést. Persze, ez még nem minősül azonnali sikertelenségi oknak.

 Az „A” kategóriás képzésben és vizsgáztatásban – a rendelet értelmében – kizárólag olyan motorkerékpárok használhatóak, amelyek legalább 180 kg terheletlen tömeggel és legalább 50 kW motorteljesítménnyel, illetőleg minimum 595 cm3 hengerűrtartalommal rendelkeznek. Tekintettel arra, hogy a teljesítményre vonatkozó paraméterek 2013. január 19-én is módosultak (35 kW-ról 40 kW-ra), az irányelv lehetőséget teremt, hogy a bevezetés 2018. december 31-ig eltolódjon, amely opcióval Magyarország élt is, így ezen követelményeknek 2019. január 1.-jétől kell eleget tenniük a képzésben és vizsgáztatásban alkalmazott „A” kategóriás motorkerékpároknak, kellő időt nyújtva a felkészülésre.

 Az „A1” alkategóriába tartozó képzésben és vizsgán azok a motorkerékpárok alkalmazhatóak majd, amelyek meghaladják a 120 cm3 hengerűrtartalmat (az eddigi 125 cm3 helyett).


Pető Attila iskolavezető észrevételei:

Rendeleti szinten is megerősítették, hogy a havi óra ütköztetőt elektronikusan kell megküldeni a közlekedési hatóság részére, ez a követelmény eddig csak a bizonylati albumban szerepelt.

Pontosították azt is, hogy a tanrendeket is elektronikus úton kell megküldeni.

Módosították, hogy  az a 9 hónap, amíg a KRESZ tanfolyam érvényes, nem az első vizsgajelentésig, hanem az első vizsgaeseményig számít. „A 12  hónapon belül sikeres elméleti vizsgát tett” feltétel csak azokra érvényes, akik 2014. október 1-jét követően teszik le az elméleti vizsgát. Eddig ez a 2013. október 1. után elkezdett elméleti tanfolyamon résztvevő tanulókra volt megállapítva.

Kijavították a képzési rendeletben (a kötelező órák táblázatban) az elméleti tanfolyammentes kategóriákat, - itt óraszám is szerepelt, holott ez nem is kellett volna.

Módosult az oktatásba bevont járművek feltételrendszere:
„A1” alkategória: olyan kétkerekű motorkerékpár, amelynek teljesítménye a 11 kW-ot és teljesítmény/tömeg aránya a 0,1 kW/kg-ot nem haladja meg, továbbá legalább 90 km/h sebesség elérésére alkalmas. A belsőégésű motor hengerűrtartalma legalább 120 cm3, elektromos meghajtás esetében a teljesítmény/tömeg arány legalább 0,08 kW/kg.

Az „AM” kategóriából kikerült a könnyű négykerekű motorkerékpár.

2019 január 1-től más lesz az „A” kategória, bekerül a rendszerbe az elektromos motorkerékpár és 50 kW lesz a minimális teljesítmény.

Az „A” kategóriába tartozó oldalkocsi nélküli kétkerekű motorkerékpár, legalább 595 cm3 hengerűrtartalommal (amennyiben elektromos motorral van felszerelve, teljesítmény/tömeg aránya legalább 0,25 kW/kg), legalább 180 kg terheletlen tömeggel és legalább 50 kW motorteljesítménnyel.

Ugyanígy az „A2” kategória i s változik, de ez már most: oldalkocsi nélküli motorkerékpár, amelynek hengerűrtartalma legalább 395 cm3, a motor teljesítménye legalább 20 kW, de nem több 35 kW-nál, a motorkerékpár teljesítmény/tömeg aránya nem haladja meg a 0,2 kW/kg-ot. Amennyiben a motorkerékpár elektromos motorral van felszerelve, annak teljesítmény/tömeg aránya legalább 0,15 kW/kg.

A „C”  kategória estén követelmény a kézi sebességváltó kar.

A nagykategóriás gyakorlati vizsga követelményei közé bekerült:
8.4. Biztonságos és energiatakarékos vezetés,
8.4.1. Biztonságos és az üzemanyag-fogyasztást mérséklő vezetés gyorsításkor, lassításkor, hegy- és lejtőmenetben, szükség esetén kézi sebességváltással.

A vizsga értékelésébe ugyancsak bekerült: gazdaságosan és környezetbarát módon vezet-e, figyelembe véve a percenkénti fordulatszámot, a sebességváltást, a fékezést és a gyorsítást (csak „B” - „B+E” - „C”  - „C+E”  - „C1” - „C1+E” -  „D”  - „D+E”  - „D1” és  „D1+E” kategóriákban).

A "… meghatározott feladatot második javítás után sem képes a megfelelő módon végrehajt" szövegrész azért került bele a módosításba, mert eddig hiányzott a felsorolásból.


Papp Endre iskolavezető megjegyzései:

Véleményem szerint meglepte a járművezető-képző szakmát az újabb rendeletmódosítás, hiszen még fél év sem telt el a legutóbbi változás óta. A módosításokat és az NKH által kiadott tájékoztatást is alaposan átolvasva számomra úgy tűnik, hogy a változást inkább az indokolta, hogy az EU-s jogi környezetnek való jobb megfelelés érdekében hozott korábbi módosítások nem tartalmaztak átmeneti időszakot, és részben ezt a hiányt próbálták most pótolni. A szakmában dolgozók ennek még örülhetnének is, de a korábbi változtatások miatt már rá kényszerültek új motorkerékpárok beszerzésére, nagy anyagi terheket véve ezzel a nyakukba. Igaz ez a tanulóvezetőkre is, akik az elméleti tanfolyam és vizsga időbeli korlátozásában kaptak könnyítést – utólag.

A változások nagyobb része megint újabb szigorításokat hozott, mint pl. jogszabályi szinten is megerősítette a bizonylati albumban szereplő előírásokat, hogy a havi óra- és vizsgaösszesítő lapot elektronikus úton kell megküldeni vagy az elméleti tanfolyamokat érintő változásokról és a névsorról is csak elektronikus úton küldhető adat.

A tanulóvezetőket érintő általános szigorítás, hogy a tanfolyam megkezdésétől számítva 9 hónapon belül vizsgázniuk kell, és nem elég vizsgaigényt bejelenteni ahhoz, hogy ne vesszen el a tanfolyam.

A „B” kategóriás képzést érintő (tehát a legnagyobb érdeklődésre számot tartó) változás, hogy a rendelet szerint már ebben a kategóriában is hibának számít, ha a vizsgázó nem gazdaságosan és környezetbarát módon vezeti a járművet, - figyelembe véve a percenkénti fordulatszámot, a sebességváltást, a fékezést és a gyorsítást. Azt persze nem tudom, hogy a vizsgabiztosok ezt milyen módon fogják majd figyelembe venni, de szerintem ez irreális elvárás az első kategóriáját megszerezni kívánó, csekély közlekedési tapasztalattal rendelkező tanulóval szemben. Ezt inkább egy lépcsőzetes képzés magasabb fokán lehetne számon kérni, amit természetesen magam is helyeselnék.

A rendelet szövegébe bekerült (a motoros kategóriákban már ott volt), hogy már a többi kategóriában is alkalmazandó: a kijelölt vizsgafeladatokat legfeljebb két javítással lehet végrehajtani, különben a vizsga sikertelen. Korábban erre vonatkozólag a tantervi és vizsgakövetelményeknél kaphattunk eligazítást és az szerepelt a bizonylati albumban is, hogy akkor sikertelen a vizsga, ha a feladatot a vizsgázó harmadik javítás után sem képes megoldani. Tehát itt egyértelmű szigorítás olvasható ki a szövegből.

A szaktanfolyamokat érintő változás a vezetési időre és a pihenőidőre vonatkozó előírások és a menetíró készülék használatának új szabályozása, a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályokkal kiegészítve. A GKI képzést érintő módosítás a gépjármű vezetői képesítési igazolvány újabb változása is.

Nagyon hiányolom, sajnos megint kimaradt a módosításból az elektronikus vezetési karton használatának szabályozása, hiszen ennek lehetősége már három éve ott van a képzési rendeletben, de lóg a levegőben. Ha ezt a helyére tennék, a komoly előrelépést hozhatna a sokszor igencsak mostoha körülmények között dolgozó képzőszervek és szakoktatók életében.


Végül: az új, módosított 24-es képzési rendelet egységes szerkezetbe foglalt szövege már Jogszabályfigyelő ablakunkban is elérhető!