Közlekedés alagútban

A déli, M6-os autópálya átadásával kapcsolatban, amelyen négy alagút is található, új szabályokkal, előírásokkal is meg kell ismerkedniük a közlekedőknek. Akik gyakran autóznak európai utakon, azoknak nem teljesen újak az előírások, de az ismétlés számukra is fontos lehet. Legalábbis az elmúlt évek alagút-baleseti krónikái figyelmeztetnek a tragédiákra, ezekre még emlékezhetünk a híradásokból is.

  A Salzburg tartományi Tauern alagútban 1999. május 29-én reggel 5 órakor egy tehergépkocsi-vezető által okozott balesetsorozat nyomán tűz ütött ki,12 ember vesztette életét, 50 ember pedig súlyosan megsérült. A baleset megrongálta az alagutat, a helyreállítási munkálatok három hónapot vettek igénybe. 
   Ennél is súlyosabb következményekkel járt ugyancsak 1999 tavaszán, a franciaországi Mont Blanc alagútban bekövetkezett tragédia, amikor egy Olaszországba tartó, élelmiszert szállító kamion még az alagút elején kigyulladt. A gépjárművezető későn vette észre a tüzet, az alagút közepénél megállt, és megpróbálta egyedül eloltani a járművet, de a lángokat nem sikerült megfékeznie. A tűz rohamosan átterjedt más tűzveszélyes anyagokat szállító kamionokra is, és bekövetkezett a katasztrófa. Összesen negyven jármű ragadt az alagútban. Két napig tartott, amíg a mentőosztagok teljesen eloltották a lángokat. A balesetben 39-en vesztették életüket, az alagutat a rongálódások miatt három évre lezárták.
  Az esetekből tehát kiderül, az alagutak veszélyes útszakaszok. Nem véletlen, hogy az autópálya üzemeltetője külön kampányt kezdett annak érdekében, hogy minden közlekedő megismerhesse ezeket a szabályokat.

Ezért is számolt be erről közös sajtótájékoztatón a Mecsek Autópálya Zrt. és az Országos Balesetmegelőzési Bizottság.
  Az M6-os négy alagútjában, amelyeknek hossza, 1131, 865, 418 illetve 399 méter, állandó, 24 órás megfigyelő rendszer működik. Az egyik legmodernebb rendszer Európában, kamerákkal, füstjelző berendezésekkel, kommunikációs eszközökkel, de az autósoknak így is be kell tartaniuk az alapvető szabályokat.

      Ezek közül a legfontosabbak a következők: 

 Az alagútba történő behajtás előtt ellenőrizni kell az üzemanyag-szintet.
 Ha olyan az időjárás, le kell venni a napszemüveget
 Be kell kapcsolni a tompított fényszórót.
 Érdemes a behajtás előtt látható KRESZ-táblán feltüntetett rádióadóra kapcsolni, ahol    állandó forgalmi információkat kaphatunk.
 Az alagutakban és azok előtt változtatható jelzésképű táblák adnak utasítást a megengedett legnagyobb sebességről vagy az előzési tilalomról, amelyeket szintén be kell tartani.
  Általános szabály még, hogy kellő követési távolságot kell tartani, tilos megfordulni és megállni.
  Az alagútban ötven méterenként segélyhívókat helyeztek el. Műszaki hiba, vagy baleset esetén itt tanácsos segítséget hívni, így hamarabb jut el az információ azokhoz, akik képesek segítséget nyújtani. Kritikus a helyzet, ha tűz keletkezik. Ha a jármű fogott tüzet, mint ahogy a Mont Blanc alagútban is történt, azt tanácsolják, először próbálja meg a vezető elhagyni az alagutat az égő járművel. Ha ez nem lehetséges, azonnal álljon le és hívjon segítséget. Ilyenkor a többi autósnak is meg kell állni, bekapcsolni a vészvillogót, leállítani a motort és a kulcsot a kocsiban hagyva a legközelebbi menekülő útvonalon, gyalog kell elhagyni az alagutat. Mindehhez segítséget nyújtanak a világító iránymutató táblák és hangosbemondón is utasításokat adnak a menekülésre. Aki még ennél is többet szeretne tudni az alagút-közlekedés szabályairól, az WEB-oldalunkon ennél részletesebb, színes tájékoztatót is talál.

Baleseti  helyzetkép

  Az Országos Balesetmegelőzési Bizottság egy más időpontban tartott sajtótájékoztatóján az idei év első négy hónapjának baleseti adatairól számolt be. 
  A „Zéró tolerancia” elv alkalmazása és a gyakoribb közúti ellenőrzések az ittasan okozott balesetek alakulására gyakoroltak kedvező hatást, az ilyen balesetek aránya 12,8 százalékról 10,2 százalékra esett vissza. Ez ugyan még mindig magasabb, mint az európai átlag, de mértékét tekintve jelentős javulást, hazai rekordot jelent. Az év első négy hónapjában összesen 428-an okoztak ittas állapotban balesetet. 
    A személysérüléses balesetek száma 13,66 százalékkal (4.860-ről 4.196-ra) csökkent a 2009. év azonos időszakához képest. A halálos áldozatok száma 250-ről 205-re csökkent. A súlyos sérüléses balesetek száma 1509-ről 1231-re, a könnyű sérüléses balesetek száma 3124-ról 2780-ra csökkent.

  Az első négy hónapban a leggyakoribb baleseti okként szerepel a sebesség helytelen megválasztása (31 %), ezt követi az elsőbbség meg nem adása (24 %), majd a kanyarodás szabályainak megszegése (14 %). A balesetokozók csoportjainak vizsgálata során a korábbi helyzethez képest nincs jelentős változás. A személygépkocsi-vezetők 67, a tehergépkocsi-vezetők 10, kerékpárosok 8, a motorkerékpár és segédmotorkerékpár-vezetők 3-3, az autóbuszvezetők 1, a gyalogosok pedig 7 százalékban voltak okozói személysérüléses közúti közlekedési baleseteknek.
  A legfrissebb baleset helyzetről további részletek a www.baleset-megelozes.eu honlapon olvashatók.