Nekünk most a tanulóvezető az első!

 

Nagyon kevés az egy hónap továbbképzésre, és hozzá még a számon kérő vizsga is. Már júliustól lehetett volna kezdeni, kényelmesen, alaposan felkészülni. Évek óta így megy, pedig azt mindenki tudja, hogy december a legzsúfoltabb hónap az évben.
Nekünk a tanulóvezető kiszolgálása az első!
És ha bekövetkezne egy betegség vagy kórházi kezelés, akkor nagy a gond. Ha nem vizsgázik határidőre, törlik az oktatót, iskolavezetőt, vizsgabiztost a névjegyzékből.
A normális oktató éppen azt tanácsolja tanulóvezetőjének is, nyugodtan készüljön, ne tűzzön ki szoros időpontot a vizsgára, mert ezzel feszültséget teremthet magának - ha már pedagógiai-andragógiai továbbképzésről beszélünk.
A határidős fenyegetés a tanulásban az nem szép dolog! Tavaly az egyik vizsgabiztos kolléga az intenzív osztályról ment vizsgázni. Nem valami életszerű, de megtörtént! 
Ez a hatósági vizsga így a megélhetést veszélyezteti! Ettől a vizsgától függ a munkám, a családom megélhetése. Hogy merik ezt?
Az orvosoknak sem kell vizsga-műtétet végezni, fél évvel előbb kapják a tananyagokat, folyamatosan tájékozódnak, kredit pontokat gyűjtenek - öt év alatt!
Az idén az oktatók már az iskolavezetői kérdésekből is vizsgáznak.
Mi lehet erre az elfogadható magyarázat? Miért kell nekem betéve tudni az ilyen ismereteket, amikor ez bátran állítom, nem is érdekel! Pl. az, hogy mikor, mit kell tennem az e-learningre jelentkezett tanulókkal… Ha majd ezt csinálom, utána fogok nézni.
Minek az évenkénti vizsga? Itt felelős emberek dolgoznak, mindenkinek saját érdeke, hogy tudjon az olyan változásokról, amelyek segítik őt munkájában. Évek óta rossz beidegződése ennek a hatóságnak, hogy méltatlanul alábecsüli az oktatók képességeit. Hogy merik ezt?
Hiszen a korábbi vizsgaeredmények sem igazolják ezt!
Inkább jó szakanyag kellene, ami érdekes és motivál, hogy ennek érdemes utána nézni, ettől jobban tudom majd csinálni. Ez jóval több lenne a vizsgánál, mert belülről jövő kívánalom.
Most látszik, ilyen nagy kár, hogy ebben a szakmában elhanyagolt a szolidaritás, a közösségi munka iránti igény, pedig egy jól működő, oktató barát érdekképviselet helyére tehetné ezt az egész dolgot. Ami persze - tudom, már egy másik történet…

Farkas Zoltán - a Virágpiac tanpályáról