Miért csak most kezd ideges lenni a szakma?

Én azon csodálkozom, miért csak most kezd ideges lenni a szakma? Két évvel ezelőtt, öt évvel ezelőtt miért nem volt ez annyira fontos? Miért csak most válik kérdésessé a hatósági arrogancia, az esetenként minden jogalapot nélkülöző tevékenység?
A miniszteri képzési és vizsgáztatási rendelet, ami a végrehajtási utasítása lenne a képzési rendszernek mellékleteivel együtt közel 120 oldalas. Az egész képzés jogi környezete is mértéktelenül túlszabályozott! Ehhez jönnek a közlekedési hatóság folyamatos szabályzat-módosításai – minden jogalap nélkül! 
Ma egyetlen vezetési karton több mint 30 adatot tartalmaz. 
Nem tudjuk pontosan, hogy mit jelent a szakoktatók és iskolavezetők továbbképzésének végén a hatósági vizsga?
Magyarországon 2005 áprilisától nincs szakoktató-képzés, emiatt a közeljövőben beláthatatlan következményekkel számolhatunk. 2006-ban még 5 és félezer szakoktató volt névjegyzékben számuk 3 és félezerre csökkent, ami ennél is döbbenetesebb, közel 40 százalékuk nyugdíjas!
A járművezető-képzés területén a 2009-ben meghozott hatósági intézkedések a rendszerváltás óta zajló kormányzati ciklusok legzavarosabb, koncepció nélküli, agyonfoltozott jogalkotási tevékenységét jelentik.
Az állami szerepvállalás nyomasztó, ami hatósági látszatintézkedésekben, erőfitogtatásban nyilvánul meg. Az NKH-nak van minisztériuma, de a minisztériumnak nincs közlekedési hatósága.
Az érdekegyeztetésnek nevezett folyamat sajátosan magyar, egyirányú utca! Egyes érdekképviseletek behajthatnak, hivatalosan tudomásul vesznek mindent.
A szakoktató-képzés „magánegyetemen” van, a szakoktatói, iskolavezetői Engedély, a közúti közlekedési szakemberek Továbbképzése és Vizsgája mind Rejtély!
És mindezekhez még uniós magyarázatot is adnak!
Fajsúlyos kérdések:
- Milyen engedéllyel rendelkezik ma a közúti közlekedési szakember?
- Mi a szerepe az autósiskolának, mint oktatási intézménynek, benne hol van a közúti közlekedési szakember?
- Miért nincs tisztességes munkaideje, bére?
- Milyen alá és fölérendeltségi viszony van a közlekedési hatóság és a közlekedési szakember között egy piacgazdasági vállalkozásban?
- Meddig települhet rá a szolgáltató képzésre a hatóság, amihez – a piacgazdaság szerint – semmi köze!
- Mit jelent a szolgáltatás (a négy uniós alapelv egyike!) a gépjárművezető-képzésben magyar szemmel? Létezik belső piac vagy nem?
- Milyen kapcsolat van a tanterv és a Közlekedési Szakértői Testület között? Miért kellett ezt a testületet létrehozni, miért nincs ehhez köze a szakmának?
- Kinek fontos a minőségi közúti közlekedési szakemberképzés, továbbképzés a piacgazdaságban? A közlekedési hatóságnak vagy az oktatási intézménynek?

Kérdezem továbbá magamtól, mert akiknek válaszolniuk kellene, most sem fognak: van-e ma egyáltalán esély arra, hogy a mindannyiunk által évek óta szorgalmazott összefogás, az egységes szakmai önkormányzat megvalósuljon?
Nincs!

Németh György - a JASZKOE elnöke