Tíz év alatt négyezer szakoktató hagyta el a szakmát !

2005-ben hét és félezer szakoktató volt a Közlekedési Főfelügyelet névjegyzékében, ma kb. három és fél ezren vannak a névsorban. 

A Nyíregyházi Főiskola szakoktató-képzéssel megbízott fővárosi koordinátora Pető Attila internetes jegyzetében írja: a B képzésben a kocsira várakozás manapság két-három hónap, fél évre is megnövekedhet a tanulási idő. Sok a bukás és a pótóra, ami lassítja képzést, korlátozott az oktatók munkaideje, a tanulóvezetők sürgetnek, nem is értik. Egyszerűen nincs több oktató! 

A tanulóvezetők persze nem is érthetik az oktatóhiányt, az oktatási szakemberek azonban jól tudják ennek igazi okait. A felelősöket is tudják, akik persze nem vállalják fel ennek kínos magyarázatát sem. Még azt a régi tapasztalatot sem veszik komolyan, hogy kicsi országunkban legalább ötezer szakoktató kell ahhoz, hogy normálisan működjön a járművezető-képzés piaca. Nem működik normálisan. Az oktatók hiánya a jövőkép hiánya, erősen összefügg a járművezető-képző szakma régóta tartó áldatlan helyzetével, ezen a területen is sunyi összejátszás van, folyik a piac felosztása.

A tíz év távlatában jól látszik, nagy hiba volt már 2005-ben is a szakoktató-képzés leállítása! Nem az oktatók száma volt a baj, hanem a szakmai rendezetlenség, a tehetetlenség. Nem volt szakmai önkormányzat! (Ma sincs. Egyébként 2005-ben kezdeményezték először a kamarai önkormányzat megalakítását, az egyik érdekképviselet támogatása híján azonban elbukott). Szakmai rendezetlenség volt pl. az, hogy a frissen végzett, teljesen kezdő szakoktatók vállalkozási, gyakorlati tapasztalat nélkül, azonnal új autósiskolát alapíthattak. (Ma is!) Akkor a mélyvízbe ugrasztották őket, egyetlen táskájukkal, kölcsönből vett autójukkal, az őspiaci állapotok közé. Ez után pedig nem segítették őket. A hatóságok nagyon sokat tehettek volna! A közlekedésbiztonsági szempontból is indokolt, új képzési formák bevezetésével, a már akkor is helyénvaló B kategóriás gyakorlati óraszámok emelésével. Nem tették. Nem vállalták fel az esélyegyenlőség megteremtését sem, hogy a kategóriás képzéssel foglalkozó vállalkozásokat bevonták volna a jövedelmezőbb szaktanfolyami képzésbe és vizsgáztatásba. Nem a képzési engedélyek számát korlátozták, hanem az oktatókat, a képzést, a fejlődést állították le.  Arra hivatkoztak: gyorsan átdolgozzák az elavult szakoktatói tantervet, majd minden megy tovább. (Elavult-e? - hasonlítsuk csak össze a mostani 296 órás tantervet a régi KMGY szakos 470 órás anyaggal.) Tegyük még hozzá: a szakoktató-képzés leállításához az érdekképviseletek vezetői is asszisztáltak.

Elindult a járművezető-képzés romlása! Nem jöttek újak, fiatalok, akik friss vért hoztak volna a szakmába. Jött a válság, a fővárosban nagyképű, piacvezető autósiskola válogatta olcsón az oktatókat (még lehetett válogatni!), akik folyamatosan, egyre inkább eladósodtak. Megindult a szakmából való elvándorlás. Néhány autósiskola és érdekképviselet természetesen kérte, hiányolta a szakoktató-képzést, de a közlekedési hatóság nem, - a kidolgozatlan tantervekre hivatkoztak. A panaszok 2009-ben már az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosához is eljutottak. „…az NKH Elnökének azon mulasztása, hogy éveken keresztül nem tett eleget a jogszabályból fakadó kötelezettségének és nem alkotta meg a gépjárművezető-szakoktató képzés lebonyolításához szükséges elnöki szabályzatot, a jogállamiságból levezethető jogbiztonság követelményével, valamint a munka- és a foglalkozás szabad megválasztásához való joggal összefüggő visszásságot okozott” - olvashattuk az országgyűlési biztos hivatalosan megfogalmazott határozatát, amit Dr. Zsikla György komáromi szakember a Tanulóvezetőben is közzétett. Az NKH akkori elnökét ez nem érdekelte. Majd 2010 decemberében megjelent a közlekedési törvény módosítása: a járművezetői vizsgabiztosok, a szakoktatók és az iskolavezetők képzése és továbbképzése csak szakirányú, műszaki felsőfokú oktatási intézményekben történhet. Akkreditált, egyetemi végzettségű, diplomás oktatók képzését is előírták, 2015-ös indítással. Ez utóbbi törvényhelyet azonban, szép csendben már visszavonták. Mindenesetre 2010-ben az NKH egyik tanfolyam-engedélyes képzőszerve a BME elindított egy kísérleti szakoktatói tanfolyamot 120 fővel. Erről jobb nem is beszélni. Annyit, hogy ez a szakoktató-képzési forma nem is folytatódott tovább. Kiderült: a szakoktatói tanfolyam az egyetemnek még 600 ezerért sem üzlet, bár ennél sokkal olcsóbban az autósiskoláknak megérte.  

Újabb öt év szakoktató-képzés nélkül, közben az NKH akkori vezetői mindent elkövettek, hogy az oktatók kedvét elvegyék a szakma gyakorlásától. A bulvársajtóban rendszeresen és általánosítva, hazug és szélhámos autósiskolákról, csaló oktatókról nyilatkoztak (ahelyett, hogy megfogták volna őket!), számítógépes KRESZ-vizsgára butították le a szakoktatók éves továbbképzését, kötelező online bejelentkezéssel, regisztrációval, - még türelmi időt sem hagyva, legalább az idősebb kollégáknak. Csak emiatt 2012-ben pl. ezer szakoktató, háromszáz iskolavezető, hetven vizsgabiztos esett ki a névjegyzékből. KTI felmérést, tanulmányt készíttettek az autósiskolák és oktatók helyzetéről, de senkivel sem tárgyalták meg, elsűllyesztették.
Folytatódott a rendeletek gyártása, szakmai egyeztetés nélkül, az érdekképviseletekkel, autósiskolákkal, oktatókkal szóba se álltak. Az új képzési rendelet és a különböző szabályozások érthetetlen szigorításokat, jogi szempontból is megkérdőjelezhető, elviselhetetlen adminisztrációs terheket hoztak. Minek is sorolni, mindenki tudja mi történt, aki még itt van a szakmában.
A minap egy fővárosi oktató: - én már tíz éve nem kaptam igazi szakfelügyeletet! Még most is emlékszem Kamarás Jánosra és Frank Gyuri bácsira, végig ülték a gyakorlati órámat, a szünetben pedig okos tanácsokat kaptam tőlük. Ettől én mindig megújultam. Nem bántottak, segítettek, értettek hozzá! Most ellenőrzés van. Mintha bűnöző lennék, menetközben leszorítanak, de csak a kilométert, a papírokat nézik. A vizsgabiztosok is ellenőriznek, beírják nekem még a kilométer-óra állását is. Én naiv oktató mindig azt gondoltam, semmi közük ehhez, ők a pártatlan, bölcs szakemberek, akik azért vannak, hogy a vizsgázó teljesítményét értékeljék. Amúgy, minden rendben. Majdnem! Van munka! Negyven-ötven tanuló vezetési kartonja a kesztyűtartóban. Sokfélék. Van, aki mehetne a gyakorlati vizsgára, de nincs meg a kilométere, van, akinek már sok a kilométere, de még nem tudja és a vizsgán esélytelen. Van, aki mégis vizsgára megy, de tudom hogy elbukik. Van, aki kevés pótórát vesz, mert úgy gondolja, megvan már a kilométere. Van, akinek nagyon sokára kaptam vizsgaidőpontot, van akinek pszichológus is kellene mert idegroncs lett a sok bukott vizsgától és a rengeteg pótórától. Vagyok én, akinek persze nyugodtnak kéne maradnom. Örülhetnék is a sok munkának, de hová írjam? Van még ötletem, de az annyira jó, hogy így névtelenül se fogom elárulni. Sajnos, nincs már meg a régi oktató barátom, akivel mindig kisegítettük egymást.

Hol vannak az oktatók?

Elmentek. Nem bírták. Jobb helyet találtak, biztosabb megélhetést. Külföldre is mentek, sokan lettek buszvezetők, kamionosok. Mások talán jobb időkre várnak. Akik még vannak, a megszállottak, még erejük teljében sokat vállalnak. Egyre idősebbek lesznek...

2015-ben a Nyíregyházi Főiskola három szakoktatói tanfolyamot indított, ősszel végez kb. hetven új szakoktató, legtöbbjüknek már helye van, ettől nem sokat fog javulni a helyzet...  
 
Nem is vonzó már a pálya. Érthetetlen az NKH felvételi követelménye is. Nem a biztos vezetési gyakorlattal rendelkező, jól motivált fiatal autósokat, motorosokat veszik fel az oktatói tanfolyamra, hanem akiknek együtt megvan az ABC kategória és nem minősül kezdő vezetői engedélynek, - ami manapság ritka, mint a fehér holló. Papíron legyen szigorú a felvételi követelmény.Tipikus bürokrata szemlélet. 

Balogh Zoltán