Egyszerűsíteni kell a parkolási vizsgafeladatokat!

Kedves szakoktató kollégák!

Ezt az anyagot vitaindító javaslatnak szánom.

Meg kell változtatni a B kategóriás parkolási vizsgafeladatokat!

Nem váltak be! Már akkor, három éve, a bevezetésnél is sejtettük ezt, de nem kérdeztek bennünket.
Ezek a vizsgafeladatok nem a tanulóvezetők érdekében születtek, nem javították a képzés minőségét, nem szolgálják a közlekedésbiztonságot. Csak tovább rontották a helyzetet. És nemcsak a felesleges manővereket kell kiemelni a feladatsorból, újra kell gondolni az egészet.

A képzésben és vizsgáztatásban ma kimeneti szabályozás van, ami azt jelenti, hogy mindent a vizsga határoz meg. A gyakorlati oktatás teljesen a vizsga alá dolgozik. Azon most ne vitatkozzunk, hogy ez jó vagy nem jó, az oktatók ma úgy oktatnak, ahogy a vizsga megköveteli. A jelenlegi forgalmi vizsga arról szól, hogy a vizsgahelyről elindulva már keressük a parkolási lehetőséget. A parkolás után a zaklatott városi forgalomban egy másik parkolóba autózunk, majd ismét parkolunk. Ez után keresünk egy olyan helyet ahol ugyancsak a vizsgafeladatnak eleget téve, meg tud fordulni a jelölt, majd ismét megyünk egy következő parkolóhelyre. És már csak a vizsga befejező percei vannak hátra, elment a vizsgaidő.
Az ORFK - Országos Baleset-megelőzési Bizottság honlapjáról vettük a 2015. évi, január - februári statisztikai adatokat, de ha bármelyik idősszakot mutatnánk, hasonló a trend.

 

A baleseti okok között a gyorshajtás, az előzés, a kanyarodás, az elsőbbségi jog, a követési távolság és a figyelmetlenség szerepel, sehol nem találom a parkolásból származó baleseteket. Ehhez képest, mi állandóan a kocsik közé beállást gyakoroljuk. Ha pedig a parkolással kapcsolatos műveletek nem tartoznak a nagy veszélyforrások közé, nekünk miért kellene ilyen mélységben gyakorolni ezeket a feladatokat? 
Már ez is elegendő ok lehetne arra, hogy sürgősen csökkenteni, egyszerűsíteni kell a gyakorlati vizsgán a parkolási, manőverezési feladatokat. Helyette a baleseti statisztikából is látható elsőbbségadásra, a kanyarodásra és a helyes sebességválasztásra kell a hangsúlyt áthelyezni. Az is régi módszertani tapasztalat, hogy ha mindig az oktató határozza meg a feladatokat, az nem segíti a tanulóvezető kreatív közlekedési gondolkodását.

Javaslom a B kategóriás parkolási, manőverezési vizsgafeladatok (M1-M9) egyszerűsítését:

Jobbra előre beállás a derékszögű parkolóba (M1)

Ez a feladat nem életszerű, nálunk pl. a székesfehérvári forgalomban - a tanulókocsik manőverein kívül - nem is nagyon lehet ilyen parkolást látni. Ez a feladat a tanpályára való. Törölni kell a vizsgafeladatok közül.

Balra hátra beállás a derékszögű parkolóba (M4)

Ez a feladat egyáltalán nem életszerű, csak mégjobban akadályozzuk vele a forgalmat. Véleményem szerint a feladatot törölni kell a vizsgafeladatok közül.

Előre beállás párhuzamos parkolóba (M5)

Ez a feladat a vizsgán teljesen felesleges, mert ha megtanítjuk a tanulót hátramenetben beállni, akkor ezt előremenettel is fogja tudni. Véleményem szerint a feladatot törölni kell a vizsgafeladatok közül.

Én, mint oktató és vizsgabiztos, a következő feladatot kérném a jelölttől. A gyakorlati vizsgán az előre kijelölt útszakaszon (a vizsgaútvonalon) a következő instrukciót adja az oktató: „kanyarodjon jobbra vagy balra, majd a közelben keressen egy parkolóhelyet és oda álljunk be”. A parkolás helyét és módját tehát a tanulóvezető, a jelölt válassza ki!  Ha parkoló járművek közé áll be, akkor az értékelés hasonló a jelenlegihez, ha nem a járművek közé áll, akkor felfestett vonalak közé kell beállnia. A párhuzamos beállásnál legalább egy jármű mögé, vagy két jármű közé kell beállnia, de az autók közötti távolság ne legyen meghatározva. Szerintem az ilyen fajta parkolóhely keresésnek és parkolási módnak az önálló megválasztása a tanulóvezető gondolkodásáról, kreativitásáról adna bizonyságot, ami már kezdő szinten is elvárható.

A megfordulásokról

Természetesen szükség van mind a három féle megfordulás gyakoroltatására, ez elengedhetetlen a jármű irányításához, a forgalomban való haladáshoz. A jelenlegi rendszer szerint azonban a vizsgázókat egyáltalán nem kényszerítjük gondolkodásra, mert mindig a begyakorolt helyen csinálják meg a besulykolt feladatot. Véleményem szerint a megfordulási feladatot úgy kéne végrehajtani, hogy a vizsgán a kijelölt útszakasz előtt a következőt mondja az oktató: kanyarodjon jobbra vagy balra, majd az úttesten - ha talál, alkalmas helyet - forduljon vissza. A vizsgázó pedig visszafordulhat bármilyen megoldással, használhatja a kapubejárót az út mellett, megoldhatja ezt a feladatot a saroktolatás, az „Y” megfordulás és az ”U” alakú megfordulás elemeivel is. Az a lényeg, hogy a szabályok adta keretek között tudjon megfordulni. Természetesen itt is nagy figyelemre és kreatív gondolkodásra van szükség.

Röviden összegezve: szerintem a feladatok ilyen átalakítása, csökkentése lehetővé tenné, hogy a szükséges parkolási vizsgafeladatokat megoldva, a tanulóvezetők többet vezessenek a városi forgalomban. Erre lenne szükségük!
 
Kedves kollégák!

Szóljatok hozzá!

Tegyétek hozzá a véleményeteket, alakuljon ki valami normális dolog ebből a javaslatból, hiszen valamennyien tudjuk és érezzük a jelenlegi helyzet tarthatatlanságát.

 

Varga József - Székesfehérvár