A cikk, amiből idézek, azt 2012. április 6-án írtam.
„Januárban elkezdtünk az új vizsgakövetelményeknek megfelelően tanítani. A manőverezési feladatok közúton való gyakorlása igen erős ellenszenvet váltott ki az oktatókban és a tanulóvezetőkben. A tanpályák környékén parkoló gépkocsi tulajdonosok – autóikat féltve – sokszor már megfenyegették az oktatókat, máshol tojással dobálták őket, de előfordult az is, hogy a toronyház ablakából vizes zacskót repítettek a gépkocsi tetejére. Ez a helyzet. Ez még akkor is így van, ha tudjuk, a legritkább eset, hogy az oktatójármű balesetet okoz. Zuglóban videóra vettek fel egy gyakorlást, bizonyítékot gyűjtve, hogy a környékről majd kitilthassák a tanulókocsikat. Mi várható ezek után a vizsgapályák környezetében? 
Természetesen én is tudom, hogy a parkolásokat is meg kell tanítani, mégis úgy érzem, hogy a közúti forgalomban való parkolásokat előíró hatóság a mi kezünkkel szedi a csalánt.
A vizsgakövetelményben szerintem hiba, hogy a párhuzamos hátrameneti beálláshoz 7 méterben maximálták a hely hosszúságát, amikor az oktatójárművek jelentős része 5 méterhosszú! Hol van itt az esélyegyenlőség, amit például igen erős érvként hangoztattak, amikor a tolatóradar használatát megtiltották?
A helyesen korrigáló vizsgázó miért kap a második javításért 2 hibavonalat? Talán az NKH dolgozói soha nem korrigálják kétszer a parkolást? 
Amikor én először megláttam a forgalmi vizsgán számonkérésre kerülő feladatok rajzait, nem hittem a szememnek. A jobbra előremeneti 90 fokos parkolóhelyre a rajz szerint a jobboldali sávból kell beállni, az egyívű megfordulást pedig a felező vonal mellől kell végrehajtani, de úgy hogy a gépkocsi a megfordulás után a felező vonal mellé érkezzen meg. Ez nyilvánvalóan fizikai képtelenség. Vajon ki vezette a rajzoló kezét, vagy engedte, hogy az NKH anyag így jusson el az érintettekhez?”

Kedves Kollégák! Az idézett anyagot 2012 tavaszán írtam, itt a Tanulóvezető 2012/2-es számában, visszakereshető, ellenőrizhető. Megjegyzem, mások írtak ott erről a témáról, hasonló véleményt fogalmaztak meg. Azt is hozzáteszem: akkor, még a cikk megírása előtt telefonon beszéltem az NKH egyik vezetőjével, és kérdeztem tőle megtudhatnám-e az új rendeleti változtatások kidolgozásában részt vevő kollégái nevét. Kérésemet elutasította, merthogy az illetékesek nem azonosíthatók.
Ennek már több mint három éve, és még mindig ezt a szabályozást szenvedjük. 
Vajon meddig?
Mert én úgy hallom, szó volt erről már egy ősszel rendezett fővárosi oktatói összejövetelen is, ahol a hatóság képviselői is részt vettek, akik egyet is értettek a parkolási vizsgafeladatok valamilyen módosításával.
Azt is hallottam, már az NKH országos szakágvezetői értekezletén is tárgyalták az ügyet. Megtudhatnánk-e valamit a tervezett változtatásokról? Érdekelne bennünket!

 Radics Miklós