Helyes válaszok bővebben, előző 2016/3-as számunk gyakorló tesztkérdéseire

(Válaszolnak az E-Educatio Zrt. szakértői: Dobrocsi Endre és Dr. Szőcs Károly)

1. Mit jelent ez a közúti jelzés?

a) A várakozás ellenőrző óra vagy jegykiadó automata működtetésével engedélyezett.
b) A várakozás csak ellenőrző óra működtetésével engedélyezett.
c) A várakozás csak jegykiadó automata működtetésével engedélyezett.

Helyes az A válasz. A közúti jelzés korlátozott várakozási övezetet jelent, melyben - a kiegészítő tábla jelzésének megfelelően - a várakozás bizonyos feltételekkel engedélyezett. Ebben az esetben a jelzett napokon és időszakban a várakozás feltétele, hogy az ellenőrző óra (parkométer) vagy a jegykiadó automata működtetése kötelező.

2. Mit jelez ez a jelzőtábla?

a) Azt, hogy 500 m megtétele után a megelőző útszakaszhoz képest lényegesen rosszabb állapotú az úttest.
b) 500 m hosszon fennálló, a megelőző útszakaszhoz képest lényegesen rosszabb állapotú úttestet.
c) Egymástól 500 m-re lévő két bukkanót.

Helyes a B válasz. A látható közúti jelzőtábla azt jelenti, hogy az úttest a megelőző útszakaszéhoz képest lényegesen rosszabb állapotban van. A jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő táblán lévő felirat jelzi, hogy az úttest rossz állapota nem egyedi, hanem 500 méter hosszon fennálló állapot.

3. Mit jelez ez a jelzőtábla?

a) Párhuzamos közlekedésű utat.
b) Kapaszkodósávot.
c) A besorolás rendjét az útkereszteződés előtt.

Helyes a C válasz. A jelzőtábla azt jelzi, hogy az útkereszteződés előtt - a továbbhaladási iránytól függően - melyik forgalmi sávba kell besorolni. Adott esetben a nyilak szárában az út számozása is feltüntethető.

4. Szabad-e részt venni a közlekedésben olyan járművel, amelynek környezetvédelmi jellemzői nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek?

a) Igen, ha érvényes műszaki vizsgával rendelkezik.
b) Igen, ha a környezetet közvetlenül nem szennyezi.
c) Nem.

Helyes a C válasz. A forgalomban résztvevő járművek tekintetében a jogalkotó számos feltételt határozott meg, melyek között szerepel a műszaki-, biztonsági- és környezetvédelmi jellemzők megfelelőssége is. Azon járművek, amelyek a vonatkozó feltételeket nem teljesítik, a közúti közlekedésben nem vehetnek részt.

5. Az alábbiak közül mi minősül osztott pályás útnak?

a) Az olyan út, amelyen a két forgalmi irány számára útburkolati jellel elválasztott két külön rész áll rendelkezésre.
b) Az olyan út, amelyen a két forgalmi irány számára két külön úttest áll rendelkezésre.
c) Az autóút úttestje.

Helyes a B válasz. Az osztott pályás út olyan út, amelynek a két forgalmi irány céljára - egymástól járdaszigettel, növényzettel, zárt villamos pályával vagy más hasonló módon elválasztott - két külön úttestje van. (Pl. az autópályának minden esetben osztott pályás útnak kell lennie).

6. Ön az 'A' jelű gépkocsit vezeti. Megelőzheti a képen látható helyen a 'B' jelű kerékpárost, ha az előzést már csak az 'Előzni tilos' jelzőtábla után tudná befejezni?

a) Igen.
b) Nem.
c) Csak akkor, ha előzés közben nem hajt át a menetirány szerinti bal oldalra.

Helyes az A válasz. A vonatkozó jogszabály értelmében az "Előzni tilos" jelzőtábla hatálya a táblánál kezdődik. Ez azt jelenti, hogy a korábban megkezdett előzést a jelzőtábláig be kell fejezni, vagy ha ez nem lehetséges, akkor a megkezdett előzést - még a jelzőtábla előtt - meg kell szakítani és az előzést végrehajtó járművel vissza kell térni az eredeti forgalmi sávba. Tekintettel azonban arra, hogy az "Előzni tilos" jelzőtábla általi előzési tilalom nem vonatkozik a kerékpárnak gépjárművel való előzésére, ezért jelen esetben az "A" jelű gépkocsi szabályosan előzi a "B" jelű kerékpárost az előzést tiltó jelzőtábla után is."

7. Milyen sebességgel kell áthaladni a vasúti átjárón?

a) Legalább 5 km/h átlagsebességgel.
b) Legalább 5 km/h sebességgel.
c) Legfeljebb 5 km/h sebességgel.

Helyes az A válasz. A vasúti átjárón való áthaladás közben tilos a megállás, ezért a vonatkozó jogszabály értelmében a vasúti átjárón csak folyamatosan - megállás nélkül - legalább 5 km/óra átlagsebességgel szabad áthaladni.

8. Helyettesítheti-e az elromlott bal oldali első helyzetjelző lámpát a tompított fényszóró vagy a nappali menetjelző lámpa?

a) Csak a tompított fényszóró helyettesítheti.
b) Ezek közül mindkettő helyettesítheti.
c) Egyik sem helyettesítheti.

Helyes a B válasz. A forgalomban részt vevő járművet éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ki kell világítani. A gépjárművet, a mezőgazdasági vontatót, a lassú járművet és a segédmotoros kerékpárt helyzetjelző lámpákkal és tompított fényszóróval kell kivilágítani. A vonatkozó szabályoknak megfelelően a jármű vezetője köteles a járművet haladéktalanul megállítani, ha - többek között - a jármű bal oldali első helyzetjelző lámpája elromlott, kivéve az elromlott bal oldali első helyzetjelző lámpa - a távolsági fényszórót ide nem értve - más lámpával helyettesíthető. Ebből következően az elromlott bal oldali első helyzetjelző lámpa a tompított fényszóróval vagy a nappali menetjelző lámpával egyaránt helyettesíthető.

9. Kötelesek-e a gyalogosok zárt csoportjának tagjai lakott területen közlekedve éjszaka fényvisszaverő mellényt viselni?

a) Igen, mindenki.
b) Nem.
c) Igen, de csak a csoport első és az utolsó tagja számára kötelező a fényvisszaverő mellény viselése.

Helyes a B válasz. A vonatkozó jogszabálynak megfelelően a lakott területen kívüli út úttestjén, leállósávján, útpadkáján tartózkodó gyalogosnak éjszaka és korlátozott látási viszonyok esetén fényvisszaverő mellényt (ruházatot) kell viselnie. Ugyanakkor ezen kötelezettség nem áll fenn a gyalogosok zárt csoportjának közlekedése esetén, melyre vonatkozóan úgy határozott a jogalkotó, hogy éjszaka és korlátozott látási viszonyok között a zárt csoport bal oldalán, elöl előre fehér vagy sárga fényt, hátul pedig hátra piros vagy sárga fényt adó, a járművek vezetői által kellő távolságból észlelhető lámpát kell vinni. Ez természetesen nem zárja ki a zárt csoportban közlekedő gyalogosok számára a fényvisszaverő mellény (ruházat) viselésének lehetőségét, ami csak növeli a csoport mások általi jobb láthatóságát.

10. Szabad-e megfordulni a jelzőtáblát követő útkereszteződésben?

a) Nem.
b) Igen.

Helyes a B válasz. A jelzőtábla a megfordulás tilalmát jelenti. A "Megfordulni tilos" jelzőtábla hatálya a táblánál kezdődik és a következő útkereszteződés kezdetéig tart. Ebből következően a jelzőtáblát követő útkereszteződésben a korábban jelzett megfordulási tilalom már nem áll fenn.

11. Az ábrán látható útkereszteződésben melyik a helyes áthaladási sorrend?

a) 'A' - 'C' - 'D' - 'B'.
b) 'A' - 'B' - 'C' - 'D'.
c) 'B' - 'C' - 'D' - 'A'.

Helyes a B válasz. Az ábrán egy négyágú, egyenrangú útkereszteződés látható, melyben minden irányból érkeznek járművek. Az útkereszteződésben elsőbbséget kell adni - egyéb jelzés, vagy rendelkezés hiányában - a jobbról érkező minden jármű részére. Az ábrázolt esetben az "A" jelű jármű kezdheti meg az útkereszteződésben való áthaladást, lévén, hogy jobbra kis ívű kanyarodása közben nincs más jármű számára elsőbbségadási kötelezettsége. Ezt követően - az előbbi szabály okán - sorrendben a "B" jelű, a "C" jelű, majd végül a "D" jelű járművek haladhatnak át az útkereszteződésen.

12. Az ábrán látható útkereszteződésben melyik a helyes áthaladási sorrend?

a) 'A' - 'B' - 'C'.
b) 'A' - 'C' - 'B'.
c) 'C' - 'B' - 'A'.

Helyes az A válasz. Az ábrán egy négyágú útkereszteződés látható, amelyen kanyarodó főútvonal halad át, a becsatlakozó egyéb utak elsőbbségadásra vonatkozó jelzőtáblákkal szabályozottak. Az ilyen útkereszteződésben a jelzett főútvonalon haladó járműveké az elsőbbség, ezt követően haladhatnak át a becsatlakozó egyéb utakon érkező járművek. A becsatlakozó utakon érkező járművek közötti elsőbbséget - lévén az elsőbbségadásra vonatkozó jelzőtáblák azonos kötelezettségre vonatkozó jelentése - a "jobbkéz-szabály" alapján kell eldönteni. Az ábrázolt esetben tehát a főútvonalon érkező "A" jelű jármű haladhat át elsőként az útkereszteződésen, ezt követően sorrendben a "B" jelű, végül a "C" jelű járművek haladhatnak tovább.

13. Ön az 'A' jelű gépkocsit vezeti. Számíthat-e arra, hogy figyelmetlen gyalogosok a villamos megállóhelyről az úttestre lépnek?

a) Igen, ezért fokozottan ügyelni kell a megállóhelyről lelépő gyalogosokra.
b) Mivel a gyalogosoknak itt elsőbbségük van, köteles megállni, és átengedni őket.
c) Nem, mert a gyalogosok csak a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen mehetnek át az úttesten.

Helyes az A válasz. A járművezetőnek fokozottan ügyelnie kell az úttesten a villamos megállóhelynél lévő járdasziget és az ahhoz közelebb eső járda között a kijelölt gyalogos-átkelőhelytől eltérő helyen áthaladó gyalogosok biztonságának megóvására, még akkor is, ha a jelzett helyen a gyalogosoknak nincs elsőbbségük. Noha az ábrázolt helyen van a közelben kijelölt gyalogos-átkelőhely - és ez esetben a gyalogosoknak ott kellene az úttesten áthaladniuk - ennek ellenére a járművezetőknek számítaniuk kell arra, hogy a gyalogosok a jelzett módon fognak az úttesten áthaladni.

14. Melyik jármű haladhat tovább másodikként az ábrán látható útkereszteződésben?

a) Ön, a kormánykerékkel jelzett járművel.
b) Az 'A' és a 'C' jelű járművek egyszerre.

Helyes a B válasz. Az ábrán egy négyágú útkereszteződés látható, mely elsőbbségadásra vonatkozó jelzőtáblákkal szabályozott és a csomópontba három irányból érkeznek járművek. Tekintettel arra, hogy az egymással szemből, vagy azonos irányból érkező járművek közötti elsőbbségi viszonyt a kanyarodási szabály dönti el - vagyis az a jármű haladhat tovább elsőként, amely ezt irányváltoztatás nélkül tudja megtenni - ezért az ábrázolt útkereszteződésben a kormánykerékkel jelzett jármű (jelen esetben Ön) haladhat át elsőként. Ezt követően - mivel egymás további haladási irányát nem keresztezik - a további "A" jelű és a "C" jelű járművek egyszerre haladhatnak át az útkereszteződésen.

15. Ön járművezetőként az alábbi forgalmi helyzetet látja. Határozza meg a helyes áthaladási sorrendet!

a) 'B' - 'Ön' - 'A'.
b) 'B' - 'A' - 'Ön'.
c) 'A' - 'B' - 'Ön'.

Helyes a C válasz. Az ábrán egy háromágú útkereszteződés látható, amelyhez két irányból érkeznek járművek. A korábban említett szabály értelmében az egymással szemből, vagy azonos irányból érkező járművek közötti elsőbbségi viszonyt a kanyarodási szabály dönti el, ezért az ábrázolt forgalmi helyzetben az "A" jelű jármű haladhat tovább elsőként. Ezt követően már csak a jobbra kanyarodó "B" jelű jármű és a kormánykerékkel jelzett jármű közötti áthaladási sorrend a kérdés. Erre a forgalmi helyzetre a vonatkozó jogszabály úgy rendelkezik, hogy a balra kanyarodó járművel elsőbbséget kell adni az úttesten szemből érkező és jobbra bekanyarodó jármű részére. Ebből következően a jobbra kanyarodni szándékozó "B" jelű jármű elsőbbséget élvez a neki szemből érkező és balra kanyarodni szándékozó, kormánykerékkel jelzett járművel - jelen esetben Önnel - szemben. Tehát a helyes áthaladási sorrend: "A" - "B" - Ön.

16. Melyek a tisztán elektromos hajtású személygépkocsi sajátosságai?

a) Kipufogógáza nem mérgező, szinte hangtalan az üzemelése, gyengén gyorsul, viszont nagy hatótávolsággal rendelkezik.
b) Nem bocsát ki kipufogó gázokat, gyengén gyorsul, zajos az üzemelése és kis hatótávolsággal rendelkezik.
c) Nem bocsát ki kipufogó gázokat, szinte hangtalan az üzemelése, intenzíven gyorsul, viszont kis hatótávolsággal rendelkezik.

Helyes a C válasz. A tisztán elektromos hajtású gépkocsik mozgatásáról (egy, esetenként több) villanymotor gondoskodik. Ez értelemszerűen nem bocsát ki kipufogó gázokat és zajkibocsátása is lényegesen kisebb, mint a belsőégésű motoroké. Ezért is mondják, hogy az ilyen jármű lokális emissziója gyakorlatilag nulla. Más kérdés természetesen, hogy a hajtásra felhasznált elektromos energia eredeti előállítási technológiája mennyire „tiszta”. Ettől függ az ún. globális emisszió mértéke. Az elektromos motorok esetében a fordulatszám függvényében a teljesítmény általában állandónak tekinthető, vagyis nagy indítási nyomatékkal rendelkeznek és már álló helyzetből is terhelhetők. Ennek köszönhető intenzív gyorsító képességük, fürgeségük és az is, hogy – szemben a belsőégésű motorokkal – nem igényelnek tengelykapcsolót és többfokozatú váltót sem. Előnyös tulajdonságaik mellett ma legnagyobb hátrányuknak az tekinthető, hogy az energiatárolásra szolgáló akkumulátorok még viszonylag nehezek és drágák és hatótávolságuk még ezekkel is jóval szerényebb belsőégésű motoros társaiknál. Ráadásul a feltöltésük is időigényes és ma még a töltőhálózat is fejletlen. A fejlődés viszont megállíthatatlannak tűnik…

17. Mit jelent a képen látható visszajelző?

a) A hűtőfolyadék szintje túl alacsony.
b) A motorolaj szintje túl alacsony.
c) A motorolaj nyomása túl alacsony.

Helyes a B válasz. Ezzel a sárga színű visszajelző lámpával, amely a motorban található kenőolaj alacsony szintjére utal, nem minden gépkocsi esetén találkozunk. Nem keverendő össze az alacsony motorolaj nyomást jelző piros színű lámpával.

18. Mely tényezők növelik a vízenfutás bekövetkezésének valószínűségét?

a) A jármű magas sebessége, a gumiabroncsok kis profilmélysége és a vízréteg nagy vastagsága.
b) A jármű alacsony sebessége, a gumiabroncsok kis profilmélysége és a vízréteg nagy vastagsága.
c) A jármű magas sebessége, a gumiabroncsok nagy profilmélysége és a vízréteg kis vastagsága.

Helyes az A válasz. A vízenfutás az utakon előforduló egyik legalattomosabb és legnehezebben kezelhető veszélyhelyzet. Akkor alakul ki, ha a gumiabroncs már nem képes megtörni és mintázatának hornyaiban elvezetve teljesen kiszorítani a vizet az abroncs és az útfelület közül. Így megszűnik a gumiabroncs közvetlen érintkezése az útfelülettel, a kerekek mintegy felúsznak a víz tetejére. A vízfilmen gördülő kerék tapadási tényezője ilyenkor minimálisra csökken. Ha az összes kerék felfut a vízre, akkor a jármű gyakorlatilag fékezhetetlenné és kormányozhatatlanná válik. A víz elvezetése annál nehezebb, minél nagyobb az időegység alatt elvezetendő víz mennyisége (vagyis minél nagyobb a jármű sebessége és minél vastagabb a vízréteg az úton), illetve minél kisebb a víz elvezetésére rendelkezésre álló keresztmetszet (adott mintázat esetén ez a mintázat hornyainak mélységétől függ).

19. Mit jelent, ha a képen látható visszajelző lámpa világít?

a) Elkoptak a jármű fékbetétei.
b) A rögzítőfék behúzott állapotára figyelmeztet.
c) Túl alacsony valamelyik gumiabroncs levegőnyomása.

Helyes a B válasz. A piktogramon egy kerékfékszerkezet elvi ábrája és a rögzítőfék funkcióra (parkolófék) utaló P betű látható. Ma már egyre több gépkocsin találkozunk ezzel az elkülönült visszajelzéssel. Az egyszerűbb megoldás az, amikor a fékrendszer meghibásodásának, rendellenességeinek visszajelzésére szolgáló lámpa (egy felkiáltójellel a P betű helyén) ezt a szerepet is betölti. A piros szín – mint általában minden esetben – ilyenkor is azt jelenti, hogy a járművel így ne haladjunk tovább, illetve ne induljunk el.

20. Függ-e – és miért – a jármű menetellenállásának mértéke a sebességtől?

a) Igen, a sebesség növelésével a menetellenállás – a gördülési ellenállás csökkenése miatt – csökken.
b) Nem, a menetellenállás mértéke nem függ a sebességtől.
c) Igen, a sebesség növelésével a menetellenállás – a légellenállás növekedése miatt – nő.

Helyes a C válasz. A sík úton egyenletesen haladó gépkocsi esetén két jellegzetes menetellenállással kell számolni: a gördülési és a légellenállással. Előbbi jó közelítéssel független a haladási sebességtől, míg az utóbbi a sebesség négyzetével arányosan növekszik. Egészen kis haladási sebességeknél gyakorlatilag csak a gördülési ellenállás lép fel, nagy sebességeknél viszont ez elhanyagolhatóvá válik a légellenálláshoz képest. A légellenállás sebességfüggése miatt természetesen az eredő ellenállás (a két menetellenállás összege) is növekszik a sebesség növekedésével.