A közlekedésben a KRESZ szabályok megtartása fontos, de ennél jóval több, nagyobb biztonságot nyújt a defenzív taktika alkalmazása. Nem más ez, mint a sokat próbált járművezetők közlekedési tapasztalatának összegyűjtött, rendszerezett tudásanyaga. Ennek a tudásnak, az előrelátó, önmagunkat is féltő, másokkal együttműködő vezetési taktikának kidolgozott szakirodalma, jól bevált módszerei vannak, nem veszhetnek a feledés ködébe. A defenzív ajánlások lényegét már a kezdő vezetők is megértik, de az ismeretek elsajátítása önmagában nem elég! Az eredményt csak a folyamatos és tudatos begyakorlás hozza meg, amivel a lehető legkisebbre csökkenthető a baleseti kockázat.

Első ajánlás:

Legyen mindig távköz, térköz, műveleti tér!

A szabad járműmozgáshoz a hely megteremtése sosem reménytelen, még sűrű városi forgalomban is lehetséges. A közlekedésben mindig zavaró a tisztes távolság hiánya, de a hely, a térköz és távköz megteremtését ne várjuk másoktól, magunk tegyünk érte. Az együttműködő tekintetkapcsolattal, a kezdeményező és kiszámítható mozdulatokkal a legrosszabb helyzeten is javíthatunk. Érzékelnünk kell, hogy túlságosan közel merészkedő társaink tüskéi veszélyt jelentenek! A sündisznók is megtanulták: van optimális távolság, amivel még jól elviselhetik egymás közelségét.

Előttünk, mögöttünk, mellettünk: legyen hely, biztonságos műveleti tér!

Második ajánlás:

Szemléltető, célérthető mozgás!

Ha egyértelmű a tervezett nyomvonalunk, haladási szándékunk, akkor kiszámítható a mozgásunk. Szemléltető, célérthető mozgás pl. a jobbra tartás, az út vonalvezetéséhez igazodás, a tekintet irányába való haladás, kanyarodás előtt a helyezkedés. A célérthető mozgás több mint irányváltás, gyorsítást, lassítást, megállást is jelezhet, a tempó és a nyom nyelve beszél. Irányváltási, megállási szándékunkat méginkább megerősíti a villogó irányjelző, a felvillanó féklámpa.

Célérthető mozgás! Irányt váltunk, megállunk, leszállunk! 

Harmadik ajánlás:

Legyen mindig biztonsági tartalék!

Lehetünk sok mindenben jók, lehetünk okos, tapasztalt járművezetők, de nem vagyunk tökéletesek! Szükségünk van biztonsági tartalékra! Bármi történhet. Hagyjunk kicsit többet, a legrosszabb helyzetre, a végszükségre is! A jármű teljesítményét, sebességét, teherbíró-képességét sose használjuk fel a végletekig. A kanyarban, a kerekek tapadásában is maradjon még, de saját vezetési képességünket, erőtartalékunkat se használjuk ki maradéktalanul. A defenzív vezető felkészült az útra, és kicsivel mindig több ideje és helye van, mint amennyit a helyzet megkövetel.

A legrosszabb helyzettel is számoljunk, legyen biztonsági tartalék!

 Negyedik ajánlás

Távoltartás, eltávolodás!

Tartsuk távol magunkat a mozgó, veszélyes karosszériáktól, még inkább az agresszív vezető indulati-érzelmi erőterétől. Ne vegyük fel a kesztyűt. Az önuralom nemes erény, a defenzív vezető lemondani is képes, mert tudja: a helyzet még rosszabb is lehet. Most legokosabb manőver az eltávolodás, az óvatos, de határozott gyorsítás vagy a lassú lemaradás.

A nyuszi is a biztonságot tartja legfontosabbnak.
 

Ötödik ajánlás:

Előre látni, meglátni!

Az előre látás nemcsak a távolságban, a látótér nagyságában mérhető, hanem a forgalmi történések következményeinek megsejtésében, megérzésében is. Az előre látó vezető folyamatosan pásztáz, anticipál, a jövőt figyeli. Előre vételezi az eseményeket, gondolatban a történések előtt jár. Vezetési tapasztalatának a múltban rögzített képzetei segítik abban, hogy megtalálja a legjobb beavatkozásokat.

A baleset az mindig az előre látás hiánya, az anticipáció kudarca.
 

Hatodik ajánlás:

Látni és látszani!

Nemcsak nézni, hanem látni! Nemcsak látó szemmel vezetni, hanem látszani is kell! Szembe tűnni a közlekedőknek, kibújni a holttérből, fényt kapcsolni, villogni, hogy itt vagyunk, hogy számoljanak velünk. A láthatóság azt jelenti, hogy mások is tudnak rólunk, ez a biztonság fontos feltétele. Aki nappal is kitűnik közlekedési környezetéből, akit éjszaka is látnak az úton, az reménykedhet.

A macska szeme lát, a „macskaszem” látszik is!

Hetedik ajánlás:

Egyedül biztosabb!

A szoros egymás melletti haladásban már a másikra, az ismeretlen partner vezetési képességére is rá vagyunk utalva. Közelsége nagyobb kockázat! Ha lehet, kerüljük a partner manővert, ha szükséges, válasszuk az elkülönülést. Inkább szólóban! Most helyénvaló lehet a bizalmatlanság. Akkor is, ha nyakunkon van a másik, ha érezzük zaklatott sietését. Engedjük el! Inkább egyedül manőverezzünk!

Ha szabad a térköz, a távköz, miénk a nyugodt vezetés élvezete!

 Nyolcadik ajánlás:

Együttműködni a partnerekkel!

Folyamatosan figyelni a közlekedő társakat, - mit akar most tenni? Ha forgalmi viszonyba kerülünk egymással, azonnal kapcsolatot teremteni. Keresni a tekintetét, mozgásunkkal tájékoztatni a tempó és a nyom nyelvén. Ha szükséges fényjelet, hangjelzést, kézjelet adni. Mindig köszönni, megtisztelni, szándékunkat megüzenni!

Ha megegyezünk, nem ütközünk!

Kilencedik ajánlás:

A veszély előszobája!

A dynomen helyzet még nem a közvetlen veszély, de izzik, bármikor robbanhat! Most kettőzött figyelem! Nincs robbanás, ha idejében észrevettük. Akkor időt nyertünk, helyhez jutottunk, észféket, szívet kaptunk a sikeres beavatkozáshoz. A veszély előszobájában sebességcsökkentés, fékkészenlét, kettőzött figyelem! Bevált módszerek!

Dynomen helyzet, a veszély előszobája!

A defenzív ajánlások lényegét már a kezdő vezetők is megértik, de az ismeret önmagában nem elég! Az eredményt csak a tudatos begyakorlás hozza meg, amivel a lehető legkisebbre csökkenthető a baleseti kockázat.

Van még defenzív ajánlás, folytatjuk  - Balogh Zoltán