Helyes a C válasz. A mentők hivatalos telefonszáma: 104. Amennyiben közúti baleset során személyi sérülés történik, úgy kötelesek vagyunk mentőt hívni.

Helyes az A válasz. Gerinctörés, vagy annak a gyanúja esetén, a sérültet nem mozgathatjuk, mert mozgatás során a gerincvelő megsérülhet, melynek következtében a végtagokban végleges bénulás alakulhat ki.

Helyes a B válasz. A Heimlich – féle műfogást, más néven hasi lökést a légutakba kerülő idegentest eltávolítására használjuk, amennyiben 5 háti ütést követően a légutakban még mindig ott van az elzáródást okozó idegentest. Csecsemőknél (1 éves kor alatt) tilos Heimlich – féle műfogást alkalmazni.

Helyes a C válasz. A 2015 évi ERC (Európai Újraélesztési Társaság) ajánlása alapján, ha keringésmegállás jeleit észleljük (nincs légzés, nem tapintható a pulzus), akkor a mellkaskompresszió : lélegeztetés helyes aránya = 30:2.  

Helyes a C válasz. Felnőtt újraélesztése során, 30 mellkaskompresszió után, két befújás következik. A befújás kivitelezésekor a fej pozícionálását követően a befújás történhet szájból orrba vagy szájból szájba egyaránt. 

Helyes a B válasz. Felnőtt újraélesztés során a 2015 évi ERC (Európai Újraélesztési Társaság) ajánlása alapján a mellkaskompresszió során a kezeinket a szegycsont alsó harmadára helyezve, ujjainkat összekulcsolva, nyújtott könyökkel kell a mellkast lenyomni, legalább 5 cm mélyen, de nem mélyebben, mint 6 cm.

Helyes a B válasz. Az eszméletlen sérültet, vizsgálata után (légút, légzés) amennyiben a mozgatásnak nincs kizáró oka (gerinctörés, sorozat-bordatörés, medencecsonttörés, combcsonttörés, nyílt hasi sérülés), mindig stabil oldalfekvő helyzetbe kell fektetni. Ebben a testhelyzetben a beteg nyelve nem tud hátra esni illetve a szájában lévő testváladékok tudnak távozni onnan, így folyamatosan biztosítva van a szabad légút.

Helyes az A válasz. Az artériás vagy más néven ütőeres vérzés élénk vörös színű, és a szívösszehúzódások ritmusára spriccelő, lüktető vérzés. Az artériás vérzés csillapítása artériás nyomókötés felhelyezésével történik.

Helyes a C válasz. A vénás vagy más néven visszeres vérzés sötétbordó színű, és lassan bőven folyik. A vénás vérzés csillapítása vénás nyomókötés felhelyezésével történik.

Helyes a C válasz. Az artériás vérzéscsillapítás során a beteget fektessük le, a sérült végtagot emeljük szív fölé, majd keressünk artériás nyomáspontot (a sérült artéria szívhez közelebb eső ép szakaszát nyomjuk csontos alaphoz) és nyomjuk el. Amikor a spriccelő vérzés csillapodik, akkor helyezzünk fel a nyomókötést a vérzésre (gézlap – gézpólya - rögzítés).

Helyes a B válasz. Orrvérzés esetén parittya kötést kell felhelyezni, és amennyiben 10 percnél tovább vérzik a beteg orra, mindig juttassuk orvoshoz.

Helyes a C válasz. Eszméleténél lévő koponyasérültet mindig hanyatt kell fektetni, kb. 30 °-ban megemelt fejjel és felsőtesttel. Ezzel a testhelyzettel csökkentjük a sérülés következtében kialakuló megnövekedett nyomást a koponyaüregben.

Helyes az A válasz. A II. fokú égés során a felhám valamint az irha felső rétege is károsodik, melynek következtében hólyagok (apró, víztiszta színű) jelennek meg a fájdalom és bőrpír mellett.

Helyes a B válasz. Arckoponyacsont-törött sérültet, amennyiben erős a vérzés, és nehezen tud nyelni, mindig hason kell fektetni, és a mellkasa, valamint a homloka alatt alá kell támasztani. Így az arc a talaj felé néz, és testváladékok (vér, nyál) könnyebben tudnak távozni.

Helyes a C válasz. Koponyát ért ütés során az agy elmozdul, és a sérülés oldalán, majd az ellenoldalon is a koponyacsonthoz csapódik, melynek következtében az agy múló működészavara alakul ki. Ez átmeneti eszméletvesztés után jelentkező emlékezetkiesés, fejfájás, szédülés, hányás tüneteiben nyilvánul meg.

Helyes az A válasz. Amennyiben a keringési rendszer nem tudja fenntartani feladatát (a szervek megfelelő oxigén – és vérellátását), úgy csökken az egyes szervek vérellátása, majd károsodnak és leáll a működésük, sokkos állapot alakul ki. Sokkos sérültet mindig hanyatt kell fektetni, megemelt alsó végtagokkal, hogy ezzel biztosítsuk egy ideig az életfontosságú szervek vér- és oxigénellátását. 

Helyes a B válasz. Közúti baleset észlelésekor a legelső feladatunk a helyszín biztosítása legyen, mely során, kapcsoljuk be a vészvillogót, helyezzük ki az eladásjelző háromszöget és vegyük fel a láthatósági mellényt. Fontos hogy teremtsünk biztonságot a sérült és magunk körül, mert csak így tudunk a sérültre figyelni és a sérültet megfelelően ellátni.

Helyes az A válasz. Közúti baleseteknél előfordulhat, hogy a sérült önmaga képtelen a járművet elhagyni (eszméletlen), és ilyenkor szükségessé válhat, hogy a sérültet a gépjárműből ki kell menteni, melynek legkíméletesebb módja a Rautek-féle műfogás. Kimentés előtt a sérültet mindig vizsgáljuk meg (életjelenségek, mozgathatóság).

Helyes a C válasz.  A kisgyermekek eltérő élettani sajátosságokkal rendelkeznek a felnőttekhez képest (relatíve nagy testfelület, labilis hőháztartás, magasabb légzésszám, magasabb pulzusszám). A gyermek nem „kicsi felnőtt”. A 2015 évi ERC ajánlása alapján, kisgyermekek esetén a keringésmegállás észlelésekor (helyszínbiztosítás, eszmélet vizsgálat, segítséghívás, légzésvizsgálat, mentők értesítése után) először 5 befújást kell végeznünk, majd ha ezután sem tapasztalunk életjelenségeket, úgy 30 mellkaskompresszióval és 2 befújással kell folytatnunk az újraélesztést.

Helyes az A válasz. A Desault-kötést kulcscsonttörés, felkarcsonttörés és vállízület ficam esetén használjuk, rögzítésre. A lényege, hogy a felső végtagot teljes egészében a sérült mellkasához kell rögzíteni (gézzel vagy 2 db háromszögletű kendővel).