KRESZ értelmezési dilemmáink...

 


Januárban az átlagosnál is több visszajelzés érkezett a TANULÓVEZETŐ 2016/5-ös, Ellenőrizze Tudását! c. rovatunkhoz, melyben a KRESZ kérdések szerzője most Virágh Sándor. Sikerült neki felizgatni néhány Olvasót, akik alaposabban átgondolták pl. a 7 sz. tesztkérdést, amiben a Megállni Tilos és a Várakozni Tilos jelzőtáblák hatálya, annak pontos értelmezése adta fel a leckét. A kérdéshez több szóbeli megjegyzést és leveleket is kaptam a szerkesztőségbe, mindegyik okos, átgondolt érvelés, szívesen teszem őket közzé.
Elolvasva ezeket, továbbra is megmaradnak azonban a régi dilemmáink. Ha pedig valami módszertani tanulságot szeretnék levonni, megint csak azt mondhatom: ilyen a mi KRESZ-ünk! (szerk.)

Elsőként tehát jön Virágh Sándor szóbanforgó, vitatott tesztkérdése, amire most rögtön megadja a Helyes választ is, - majd sorban következnek a hozzászólások.

7.     Az adott helyen és időben (1846) szabálysértés-e, ha a járművezető öt percre megállítja autóját?

a) Igen.

b) Nem.

Helyes az "A" válasz. A megállási tilalmat 8 és 18 óra között a helyi forgalomszervezők felfüggesztették a "Várakozni tilos" és az alatta lévő - időszakot megjelölő - kiegészítő táblával. Autósunk nem a fenti időszakban, hanem 18 óra 46 perckor állította meg járművét, és ezzel szabálysértést követett el. Nem vette figyelembe, hogy a táblakombináció jelzése 18 és 8 óra között már nem érvényes, így a továbbiakban megint a "Megállni tilos" táblával jelzett tilalom van érvényben.

 



Szilágyi Józsefné - Szeged

Szerintem a kérdés úgy jó, ahogy van. A várakozni tilos tábla csak addig él, amíg a kiegészítő táblán feltüntetett idő fennáll, utána csak a megállni tilos tábla van hatályban. Tehát a rendőr jogosan büntet. Mindezt KRESZ-t oktató kolléganőmmel is megvitattam, egyetértünk.
Persze én még úgy tanultam, hogy a megállni tilos tábla hatályát feloldja egy ellenkező értelmű vagy kevésbé korlátozó tábla - amíg az időkorlát szerint hatályban van a várakozni tilos tábla.



Hódosi Sándor - Szombathely

Szerintem a Virágh Sándor által jegyzett teszt 7-es kérdésére egyértelműen az „a” válasz helyes. A kérdés kicsit balladai homálya árnyalja, az „a”  választ, mert nincs pontosan megfogalmazva ”ha a járművezető öt percre megállítja autóját”, pl. milyen célból? stb…Ha a megállni tilos jelzőtáblát nézzük, annak a hatálya az útkereszteződésig tart 1/1975 (II.5)KPM-BM Együttes Rendelet 15§ (2) és figyelembe kell venni a b) pont előírásait is. A b) pont kiterjesztését befolyásolja a (4) bekezdés.
Szerény tudásom szerint a kiegészítő tábla: a közlekedők számára többletinformációt adó olyan jelzőtábla, amely az alaptábla alá helyezve, annak hatályát kiterjeszti vagy szűkíti, jelentését értelmezi vagy távolságot jelez.
Ennek értelmében a várakozni tilos jelzőtábla hatálya 8-18-ig tart, eszerint 18-08 között megállási tilalom van a következő útkereszteződésig. 



Simonyák Zoltán – Budapest

Ne vegyétek úgy, hogy észosztásba kezdtem, de én is szeretném a véleményem kifejteni. Adott egy utca, ahol kihelyezték a megállni tilos táblát, kereszteződés nincs, majd x méter után kitették a várakozni tilos táblát időkorlátozással. Kérdés, hogy az időkorlátozáson túl megállhatunk-e a várakozni tilos táblánál, vagy nem? Nekem is rövid a válaszom: nem. A megállni tilos tábla után tilos a megállás, kivéve forgalmi vagy műszaki ok (15 § 1) bekezdés), ugyanakkor a megállni tilos tábla tilalmát az ellenkező értelmű jelzőtábla feloldja 15 § 2. bekezdés b) pont, ami ebben az esetben a várakozni tilos tábla az időkorlátozással. Tehát ki és beszállhatunk, fel és lerakodhatunk, 5 percig egyhelyben tartózkodhatunk. Talán azért csinálták ide a táblakombinációt, hogy valamelyik közintézmény előtt - időkorláton belül - hozzák, vigyék ide az embereket, ha azonban az időkorlát lejár, a várakozni tilos tábla hatályát veszti és kiterjed a megállni tilos tábla hatálya.
Vegyétek úgy, hogy ez egy vélemény, részemről azonban van itt más, valami fontosabb, ami régóta kikívánkozik már belőlem! Miért kell nekünk a valóságban és a tesztlapon is, ilyen beteg helyzeteket alkotni?  Szerintem aki ezeket megteremti, az valahol ezt élvezi, aki pedig tanítja, az szenved tőle. Bátran kijelentem, általában az autósok többségét az ilyen mélységű KRESZ nem is érdekli. 



Lám Ferenc – Miskolc

Én a 7. kérdésében vázolt helyzethez nagyon hasonló, de megtörtént esemény ismertetésével csatlakozom az értelmezési vitához:
A Miskolci Önkormányzati Rendészet azért szabott ki bírságot, mert az ismerősöm által üzemeltetett személygépkocsi a rendészet álláspontja szerint megszegte a táblával jelzett „megállási” tilalmat. Az általuk szabálytalannak minősített esetről készített fotókat megtekintve, vitattuk a szabálytalanság tényét és a bírság kiszabásának jogszerűségét, ezért az ügy immár a szabálysértési hatóság jogkörébe került, ahonnan arról tájékoztatták ismerősömet, hogy az Önkormányzati Rendészet feljelentése a „várakozási” tilalom megszegésére alapul. Tehát a helyzet megítélésének bizonytalansága már a feljelentő minősítéseiben is megmutatkozik. Az értesítést követően ismerősömmel egyeztetve az alábbi érveléssel próbáltuk álláspontunkat alátámasztani:
-Az adott útszakasz elején kihelyezett „megállni tilos”jelzőtábla, a megállást és a várakozást tiltja.( 1/1975.KPM-BM r. 15.§ 1. bek. a) pont )
-Az említett tábla hatálya a táblánál kezdődik és a következő útkereszteződésig tart, kivéve ha ellenkező értelmű tábla a tilalmat előbb feloldja.
(1/1975.KPM-BM r. 15.§ 2. bek. b) pont )
-Miután a „megállni tilos” jelzőtáblát követően kihelyezésre került egy „várakozni tilos” jelzőtábla is, amely a megállást már megengedi, ezért a megállást tiltó tábla hatálya csak eddig lehet érvényes. (1/1975.KPM-BM r. 15.§ 1. bek. b) pont )
-Tekintve, hogy a „várakozni tilos” jelzőtáblához időtartamot meghatározó kiegészítő táblát is elhelyeztek, ezért a tábla, várakozásra vonatkozó tilalma csak a megjelölt időszakon belül hatályos, miközben a megállás az időszaktól függetlenül, a várakozás pedig az időszakon kívül megengedett. ( 1/1975.KPM-BM r. 15.§ 4. bek. )
-Mivel az említett gépjármű a „várakozni tilos” tábla után a kiegészítő táblán megjelölt időszakon kívül tartózkodott a helyszínen (lásd: a bírságolás időpontja), ezért sem a megállásra, sem pedig a várakozásra vonatkozó szabályokat nem sértette meg.

A fentiek alapján kértük az eljáró hatóságtól, hogy a feljelentő által megfogalmazott szabálysértés tényállásának hiánya miatt, az eljárást - az ismeretlen személy vétlenségének kimondásával - lezárni szíveskedjenek. Az eljárás jelenleg is folyamatban van, és én optimistán ítélem meg a végkimenetelét, a leírtakon túl azért is mert;

1. Ha a forgalom szabályozása hatósági feladat, akkor alapelvárás az eljáró hatósággal szemben, hogy a szabályozási szándékát szabályos és egyértelmű jelzésekkel hozza az érintettek tudomására.
A jelzés egyértelműségével kapcsolatban azt érzékeltem, hogy már a feljelentő sem tudta eldönteni, hogy az „elkövető” a megállásra vagy a várakozásra vonatkozó szabályokat sértette meg. Figyelembe véve továbbá, hogy a szabályok avatott ismerői között is megosztottak a vélemények, úgy ítélem meg, hogy a szabályozást kialakító hatóság, az egyértelműség igényének nem felelt meg, e tekintetben hibázott illetve nem kellő körültekintéssel járt el, hiszen a megfelelő jelzések használatával akár több lehetőség is lett volna a pontos tájékoztatásra.
2. A megfelelő szabályozástól elvárt és az előbbiekben már taglalt tulajdonságok mellett, szerintem a szabályozás életszerűsége is fontos kritérium. E tekintetben – kissé elvonatkoztatva a konkrét helyszíntől – elképzelek egy olyan közlekedési helyzetet, amikor egy hosszú útszakaszon megforduló gépkocsivezető, aki egy hasonló kiegészítő táblával ellátott „várakozni tilos” táblával találkozik a manővert követően, majd annak jelzését figyelembe véve leparkol abban a hitben, hogy a tábla hatályán kívüli időszakban és/vagy területen már szabályosan várakozik. Kifejezetten életszerűtlennek tartom ezzel a vezetővel szemben olyan elvárást támasztani, hogy a parkolást követően végezzen akár nagy területre is kiterjedő „felderítő tevékenységet” annak megállapítása érdekében, hogy egy korábban elhelyezett „megállni tilos” tábla miatt nem minősül e, már a tájékozódás ideje alatt is szabálysértőnek.
3. Ha a szabályozást kialakító hatóság nem kellő alapossággal vagy hibásan végzett tevékenysége miatt alakult ki a kétséges helyzet, akkor ezért megítélésem szerint etikátlan és jogszerűtlen azokat az állampolgárokat büntetni, akik jó szándékúan bár, de nem biztos, hogy a vitatható szabályozást kialakítók, tervezett elképzeléseinek megfelelően jártak el.
Az itt leírtak alapján tehát az a véleményem, hogy a különböző szabályértelmezésekre lehetőséget adó forgalomszervezési hiányosságok kijavítására, a szabályozási célt egyértelműen meghatározó és a helyes következtetésekhez szükséges információkat egy helyen biztosító jelzések kihelyezése a helyes eljárás.
Remélve, hogy nekem is sikerült az adott helyzetre vonatkozó véleményemet érthetően kifejteni, érdeklődéssel figyelem a hozzászóló kollégák véleményét, akár a most megosztott esettel kapcsolatban is.
A megkezdett eljárás végeredményéről természetesen tájékoztatni fogom a Tanulóvezető szerkesztőségét.



Pető Attila - Budapest

A megállni tilos és várakozni tilos tábla hatályával kapcsolatban a KRESZ ezt rögzíti: A jelzőtáblák hatálya a táblánál kezdődik és a következő útkereszteződésig tart, kivéve, ha ellenkező értelmű jelzőtábla a tilalmat előbb feloldja. Sajnos a magyar KRESZ-ből nagyon hiányzik egy megállási tilalom vége tábla, amely egyébként nem ismeretlen Európában. Itthon ezt úgy oldják meg több helyen is, hogy a megállni tilos tábla alatt elhelyezik az érvényességi távolságot.
Jogos viszont az a kérdés, hogy mit takar a szabályban említett ellenkező értelmű jelzőtábla meghatározás? A KRESZ sehol nem nyújt e fogalom definíciójával kapcsolatban segítséget. De a józan parasztész az diktálja, hogy a megállási tilalom ellentétje a megállni szabad lenne. Konkrétan ilyen jelzés sem szerepel a KRESZ-ben, de a kijelölt várakozóhely már kimeríti az ellenkező értelemről szóló megjegyzést.
Vagy mégsem?
Ugyanis a megállási és várakozási tilalmak – ahogy tanítjuk is – az úttestre érvényesek. A kijelölt várakozóhelyek pedig az úton, de az úttesten kívül helyezkednek el. Vajon akkor tényleg üti egymást a két jelzés?
Íme, egy kép, ahol nagyon jól lehet látni, miért jogos ez a kérdés:

 

Vajon a megállni tilos táblát feloldja a parkolóhely jelzés? A merőleges parkolók után az úttest jobb szélén meg szabad állni? A várakozóhelyen álló járművek előtt megállhatok-e az utas kiszállásának idejére?
Megannyi kérdés, amire nincs pontos válasz, pedig a logika szerint a kijelölt várakozóhely ellenkező értelmű jelzése a megállni tilosnak. Csak éppen a jelzések értelmének helye különböző. A kérdésben ráadásul nem egészen ellenkező értelmű, hanem ha pontos akarok lenni, akkor más értelmű jelzőtáblát látni. Hiszen a megállásnak nem fordítottja, nem ellenkező értelme a várakozás.
Ugyanakkor az útkezelő szándéka egyértelműnek látszik. A megállni tilos tábla után elhelyezett várakozási tilalom engedményt ad, hiszen ettől a ponttól kezdve, ha a várakozás tilos, akkor meg szabad állni. A várakozni tilos jelzés az időkorlát miatt a két időponton kívül viszont nem él. Olyan, mintha a jelzés nem is lenne ott. Ha pedig nincs ott, akkor a megállni tilos tábla érvényes, azaz a megállási tilalom is. 
Más kérdés, hogy a forgalomszervezési szabályban ez áll: „Megállási tilalom hatálya alól sem kiegészítő táblával, sem más módon kivétel nem adható.” Itt a várakozni tilos jelzés mégis ad.
Igazán korrekt akkor lenne a kérdés, ha a táblák elhelyezése így nézne ki:

Ez a felvetés azért is jogos, mert a jogszabályban szintén szerepel: „Az utak forgalmát úgy kell szabályozni (a forgalmi rendet úgy kell kialakítani), hogy a közlekedés résztvevői biztonságosan, gyorsan és zavartalanul közlekedhessenek.”
Azaz nem szabad a vezetőket bizonytalan, vitatható helyzetbe kényszeríteni. Főleg igaz ez annak a tükrében, hogy még mi, oktatók is vitatkozunk ezen.



 Pataki Melinda - Tatabánya

Kétféle gondolatmenet

1. A „Megállni tilos” tábla – időszak megjelölés hiányában – 0-24 óráig tiltja a megállást és a várakozást a következő útkereszteződésig. Nincs rövidebb távolságot megjelölő (pl. 20 m) kiegészítő tábla, nem ellentétes értelmű jelzőtábla a „Megállni tilos” és a „Várakozni tilos” jelzőtábla, nincs nyilat mutató kiegészítő tábla, mely a korlátozás alá eső irányt mutatná. (Lásd KRESZ 15.§ (2)-ét.)
A várakozási tilalom alatti kiegészítő táblán lévő időszakban (8-18 óra) a várakozás tilos, a megállás nem. Azon kívül tilalom áll fenn. Azaz 18 óra előtt, de 8 után volna szabályos a megállás, azon kívül nem. A „Várakozni tilos” a kiegészítő táblával tehát bizonyos értelemben a megállási tilalmat lazítja. Jelen esetben a napközbeni időszakban, amikor jelentősebb a járműforgalom. ha eredetileg szükséges volt a „megállni tilos” tábla, akkor miért is kell szűkíteni a hatályát? Nem hogy ez jelentős(ebb)en akadályozná a forgalom folytonosságát? (Lásd 20/1984. (XII.21.) KM rendelet Melléklet IX. fejezet 35.1).
Előfordulhat, hogy a „Várakozni tilos”-sal megjelölt útszakaszon olyan intézmény van, melyhez rendszeresen sokan érkeznek, az ügyfélkör gyorsan cserélődik. Ebben az esetben felmentett járművek meghatározott körét feltüntető kiegészítő táblát kellene kihelyezni. (Lásd 20/1984. (XII.21.) KM rendelet Melléklet IX. fejezet 35.8).
De akkor térben meddig is tart a teszt ábrája szerinti „Várakozni tilos” tábla hatálya? Ugyanaddig, ameddig a „Megállni tilos” tábláé.
Ez a két tábla nem tekinthető ellentétes értelmű jelzésnek? Meg kellene pontosan, tételesen határozni, hogy mit tekintünk ellentétes értelmű jelzésnek; jogszabályban definiálni. „Várakozóhely” jelzőtábla (különböző járműveket feltüntető kiegészítő táblákkal)? „Várakozási övezet (zóna)”? – Tájékoztatást adó táblák. Hogy lehet egy tilalmi tábla és egy tájékoztatást adó tábla ellentétes értelmű? A tájékoztató tábla engedélyez? Pl. a „Várakozási övezet (zóna) esetében a várakozás megengedett vagy feltételekhez kötött. Vagy elég, ha nem tilt?

2. A „Megállni tilos” tábla – időszak megjelölés hiányában – 0-24 óráig tiltja a megállást és a várakozást a következő útkereszteződésig. Akkor miért írná fölül egy „Várakozni tilos”?
A mindennapok logikája szerint – úgymond józan paraszti ésszel – az volna a kézenfekvő, hogy a következő útszakaszon elhelyezett jelzőtábla (jelen esetben a „Várakozni tilos” úgymond felülírja az előző (most „Megállni tilos” hatályát, mondhatni megszünteti, hogy már nem az a „régi”, előző szabályozás van érvényben (mint a „Sebességkorlátozás” táblák egymás után). Ebben az esetben úgy kell gondolkozni, hogy a várakozási tilalom a kiegészítő tábla szerinti 8-18 óráig van hatályban, azon időn túl szabályos a várakozás. Mivel a megállást nem tiltja, ezért az 0-24 óráig volna szabályos.
Kérdés az, hogy mekkora távolságra van a „Megállni tilos” és a „Várakozni tilos” tábla, hiszen pár méterre általában nincs túl sok értelme tiltani a megállást; az hosszabb útszakaszon biztosítja a forgalom folytonosságát. (Egyéb szabályozásainkból kifolyólag széles skálán mozognak a megállási tilalmak: KRESZ 40.§ (5) bekezdése.)
Persze azt is pontosan tudom, hogy a közlekedési szabályozás logikája nem esik, nem eshet teljesen egybe a matematikai logikai szabályokkal, de annál jobb egy alkotott szabályrendszer, minél közelebb áll a természeteshez, az általános gondolkodásmódhoz, hiszen annál könnyebben tanulható, tanítható, magyarázható, értelmezhető, elfogadható – értelmileg és érzelmileg egyaránt - és alkalmazható, illetve annál inkább betartható.
Ez két, egymásnak ellentmondó érvelés. Melyikben van a logikai bukfenc és hol?
Kicsit arra emlékeztet, amikor a „Mindkét irányból behajtani tilos” tábla alatt elhelyezett kiegészítő táblán csak időintervallum, illetve másik esetben kivéve célforgalom és időintervallum található. Az elsőnél mindkét irányból tilos behajtani az intervallumban, a másiknál kivéve célforgalomban a megjelölt időszakban. (Ellentétesen működik.)
Vagy nem voltam elég körültekintő és valamilyen szabályozást figyelmen kívül hagytam? … Ez is előfordulhat.
És végül: Mi volt a jogalkotó szándéka az ilyen szabályozással? Tényleg nyakatekert a KRESZ-ünk. A szakemberek is vitáznak, érvelnek; nem egységes az álláspontjuk. Akkor mit várunk a felhasználó szintű közlekedőktől?

1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ)

Megállási és várakozási tilalmat jelző táblák

15. § (1) A járművek megállását vagy várakozását tiltó jelzőtáblák:

a) „Megállni tilos” (60. ábra); a tábla azt jelzi, hogy - a forgalmi vagy műszaki okból szükséges megállást kivéve - megállni, valamint várakozni tilos;

b) „Várakozni tilos” (61. ábra); a tábla azt jelzi, hogy várakozni tilos; a jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő táblán levő felirat jelezheti, hogy a várakozási tilalom a járművek meghatározott körére nem terjed ki;

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett jelzőtáblák hatálya a táblánál kezdődik és a következő útkereszteződésig tart, kivéve

a) ha a jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla ennél rövidebb távolságot jelöl meg,

b) ha ellenkező értelmű jelzőtábla a tilalmat előbb feloldja,

c) a (3) bekezdésben említett esetet.

(3) Az (1) bekezdésben említett jelzőtáblák alatt - a tábla síkjára merőlegesen - elhelyezett kiegészítő táblán nyíl jelezheti, hogy a tilalom hatálya a táblától kezdődően vagy a tábláig áll fenn (a nyíl iránya a korlátozás alá eső terület felé mutat, 62. ábra), illetőleg a tábla előtt és után egyaránt fennáll (63. ábra).

(4) Ha az (1) bekezdésben említett jelzőtáblák alatt elhelyezett kiegészítő tábla időszakot jelöl meg, a tilalom csak ebben az időszakban áll fenn.

1. számú függelék az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelethez

III. A közúti forgalommal kapcsolatos fogalmak

d) Megállás: járművel a be- és a kiszálláshoz, vagy a folyamatos fel- és lerakáshoz szükséges ideig, illetőleg - ha a vezető a járműnél marad - egyéb okból legfeljebb 5 percig történő egy helyben tartózkodás.

e) Várakozás: járművel a megállásnál hosszabb ideig történő egyhelyben tartózkodás.

20/1984. (XII.21.) KM rendelet (Forgalomszervezési jogszabály)

V. fejezet: Közúti jelzések elhelyezése, karbantartása és ellenőrzése

11. § (3) Tilos

a) a KRESZ-ben, illetve a közúti jelzések szabványaiban nem említett közúti jelzések alkalmazása,

b) egymásnak ellentmondó közúti jelzések (közúti jelzőtábla és jelzőtábla, jelzőtábla és útburkolati jel, fényjelzőkészülék és jelzőtábla, vagy útburkolati jel és forgalomirányító fényjelzőkészülék fényjelzése) együttes alkalmazása.

Melléklet a 20/1984. (XII. 21.) KM rendelethez

Forgalomszabályozási műszaki szabályzat

IX. fejezet: Egyedi (helyi) forgalomszabályozás

35. Megállás, várakozás

35.1. Megállási, illetve várakozási tilalmat olyan helyen kell elrendelni, ahol a részben, vagy teljes egészében az úttesten megálló (várakozó) jármű a forgalomban jelentős fennakadást okozna. Megállási vagy várakozási tilalom elrendelésénél figyelmet kell fordítani a tilalom alá eső terület közelében lévő várakozási lehetőségekre. Megállási tilalom hatálya alól sem kiegészítő táblával, sem más módon kivétel nem adható.

35.2. Várakozási tilalom elrendelhető olyan helyen is, ahol az a rakodási tevékenység érdekében szükséges. A rakodóhelyek kijelölésénél törekedni kell arra, hogy a rakodási igények kiszolgálása összevontan egy, a lehetséges legrövidebb rakodóhellyel legyen megoldva. Rakodóhelyet nem szabad kijelölni olyan helyen, ahol jogszabály előírásából következően megállási tilalom van érvényben.

35.6. Ha a megállási, illetve a várakozási tilalom elrendelésének indoka csak bizonyos napokon, illetve napszakokban áll fenn, a tilalmat erre az időszakra kell korlátozni.

35.8. A várakozási tilalom hatálya alól felmentett járművek meghatározott körét feltüntető kiegészítő tábla

a) a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény hatálya alá tartozó szervek székhelye homlokzatának hosszában

b) a bíróságok, az Országos Bírósági Hivatal az igazságügyi szakértői intézmények, az ügyészségek, a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a rendvédelmi szervek (rendőrség, hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, büntetés-végrehajtási szervezet) országos, továbbá területi vagy helyi szervei, a diplomáciai testületek, a humán egészségügyi feladatokat ellátó szervezetek (kórházak, orvosi rendelőintézetek, mentőállomások, elsősegélynyújtó helyek), valamint a köztestületek tulajdonában álló, azok székhelyéül szolgáló épületeinél azok homlokzatának hosszában

c) a nemzeti vagyonról szóló törvény alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, nemzeti vagyonba tartozó vasúti pálya működtetését ellátó gazdasági társaság és a vasúti személyszállítási közszolgáltatást ellátó gazdasági társaság működtetésébe tartozó vagy használatában álló, Budapest közigazgatási határain belül található vasúti üzemi létesítményeinél, az épület homlokzatának hosszában, vagy az épületet magában foglaló ingatlan hosszában az azt határoló közúton helyezhető el, e szervek járműveinek a várakozási tilalom hatálya alóli mentesítése érdekében. A kiegészítő táblán egyértelművé kell tenni, ha a mentesítés kiterjed az ott dolgozók, vagy az oda ügyintézésre érkezők személygépkocsijára.