A 2016-os továbbképzés után…

Az oktatók visszatérő panasza, hogy az évenkénti szakoktatói továbbképzésen nem kapják meg azt a szükséges pluszt, ami bizony nagyon kellene munkájukhoz. Ami segítené őket abban, hogy pl. a türelmetlen, döntésképtelen tanulóik tanításában jobb eredményeket tudnának elérni. Sajnos, hogy a szakoktatói továbbképzés minden évben, ugyanarról szól. Nyomkodjunk rá a nyilakra és fizessük be a pénzt! A vizsga pedig már azért is felesleges, mert a KRESZ jogszabályok évente nem változnak, évről évre csak ugyanazt a tananyagot lehet számon kérni.
Miközben fiatal tanulóink jó részét manapság az jellemzi, hogy gyenge az állóképességük, a mozgáskoordinációjuk, sokszor fejletlen a térbeli látásuk, erős a digitális függőségük, amelyek megnehezítik az oktatást.

 

A régi szép időkben még voltak olyan előadó szakemberek, akik kiálltak az oktatók elé és szemtől-szembe merték vállalni az előadást, ami persze az akkori oktatói, tanulási problémákról és azok megoldásairól szólt. A továbbképzésben ma már nem találkozunk ilyen előadókkal csak azokkal a virtuális írásokkal, amelyekről nem is tudjuk kik írták és mekkora oktatói tapasztalat lehet mögöttük.
Ezért is, én nagy örömmel olvasom itt a Tanulóvezetőben néhány nagyszerű kolléga írását pl. a „Z” generációs problémákról, a hozzá kapcsolódó oktatási lehetőségeikről. Rögtön fel is tettem magamnak a költői kérdést, hogy akik már évek óta engedélyt kapnak a szakoktatói továbbképzések szervezésére, vajon miért nem kérnek fel gyakorló szakembereket arra, hogy előadásokat tartsanak az említett témakörben?
Őszintén bevallom, én kigyűjtöttem a "Módszersarok" írásokból a legfontosabb elemeket, majd autósiskolámban megvitattuk ezeket az oktatókkal. Érdekes, izgalmas továbbképzést tartottunk magunknak. Szakmai beszélgetésünk haszna és eredménye, hogy készítettünk olyan feladatlapokat, leírásokat és képsorozatokat is, melyeket az oktatásban fel tudunk használni. Ezzel talán közelebb kerültünk a „digitális bennszülöttekhez”, és könnyebben tudjuk majd a helyes irányba terelni őket. Ezért külön is köszönetet mondanék, Simonyák Zoltán, Budai László András, Dallos Judit, Papp Endre, Pataki Melinda és (a legutóbb olvasott) Bollók Tünde oktatóknak, akik felismerték a módszertani problémát és foglalkoznak megoldási lehetőségeivel.

Varga József iskolavezető