A VIII -ik, befejező rész!
A Kormány 447/2016. (XII. 16.) Korm. rendelete a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet és a kiemelt nemzeti emlékhely használatának rendjéről szóló 119/2014. (IV. 8.) Korm. rendelet módosításáról
A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § (1) E rendelet a Magyarország területén lévő közutakon és közforgalom elől el nem zárt magánutakon folyó közlekedést szabályozza.
(2) A kiemelt nemzeti emlékhelyen történő közlekedésre kormányrendelet e rendelet rendelkezéseitől eltérő szabályokat állapíthat meg.”
A 2001. évi LXIV. törvény így definiálja a nemzeti emlékhelyet: „a nemzet történelmében meghatározó jelentőséggel bíró helyszín, amely a magyar nemzet, illetve a magyar és az ország területén élő nemzetiségek összetartozását erősítő és identitásképző jellegénél fogva a nemzet önképében kiemelkedő fontossággal bír, továbbá amely országos jelentőségű állami megemlékezés színhelye lehet, és amelyet az Országgyűlés törvénnyel nemzeti emlékhellyé nyilvánít.”
A kiemelt nemzeti emlékhely használatáról a 119/2014. (IV. 8.) Korm. rendelet rendelkezik.
Itt tartunk tehát KRESZ 76-os sorozatunkkal, befejezzük, ez volt a legutolsó módosítás, de a következő új KRESZ megjelenéséig még további módosításokra lehet számítani. Kérjük, kísérjék figyelemmel a TANULÓVEZETŐ Főoldalán JOGSZABÁLYFIGYELŐ ablakunkat.
Most pedig időrendben tekintsük át az eddigi KRESZ módosítások sorát:
-16/1979. (VIII.12.) KPM-BM, (1), -2/1984. (I. 29.) KM-BM, (2),
Új korszak nyílt-e a hazai KRESZ képzésben?
2015. január 12-től a járművezetői tanfolyamok elméleti vizsgáin új tesztkérdésekkel mérik fel a tanulók elméleti tudását. Azóta elmúlt több mint két esztendő már elég sok idő ahhoz, hogy indulatmentesen vizsgálni tudjuk a változtatások indoklását és eredményességét.
Előkészítendő a változásokat, már 2014 decemberében több alkalommal mozgóított a média, foglalkozott a hazai járművezető-képzés elméleti szakaszát bezáró tesztvizsgával. A különleges marketing akcióra felkért újságok blikkflangos címekkel hívták fel olvasóik (nézőik) figyelmét a tervezett igen fontos változtatásokra:
„Új korszak nyílik a hazai KRESZ képzésben”, „Megújítják és bővítik a KRESZ-vizsgakérdéseket”, „Sikeres vizsga után sem tudják a KRESZ-t a tanulók”, „Most lesz nehéz jogsit szerezni”, „A magyar KRESZ-vizsga csak egy papír fecni” stb.
A témát érintő írások, riportok megállapításai:
A járművezető képző tanfolyamra jelentkező tanulók nem rendelkeznek elegendő felelősségérzettel ahhoz, hogy megértsék, mennyire fontos a közlekedés szabályainak pontos ismerete. A tananyag elsajátítása helyett a könnyebb utat választják, és a - több évtizede szinte változatlan formában használt - vizsgakérdéseket magolják. A most bevezetésre kerülő új vizsgaanyaggal az autósiskolák (képzőszervek) az eddigieknél sokkal jobban rá tudják venni majd tanulókat a KRESZ szabályok megtanulására.
A 2015. előtti vizsgakérdés-adatbanknak két súlyos hiányosságát emelték ki: a korábbi kérdés-adatbank elavult, sok esetben 20-30 éves kérdéseivel – ideértve a kérdések megfelelőségét, korszerűségét és a képi ábrázolások minőségét. És miután a kérdésbank a
Az új vizsgaanyag készítői azt akarják elérni, hogy az elméleti képzéssel a vizsgázók felkészültebben kerüljenek ki a forgalomba, tanulják meg a KRESZ-t és ezzel javuljon a közlekedésbiztonság. Az adatbázis négyszer több tesztkérdésből áll majd, mint a megelőző és a variációs lehetőségeknek köszönhetően összességében mintegy tízszer több kérdés felbukkanásával lehet számolni. A kérdések ezáltal sokkal nehezebbé válnak, így alaposabb tudást igényel a megválaszolásuk. Nem csak a kérdések száma lesz nagyságrendekkel több, hanem azok minősége is jobb lesz!
Akkor most vizsgáljuk meg, milyenné vált az új vizsgaanyag?
Beváltak-e az ígéretek, milyen a szép új világ? Biztos-e, hogy eltűntek a problémát jelentő több évtizede szinte változatlan formában használt vizsgakérdések? Lehet-e „a múltat végképp eltörölni”?
Legelsőként bemutatok néhány olyan kérdést, mely évtizedek óta (46 éve) szinte változatlan formában makacsul tartja magát. Az 1-es számú őspéldányt Dr. Kubinyi Mihály – Dr. Sidó Ferenc könyvében olvashatjuk, azután szép sorban itt a többi a 2-től az 5-ös változatig. Az utolsó az edukresz.hu/vizsgakérdések tesztbankjában a mai napig megtalálható:
|
1. Mi a jelentése az itt látható jelzőtáblának? a) Főútvonal vége. b) Főútvonal kezdete. c) Autópálya kezdete. d) Autóút kezdete. |
 |
Dr. Kubinyi Mihály – Dr. Sidó Ferenc: Ezt kell tudni az autóvezetői vizsgán (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1971.)
|
2. Mi ennek a jelzőtáblának a jelentése? a) Főútvonal. b) Főútvonal előjelző tábla c) Gyorsforgalmi út. |
|
Jakab Ferenc, Kalivoda Alajos, Keller Ervin, Dr. Koppány Géza, Schatzl István, Troszt László : A személy-gépkocsivezetői vizsga teszt-kérdései. Gyakorló feladatok a közlekedési ismeretek tanulásához, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1973.
|
3. Mi ennek a jelzőtáblának a jelentése? a) Főútvonal végét előjelző tábla. b) Főútvonal. c) Autóút. |
|
Kalivoda Alajos, Keller Ervin, Menczer László, Schatzl István, Troszt László : Gyakorló feladatok a közlekedési ismeretek tanulásához, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1986.
|
4. Milyen utat jelöl ez a tábla? a) Autópályát. b) Autóutat. c) Főútvonalat. |
|
Duka Gyula, Halász László, Keller Ervin, Menczer László, Novák Ferenc, Takács Ferenc, Virágh Sándor: A járművezetői vizsga kérdéseinek gyűjteménye, Business Media Magyarország Kft. TRANSPORT MEDIA 2012.
|
5. Mi a jelzőtábla jelentése? a) Főútvonal.
|
|
És akkor jöjjön az anonim szerzői munkaközösség,
edukresz.hu/vizsgakérdések - 2015.
Az új adatbankot készítők szemmel láthatóan arra törekedtek, hogy kérdéseik szó szerint ne legyenek azonosak az utolsó (megelőző) tesztkönyvben megjelenttel. Bár erre igyekeztek figyelni, fantáziájuk sokszor kevés volt ahhoz, hogy teljesen új ötletekkel álljanak elő. Kényszerű megoldásként visszaléptek az időben és újra a réges-régi szerzők több évtizedes szóhasználatát élesztették fel. Például az „elsőbbség az útkereszteződésben” téma feldolgozásánál előkerült az évek óta már okkal mellőzött kérdő mondat, hogy „Melyik az áthaladás helyes sorrendje?” Ezt korábban azért száműztük, mert a feladat nem életszerű, nincs olyan járművezető, aki az útkereszteződéshez érve azt is vizsgálja, hogy az ő elhaladása után a hátra maradt partnerei majd hogyan fogják a további sorrendet egymás között eldönteni. Persze az a tanításban nem ördögtől való, hogy a tanulók valamennyi jármű elsőbbségi viszonyát vizsgálják és tudják, hogy hogyan alakul közöttük a további sorrend. És ha ez 30-40 évvel ezelőtt senkinek nem okozott problémát, akkor egészen biztos, hogy most sem lehet belőle nagyon nagy baj!
Az alábbi kérdés és ábra az 1971-ben megjelent „Ezt kell tudni az autóvezetői vizsgán (KRESZ)” című könyvben[1] található.
A jelzőtáblák esetében is, az új kérdésforma kitalálása helyett többnyire a régi tesztkönyvekben szereplő szóösszetételeket porolták le. Ilyen pl. a „Gyakorló feladatok a közlekedési ismeretek tanulásához” [2] könyv 21. oldalán olvasható 20-as tesztfeladat is:
|
20. Mi ennek a jelzőtáblának a jelentése? a) Kikerülési irány. b) Terelőút. c) Kerülő útirány. |
 |
Most ugyanez így néz ki:
|
Mi a jelzőtábla jelentése? a) Kikerülési irány. b) Kötelező haladási irány. c) Terelőút. |
|
Mint láthatjuk, sokszor csak árnyalatnyi az eltérés a régi (több évtizedes) és a mai ”új” kérdések között. Feltételezem, a helyes válasz kiválasztása sem korábban sem most nem okoz senkinek gondot!
A mi hatályos KRESZ-ünk megjelenésekor (1975-ben azaz negyvenkét éve!) a kodifikátor biztos nem véletlenül írta a tábla megnevezése után „a tábla azt jelzi, hogy …” szavakkal a jelentéstartamot. Tehát még akkor is jobb lenne a „Mit jelez a tábla?”, kérdő mondat, ha a régi szerzői munkaközösség tagjai is legtöbbször ezt a formát használták.
Ígérték azt is, hogy a ”kérdések sokkal nehezebbek is lesznek, alaposabb tudást igényel majd a megválaszolásuk.”
Nézzünk erre is egy példát:
Van-e elsőbbségük a figyelmeztető jelzést használó járműveknek a többi járművel szemben?
Most törhetjük a fejünket, hol, mikor és kivel szemben? Szerencsére még emlékezhetünk e kérdés eredeti változatára:
Az általános szabályoktól eltérően elsőbbsége van-e a borostyánságra villogó fényjelzést használó járműnek a többi járművel szemben? [3]
a) Igen.
b) Nem.
Így azért valamivel jobban tudjuk, hogy mire is gondolt az anonim szerzői munkaközösség teszt írója.
A 2015-ben folyó fejlesztésről a sajtótájékoztatót tartó szakember elmondta, hogy a „B” kategóriás vizsgatár már több mint 10 000 új kérdést tartalmaz. Persze nem csak a „tízezer lépés olyan sok” [4] hanem az ugyanennyi tesztkérdés is. Ha a megrendelő ebben a nagyságrendben határozta meg az elkészítendő kérdések számát, akkor nincs mit tenni. Nagyon ne fanyalogjunk, idegenkedjünk a legegyszerűbb megoldástól sem! „Mi a tábla neve?” Akár még ezt a kérdőmondatot is kikiálthatjuk, a korábbi elavultnál minőségileg jobbnak, nehezebbnek.
Már 1961-ben több általános iskolában - a környezetismeret tantárgyon belül – a pedagógusok elkezdték a közlekedési ismereteket tanítani. Az óvodákban is volt (és van) szerény mértékű játékos közlekedésre nevelés. Az óvó nénik, tanító nénik (bácsik) szerint a gyerekek szeretik a KRESZ-t is érintő foglalkozásokat. Az egyik kedvelt játék a közlekedésbiztonsággal kapcsolatos puzzle, amikor az erre szolgáló motívum darabok összeillesztésével a gyermekek jelzőtáblát, illetve valamilyen közlekedéssel kapcsolatos utcaképet, forgalmi helyzetet raknak ki. A kicsik többsége felismeri a gyakoribb közúti jelzéseket és legtöbbször meg is tudja nevezni őket.
Nem jó persze az sem, ha a szövegalkotók pongyolán fogalmaznak, de vizsgázóktól elvárják a kérdés megértést:
| Megfordulhat-e ezen az útburkolati jelen? |  |
Joggal feltételezhetjük, hogy amit a vizsgán kérdeznek, azt céllal teszik. Ha nem értjük a kérdést, akkor megpróbáljuk kitalálgatni mire is gondolt a kérdező.
A szövegértés mérése azonban nem része a vizsgának! Nézzünk erre is egy példát:
„A közelben kijelölt gyalogos-átkelőhely van. Köteles-e gyalogosként itt áthaladni az úttest túloldalára?”
A helyes válasz: „Igen, minden esetben.” Mivel én vizuális típus vagyok így elképzeltem ezt a szituációt:
 |
Talán nem olyan nagy baj, ha javasolom ennek kérdésnek az újrafogalmazását illetve pontosítását:
Köteles-e a gyalogos az úttestet a közelben lévő kijelölt gyalogos-átkelőhelyen keresztezni, ha az utca másik oldalán akarja útját folytatni?
Most pedig lássuk a Combinot és a 3D-s grafikai elemeiben megújult új képi ábrázolásokat!
Ízlések és a pofonok persze különbözőek. Az ízlés pedig egyéni dolog! E gondolatok igazságának ismeretében kérem, ki-ki maga döntse el, hogy neki melyik rajz tetszik jobban. Azért, hogy ne fekete fehér ábrákat kelljen összehasonlítani színessel, most a régi rajzokat kiszíneztük, így egyelővé válnak a feltételek. Valóban a második kép a jobb és a szebb?
Tisztelt olvasó, Önnek mi a véleménye?
 |
 |
 |
 |
(Foto archívum: Tanulóvezető)
Volt még olyan kollégánk is, aki az érdeklődő újságírónak elmondta, hogy a régi tesztbankban szereplő Lada, Dacia és Wartburg autók korszerűtlenek és a régi - 20-30 évvel korábbi - világot idézték. Az illető biztosan nem ismerte Teng Hsziao-ping néhai kínai politikus bölcs mondását: „Nem számít, hogy fehér a macska, vagy fekete a macska – amíg megfogja az egeret, addig jó a macska.” (És ma már teljesen szektor-semlegesek az ábrák, mert még a hozzáértők számára is felismeretlen a számítógéppel készített 3D-s, gépjárművek márkája vagy gyártója.)
A kolléga kritikája annak idején meghallgatásra talált. Elbúcsúztunk a piros Daciától, a sárga Ladától, a fehér Wartburgtól. Vajon napjaink városi utcaképe nem hasonlít a nyolcvanas évekre? Reménykedjünk: talán egyszer majd lesznek Audi Q2, Toyota Aygo, BMW Welt és felhőkarcolókkal szegélyezett korszerű csomópontjaink, és lesz a jövőbe futó sztráda is.
 |
 |
Szomorú, de a legújabb grafikák, a tesztfeladatok mutatnak némi hiányosságot. Előfordul, hogy nincs összehangolva a kérdés a válaszokkal, vagy nem kifogástalan a hozzájuk tartozó forgalmi helyzet. Nézzünk erre is egy példát!
|
Ön az 'A' jelű gépkocsit vezeti. Számíthat-e arra, hogy figyelmetlen gyalogosok a villamos megállóhelyről az úttestre lépnek? |
 |
|
|
|
a) Igen, ezért fokozottan ügyelni kell a megállóhelyről lelépő gyalogosokra. |
|
|
|
b) Mivel a gyalogosoknak itt elsőbbségük van, köteles megállni, és átengedni őket. |
|
|
|
c) Nem, mert a gyalogosok csak a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen mehetnek át az úttesten. |
|
(Foto archívum: Tanulóvezető)
Ha azonnal nem olvassuk el a kérdéshez tartozó válaszokat elbizonytalanodunk!
A kérdésben szó van még villamos megállóhelyről, és arról, hogy onnan a gyalogosok az úttestre lépnek. Sajnos a feladat megértését nem segíti a mellette lévő ábra. A járdaszigeten két felnőtt korú, fogyaték nélkül élő gyalogost látunk. Eléjük egy-egy vektor nyilat illesztettek, melyekkel haladási irányukat jelzik, a vonalak hossza pedig mozgásuk tempóját. Ha sem ők, sem az autós nem változtat sebességén, akkor összeütközhetnek. Jól látszik, hogy ezek a gyalogosok nem tudnak, illetve nem akarnak a vezetővel kontaktust létesíteni. Halált megvető bátorsággal – mint a rohamra induló katonák - lépnek az úttestre. Az autóvezető a kötelező ügyelési kötelezettségének úgy tud majd eleget tenni, ha fékez és elengedi őket maga előtt! (Esetleg ledudálja őket?) Ezek a gyalogosok szabálysértők, mert semmibe veszik a reájuk vonatkozó szabályt, önző módon az autóval nem törődve vakmerően nyomulnak! Bár a közlekedésben a figyelmetlenség is szabálysértő, de félreérthető, ha szinonimaként használjuk őket! Nem minden figyelmetlenség szabálysértés, de ha a figyelmetlenség következtében baleset történik az szabálysértés!
Talán itt a szövegalkotónak nem egy mondatban kellett volna a kérdést megfogalmaznia, hanem ezeket külön-külön választva.
Kell-e fokozottan ügyelnie az autóvezetőnek a gyalogosokra a járdasziget és a járda között?
Feltételeznie kell az autóvezetőnek, hogy a gyalogosok figyelmetlenek illetve szabálysértőek lesznek?
Adhat-e figyelmeztető hangjelzést az autó vezetője, hogy a gyalogosok ne lépjenek autója elé? stb.
Az is további érdekesség, hogy az ábrán új forgalomszervezési megoldást is láthatunk. Szerencsére ez a válaszadást nem befolyásolja, de a vizsgázó figyelmét mégis elvonhatja, lekötheti. Valamilyen meg nem indokolt okból a zebrát csak az úttest menetirány szerinti jobb oldalára festették fel. Talán elfogyott a fehér festék, vagy majd külön jutalom pontot (piros esernyőt) fognak adni annak a tanulónak, aki a gyalogos-átkelőhely elrejtett másik felét megtalálja.
Az NKH sajtóközlemények egyike szerint „a változtatás hatására a szakértők felkészültebb járművezetőkre számítanak, ami a közlekedésbiztonság javulását eredményezheti.”
Véleményem szerint nem kell szégyenében lehajtani a fejét annak a vizsgázónak, aki nem tud helyes választ adni pl. az alábbi kérdések bármelyikére:
Szabad-e megismételni a jobb oldalon elhelyezett jelzőtáblákat? Találkozhat-e ezzel a fényjelző berendezéssel vasúti átjáróban? (a mellékelt ábra: fedező-jelző) Kiegészítheti-e valamilyen biztosító berendezés a vasúti átjáróban lévő teljes sorompót? A jelzőtárcsán kívül milyen egyéb eszközzel adhat jelzést a jelzőőr? Adhat-e kiegészítő hangjelzést a gyalogosforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék? Kell-e előre jelezni, ha a forgalmat jelzőőr vagy polgárőr irányítja? Elhelyezhetők-e a közúti jelzőtáblák fényvisszaverő sárga háttéren? Elhelyezik-e minden vasúti átjárónál ezt a jelzőtáblát? (a mellékelt ábra: a „Vasúti átjárót előjelző táblák”- közül az egysávos) stb.
A KRESZ értelmezéséhez kiadott régi Útmutatóban ezt olvashattuk: „Az úton alkalmazott jelzések célját, értelmét, hasznosságát vagy szükségességét a közlekedésben részt vevők nem mérlegelhetik: a jelzésekhez való alkalmazkodás kötelezettsége a jelzésekről alkotott véleményüktől függetlenül fennáll, még akkor is, ha a jelzések látszólag ellentmondanak a közlekedés más szabályának.”
Azt is tudjuk, hogy a vezetői engedéllyel és sok éves járművezetői gyakorlattal rendelkező honfitársaink többsége sem tudná - előzetes felkészülés nélkül – az elektronikus tesztlapot jó eredménnyel kitölteni. A baleseti okkutatásokban, illetve a közlekedésbiztonsági statisztikában hiába keresnénk olyan esetek felsorolását ahol a vétkes fél arra hivatkozott, hogy azért hibázott, mert nem ismerte az adott forgalmi helyzetre vonatkozó tételes KRESZ szabályokat.
A járművezető-képző tanfolyamok számára készített „Tanterv és Útmutató” szerint a közlekedési alapismeretek tantárgy „tanításának célja, hogy a tanulók a tanfolyam elvégzése után minden helyzetben tudják, hogy a közúton milyen kötelezettségeik vannak és ezek alapján helyesen döntsenek a további teendőikről.” [5]
Tehát bőven elég, ha a hatályos KRESZ-t az oktató, a vizsgabiztos, a közlekedési rendőr, a baleseti felelősséget elbíráló, valamint a kártérítési ügyekben eljáró szakértő, szabálysértési ügyintéző, bíró, ügyvéd jól ismeri és tudja. Ne várjuk ezt el minden kerékpár és gépjárművezetőtől, akik egyébként jó mérnökök, művészek, hentesek, gyári munkások, diákok, háztartásbeliek, stb.
Ugyanakkor az összes jármű-kategóriára vonatkozó elméleti vizsga tartalmát rendeletben határozták meg!
I. KÖZÚTI JÁRMŰVEZETŐ VIZSGÁZTATÁSA A) Elméleti vizsga [7]
1. Forma: Olyan formát kell választani, amellyel ellenőrizhető, hogy a vizsgázó rendelkezik-e a 2-4. pontokban felsorolt témakörök előírt ismeretével.
2. Az összes jármű-kategóriára vonatkozó elméleti vizsga tartalma
2.1. Az alább felsorolt pontok mindegyikére kérdéseket kell feltenni.
2.1.1. Közúti közlekedési szabályok:
- különösen a közúti jelzőtáblákra, jelölésekre, jelzésekre, elsőbbségadásra és sebességkorlátozásra vonatkozóan.
2.1.2. A gépjárművezető:
- az éberség és a közúti közlekedés többi résztvevőjével szembeni magatartás fontossága,
- észlelés, becslés és döntéshozatal, különösen a reakcióidő, valamint a gépjármű-vezetői magatartás megváltozása alkohol, kábítószerek, gyógyszerészeti termékek, adott lelki állapot vagy fáradtság hatására.
2.1.3. Az úttest:
- a járművek közötti biztonságos távolság, a féktávolságok és a biztonságos úttartás különböző időjárási és útviszonyok közötti megtartására vonatkozó legfontosabb elvek,
- a vezetésnek az úttest különböző állapotaihoz kapcsolódó kockázati tényezői, különösen az úttest időjárással és napszakkal összefüggő állapotváltozásai,
- a különböző úttípusok jellemzői a külön jogszabályban meghatározottaknak megfelelően,
- biztonságos vezetés a közúti alagútban.
2.1.4. A közúti közlekedés többi résztvevője:
- a közúti közlekedés többi résztvevőjének tapasztalathiányával, valamint a közlekedők legsérülékenyebb kategóriáival, például gyermekekkel, gyalogosokkal, kerékpárosokkal és a csökkent mozgásképességű személyekkel kapcsolatos különleges kockázati tényezők,
- a különböző típusú gépjárművek mozgásából és vezetéséből, valamint vezetőik különböző látóteréből eredő kockázatok.
2.1.5. Általános szabályok valamint egyéb kérdések:
- a gépjárművek használatához szükséges adminisztratív dokumentumokra vonatkozó szabályok,
- a gépjárművezető baleset esetén tanúsítandó magatartását (figyelmeztető eszközök kihelyezése és riasztás) meghatározó általános szabályok és azok az intézkedések, amelyeket közúti baleset áldozatai részére nyújtott segítségadás céljából szükség szerint elvégezhet,
- a gépjárműre, a szállítmányra és a szállított személyekre vonatkozó biztonsági tényezők.
2.1.6. A gépjármű elhagyásakor szükséges óvintézkedések.
2.1.7. A közúti biztonsággal összefüggő mechanikai szempontok; a vizsgázónak képesnek kell lennie észlelni a leggyakoribb meghibásodásokat, különösen a kormány-, a felfüggesztés és a fékrendszerben, a gumiabroncsokban, a fényjelzőkben és az irányjelzőkben, a fényszórókban, a visszapillantó tükrökben, a szélvédőben és az ablaktörlőkben, a kipufogórendszerben, a biztonsági övekben és hangjelző berendezésben.
2.1.8. A jármű biztonsági felszerelései, és különösen a biztonsági övek, a fejtámaszok és a gyermekek biztonsági felszereléseinek használata.
2.1.9. A gépjárműhasználat környezetre gyakorolt hatásával kapcsolatos szabályok (a hangjelző berendezések megfelelő használata, mérsékelt tüzelőanyag-fogyasztás, korlátozott károsanyag-kibocsátás stb.).
Tehát a közúti közlekedés biztonságát, a gyalogos és a járművezetői viselkedést érintő KRESZ szabályokat kell számon kérni a járművezető-képző tanfolyam elméleti vizsgáján! Véleményem szerint a tesztbankba olyan kérdések is belekerültek, amelyekre a képzési rendelet, illetve a tanterv szerint a tanulóknak nem kell feltétlenül tudnia a választ.
Mindezekre tekintettel javasolnám elhagyni a KRESZ Függelékében felsorolt egyes fogalmak meghatározására, értelmezésére vonatkozó vizsgakérdések többségét. Például ezeket:
Az alábbiak közül válassza ki a személygépkocsi fogalmát! Az alábbiak közül mi minősül járdának? Az alábbiak közül mi minősül forgalmi sávnak? Az alábbiak közül mi minősül osztott pályás útnak? Ki minősül az alábbiak közül vezetőnek? Az alábbiak közül mi minősül szilárd burkolatú útnak? Az alábbiak közül mi minősül kerékpáros nyomnak? Az alábbiak közül válassza ki az éjszaka fogalmát! Mit nevezünk útzárnak? Az alábbiak közül melyik jármű minősül gépjárműnek? Az alábbiak közül mi minősül autópályának? stb.
Szerencsére nem mindet kell a kukába dobni, mert az elméleti tanfolyamon többet fel lehetne ezekből használni, megértést segítő, ellenőrző (visszacsatoló) témazáró kérdésként.
Több kérdés pl. önmagában jó lenne, de a mellékelt válaszokkal a szövegalkotó zavart kelt a vizsgázó fejében. Például az alábbi kérdésre rendes körülmények között „Igen” vagy „Nem” lehetne az eldöntendő válasz. Nem jó, ha valaki további második (b) vagy harmadik (c) válaszvariációt erőltet a feladathoz, ami nem is tartozik a feltett kérdéshez.
Útnak minősül-e a közforgalom elől el nem zárt magánút?
a) Igen.
b) Igen, ha az utat szilárd útburkolattal látták el.
c) Igen, ha az út elején ennek megfelelő közúti jelzést helyeztek el.
d) Nem.
Ha a feladat írója mást is tudni akar, azt ne a b) válaszba rejtse el, hanem fogalmazza meg egy új kérdésben, például:
Lehet-e az aszfalt vagy beton burkolatú utat magánútnak minősíteni (tekinteni)?
Természetesen dicsérhető a hivatalnak az a törekvése, hogy a megújított vizsga ne a bemagolásról szóljon, hanem a tanuló tegyen szert a járművezetéshez elengedhetetlenül szükséges ismeretekre.' Réges-régi az a probléma, hogy a vizsgára jelentkezők „nem tanulnak komolyan, nem törekszenek alapos és elmélyült tárgyi tudásra. Az írásbeli vizsgára készülés „teszt centrikus” mind az oktatók, mind a tanulók körében. Csak a népszerű tesztkönyveket forgatják. [8]
Természetesen az elmúlt évtizedek alatt sokan és sokféle módon igyekeztek e gyakorlatnak elejét venni, de az is fontos és jó, ha az oktatók, illetve a tanulók tudják, hogy milyen kérdésekkel fognak találkozni a vizsgán. Jó ötlet az is, hogy válaszok nélkül, csak a kérdéseket ismerteti honlapján az E- educatio illetve a közlekedési hatóság. A tanuló fejben megfogalmazhatja válaszát és a vizsgán majd ki tudja keresni, azt a szöveget, amelyik azonos vagy hasonló az általa elgondoltakkal. Sajnos azonban a részletekben megint megjelent az ördög. Megoldhatatlan feladatot jelent, ha ilyeneket olvasunk a kérdés helyett:
Az út vagy közmű tisztítását végző jármű... , Ha a gyalogosok csak az úttesten tudnak közlekedni, akkor lakott területen..., Nem kell becsatolni a biztonsági övet... , A gépkocsi vezetője a jármű forgalmi okból történő megállásának ideje alatt..., Ha a gyermekek által elfoglalt ülésen a gyermekbiztonsági rendszer használata nem kötelező, akkor... , A félsorompó... , Ha az álló jármű kivilágítása szükséges, akkor a gépjárművet....stb.
Ha mindössze egy befejezésre váró nyitott mondatot mutatnak az, nem segítség! Erre mondják: nesze semmi fogd meg jól! A kérdéssort összeállító kollégát talán kérhetnénk arra, hogy ezeket mindenképpen hagyja ki.
Természetesen kellene még beszélnünk a nagy kategóriás járművezetők új számítógépes tesztlapjáról, a mozgóképes kérdések bevezetéséről is, de terjedelemben, időben is messze mennénk, erről majd később.
Befejezésként most inkább az lenne a tiszteletteljes kérésem, a javaslatom: a legjobb lenne, ha a fejlesztők újra ellenőriztetnék az egész kérdésbankot jól felkészült szakemberekkel, vagy általánosan emeljék fel a megengedett hibapontok számát legalább kettővel.
Virágh Sándor
[1] Dr. Kubinyi Mihály – Dr. Sidó Ferenc Ezt kell tudni az autóvezetői vizsgán (KRESZ) Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1971.
[2] Kalivoda Alajos, Keller Ervin, Menczer László, Schatzl István, Troszt László: Gyakorló feladatok a közlekedési ismeretek tanulásához. Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1981.
[3] Duka Gyula, Halász László, Keller Ervin, Menczer László, Novák Ferenc, Takács Ferenc, Virágh Sándor:
A járművezetői vizsga kérdéseinek gyűjteménye, Business Media Magyarország Kft. TRANSPORT MEDIA 2012.
[4] Omega: Tízezer lépés, dalszöveg; Adamis Anna, Presser Gábor, 1969.
[5] TANTERVI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEK A „B” kategóriás járművezető-képző tanfolyamok számára, Nemzeti Közlekedési Hatóság Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal Képzési és Vizsgáztatási Főosztály 2012.
7 24/2005.(IV.21.) GKM rendelet a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól.
[8] Kóródi Imre, a Gépjárművezetői Vizsgabizottság (VIB) titkárságának vezetője, ATI. Tájékoztató 1972 évfolyam 4. szám.
