A cikksorozat korábbi részeiben szerteágazóan foglalkoztunk a KRESZ-szel. Ettől függetlenül még mindig van tárgyalandó téma.
Most a kerékpár és a segédmotoros kerékpár szabályozásáról lássunk gondolatokat! Mint tudjuk, a KRESZ szerkezetét római számokkal jelölt Részek, s azon belül Fejezetek alkotják, a végén pedig két Függelék található.
I. Rész Bevezető rendelkezések
II. Rész Közúti jelzések
III. Rész A gyalogosokra és a járművek utasaira vonatkozó szabályok
IV. Rész A járműközlekedésre vonatkozó szabályok
I. Fejezet A járműközlekedés általános szabályai
II. Fejezet A járművek kivilágítása
III. Fejezet A járművek terhelése
IV. Fejezet Egyes járműfajták közlekedésére vonatkozó külön szabályok
V. Fejezet Rendkívüli események
V. Rész Vegyes rendelkezések
VI. Rész Záró rendelkezések
1. számú Függelék
2. számú Függelék
A jogszabályok felépítésénél találkozhatunk általános, majd később különös szabályozással. Az előbbi egységesen mindenkire vonatkozik, az utóbbi speciális, kisebb csoportokra vonatkozóan készül. Erre azért is szükség van, mert a világunk sem egyöntetűen egyforma, homogén, hanem dolgok közt vannak különbségek, differenciák. Nem lehet mindent ugyanúgy, egységesen szabályozni.
Ezekben az esetekben először meg kell határozni, definiálni kell, hogy ki/ mi az, akire/ amire a különös szabály(ok) vonatkozni fog(nak). Egy fogalommeghatározásnak meg kell adnia az adott dolog lényeges tulajdonságát, továbbá körül is kell írni, hogy egyértelműen elhatárolható legyen másoktól. A magyar értelmező szótár alapján a Meghatározás:
Az egyes fogalmakat, meghatározásokat – a könnyebb eligazodás, kezelhetőség végett – csoportokba, halmazokba rendezzük, köztük alá-fölérendeltségi, továbbá mellérendelő viszonyokat létesítünk. A meghatározás egyik része az ún. legközelebbi nemfogalom (genus proximum), ami alá az adott valami besorolható. Ez az adott csoportnál tágabb körű, közvetlenül fölötte levő felosztási egység, amelybe a szóban forgó meghatározás beletartozik. Ezek mellett megadunk olyan megkülönböztető jegyeket (differentia specifica), amik a többi fogalomtól – az adott genuson belül is – elkülönítik, elhatárolják (lényeges szempont).
A KRESZ a Magyarország területén való közlekedést szabályozza. Akár itthon forgalomba helyezett járművel közlekedők, akár külföldön kiállított hivatalos okmányokkal rendelkezők számára. Ráadásul a járműveinkkel az országhatáro(ko)n kívülre is utazhatunk. Ezért szükséges volt a közlekedés rendjét európai, sőt világviszonylatban is alapvetően, lényegét tekintve egységessé szabályozni. Ezt hivatottak szolgálni a különböző nemzetközi egyezmények. Hazánk is csatlakozott az 1968. évi november hó 8. napján Bécsben aláírásra megnyitott Közúti Közlekedési Egyezményhez, valamint Közúti Jelzési Egyezményhez.
A Bécsi Egyezmény meghatározza azon kereteket, amik alapján, amikhez igazodva kell a saját állam területére megalkotni a közlekedés szabályozását. A nemzetközi egyezmény egy vázat határoz meg, amit az egyes államok töltenek ki. Kis eltéréseket engedélyez, ami nem ütközik az alapkoncepcióba.
A Bécsi Egyezmény 1. fejezetének (Általános rendelkezések) 1. cikke a Meghatározásokat tartalmazza. Ezek alapján:
„l) „Kerékpár” az olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet kizárólag a rajta helyet foglaló személy izomereje hajt, pedálok vagy kézi forgattyúk segítségével;
m) „Segédmotoros kerékpár” az olyan, két vagy háromkerekű jármű, amely legfeljebb 50 cm3 (3,05 köbhüvelyk) hengerűrtartalmú, belső égésű motorral van ellátva és amelynek legnagyobb tervezési sebessége nem haladja meg az óránkénti 50 km-t (30 mérföldet). A Szerződő Felek azonban jogosultak arra, hogy nemzeti jogszabályaik szempontjából ne minősítsék segédmotoros kerékpárnak azokat a járműveket, amelyek alkalmazhatóságuk szempontjából nem rendelkeznek a kerékpárok jellemzőivel, nevezetesen nem hajthatók pedállal, vagy legnagyobb tervezési sebességük, tömegük vagy motorjuk egyes jellemzői meghaladnak bizonyos értékhatárokat. E meghatározásban foglalt egyetlen rendelkezés sem értelmezhető úgy, mint amely gátolná a Szerződő Feleket abban, hogy a közúti közlekedésre vonatkozó nemzeti jogszabályaik rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából teljes mértékben egy tekintet alá esőnek minősítsék a segédmotoros kerékpárokat a kerékpárokkal;”
Magyarországon a KRESZ pedig azt mondja, hogy „E rendelet alkalmazásában” az alábbi fogalmakat kell alkalmazni.
1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendeletben használt fogalmak: 1. számú Függelék; II. A közúti járművekkel kapcsolatos fogalmak
„r/1. Kerékpár: olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi erő hajt, és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor segíti. A kerékpáron a kerékpárt nem hajtó személy is szállítható erre alkalmas ülésen. A kerékpáron utánfutó vontatására alkalmas berendezés helyezhető el.” (104/1997. (VI.18.) Korm. rendelet 28. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege a 289/2009. (XII.18.) Korm. rendelet 28. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.)
„r) Segédmotoros kerékpár: a külön jogszabályban L1e járműkategóriába sorolt kétkerekű, L2e járműkategóriába sorolt háromkerekű jármű, továbbá az L6e járműkategóriába sorolt quad és mopedautó.” (Az 1. számú függelék II. fejezet r) pontja a 289/2009. (XII.18.) Korm. rendelet 28. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.)
Amennyiben egy definícióból kihagyunk (leszűkítjük a jogszabályi meghatározást), azzal általánosabbá teszünk egy fogalmat, kitágítjuk, hiszen nagyobb csoportra, körre lesz jellemző. Kevesebb a megkülönböztető tulajdonság a többi meghatározástól. Több eszköz tartozik bele.
Ha motor segíti a hajtást, akkor nem kell akkora erőt kifejteni (rásegítéses kerékpár). De ha csak motor hajtja, akkor az nem kerékpár? Tud úgy segíteni, hogy a személy nem csinálja a tevékenységet? Igen, tudhat. Vannak különleges, de mégis kerékpárnak minősülő járművek, ilyen a riksa, ami három kerekű. A bringóhintó, a beerbike (sörbicikli) jellemzően négy kerékkel rendelkeznek, nem egy nyomon haladó járművek. Mai szabályozás szerint a kerékpárúton kéne menniük. Azonban az önkormányzatok korlátozzák a működési területüket (pl. Margit-sziget), ahol viszont az úttesten közlekednek.
Ezt követően – ha már a definíciók, meghatározások megvannak –, lássuk ezen különleges partnereknek a kialakított közlekedési területét! Hol haladhatnak? Az 54.§ (1) bekezdés határozza meg. Fontos a szabályban megadott sorrend, hogy mely területeket veheti igénybe: kerékpárút, kerékpársáv, autóbusz forgalmi sáv, leállósáv, útpadka, úttest jobb széle, járda. Az alapkoncepció az, hogy lakott területen együtt menjen a kerékpáros és az egyéb járműforgalom (50 km/h-ig); azonban amennyire lehet, különítsük el, hogy kevesebb baleset legyen. Lakott területen kívül pedig nagyobb a sebességkülönbség (20-90 km/h), így mindenképpen külön haladjanak.
A fenntartható közlekedés jegyében előtérbe került a kerékpározás. A világjárvány alatt és után a közlekedésszervezés megmutatta, hogy olyan helyen is lehet csinálni közlekedési helyet a bringás számára, ahol eddig azt hittük, hogy nem lehet, pl. Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út. Másik kijelölt kerékpározási hely lett a jelzéssel megjelölt autóbusz forgalmi sáv, pl. Budapest, Rákóczi út. A biztonság növelésére kiszélesítik a busz területét, pl. Bocskai út. Ezen a területen két nagyon eltérő méretű, tömegű partnernek kell osztoznia. Ha a kerékpáros egy megállónál megállna a busz mögött, akkor a következő megállónál már nem kéne nullára venni a sebességét, a busznak pedig nem kéne előzgetnie a biciklist. Amikor a kerékpáros a forgalmi sávon halad, akkor az úttest, a forgalmi sáv jobb szélén kell közlekedjen. A korábbi szabályozás tartalmazta, hogy szorosan lehúzódva kell haladni a jobb szélen, ez most nem követelmény. Végül melyek azok a bizonyos esetek, amikor a járdán haladhat a kerékpáros? Amikor az úttest fizikailag alkalmatlan (pl. sártenger), továbbá amikor a 12 év alatti személynek tilos a főútvonalon közlekednie.
A szabályok további része arról rendelkezik, hogy hogyan közlekedjen a kerékpáros. Nevezhetjük libasor-szabálynak azt, hogy az útpadkán, az úttesten, illetve a járdán egy sorban kell haladni. Azokon a kerékpáros számára kijelölt egyéb területeken, ahol mondhatjuk, hogy a saját háza táján teker, ott mehetnek egymás mellett is a biciklisek, ha fizikailag elférnek.
Előfordulhat, hogy a mások számára kialakított területen akar közlekedni, vagy kell haladnia a kerékpárosnak. Mit csináljon? Mi az elvárt magatartás? Elvárható, sőt el is várjuk, hogy alkalmazkodjon! Ha felmegy a bringás a gyalogos számára kialakított területre (pl. járda), akkor a gyalogosokhoz alkalmazkodó sebességgel haladjon. Ha bárki idegenbe, vendégségbe megy máshoz, akkor hozzá kell alkalmazkodnia! A szabályainkat is lehetne úgy igazítani, hogy egy általánosabb keretet adjanak, lehetőséget nyújtsanak a határok közti egyéni választásra az aktuális körülmények függvényében. Gondolok itt például arra, hogy fordítottan az előző példához kapcsolódva Budapesten, a Budaörsi úton ki- vagy befelé szinte nincs gyalogosforgalom, mert nincs gyalogosan közelíthető létesítmény. Itt miért ne enged(élyez)hetné a szabály, hogy pl. 15 km/h-val lehessen bringázni a járdán? Ehhez felelős, udvarias, egyéni mérlegelésre képes közlekedési partnerek kellenek az utakra.
Ugyanez érvényes a biztonságos oldaltávolság megválasztása kapcsán is. Most az új KRESZ-be bele akarják erőltetni a 1,5 méteres oldaltávolságot. Ez – számos keskeny úttesten, előzési tilalommal megfűszerezve (záróvonal, korlátozott beláthatóság), főleg a nagy testű járművek számára jelentős akadályozáshoz vezethet. Persze, szükséges a megfelelő oldaltávolság tartása, hogy ne veszélyeztessük, ne sodorjuk el a kerékpárost, biztosítható legyen a folyamatos haladás. Ki ne látott volna már érzelmektől túlfűtött közlekedési résztvevőt, jogos vagy vélt sérelme miatt konfliktusba lépni másokkal?
Tapasztalható olyan is, amikor pl. a kerékpáros haladás közben az egyéb jármű irányába ütő, rúgó mozdulatot tesz. Ez még a legjobb bringás egyensúlyát is megbillenti. Megéri bárkinek is kockáztatni?
S már csak egy utolsó gondolat a kerékpár kivilágításáról. A műszaki feltételeket – a forgalomba helyezéshez, forgalomban tartáshoz és üzemeltetéshez – a KöHÉM rendeletek határozzák meg. A jármű kivilágítását is. A KRESZ fellazítja a KöHÉM rendeletet azáltal, hogy a bringás a saját testén is viselheti a lámpát. Hol az egységes szabályozás? Reméljük, hogy a közlekedési szabályrendszer jelenleg folyó komplex felülvizsgálata kialakítja a harmóniát a jogszabályok között. Addig is körültekintően közlekedjünk, hogy mindenki épségben hazaérjen!
Pataki Melinda
Dr. Major Róbert előadásai alapján
1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet A közúti közlekedés szabályairól: https://njt.hu/jogszabaly/1975-1-20-24
