JOGSZABÁLYFIGYELŐ

(Szerkeszti: Pataki Melinda)

Rovatunk segít tájékozódni a szakmát közvetlenül érintő fontos jogszabályok változásairól, de törekszik felhívni a kapcsolódó szabályozási változásokra is a figyelmet, s nem utolsó sorban a lazán kötődő rendeleteket is igyekszik felsorolni. A PIROS: napi használatú, közvetlen, fontos jogszabály; FEKETE: kapcsolódó jogszabály; KÉK: lazán kötődő jogszabály. A szabályozás hierarchiája: 1. Alaptörvény/ Alkotmány 2. Törvények  3. Kormányrendeletek 4. Miniszteri rendeletek  5. Önkormányzati rendeletek.
Megjegyezzük, hogy a joganyagok nyomon követése a Magyar Közlöny alapján nagy figyelmet és jártasságot kíván. A könnyebb eligazodást segíti, ha a megváltozott jogszabályt megkeressük a jogt
árban (net.jogtar.hu), ahol egységes szerkezetben, időkövetéssel meg lehet találni a teljes jogszabály szövegét. Itt az előre és visszafelé mutató jelek a régebbi vagy a még nem hatályos időállapotokat és változásokat is mutatják.


 Április

 MK. 82. szám 2021.05.06. Cs.

233/2021. (V. 6.) Korm. rendelet A védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának negyedik fokozatára tekintettel a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedéseket szabályozó kormányrendeletek módosításáról 3240. old.

234/2021. (V. 6.) Korm. rendelet A veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet módosításáról 3242. old.

 

 MK. 81. szám 2021.05.06. Cs.

2021. évi XXXI. törvény A közbiztonság erősítése érdekében egyes rendészeti igazgatási törvények módosításáról 3109. old.

12. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló

2012. évi II. törvény módosítása 3120. old.

55. § Engedély nélküli vezetés

13. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 3121. old.

61. § Járművezetés az eltiltás hatálya alatt

 

2021. évi XXXVII. törvény A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény és a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény jogharmonizációs célú módosításáról 3184. old.

 MK. 74. szám 2021.04.30. P.

3/2021. (IV. 30.) BM határozat A védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának harmadik fokozatára tekintettel a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedéseket szabályozó kormányrendeletek módosításáról szóló 194/2021. (IV. 26.) Korm. rendelet hatálybalépéséről, valamint a védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának harmadik fokozata kapcsán a sportrendezvényekre vonatkozó egyes szabályokról szóló 202/2021. (IV. 29.) Korm. rendelet hatálybalépéséről 2750. old.

„Megállapítom, hogy a négymilliomodik COVID-19 elleni oltóanyaggal történő védőoltás első dózisa beadásának napja mint hatálybalépési feltétel 2021. április 30. napján bekövetkezett, ezáltal a … 194/2021. (IV. 26.) Korm. rendelet … hatálybalépésének naptári napja 2021. május 1-je, … valamint a … 202/2021. (IV. 29.) Korm. rendelet … hatálybalépésének naptári napja 2021. május 1-je, azaz kétezerhuszonegy május első napja.

Dr. Pintér Sándor s. k., belügyminiszter”



MK. 73. szám 2021.04.29. Cs.

204/2021. (IV. 29.) Korm. rendelet A veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló kormányrendeletek módosításáról 2676. old.

1. A veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet módosítása

 

Az igénybe vehető adófizetési kedvezményt és bértámogatást májusra is meghosszabbították, de csak az alkalmazásban dolgozó oktatóknak. 

MK. 68. szám 2021.04.26. H.
 194/2021. (IV. 26.) Korm. rendelet A védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának harmadik fokozatára tekintettel a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedéseket szabályozó kormányrendeletek módosításáról 2634. old.

1. A veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet módosítása

A védettségi igazolvány használatának és a jogosultság igazolásának általános szabályai

A sportrendezvényeken való részvétel szabályai

A vendéglátó üzletekre vonatkozó szabályok

A szálláshelyek szabályai

Jégpályák, uszodák, edző- és fitnesztermek, sportlétesítmények szabályai

2. A védelmi intézkedések ideiglenes szigorításáról szóló 104/2021. (III. 5.) Korm. rendelet módosítása

Játékkaszinók, játéktermek szabályai

3. A védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának első fokozatáról szóló 144/2021. (III. 27.) Korm. rendelet módosítása

A nyitvatartások este 11-ig, a kijárási tilalom éjféltől lesznek érvényben a négymilliomodik COVID-19 elleni oltóanyaggal történő védőoltás első dózisa beadásának napját követő naptól.

 

MK. 67. szám 2021.04.23. P.

20/2021. (IV. 23.) ITM rendelet Az útdíj mértékéről és az útdíjköteles utakról szóló 25/2013. (V. 31.) NFM rendelet módosításáról 2568. old.

Az útdíjköteles utak köre változott, a rendelet 1. melléklete szerint.


MK. 66. szám 2021.04.23. P.

191/2021. (IV. 23.) Korm. rendelet A kijárási tilalom kezdetének este 11 órára történő módosításáról 2554. old.

A kijárási tilalom este 11 órára módosult, a kapcsolódó szabályozása továbbra is hatályos (munka, sport, kutyasétáltatás), 2021.04.24-től.

 

2/2021. (IV. 23.) BM határozat A védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának második fokozatára tekintettel a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedéseket szabályozó kormányrendeletek módosításáról szóló 175/2021. (IV. 15.) Korm. rendelet 1. §-a és 3–5. §-a hatálybalépéséről, valamint az egyes veszélyhelyzeti intézkedésekről szóló 176/2021. (IV. 15.) Korm. rendelet hatálybalépéséről 2555. old.

„Megállapítom, hogy a  hárommillió-ötszázezredik COVID-19 elleni oltóanyaggal történő védőoltás első dózisa beadásának napja mint hatálybalépési feltétel 2021. április 23. napján bekövetkezett, ezáltal a … 175/2021. (IV. 15.) Korm. rendelet … 1.  §-a és 3–5.  §-a hatálybalépésének naptári napja 2021.  április 24-e, … valamint a … 176/2021. (IV. 15.) Korm. rendelet …hatálybalépésének naptári napja 2021. április 24-e, azaz kétezerhuszonegy április huszonnegyedik napja.” D. Pintér Sándor s.k., belügyminiszter

További részleges nyitási lehetőség.

MK. 63. szám 2021.04.15. Cs.

175/2021. (IV. 15.) Korm. rendelet A védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának második fokozatára tekintettel a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedéseket szabályozó kormányrendeletek módosításáról 2464. old.

1. A veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet módosítása

A vendéglátó üzlet kerthelyiségében vagy teraszán reggel 5 óra és este 9.30 óra között a tartózkodás és a megrendelt étel, illetve ital elfogyasztása megengedett.

A vendéglátó üzleten belül mindenki köteles maszkot viselni. A vendéglátó üzlet kerthelyiségében vagy teraszán a vendéglátó üzlet vendéggel érintkező munkatársa köteles maszkot viselni, a vendég viszont nem köteles.

3. A veszélyhelyzet idején a parkolást könnyítő intézkedésekről szóló 512/2020. (XI. 21.) Korm. rendelet módosítása

2021. április 19-ig alkalmazható.

 

176/2021. (IV. 15.) Korm. rendelet Egyes veszélyhelyzeti intézkedésekről 2466. old.

2021. december 31. napjáig a közterülethez közvetlenül csatlakozó vendéglátó üzletnek az üzemeltetője, bérlője vagy tulajdonosa (a használó) közterület-használati hozzájárulás megfizetése nélkül ingyenesen jogosult.

 

177/2021. (IV. 15.) Korm. rendelet A köznevelési intézményekben, a szakképző intézményekben, valamint a felnőttképzésben a rendes oktatásra történő visszatérésről és az óvodákban elrendelt rendkívüli szünet megszüntetéséről 2468. old.

3. A felnőttképzésben a rendes oktatásra történő visszatérés szabályai

4. § (1) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 2.  § 8. pontja szerinti kontaktórás formában szervezett oktatás, képzés – ideértve az Fktv. 1.  § (2) bekezdése szerinti jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés felnőttképző által történő megszervezését is – a  képzésben részt vevő személyek és az  oktató közötti személyes találkozást nem igénylő kapcsolatban alkalmazott digitális eszköz segítségével megvalósuló módon vagy zárt rendszerű elektronikus távoktatás, illetve távoktatás formájában is megszervezhető, befejezhető abban az esetben is, ha azt jogszabály, támogatói okirat, támogatási szerződés, felnőttképzési szerződés, hatósági szerződés vagy képzési program egyébként nem teszi lehetővé.

(2) Személyes jelenlétként kell figyelembe venni a képzésben részt vevő személy (1) bekezdésben meghatározott módon történő részvételét.

(3) A felnőttképzésben szervezett komplex szakmai vizsgák központi írásbeli vizsgatevékenységeinek azon időpontjait, amelyek 2021. április 12–18. közötti napokra esnek, – az előzőleg a 2021. évre a központi írásbeli vizsgafeladatokra meghatározott időpontoktól eltérően – az eredetileg meghatározott időpontokhoz képest 14 nappal később is meg lehet tartani.

(4) A jogi szakvizsga a jogi szakvizsgáról szóló 5/1991. (IV. 4.) IM rendelet szerint szervezhető meg.

Ez a rendelet 2021. április 19-én lép hatályba.

Hatályát veszti a védelmi intézkedések ideiglenes szigorításáról szóló 104/2021. (III. 5.) Korm. rendelet 7. alcíme. (7. Az oktatással kapcsolatos ideiglenes védelmi intézkedések)

 

Röviden:

2021. április 19-től nincs korlátozás a felnőttképzésben.

A tantermi képzés helyett megkezdett digitális képzés befejezhető május 23-ig.

A tantermi képzés pedig április 19-től szervezhető, nincs csökkentett létszámkorlátozás megadva.

 

MK. 61. szám 2021.04.09. P.

15/2021. (IV. 9.) ITM rendelet Egyes közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 2345. old.

 

1. A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosítása 2346. old.

 

2. A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosítása 2346. old.

 

5. A közúti járművek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával, környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenőrzésével, továbbá a gépjárműfenntartó tevékenységgel kapcsolatos egyes közlekedési hatósági eljárások díjáról szóló 91/2004. (VI. 29.) GKM rendelet módosítása 2347. old.

 

6. A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet módosítása 2348. old.

A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 10.  § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Elméleti vizsgára az bocsátható, aki)

„g) a meglévő vezetői engedélyét – figyelembe véve a (3) bekezdésben foglaltakat – (vagy a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott, a vezetői engedély kiállítására irányuló kérelem adatlapot, annak adatlapon feltüntetett érvényességi idején belül) a vizsgán bemutatja.”

A R. 11. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Gyakorlati vizsgára az bocsátható, aki)

„g) a meglévő vezetői engedélyét – figyelembe véve a (6) bekezdésben foglaltakat – (vagy a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott, a vezetői engedély kiállítására irányuló kérelem adatlapot, annak adatlapon feltüntetett érvényességi idején belül) a vizsgán bemutatja.”

A R. 14. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vizsgák érvényessége, a vizsgaigazolás kiállítása – automata sebességváltó bejegyzése)

 „(8) Nem kell a (6) bekezdésben megfogalmazott körülményt feltüntetni azon kombinált kategóriára vonatkozó vizsgaigazoláson, amellyel kapcsolatos vonó járműre a vizsgázónak korlátozás nélküli (mechanikus váltós) vezetői engedélye van. Nem kell a (6) bekezdésben megfogalmazott körülményt feltüntetni akkor sem, ha a vizsgázó már rendelkezik kézi sebességváltóval rendelkező jármű vezetésére jogosító engedéllyel a következő kategóriák legalább egyikében: „B”, „BE”, „C”, „CE”, „C1”, „C1E”, „D”, „DE”, „D1”, „D1E”.”

A R. 17. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közlekedési hatóság kérelemre a szakoktatói tevékenységét engedélyezi és névjegyzékbe veszi)

„a) azt a szakoktatói vagy a 3. melléklet 2.5. pontjában meghatározott képesítéssel rendelkező jelentkezőt, aki az engedélyezés időpontjában megfelel az (5) bekezdésben és a 18. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontjában, valamint a 18. § (3) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételeknek;” (A szakoktatói engedély kiadásának további feltételei, középiskolai érettségi.)

A R. 18. § (3) bekezdés b) pont bc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szakoktatói szaktanfolyami felvételi vizsgára jelentkezés feltételei:)

„bc)„D” kategóriás kiegészítő képzésre jelentkezés esetén legalább két éve érvényes „C” kategóriás és legalább két éve érvényes „D” kategóriás vezetői engedély,”

A R. 18. § (3) bekezdés b) pont be) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szakoktatói szaktanfolyami felvételi vizsgára jelentkezés feltételei:)

„be) Trolibusz kategóriás kiegészítő képzésre jelentkezés esetén legalább két éve érvényes „D” kategóriás és legalább két éve érvényes „Tr” kategóriás vezetői engedély,”

A R. 18. § (3) bekezdése a következő c)–d) ponttal egészül ki:

(A szakoktatói szaktanfolyami felvételi vizsgára jelentkezés feltételei:)

„c) 2. alkalmassági csoportra vonatkozó egészségi alkalmassági kategória megléte,

d) az alapképzésre vagy kiegészítő képzésre jelentkező rendelkezik valamely – közúti járművezető képzésre vonatkozó érvényes képzési engedéllyel rendelkező – képző szerv által kiadott „Befogadó nyilatkozattal”, amelyben a képző szerv vállalja a szakoktatói képzésre jelentkező tekintetében a szakoktatóik szaktanfolyam „Hospitálási és tanítási gyakorlat – HOSP” tantárgyában nevesített követelmények teljesítésére vonatkozó lehetőség biztosítását.”

A R. 23. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szakoktató oktatás, valamint járműkezelési, rutin és forgalmi vizsgáztatás közben köteles magánál tartani)

„a) a vezetői engedélyét (vagy a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott, a vezetői engedély kiállítására irányuló kérelem adatlapot, annak adatlapon feltüntetett érvényességi idején belül), és a szakoktatói igazolványát, ez utóbbit köteles jól láthatóan magán viselni,”

A R. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vizsgabiztos vizsgáztatás közben köteles magánál tartani a vezetői engedélyét (vagy a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott, a vezetői engedély kiállítására irányuló kérelem adatlapot, annak adatlapon feltüntetett érvényességi idején belül) és a vizsgabiztosi igazolványát, ez utóbbit köteles jól láthatóan magán viselni.”

A R. 33/F. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A nyilvántartásból azonosítható „Gépjárművezetői képesítési igazolvány” tulajdonosának kérelme alapján a vizsgaközpont – a (3) bekezdésben meghatározott esetben – az érvényes vezetői engedély (vagy a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott, a vezetői engedély kiállítására irányuló kérelem adatlap, annak adatlapon feltüntetett érvényességi idején belül) felmutatása mellett, a nyilvántartásban rögzített adatok felhasználásával a korábban kiadott „Gépjárművezetői képesítési igazolvány” helyett új „Gépjárművezetői képesítési igazolvány”-t ad ki. A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a korábban kiadott „Gépjárművezetői képesítési igazolvány”-t bevonja.”

A R. 33/F. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a „Gépjárművezetői képesítési igazolvány”-ba bejegyzett adatok megváltoztak, a nyilvántartásból azonosítható „Gépjárművezetői képesítési igazolvány” tulajdonosának a 33/D. § (6) bekezdése alapján benyújtott kérelmére a vizsgaközpont – az érvényes vezetői engedély (vagy a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott, a vezetői engedély kiállítására irányuló kérelem adatlap, annak adatlapon feltüntetett érvényességi idején belül) és az adatváltozást tanúsító okmány felmutatása mellett – a nyilvántartásban rögzített adatok felhasználásával a korábban kiadott „Gépjárművezetői képesítési igazolvány” egyidejű bevonása mellett új „Gépjárművezetői képesítési igazolvány”-t ad ki.

A R. 42. §-a a következő l) ponttal egészül ki:

(Ez a rendelet)

„l) a vezetői engedélyekről szóló 2006/126/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2020. május 4-i (EU) 2020/612 bizottsági irányelv Melléklet b) pontjában foglalt rendelkezésnek való megfelelést szolgálja.”

A R. 33/D. § (2) bekezdésében az „A sikeresen vizsgázók részére – érvényes vezetői engedély megléte esetén – a  közlekedési hatóság” szövegrész helyébe az „A sikeres vizsgázók részére – érvényes vezetői engedély megléte esetén – a vizsgaközpont” szöveg lép.

A R. 5. melléklete a 6. melléklet szerint módosul.

6. melléklet a 15/2021. (IV. 9.) ITM rendelethez

A R. 5. melléklet „A2” kategóriához tartozó rendelkezése helyébe a következő rendelkezés lép:

„Oldalkocsi nélküli motorkerékpár, amelynek hengerűrtartalma legalább 245 cm3, a motor teljesítménye legalább 20 kW, de nem több 35 kW-nál, a motorkerékpár teljesítmény/tömeg aránya nem haladja meg a 0,2 kW/kg-ot. Amennyiben a motorkerékpár elektromos motorral van felszerelve, a motor teljesítménye legalább 20 kW, de nem több 35 kW-nál, a motorkerékpár teljesítmény/tömeg aránya legalább 0,15 kW/kg.”

 

11. Az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet módosítása 2351. old.

 

16. A Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodáshoz (ADN) csatolt Szabályzat belföldi alkalmazásáról szóló 26/2017. (VII. 5.) NFM rendelet módosítása 2354. old.

 

Ez a rendelet a 91/2004. (VI. 29.) GKM díjrendeletben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

Kihirdetve: 2021.04.09. P., Hatályos: 2021.04.14. Sze.

 

Összegezve:

A vezetői engedély helyett a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott, a vezetői engedély kiállítására irányuló kérelem adatlappal – annak érvényességi idején belül – igazolható a vezetési jogosultság: vizsgázó, oktató, vizsgabiztos, GKI kártya adatváltozási ügyintézései esetén.

A szakoktatói szaktanfolyami felvételi jelentkezés feltételei is módosultak, illetve pontosításra kerültek:

1. D kategóriás kiegészítő képzés esetén legalább 2 éve érvényes C és legalább 2 éve érvényes D kategóriás vezetői engedély szükséges.

2. Tr kategóriás kiegészítő képzés esetén legalább 2 éve érvényes D és legalább 2 éve érvényes Tr kategóriás vezetői engedély szükséges.

3. Egészségügyi 2. csoportú alkalmassági vélemény meglétével lehet jelentkezni.

4. A jelentkező rendelkezik valamely képzőszerv által kiadott „Befogadó nyilatkozat”-tal, hogy a „Hospitálási és tanítási gyakorlat – HOSP” tantárgy teljesítésére a lehetőséget biztosítják számára.

A motoros képzésnél az A2 kategória oktatásba vont motorkerékpárja az alábbiak szerint változik: (24/2005. GKM r. 5. melléklet)

„Oldalkocsi nélküli motorkerékpár, amelynek hengerűrtartalma legalább 245 cm3, a motor teljesítménye legalább 20 kW, de nem több 35 kW-nál, a motorkerékpár teljesítmény/tömeg aránya nem haladja meg a 0,2 kW/kg-ot. Amennyiben a motorkerékpár elektromos motorral van felszerelve, a motor teljesítménye legalább 20 kW, de nem több 35 kW-nál, a motorkerékpár teljesítmény/tömeg aránya legalább 0,15 kW/kg.”


 
MK.60. szám. 2021. 04. 07. Sze.

 

166/2021. (IV. 7.) Korm. rendelet A védelmi intézkedések meghosszabbításáról 2189. old.

1. A védelmi intézkedések meghosszabbítása

1. § A Kormány – az Operatív Törzs javaslatára – a védelmi intézkedéseket 2021. április 19. napjáig fenntartja.

2. A védelmi intézkedések ideiglenes szigorításáról szóló 104/2021. (III. 5.) Korm. rendelet egyes rendelkezései alkalmazhatóságának a meghosszabbítása

2. § A védelmi intézkedések ideiglenes szigorításáról szóló 104/2021. (III. 5.) Korm. rendelet 14.  § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet)

„a) 2. alcímét, 3. alcímét, 5. alcímét, 11. § (5)–(7) bekezdését, 8. alcímét és 9. alcímét 2021. április 19. napjáig,

(lehet alkalmazni.)

 

Az oktatásra vonatkozóan április 19-ig hosszabbították a védelmi intézkedéseket.

MK. 58. szám 2021.04.06. K.

1/2021. (IV. 6.) BM határozat A védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának első fokozatáról szóló 144/2021. (III. 27.) Korm. rendelet 2. alcíme, 3. alcíme, 13. §-a és 14. §-a hatálybalépéséről 2182. old.

Megállapítom, hogy a kettőmillió-ötszázezredik COVID-19 elleni oltóanyaggal történő védőoltás első dózisa beadásának napja, mint hatálybalépési feltétel 2021. április 6. napján bekövetkezett, ezáltal a védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának első fokozatáról szóló 144/2021. (III. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 11.  § (2) bekezdése alapján az R. 2. alcíme, 3. alcíme, 13. §-a és 14. §-a hatálybalépésének naptári napja 2021. április 7-e, azaz kétezerhuszonegy április hetedik napja.

 Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter


A védelmi intézkedések fokozatos feloldásáról szól: üzletek nyitása, kijárási korlátozás csökkentése, szolgáltatások megindítása.

Az oktatást a 143/2021. Korm. r. szabályozza, ami korlátozást 2021. ápr. 8-ig lehet alkalmazni.
 

MK. 58. szám 2021.04.06. K.

1/2021. (IV. 6.) BM határozat A védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának első fokozatáról szóló 144/2021. (III. 27.) Korm. rendelet 2. alcíme, 3. alcíme, 13. §-a és 14. §-a hatálybalépéséről 2182. old.

Megállapítom, hogy a kettőmillió-ötszázezredik COVID-19 elleni oltóanyaggal történő védőoltás első dózisa beadásának napja, mint hatálybalépési feltétel 2021. április 6. napján bekövetkezett, ezáltal a védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának első fokozatáról szóló 144/2021. (III. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 11.  § (2) bekezdése alapján az R. 2. alcíme, 3. alcíme, 13. §-a és 14. §-a hatálybalépésének naptári napja 2021. április 7-e, azaz kétezerhuszonegy április hetedik napja.

 Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter

A védelmi intézkedések fokozatos feloldásáról szól: üzletek nyitása, kijárási korlátozás csökkentése, szolgáltatások megindítása.

Az oktatást a 143/2021. Korm. r. szabályozza, ami korlátozást 2021. ápr. 8-ig lehet alkalmazni.

 
Március

HÉ. 16. szám 2021.03.31. Sze.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium pályázati felhívása a 2021. évi Nemzeti Kiválóság Díj elnyerésére 1732. old.

MK. 52. szám 2021.03.27. Szo.

147/2021. (III. 27.) Korm. rendelet A veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló kormányrendeletek módosításáról 2042. old.
1. A veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet módosítás.
3. A bérletidíj-fizetési mentességről szóló 52/2021. (II. 9.) Korm. rendelet módosítása.

Kibővítették áprilisra is a bértámogatást, a Szocho. mentességet, a KATA kedvezményt és a bérletidíj-fizetési mentességet.

 

MK. 51. szám 2021.03.27. Szo.

143/2021. (III. 27.) Korm. rendelet A védelmi intézkedések meghosszabbításáról 2034. old.

1. A védelmi intézkedések meghosszabbítása

1. § A Kormány – az Operatív Törzs javaslatára – a védelmi intézkedéseket 2021. április 8. napjáig fenntartja.

2. A védelmi intézkedések ideiglenes szigorításáról szóló 104/2021. (III. 5.) Korm. rendelet egyes rendelkezései alkalmazhatóságának a meghosszabbítása

2. § A védelmi intézkedések ideiglenes szigorításáról szóló 104/2021. (III. 5.) Korm. rendelet 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. § E rendelet

a) 2. alcímét, 3. alcímét, 5. alcímét, 11. § (5)–(7) bekezdését, 8. alcímét és 9. alcímét 2021. április 8. napjáig,

b) 11. § (1)–(4) bekezdését 2021. április 19. napjáig

lehet alkalmazni.”

Az oktatással kapcsolatos ideiglenes védelmi intézkedések: 11. §

(5) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 2. § 8. pontja szerinti kontaktórás formában szervezett oktatást, képzést - ideértve az Fktv. 1. § (2) bekezdése szerinti jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés felnőttképző által történő megszervezését is - a képzésben részt vevő személyek és az oktató közötti személyes találkozást nem igénylő kapcsolatban alkalmazott digitális eszköz segítségével megvalósuló módon vagy zárt rendszerű elektronikus távoktatás, illetve távoktatás formájában kell megszervezni, befejezni abban az esetben is, ha azt jogszabály, támogatói okirat, támogatási szerződés, felnőttképzési szerződés, hatósági szerződés vagy képzési program egyébként nem teszi lehetővé.

(6) A felnőttképzésben vizsga nem szervezhető. Az e rendelet hatálybalépésekor már megkezdett és folyamatban lévő, illetve újonnan meghirdetett vizsgát el kell halasztani.

 

(7) A jogi szakvizsga a jogi szakvizsgáról szóló 5/1991. (IV. 4.) IM rendelet szerint szervezhető meg.

 

144/2021. (III. 27.) Korm. rendelet A védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának első fokozatáról 2035. old.

1. Általános rendelkezések

1. § (2) „… vásárlótér: az a terület, ahova az üzlet vásárlói vásárlás céljából belépnek.”

2. A kettőmillió-ötszázezredik COVID-19 elleni oltóanyaggal történő védőoltás első dózisa beadásához kapcsolódó rendelkezések

A kijárási tilalom időszaka az este 10 óra és reggel 5 óra közötti időszak.

A szolgáltatásokkal kapcsolatos ideiglenes védelmi intézkedések megszüntetésre kerülnek.

A személyes megjelenést igénylő szolgáltatás céljára szolgáló helyiség vagy helyszín nem köteles zárva tartani.

A személyes megjelenést igénylő szolgáltatás céljára szolgáló helyiségben vagy helyszínen megengedett a szolgáltatás nyújtása és a szolgáltatás igénybe vétele.

Az üzletek kötelező zárva tartási időszaka az este 9.30 óra és reggel 5 óra közötti időszak.

Reggel 5 óra és este 9.30 óra közötti megengedett az üzletekben tartózkodás és vásárlás.

A tíz négyzetméteres vagy ennél kisebb vásárlótérrel rendelkező üzlet vásárlóterében az ott foglalkoztatottakon kívül egy időben egy vásárló tartózkodhat. A tíz négyzetmétert meghaladó vásárlótérrel rendelkező üzlet vásárlóterében az ott foglalkoztatottakon kívül egy időben legfeljebb átlagosan tíz négyzetméterenként egy vásárló tartózkodhat. Az üzlet üzemeltetője, illetve vezetője köteles az üzlet bejárata előtt – a nyitvatartási idő mellett – mindenki számára jól láthatóan kifüggeszteni, hogy egy időben összesen hány fő vásárló tartózkodhat az üzlet vásárlóterében.


MK. 45. szám 2021.03.19. P.

133/2021. (III. 19.) Korm. rendelet A védelmi intézkedések egy héttel történő meghosszabbításáról 1946. old.

A Kormány – az Operatív Törzs javaslatára – a védelmi intézkedéseket további egy hétig fenntartja. 2021. március 29-ig.

 MK. 41. szám 2021.03.13. Szo.

129/2021. (III. 13.) Korm. rendelet A koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges egyes intézkedésekről szóló 639/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet szerinti intézkedés uniós jogi állami támogatási szabályokkal való összeegyeztethetőségéről szóló 640/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet módosításáról 1758. old.

Az átmeneti támogatás szabályairól, annak mértékéről, adózási visszaigazolásáról és az iratőrzési kötelezettségről rendelkezik.

1126/2021. (III. 13.) Korm. határozat A 2021. évre halasztott Birkózó Európai Kontinens Olimpiai Kvalifikációs Verseny járműveinek az autóbusz forgalmi sáv használatáról 1760. old.

Az érintett járművek megjelölésére szolgáló jelzést (matricát), annak a járművön történő rögzítési módját, a jelzés viselésére jogosító igazolás tartalmát és használatának ellenőrzését tartalmazza. Öntapadó matrica, amit a jármű elején és hátulján helyeznek el. A kiadott igazolás tartalmazza a járműadatokat (rendszám, gyártmány, típus, forgalmi engedély száma), kiállítás keltét, kiállító aláírását, kiállító bélyegzőjének helyét, igazolás érvényességét (év, hónap, nap), a jelzés (matrica) színes lenyomatát. Használatát a rendőrség ellenőrzi.


 
MK. 37. szám 2021.03.05. P.

105/2021. (III. 5.) Korm. rendelet A veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló kormányrendeletek módosításáról 1509. old.

1. A veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet módosítása 1509. old.

A 485/2020. (XI.10.) Korm. r. 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1.  § (1) A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) alapján fennálló szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget az 5. § (4) bekezdése szerinti hónapra vonatkozóan nem kell teljesítenie az 5. § (1) bekezdése szerinti tényleges főtevékenységet folytató kifizetőnek a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy foglalkoztatása tekintetében.

(2) A Szocho tv. alapján fennálló szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget 2021. március hónap tekintetében nem kell teljesítenie az 5. § (1) bekezdése szerinti tényleges főtevékenységet folytató

a) egyéni vállalkozónak e jogállására tekintettel, és

b) a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény szerinti társas vállalkozónak e jogállására tekintettel.”

A 485/2020. (XI.10.) Korm. r. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) szerinti kisvállalati adóalany, e tevékenységével összefüggésben az 5.  § (4) bekezdése szerinti időszakra történő kisvállalati adókötelezettsége megállapításánál nem tekinti kisvállalati adóalapnak a személyi jellegű kifizetések összegét.”

A 485/2020. (XI.10.) Korm. r. a következő 4/A. §-sal egészül ki:

„4/A. § A  Katv. szerinti kisadózó vállalkozás, amely az 5.  § (1) bekezdése szerinti tevékenységet folytat

(a továbbiakban: mentesített tevékenységet folytató), 2021. március hónapra tekintettel mentesül a kisadózó után a Katv. szerinti tételes adó megfizetése alól. Az e bekezdés szerinti adófizetési kötelezettség alóli mentesülés nem befolyásolja a társadalombiztosítási és munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultságot és az ellátások összegét, és nem csökkenti a Katv. 8. § (6) bekezdése szerinti értékhatárt. E rendelkezést az a Katv. hatálya alá tartozó mentesített tevékenységet folytató kisadózó vállalkozás alkalmazhatja, amely e tevékenysége tekintetében 2021. február hónapjában már a Katv. hatálya alá tartozott.”

A 485/2020. (XI.10.) Korm. r. 5. § (1) bekezdése a következő 26–56. ponttal egészül ki:

(Az 1–4. § szerinti adókedvezményekre a tényleges főtevékenységeként)

„26. Iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem (TEÁOR 4719) tevékenységet,

27. Audio-, videoberendezés kiskereskedelme (TEÁOR 4743) tevékenységet,

28. Textil-kiskereskedelem (TEÁOR 4751) tevékenységet,

29. Villamos háztartási készülék kiskereskedelme (TEÁOR 4754) tevékenységet,

30. Bútor, világítási eszköz, egyéb háztartási cikk kiskereskedelme (TEÁOR 4759) tevékenységet,

31. Könyv-kiskereskedelem (TEÁOR 4761) tevékenységet,

32. Papír-, írószer-, irodaszer- és nyomtatvány-kiskereskedelem (TEÁOR 476203) tevékenységet,

33. Zene-, videofelvétel kiskereskedelme (TEÁOR 4763) tevékenységet,

34. Sportszer-kiskereskedelem (TEÁOR 4764) tevékenységet,

35. Játék-kiskereskedelem (TEÁOR 4765) tevékenységet,

36. Ruházat kiskereskedelem (TEÁOR 4771) tevékenységet,

37. Lábbeli-, bőráru-kiskereskedelem (TEÁOR 4772) tevékenységet,

38. Óra-, ékszer-kiskereskedelem (TEÁOR 4777) tevékenységet,

39. Egyéb m.n.s. új áru kiskereskedelme (TEÁOR 4778) tevékenységet,

40. Használtcikk bolti kiskereskedelme (TEÁOR 4779) tevékenységet,

41. Videokazetta, lemez kölcsönzése (TEÁOR 7722) tevékenységet,

42. Egyéb személyi használatú, háztartási cikk kölcsönzése (TEÁOR 7729) tevékenységet,

43. Egyéb foglalás (TEÁOR 7990) tevékenységet,

44. Szerencsejáték, fogadás (TEÁOR 9200) tevékenységet, kivéve a totózó és lottózó,

45. Szórakoztatóelektronikai cikk javítása (TEÁOR 9521) tevékenységet,

46. Lábbeli, egyéb bőráru javítása (TEÁOR 9523) tevékenységet,

47. Bútor, lakberendezési tárgy javítása (TEÁOR 9524) tevékenységet,

48. Óra-, ékszerjavítás (TEÁOR 9525) tevékenységet,

49. Egyéb személyi, háztartási cikk javítása (TEÁOR 9529) tevékenységet,

50. Fodrászat, szépségápolás (TEÁOR 9602) tevékenységet,

51. M.n.s. egyéb személyi szolgáltatás (TEÁOR 9609) tevékenységet,

52. Virág-, koszorú- és dísznövény-kiskereskedelem (TEÁOR 477601) tevékenységet,

53. Oktatási intézményben működő vállalkozások esetén Egyéb vendéglátás (TEÁOR 5629) tevékenységet,

54. Járművezetés oktatás (TEÁOR 8553) tevékenységet,

55. M.n.s. egyéb oktatás (TEÁOR 8559) tevékenységet vagy

56. Oktatást kiegészítő (TEÁOR 8560) tevékenységet”

(folytató kifizető jogosult.)

A 485/2020. (XI.10.) Korm. r. a következő 19. §-sal egészül ki:

„19. § Az 5. § (4) bekezdésétől és a 14. § (5) bekezdésétől eltérően az 5.  § (1) bekezdés 26–56. pontja szerinti tevékenységet folytató kifizető az 1. alcím szerinti adófizetési kedvezményre és a 3. alcím szerinti bértámogatásra 2021. év március hónap tekintetében jogosult.”

3. A bérletidíj-fizetési mentességről szóló 52/2021. (II. 9.) Korm. rendelet módosítása 1510. old.

A bérletidíj-fizetési mentességről szóló 52/2021. (II. 9.) Korm. rendelet a következő 2/A. §-sal egészül ki:

„2/A. § (1) A bérbeadó a bérleti díj 2021. március hónapra eső részét nem követelheti a bérlőtől

a) az állam vagy a helyi önkormányzat, valamint

b) az állam vagy a helyi önkormányzat többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság tulajdonában lévő – (2) bekezdés szerinti – helyiség tekintetében fennálló bérleti szerződés alapján.

(2) Az (1) bekezdés alapján azon helyiség tekintetében nem követelheti a bérbeadó a bérleti díjat, amely esetében a bérleti szerződés – az 1–31. pont szerinti tevékenységre vonatkozóan – e  rendelet hatálybalépését megelőzően létrejött, és amelyben a bérlő 2021. március 3. napján

1. iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem,

2. audio-, videoberendezés kiskereskedelem,

3. textil-kiskereskedelem,

4. villamos háztartási készülék kiskereskedelem,

5. bútor, világítási eszköz, egyéb háztartási cikk kiskereskedelem,

6. könyv-kiskereskedelem,

7. papíráru-kiskereskedelem,

8. zene-, videofelvétel kiskereskedelem,

9. sportszer-kiskereskedelem,

10. játék-kiskereskedelem,

11. ruházat kiskereskedelem,

12. lábbeli-, bőráru-kiskereskedelem,

13. óra-, ékszer-kiskereskedelem,

14. egyéb m.n.s. új áru kiskereskedelem,

15. használtcikk bolti kiskereskedelem,

16. videokazetta, lemez kölcsönzése,

17. egyéb személyi használatú, háztartási cikk kölcsönzése,

18. egyéb foglalás,

19. szerencsejáték, fogadás tevékenységet, kivéve a totózó és lottózó,

20. szórakoztatóelektronikai cikk javítása,

21. lábbeli, egyéb bőráru javítása,

22. bútor, lakberendezési tárgy javítása,

23. óra-, ékszerjavítás,

24. egyéb személyi, háztartási cikk javítása,

25. fodrászat, szépségápolás,

26. m.n.s. egyéb személyi szolgáltatás,

27. virág-, koszorú- és dísznövény-kiskereskedelem,

28. oktatási intézményben működő vállalkozások esetén egyéb vendéglátás,

29. járművezetés oktatás,

30. m.n.s. egyéb oktatás,

31. oktatást kiegészítő

tevékenységet végzett.

(6) A (2) bekezdésnek megfelelő helyiség tekintetében fennálló bérleti szerződés alapján e rendelet hatálybalépése előtt az (1) bekezdés szerinti időszakra már megfizetett bérleti díjat 2021. március 16. napjáig a bérbeadó köteles a bérlőnek visszafizetni.

Hatályos: 2021.03.06-tól.

 

Összegezve:

1. A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget nem kell teljesítenie a 485/2020. (XI.10.) Korm. rendeletben meghatározott főtevékenységet folytató kifizetőnek a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy foglalkoztatása tekintetében.

2. A Szocho. adókötelezettséget nem kell teljesíteni 2021. márciusban az egyéni vállalkozónak, illetve a társas vállalkozásnak.

3. A KATA fizetés alól 2021. márciusra mentesül számos tevékenységet folytató; a felsorolásba bekerült a járművezetés oktatás (TEÁOR 8553) tevékenység. Ez nem befolyásolja a társadalombiztosítási és a munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultságot, illetve összegüket, s nem csökkenti a pluszadó értékhatárt (12 millió Ft felett 40%).

4. A bérletidíj-fizetés alól mentesség illeti (többek közt) a járművezető oktatást állami, helyi önkormányzati, vagy ezek többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság tulajdonában lévő helységre kötött szerződéssel. A már megfizetett bérleti díjat 2021. március 16-ig a bérbeadó köteles visszafizetni.


MK. 36. szám 2021.03.05. P.

104/2021. (III. 5.) Korm. rendelet A védelmi intézkedések ideiglenes szigorításáról 1502. old.

A települések belterületén, az utcán és a közterületen mindenki köteles maszkot olyan módon viselni, hogy az az orrot és a szájat folyamatosan elfedje.

Az egyéni szabadidős sporttevékenység külterületen, valamint a települések belterületén folytatható.

A parkok, arborétumok és erdők nyitva maradnak, azok látogathatóak.

„3. Az üzletek nyitvatartásával kapcsolatos ideiglenes védelmi intézkedések

4. § (1) Az ott foglalkoztatottak kivételével tilos – az e rendelet szerinti kivétellel – az üzletben tartózkodni.

(2) A kijárási tilalmon kívüli időben az R.-ben meghatározott időben és feltételekkel megengedett a tartózkodás és a vásárlás

a) a napi fogyasztási cikket értékesítő élelmiszerüzletben,

b) a napi fogyasztási cikket értékesítő egyéb (így különösen illatszert, drogériai terméket, háztartási tisztítószert, vegyi árut és higiéniai papírterméket árusító) üzletben,

c) a munkavégzés, a hivatásbeli kötelezettség, a gazdasági, mezőgazdasági és erdészeti tevékenység elvégzéséhez nélkülözhetetlen anyagokat, valamint eszközöket árusító üzletben (így különösen a járművet, a gépet, az alkatrészt, az építőanyagot és eszközöket árusító üzletben), ide nem értve a főtevékenységként szórakoztató és háztartási elektronikai eszközöket forgalmazó üzletet,

d) az állateledelt, takarmányt forgalmazó üzletben,

e) a mezőgazdasági üzletben, ideértve a műtrágyát értékesítő üzletet és a vágóhidat,

f ) a kertészeti árudában, a faiskolában,

g) a piacon, a helyi termelői piacon, az ott található, a (3) bekezdés alapján kötelezően bezárt üzletek kivételével,

h) a gyógyszert, a gyógyászati segédeszközt, az optikai és látszerészeti eszközöket forgalmazó üzletben,

az állatgyógyszertárban,

i) az üzemanyagtöltő állomáson,

j) a nemzeti dohányboltban és

k) az újságosnál.

(3) A (2) bekezdésben fel nem sorolt üzlet köteles zárva tartani.”

6. Jogkövetkezmények

8. § Az e rendeletben meghatározott ideiglenes védelmi intézkedések betartását a rendőrség a Magyar Honvédség közreműködésével ellenőrzi. Ha a rendőrség az ellenőrzés során vagy a katona értesítése alapján kötelezettség megszegéséről szerez tudomást, 100 000 forinttól 1 000 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki; a helyiséget, területet, intézményt, illetve a helyszínt legalább egy napra, legfeljebb egy év időtartamra ideiglenesen bezárathatja. A rendőrség a jogkövetkezményeket együtt is alkalmazhatja; azonos napon több egymást követő ellenőrzés alkalmával is.

7. Az oktatással kapcsolatos ideiglenes védelmi intézkedések

11. § „(5) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 2. § 8. pontja szerinti kontaktórás formában szervezett oktatást, képzést – ideértve az Fktv. 1. § (2) bekezdése szerinti jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés felnőttképző által történő megszervezését is – a képzésben részt vevő személyek és az oktató közötti személyes találkozást nem igénylő kapcsolatban alkalmazott digitális eszköz segítségével megvalósuló módon vagy zárt rendszerű elektronikus távoktatás, illetve távoktatás formájában kell megszervezni, befejezni abban az esetben is, ha azt jogszabály, támogatói okirat, támogatási szerződés, felnőttképzési szerződés, hatósági szerződés vagy képzési program egyébként nem teszi lehetővé.

(6) A felnőttképzésben vizsga nem szervezhető. Az e rendelet hatálybalépésekor már megkezdett és folyamatban lévő, illetve újonnan meghirdetett vizsgát el kell halasztani.

10. Záró rendelkezések

14. § E rendelet

a) 2. alcímét, 3. alcímét, 5. alcímét, 8. alcímét és 9. alcímét 2021. március 22. napjáig,

b) 7. alcímét 2021. április 7. napjáig

lehet alkalmazni.

Hatályos: 2021.03.08-tól.

 

hivatkozás: Fktv. 1. § (2) bekezdése: Jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés felnőttképzési tevékenység keretében történő végzésére e törvényt a jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Jogszabály a 2/A. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettséget nem zárhatja ki és a 15. § (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség tartalmát nem szűkítheti.

 

Összegezve:

1. Az üzleteket be kell zárni. Kivétel: az élelmiszerüzletek, a patikák, a benzinkutak, a drogériák, a dohányboltok, gazdasági, mezőgazdasági és erdészeti tevékenységhez nélkülözhetetlen anyagokat és eszközöket árusító üzletek, valamint az állateledelt, takarmányt forgalmazó üzletek, a piac és a termelői piac.

2. Minden szolgáltatás szünetel, kivéve a magánegészségügyi-, szociális-, pénzügyi-, postai, járműszervíz-szolgáltatásokat.

3. Az éttermekben továbbra is lesz lehetőség elviteles vásárlásra.

4. Az esti kijárási tilalom továbbra is érvényben marad.

5. A maszkviselés a lakott területen belül valamennyi utcán, közterületen kötelező.

6. A másik embertől lehetőség szerint legalább másfél méter védőtávolságot kell tartani.

7. A munkavégzés lehetséges, de ahol lehet, otthoni munkavégzést javaslunk. Az államigazgatásban otthoni munkavégzés rendelhető el, kivéve a védekezésben közreműködők esetében.

8. A szabadtéri sporttevékenység lehetséges, ahol tartható a másfél méteres távolság. Megengedettek az igazolt sportolók edzései, a meccsek kizárólag zárt kapuk mögött lehetségesek.

9. A parkok, arborétumok és erdők nyitva maradnak.

 Innovációs és Technológiai Minisztérium
RENDKÍVÜLI VIZSGÁZTATÁSI SZÜNET!
A kormány által hozott új védelmi intézkedésekkel összhangban a KAV Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Kft. 2021. március 8-tól határozatlan ideig felfüggeszti a járművezetők és közlekedési szakemberek vizsgáit, alkalmassági vizsgálatait és utánképzéseit.
Az intézkedés a közúti, a vasúti, a hajózási és a légügyi (drón) területet egyaránt érinti, és kiterjed a pályaalkalmassági vizsgálatok elvégzésére is.
A befizetett vizsgadíját senki sem veszíti el. Az érintettek a vészhelyzet elhárítását követően – a korábbi jelentkezésnek megfelelően és a megfizetett díj szerint – vehetnek majd részt a most lemondott vizsgákon, vizsgálatokon és utánképzéseken. A vizsgák új időpontjáról a vizsgázók elsődlegesen a képző szervek útján kapnak tájékoztatást. A felhalmozódó ügyhátralék gyors ledolgozása érdekében a tervek szerint a Vizsgaközpont hivatali időn túli és hétvégi időpontokat is biztosít majd ügyfelei számára.
A társaság ügyfélszolgálati irodáiban a személyes ügyintézés átmenetileg szintén szünetel, az egyéb ügyfélszolgálati csatornák (telefon, e-mail, posta) elérhetőek maradnak.
A március 6.-7. hétvégére kiírt szaktanfolyami vizsgák még rendben megtartásra kerülnek, azonban a március 8-tól kiküldött vezénylések törlésre kerülnek.

 KAV honlap:

 

HÉ. 11. szám 2021.03.03. Sze.

13/2021. (III. 3.) ITM utasítás Miniszteri biztos kinevezéséről 1018. old.

2021. április 1. napjától 2023. március 31. napjáig Vígh Lászlót miniszteri biztossá nevezik ki.

2. § (1) A miniszteri biztos

a) a Zalaegerszegen létrehozásra kerülő önvezető járművek járműipari tesztpályájának és az  M76-os okosút megvalósításával kapcsolatosan koordinálja a  szükséges intézkedéseket, és kapcsolatot tart a  járműipari tesztpályát üzemeltető gazdasági társasággal,

b) részt vesz az autonóm gépjárművekre vonatkozó jogszabályi háttér megteremtésével kapcsolatos feladatokban,

c) koordinálja a zalaegerszegi védelmi ipari park projekthez kapcsolódó fejlesztéseket, támogatásokat,

d) koordinálja a versenyképes környezethez szükséges térségfejlesztési programokat,

e) felel a  feladatkörébe tartozó jogszabálytervezetek és vezetői döntések szakmai előkészítéséért és végrehajtásáért, összehangolja az abban közreműködő szervezeti egységek munkáját, ellenőrzi a kiadott feladatok végrehajtását.

 

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleménye
A veszélyhelyzettel kapcsolatban az ADR 1.5.1 szakasza szerinti M333 és M334 számú, a RID 1.5.1 szakasza szerinti 1/2021 számú, multilaterális megállapodások aláírásáról és hatálybalépéséről 1054. old.
1. M333 Multilaterális Megállapodás az ADR 1.5.1 szakasza alapján a járművezetőknek az ADR 8.2.2.8.2 pontja szerinti oktatási bizonyítványával kapcsolatban: Az ADR 8.2.2.8.2 pontja első bekezdésének előírásaitól eltérően, minden olyan járművezetői oktatási bizonyítvány, amelynek érvényessége 2020. március 1. és 2021. szeptember 1. között jár le, 2021. szeptember 30-ig érvényben marad. Az ilyen bizonyítványokat öt évre meg kell újítani, ha a járművezető bizonyítja, hogy a 8.2.2.5 bekezdés szerinti ismeretfelújító képzésben részt vett és a 8.2.2.7 bekezdés szerinti vizsgát 2021. október 1. előtt letette. Az új érvényesség ideje akkor kezdődik, amikor a megújítandó bizonyítvány eredeti érvényessége lejárt.

2. M334 Multilaterális Megállapodás az ADR 1.5.1 szakasza alapján a biztonsági tanácsadóknak az ADR 1.8.3.7 bekezdése szerinti bizonyítványával kapcsolatban: Az  ADR 1.8.3.16.1 pontja előírásaitól eltérően, minden olyan veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadói bizonyítvány, amelynek érvényessége 2020. március 1. és 2021. szeptember 1. között jár le, 2021. szeptember 30-ig érvényben marad. Az ilyen bizonyítványok érvényességi idejét meg kell hosszabbítani az eredeti érvényességük lejártától számított öt évvel, ha a bizonyítvány tulajdonosa az ADR 1.8.3.16.2 pont szerinti vizsgát 2021. október 1. előtt letette.

3. Multilaterális Megállapodás RID 1/2021 a RID 1.5.1 szakasza alapján a biztonsági tanácsadóknak a RID 1.8.3.7 bekezdése szerinti bizonyítványával kapcsolatban: A  RID 1.8.3.16.1 pontja előírásaitól eltérően, minden olyan veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadói bizonyítvány, amelynek érvényessége 2020. március 1. és 2021. szeptember 1. között jár le, 2021. szeptember 30-ig érvényes marad. Az ilyen bizonyítványok érvényességi idejét meg kell hosszabbítani az eredeti érvényességük lejártától számított öt évvel, ha a bizonyítvány tulajdonosa az 1.8.3.16.2 pont szerinti vizsgát 2021. október 1. előtt letette.


Február
HÉ. 10. szám 2021.02.26. P.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleménye az ADR 1.5.1 szakasza szerinti M329 és a RID 1.5.1 szakasza szerinti 5/2020 számú, multilaterális megállapodások aláírásáról és hatálybalépéséről 964. old.

M329 Multilaterális Megállapodás az ADR 1.5.1 szakasza alapján a veszélyes árukat tartalmazó egyes hulladékok szállításáról 964. old.

1. Bevezetés

2. Osztályozás

3. Csomagolóeszközök

4. Ömlesztett szállítás

5. Bizonyos hulladékok szállítása

6. A küldeménydarabok jelölése

7. A veszélyes áru fuvarokmányában feltüntetendő információk

8. Egyéb előírások

9. Hatály

RID 5/2020 Multilaterális Megállapodás az RID 1.5.1 szakasza alapján a veszélyes árukat tartalmazó egyes hulladékok szállításáról 969. old.

1. Bevezetés

2. Osztályozás

3. Csomagolóeszközök

4. Ömlesztett szállítás

5. Bizonyos hulladékok szállítása

6. A küldeménydarabok jelölése

7. A veszélyes áru fuvarokmányában feltüntetendő információk

8. Egyéb előírások

9. Hatály

MK. 30. szám 2021.02.25. Cs.

2021. évi II. törvény Egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról 1066. old.

1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása 1066. old.

Az útellenőr közfeladatot ellátó személynek minősül.

A közút kezelője technikai eszközzel is meggyőződhet a tisztántartási kötelezettség teljesítéséről. Jogosult felvétel készítésére.

A Hivatal rendszeres és rendkívüli adatszolgáltatásra kötelezheti az elektromobilitás szolgáltatót és töltőberendezés üzemeltetőjét.

Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a közút nem közlekedési célú igénybevétele esetén az igénybe vevő óvadékfizetési kötelezettségének részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.

Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg az elektromobilitás szolgáltató és az elektromos töltőberendezés üzemeltetője által rendszeres adatszolgáltatás keretében szolgáltatandó adatok körét, az adatszolgáltatás teljesítésének módjára és esedékességére vonatkozó követelmények, és az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése alól adható mentesség részletes szabályait, továbbá a rendkívüli adatszolgáltatással kapcsolatos szabályokat.

12. A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény módosítása 1076. old.

16. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása 1078. old.

17. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosítása 1078. old.

Korrigálták az orvosi alkalmassági vélemény születésnaphoz igazított változatában az érvényességi határidőt.

HÉ. 9. szám 2021.02.19. P.

7/2021. (II. 19.) ITM utasítás Az Innovációs és Technológiai Minisztérium szervezeti integritást sértő eseményeinek kezelésével és az integrált kockázatkezeléssel kapcsolatos eljárásrendről szóló 33/2019. (IX. 12.) ITM utasítás módosításáról 814. old.

8/2021. (II. 19.) ITM utasítás Az Innovációs és Technológiai Minisztérium beszerzéseinek és közbeszerzéseinek szabályairól szóló 45/2019. (XII. 9.) ITM utasítás módosításáról 815. old.

 

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleménye az ADR 1.5.1 szakasza szerinti M332 számú multilaterális megállapodás aláírásáról és hatálybalépéséről 865. old.

 MK. 25. szám 2021.02.19. P.

8/2021. (II. 19.) EMMI rendelet A közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló

13/1992. (VI. 26.) NM rendelet módosításáról 916. old.

Pontosításra került az egészségi alkalmassági vizsgálat célja.

Korrekcióra került az egészségi alkalmasság határideje:

A rendelet 5. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az egészségi alkalmassági vizsgálat határidejét az 1. és a 2. alkalmassági csoport esetében is úgy kell megállapítani, hogy annak hónapja és napja megegyezzen a vizsgált személy születésének hónapjával és napjával. E szabály alkalmazása esetén az (1) bekezdésben előírt határidő a vizsgált személy határidőt követő első születésnapjáig túlléphető. Ha a vizsgált személy február 29-én született, és az alkalmasság határideje lejártának évében ez a nap hiányzik, akkor az alkalmasság határideje február 28-án jár le.”

Változott az eü. 1. csoportnál 1.fokon a vizsgálatot végző szervek csoportja.

Bizonyos esetekben hallássérülteknél szakértői bizottság végzi az előzetes vagy időszakos vizsgálatot.

Hatályos: 2021.02.20-tól; az alkalmasság határidejére vonatkozó szabályozás pedig 2021.07.01-től.

 

1061/2021. (II. 19.) Korm. határozat A közúti gépjármű-közlekedési hatóságként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok által üzemeltetett műszaki vizsgálóállomások fejlesztéséhez szükséges intézkedésekről 987. old.

MK. 23. szám 2021.02.16. K.

66/2021. (II. 16.) Korm. rendelet A veszélyes áruk szállításának ellenőrzésével és szankcionálásával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról 806. old.

1. A veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet módosítása 806. old.

2. A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet módosítása 806. old.

Ez a rendelet a kihirdetését követő 45. napon lép hatályba.

 MK. 21. szám 2021.02.12. P.

63/2021. (II. 12.) Korm. rendelet A veszélyhelyzet idején az okmányokra, továbbá az ügyintézésre vonatkozó egyes szabályok megállapításáról szóló 500/2020. (XI. 13.) Korm. rendelet módosításáról 731. old.

A veszélyhelyzet ideje alatt lejáró hivatalos okmányok (ideértve a meghosszabbított érvényességű okmányokat is, valamint egyes jogosultságról szóló igazolások a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napig érvényesek.(Hatályos. 2021.02.13.)

 

7/2021. (II. 12.) EMMI rendelet Egyes miniszteri rendeleteknek az egyes törvényeknek nyilvántartásokkal és elektronikus ügyintézéssel összefüggő módosításáról szóló törvényhez kapcsolódó módosításáról 735. old.

1. A közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet módosítása 735. old.

A R. 9. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az egészségi alkalmassági vizsgálatot végző szerv az EESZT útján értesíti a közúti közlekedési nyilvántartó szervet az egészségi alkalmassági vélemény adatairól. Ha az elektronikus adattovábbítás és adatfeldolgozás sikertelen volt, a vizsgálatot végző szerv papír alapú igazolást állít ki a vizsgált személy számára.

(7) A vizsgálatot végző szerv az egészségi alkalmassági véleményen a személyazonosító adatokat a vizsgált személy által bemutatott, személyazonosításra alkalmas okmány adataival egyezően tölti ki.”

 

2. A közúti járművezetők elsősegélynyújtási ismeretei megszerzésének igazolásáról szóló 31/1992. (XII. 19.) NM rendelet módosítása 735. old.

Az elsősegélynyújtási ismeretek megszerzését a Magyar Vöröskereszt fővárosi, megyei szervezetei jogszabályban meghatározott tartalommal igazolják.

Az iskolai végzettséget tanúsító okiratot a Magyar Vöröskereszt fővárosi, megyei szervezete részére kell bemutatni, amely ennek alapján az a mentesülés tényét megállapítja, és meghatározott tartalommal igazolja.

A R.a következő 2/A. §-sal egészül ki:

„2/A.  § A Magyar Vöröskereszt fővárosi, megyei szervezete a sikeres elsősegélynyújtási vizsga teljesítésének vagy a vizsga alóli mentesülés megállapításának napján elektronikus úton értesíti a közúti közlekedési nyilvántartó szervet

a) sikeres vizsga esetén a  Magyar Vöröskeresztről szóló 1993. évi XL. törvény (a  továbbiakban: MV tv.) 2.  § (1b) bekezdés a) és b) pontjában,

b) mentesülés esetén az MV tv. 2. § (1b) bekezdés a) pontjában és c) pont cb) alpontjában

foglalt adatokról.”

 

8/2021. (II. 12.) ITM rendelet Egyes közlekedési képzésekkel összefüggő, a veszélyhelyzet megszűnésével kapcsolatos szabályokról 737. old.

1. A közúti járművezetők, közúti közlekedési szakemberek képzése és vizsgáztatása 737. old.

(1) A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet

a) 10. § (1) bekezdés a) pontjában, [Elméleti vizsgára az bocsátható, aki a tanfolyam elméleti részét az 5. § (3) bekezdésében foglaltak szerint elvégezte és az első vizsgaeseményig az adott tanfolyam megkezdésétől számított kevesebb, mint kilenc hónap telt el, továbbá a 7. § szerinti igazolást a vizsgaközpont részére a jelentkezési lapon bemutatta vagy annak elvégzése alól a 4. § (6) bekezdésében foglaltak alapján mentesült, továbbá aki a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló rendelet alapján tanfolyammentes vizsgát tehet.]

b) 10. § (5) bekezdésében, [Amennyiben a tanuló a tanfolyam kezdetétől számított tizenkét hónapon belül nem teszi le sikeresen az elméleti vizsgáit, akkor csak a teljes tanfolyam megismétlését követően jelenthető ismét elméleti vizsgára.]

c) 11. § (6) és (7) bekezdésében, [(6) A 10. § (2) bekezdésében előírt vezetői engedély helyett egy évig el kell fogadni a feltételként meghatározott kategória megszerzését tanúsító - a közlekedési hatóság vagy a vizsgaközpont által kiállított - a forgalmi vizsga teljesítéséről szóló vizsgaigazolást. Az egy évet az adott kategóriára vonatkozó utolsó sikeres vizsga letételének időpontjától kell számítani. (7) Amennyiben a tanuló a (3) vagy (5) bekezdésben foglaltak alapján mentesült az elméleti tanfolyam és vizsga alól, gyakorlati vizsgáit a vezetési karton hitelesítésétől számított 12 hónapon belül kell sikeresen teljesítenie. A 12 hónapon túl kizárólag a (3) bekezdés alapján mentesülők esetében a teljes gyakorlati képzés, az (5) bekezdés alapján mentesülők a teljes képzés megismétlését követően jelenthető újabb vizsgára.] valamint

d) 14. § (1) bekezdésében [A sikeres közlekedési alapismeretek vizsga - a 11. § (1) bekezdésének c) pontja tekintetében - két évig érvényes.]

meghatározott határidő a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet időtartama alatt a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti vizsgaközpont előtt megindított, a folyamatban lévő eljárások tekintetében – a (3) bekezdés szerinti kivétellel – 180 nappal meghosszabbodik.

(2) Ha a gyakorlati vizsga letételéhez a GKM rendelet 11.  § (5) bekezdésében feltételként meghatározott vezetői engedély megszerzésétől számított, és a sikeres elméleti vizsga megszerzésére rendelkezésre álló kétéves határidő a veszélyhelyzet időtartama alatt vagy annak megszűnését követő 15 napon belül jár le, a vizsgázó legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. naptól számított 180 napon belül tehet gyakorlati vizsgát.

(3) Az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazható, amennyiben a határidő meghosszabbítására a veszélyhelyzet megszűnésével kapcsolatos egyes közlekedési képzésekkel összefüggő szabályokról szóló 19/2020. (VI. 17.)

ITM rendelet szerint már sor került.

Hatályos: 2021.02.13-tól.

 

2. A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzése, vizsgáztatása 738. old.

 

3. A hajózási képesítések 738. old.


2021 Január

 MK. 14. szám 2021.01.29. P.

4/2021. (I. 29.) ITM rendelet A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról 333. old.

 

5/2021. (I. 29.) ITM rendelet Egyes miniszteri rendeleteknek az egyes törvényeknek nyilvántartásokkal és elektronikus ügyintézéssel összefüggő módosításáról szóló törvényhez kapcsolódó módosításáról 334. old.

2. A közúti közlekedési igazgatási hatósági eljárások díjairól szóló 29/2004. (VI. 16.) BM rendelet módosítása

3. A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet módosítása

A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 10. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A vizsgaközpont elektronikus úton megküldi a közúti közlekedési nyilvántartó szerv részére a vizsgázó külön jogszabályban meghatározott, a vezetői engedély automatikus kiállítására irányuló nyilatkozatait.”

A 24/2005. (IV.12.) GKM rendelet 10. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A vizsgaközpont elektronikus úton ellenőrzi

a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai alapján a vizsgázó személyazonosságát,

b) a közúti közlekedési nyilvántartás engedély-nyilvántartása alapján a vizsgázó egészségi alkalmasságára, vezetési jogosultságára és vezetési jogosultsága szünetelésére vonatkozó adatokat.

10. § (1) Elméleti vizsgára az bocsátható, aki

b) megfelel a külön jogszabályokban *  meghatározott egészségügyi és pályaalkalmassági, valamint - írásbeli nyilatkozata alapján - a külön jogszabályban *  meghatározott közlekedésbiztonsági feltételeknek,

b) megfelel a külön jogszabályokban meghatározott egészségügyi és pályaalkalmassági, valamint - írásbeli nyilatkozata, valamint a közúti közlekedési nyilvántartás engedély-nyilvántartásának adatai alapján - a külön jogszabályban meghatározott közlekedésbiztonsági feltételeknek,

A vizsgák érvényessége, a vizsgaigazolás kiállítása

14. § (5) A vezetői engedély kiadásának feltételéül a jogszabályban meghatározott vizsgáztatási előírásoknak az a vizsgázó tett eleget, aki az egyes kategóriákhoz, kombinált kategóriákhoz a 8. mellékletben előírt vizsgatárgyakból megfelelt vagy azok teljesítése alól e rendelet alapján felmentést kapott. A sikeres vizsgáról a vizsgaközpont vizsgaigazolást állít ki, amelyet a sikeres vizsgát követő három munkanapon belül elektronikus úton továbbít az illetékes közlekedési igazgatási hatóság részére.

14. § (5) A vezetői engedély kiadásának feltételéül a jogszabályban meghatározott vizsgáztatási előírásoknak az a vizsgázó tett eleget, aki az egyes kategóriákhoz, kombinált kategóriákhoz a 8. mellékletben előírt vizsgatárgyakból megfelelt vagy azok teljesítése alól e rendelet alapján felmentést kapott. A sikeres vizsgáról a vizsgaközpont vizsgaigazolást állít ki, amelyet a sikeres vizsgát követően haladéktalanul, de legkésőbb a vizsgát követő munkanapon elektronikus úton továbbít a közúti közlekedési nyilvántartó szerv részére.

Ez a rendelet 2021. február 1-jén lép hatályba.

 

MK. 15. szám 2021.01.29. P.

28/2021. (I. 29.) Korm. rendelet A veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet és más kormányrendeletek veszélyhelyzeti módosításáról 362. old.

4. Az egyes közlekedési tárgyú kormányrendeletekkel összefüggő veszélyhelyzeti szabályokról szóló 559/2020. (XII. 4.) Korm. rendelet módosítása 365. old.

Kis magyarázat hozzá:
A vizsgaközpont megküldi a közlekedési igazgatási hatóságnak a tanuló automatikus okmánykiállításról szóló nyilatkozatait.
A vizsgaközpont ellenőrzi a személy- és lakcím adatokat, az egészségügyi alkalmasságot, a vezetési jogosultságot, illetve szüneteltetés adatait.
Az elméleti vizsga feltétele a tanuló közlekedésbiztonsági feltételeknek való megfelelése az engedély-nyilvántartás alapján.
A vizsgaigazolást a sikeres vizsgát követően haladéktalanul, de legkésőbb a vizsga utáni munkanapon továbbítja a vizsgaközpont a közlekedési igazgatási hatóságnak.

MK. 12. szám 2021.01.27. Sze.

18/2021. (I. 27.) Korm. rendelet A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet és a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet módosításáról 294. old.

1. A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet módosítása 294. old.

2. A díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet módosítása 294. old.

HÉ. 2. szám 2021.01.14. Cs.

1/2021. (I. 14.) ITM utasítás Az Innovációs és Technológiai Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2019. (II. 28.) ITM utasítás, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaságokkal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának rendjéről szóló 7/2020. (II. 13.) ITM utasítás módosításáról 142. old.

 

2/2021. (I. 14.) ITM utasítás A Nemzeti Kiválóság Díjról 167. old.

 

3/2021. (I. 14.) ITM utasítás A Nemzeti Akkreditáló Hatóság Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 27/2015. (XII. 30.) NGM utasítás módosításáról 168. old.

 

MK. 8. szám 2021.01.14. Cs.

2/2021. (I. 14.) ITM rendelet A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról 169. old.

 

3/2021. (I. 14.) KE határozat Államtitkári felmentésről 176. old.

Az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés j) pontja, valamint a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 205.  §-a alapján – a  miniszterelnök javaslatára – dr.  Boros Anitát, az  Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkárát e megbízatása alól 2021. január 15-ei hatállyal felmentem.

4/2021. (I. 14.) KE határozat Államtitkári felmentésről 177. old.

Az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés j) pontja, valamint a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 205. §-a alapján – a  miniszterelnök javaslatára – dr.  Kaderják Pétert, az  Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkárát e megbízatása alól 2021. január 15-ei hatállyal felmentem.

5/2021. (I. 14.) KE határozat Államtitkári felmentésről és kinevezésről 177. old.

Az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés j) pontja, valamint a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 202. § (2) bekezdése és 205. §-a alapján – a miniszterelnök javaslatára – Steiner Attilát, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárát e  megbízatása alól 2021. január 15-ei hatállyal felmentem, egyúttal 2021. január 16-ai hatállyal az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkárává kinevezem.

 


 2020. Éves áttekintés:

A 2020. naptári év a kényszerűségből bekövetkezett életmódváltásból és felgyorsult elektronizálásból
fakadóan rengeteg megoldandó feladatot, szabályozási problémát és kérdéskört adott. A jogalkotási
folyamatoknak is számottevően fel kellett gyorsulniuk, hogy reagálni tudjanak a hirtelen megváltozott
körülményekre. Mint tudjuk, a jog utánkövető tulajdonságú, így a gyorsan hozott intézkedéseket több
esetben tovább kellett módosítani, illetve voltak olyan rendeletek, melyek jelentős időbeli késéssel láttak
csupán napvilágot. Mindig vannak olyan szabályozások is, melyek viszont előremutatóak, alkalmazásukat
hosszú előkészítési folyamat előzi meg.
2020. Január közepén Bodó Sándor államtitkári kinevezést kapott az ITM-ben. [MK. 7. szám 2020.01.14. K.
– 30/2020. (I.14.) KE határozat]
Februárban a 11/2020. (II.7.) Korm. rendelet jelent meg a Felnőttképzésről szóló törvény végrehajtásáról.
[MK. 20. szám 2020.02.07. P.]
Márciusban a Kormány 03.11-ével veszélyhelyzetet hirdetett ki. Azonnali intézkedések sora látott napvilágot
a veszélyhelyzettel kapcsolatos intézkedésekről: egészségügyi, szociális, családügyi, adózási, gazdasági,
különböző támogatási intézkedések (közterhekkel kapcsolatos, fizetési moratóriummal kapcsolatos, a
felnőttképzésben folyó oktatás és szakmai vizsgáztatás szabályairól). [MK. 51. szám 2020.03.23. H.; MK.
52. szám 2020.03.24. K.]
A hónap végén kijárási korlátozás lépett hatályba, s meghosszabbította a Kormány az addigi veszélyhelyzeti
intézkedések hatályát, rendeleti kormányzás mellett.
Április elején maradt a kijárási korlátozás, s közben szakmai jogszabályok jelentek meg. Meghosszabbították
a közlekedési alapismeretek tanfolyam és vizsga díjához nyújtott állami támogatás idejét annak, aki a
veszélyhelyzetben tölti be a 20 éves életkort. A veszélyhelyzet megszűnését követő 6. hónap utolsó napjáig
kellett teljesíteni a sikeres KRESZ vizsgát. [MK. 75. szám 2020.04.15. Sze – 114/2020. (IV.15.) Korm. r.]
A Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében bővítették a jogosultságok körét: csecsemőgondozási díjban,
gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülőkkel. [MK. 83. szám
2020.04.22. Sze. – 146/2020. (IV.22.) Korm. r. Hatályos: 2020.07.01-től.]
Májusban ismét a felnőttképzés oktatási, vizsgáztatási szabályozása módosult. A képzés és a modulzáró
vizsga kizárólag távolléti oktatásban, távoktatás formájában vagy digitális képzésként szervezhető. (Kivételt
csupán egy-egy képzés kapott.) [MK. 105. szám 2020.05.11. H. – 195/2020. (V.11.) Korm. r.]
A Magyar Közlöny 117. számában [2020.05.21. Cs.] jelent meg a 219/2020. (V.21.) Korm. r. a jogosítvány
kiadásáról a veszélyhelyzetben. Ebben a 326/2011. (XII.28.) Korm. r. 13.§-ától eltérően a Vöröskeresztes
igazolás nélkül ki kell adni a vezetői engedélyt.
Június közepén a veszélyhelyzet megszűnésével rengeteg átmeneti kormányrendeleti szabály jelent meg.
[MK. 145. szám 2020.06.17. Sze.]
Ekkor került meghatározásra a 20. évet be nem töltött fiatalok KRESZ-hez adott állami támogatásának
pontos határideje: 2020.12.31-ig.
Az általános képzési rendelet szerinti mutatószámokat 2020. IV. negyedévében kell az autósiskolák
honlapján feltüntetni.
A közlekedési szakemberek kötelező továbbképzésüket 6 hónapon belül teljesíthetik.
A korlátozott határidejű PÁV minősítések még 60 napig érvényesek.
Az igényelt vezetői engedélyek kizárólag postai úton kerülnek kézbesítésre.
Ezzel párhuzamosan ún. védelmi intézkedések léptek életbe. [MK. 145. szám 2020.06.17. Sze. – 285/2020.
(VI.17.) Korm. r. - maszkviselés]
Ekkor jelent meg a 19/2020. (VI.17.) ITM r. a közlekedési képzésekkel kapcsolatban. A 180 napos határidő
hosszabbítás bizonyos személyekre terjedt csak ki, akiknek a jogszabályban meghatározott határideje a
veszélyhelyzetben vagy az azt követő 15 napon belül járt le.
Júliusban az 1425/2020. (VII.23.) Korm. határozat lehetővé tette a 2020. évi UEFA Szuperkupa döntő
járműveinek az autóbusz forgalmi sáv használatát. [MK. 176. szám 2020.07.23. Cs.]
Augusztusban a személygépkocsis személyszállításban használhatóvá vált a fehér rendszámtáblás autó,
továbbá a zöldrendszámos környezetkímélő járművek. [MK. 196. szám 2020.08.30. V.]
Szeptemberben nem jelent meg a szakmát érintő szabályozás.
Októberben módosult az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő díjak rendelete. [MK. 231.
szám 2020.10.27. K. – 466/2020. (X.27.) Korm. r.] Ebben meghatározták a díjszámítás 2021-től alkalmazott
módszertanát, az útdíj változásának lehetséges mértékét és közzétételi módját.
November elején a 478/2020. (XI.3.) Korm. r. szerint [MK. 237. szám 2020.11.03. K.] veszélyhelyzetet
hirdettek ki, valamint védelmi intézkedéseket adtak ki [479/2020. (XI.3.) Korm. r.].
Az adózás különböző területein is voltak változások. A 2020. évi CXVIII. törvényben egyes adótörvények
módosultak. [MK. 261. szám 2020.11.26. Cs.]
I. FEJEZET: A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása 8448. old.
2. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása 8449. old.
3. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosítása 8452. old.
II. FEJEZET: A KÖZVETETT ADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
5. A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosítása 8453. old.
6. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása 8454. old.
III. FEJEZET: HELYI ADÓK ÉS GÉPJÁRMŰADÓ
10. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása 8480. old.
11. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása 8481. old.
December elején a veszélyhelyzeti szabályozás következtében megint egyes közlekedési tárgyú Korm.
rendeletek változtak. [MK. 269. szám 2020.12.04. P. – 559/2020. (XII.4.) Korm. r.]
A 179/2011. (IX.2.) Korm. r. (általános képzési rendelet) szerinti mutatószámokat a képzőszervnek a
veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül kell feltüntetni a honlapján és a tevékenységet
népszerűsítő felhívásokban.
A közúti vizsgabiztos, műszaki vizsgabiztos, szakoktató, iskolavezető, menetíró ellenőr, menetíró szerelő a
2020-as továbbképzési és vizsgakötelezettségét a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül köteles
teljesíteni.
A PÁV rendelet szerinti korlátozott határidejű minősítések a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig
érvényesek.
A nyilvántartásokhoz kapcsolódó eljárások egyszerűsítése és elektronizálása miatt a KRESZ is módosításra
került a járművezetés személyi feltételeinél. [MK. 572/2020. (XII.9.) Korm. r.]
Van mód az engedély-nyilvántartásba tett bejegyzés mellett is járművezetésre. Ehhez a 326/2011. (XII.28.)
Korm. r. módosítása is megtörtént. A vezetői engedélyre benyújtott kérelemmel legfeljebb 30 napig szabad
járművet vezetni.
A 49/2020. (XII.16.) ITM r.-ben adományozható elismerésekről olvashatunk. [MK. 280. szám 2020.12.16.
Sze.] A Nemzeti Kiválóság Díj a vezetés minőség iránti elkötelezettsége, a humánerőforrás-gazdálkodás, a
 
szervezeti célkitűzések és stratégiák, az alkalmazott értékteremtő folyamatok irányítása, a fenntarthatósági
szempontok és üzleti eredmények területén kiemelkedő teljesítményt és eredményt elérő belföldi székhelyű
gazdálkodó szervezetek teljesítményének elismeréséért adományozható.
A 713/2020. (XII.30.) Korm. r.-ben módosították és kibővítették a 179/2011. (IX.2.) Korm. r. (általános
képzési rendelet) szankcionálásra vonatkozó tartalmát, miszerint a szakoktató, az iskolavezető, illetve a
vizsgabiztos eltiltását napokban kell meghatározni. [MK. 297. szám 2020.12.30. Sze.]
Az év utolsó napjával pedig módosult még az általános képzési rendeletben a Fogyasztóvédelemhez
kötődően a jogszabály. „A képző szerv honlapot működtet, melyen negyedéves frissítéssel közzéteszi a 2. §
(1) bekezdés 7–9. pontja szerinti mutatószámokat. E mutatószámokat a képzési tevékenységét népszerűsítő
felhívásokban is megjeleníti.” [MK. 298. szám 2020.12.31. Cs. – 722/2020. (XII. 31.) Korm. r.]
 

 


December

MK. 292. szám 2020.12.28. H.

A miniszterelnök 116/2020. (XII. 28.) ME határozata a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács tagjának felmentéséről és új tagjának kinevezéséről
A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról szóló 2018. évi CII. törvény 2. § (1) bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva Fauszt Zoltánt a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács tagsági teendőinek ellátása alól – 2020. december 31-ei hatállyal – felmentem, egyidejűleg Molnár József Lászlót a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács tagjává – 2021. január 1-jei hatállyal – kinevezem.
Orbán Viktor s. k.miniszterelnök

MK. 298. szám 2020.12.31. Cs.

722/2020. (XII. 31.) Korm. rendelet Egyes közlekedési tárgyú kormányrendeletek módosításáról 11711. old.

4. A közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, felhasználásának rendjéről és az ellenőrzésben történő közreműködés feltételeiről szóló 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása 11713. old.

5. A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet módosítása 11713. old.

9. A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályairól szóló 179/2011. (IX. 2.) Korm. rendelet módosítása 11716. old.

24. § A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályairól szóló 179/2011. (IX. 2.) Korm. rendelet 6/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A képző szerv honlapot működtet, melyen negyedéves frissítéssel közzéteszi a 2.  § (1) bekezdés 7–9. pontja szerinti mutatószámokat. E mutatószámokat a képzési tevékenységét népszerűsítő felhívásokban is megjeleníti.

10. A díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet módosítása

11716. old.

11. A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet módosítása 11717. old.

12. A közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet módosítása 11718. old.

13. A Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodáshoz (ADN) csatolt Szabályzat kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 177/2017. (VII. 5.) Korm. rendelet módosítása 11718. old.

18. A Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont kijelöléséről és feladatainak meghatározásáról szóló

284/2018. (XII. 21.) Korm. rendelet módosítása 11722. old.

53. § A Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont kijelöléséről és feladatainak meghatározásáról szóló 284/2018. (XII. 21.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A vizsgaközpont 2021. december 31. napjáig jogosult a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló kormányrendelet szerinti szolgáltatások igénybevételére.”


HÉ. 73. szám 2020.12.31. Cs.

35/2020. (XII. 31.) ITM utasítás Az Innovációs és Technológiai Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2019. (II. 28.) ITM utasítás, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaságokkal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának rendjéről szóló 7/2020. (II. 13.) ITM utasítás módosításáról 7218. old.

ITM SzMSz módosítás

MK. 292. szám 2020.12.28. H.

668/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet Az ügyfelek számára adminisztratív terheket tartalmazó egyes kormányrendeletek módosításáról 10917. old.

25. Az előzetes eredetiségvizsgálati eljárás részletes szabályairól szóló 301/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet módosítása 10926. old.

26. A közúti közlekedési nyilvántartásba bejegyzett jármű tulajdonjogának, illetve üzembentartó személyének változását igazoló teljes bizonyító erejű magánokiratnak a közlekedési igazgatási eljárásban történő felhasználhatóságához szükséges kötelező tartalmi elemekről szóló 304/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet módosítása 10927. old.

28. A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet módosítása 10927. old.

(A vezetői engedély a következő határidőig jogosít vezetésre:)

„a) a vezetői engedély kategória érvényessége az előírt orvosi vizsgálaton megállapított egészségi alkalmassági időpontig, de

aa) a „C1”, a „C1E”, a „C”, a „CE”, a „D1”, a „D1E”, a „D” és a „DE” vezetői engedély kategóriák esetében a vezetői engedély kiállításától számított legfeljebb öt évig,

ab) egyéb nemzetközi vezetői engedély kategóriák esetében – a  (3b)  bekezdésben foglalt kivétellel – legfeljebb tíz évig,”

31. Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 93/2012. (V. 10.) Korm. rendelet módosítása 10928. old.

45. A Jelnyelvi Tolmácsok Országos Névjegyzékéről szóló 370/2017. (XII. 8.) Korm. rendelet módosítása 10933. old.

 

 682/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet A bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók fenntarthatósági követelményeiről és igazolásáról szóló 279/2017. (IX. 22.)   Korm. rendelet módosításáról 11164. old.

 A 95-ös kísérleti oktánszámú motorbenzin esetében a kötelező bioetanol-részarány mértéke 6,1% 2021.jan. 1-től.

  MK. 288. szám 2020.12.23. Sze.

651/2020. (XII. 23.) Korm. rendelet A közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet módosításáról 10522. old.

A gumiabroncsok üzemanyag-hatékonyság és más paraméterek tekintetében történő címkézéséről szól, a hatóság kijelölését tartalmazza. Hatályba lép: 2020. május 1-jén.

MK. 287. szám 2020.12.22. K.

637/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet A hiteltörlesztési moratórium veszélyhelyzettel kapcsolatos különös szabályainak bevezetéséről 10472. old.

Moratórium

638/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet A veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet módosításáról 10473. old.

M.n.s. egyéb szárazföldi személyszállítás (TEÁOR 4939) tevékenység adókedvezménye

639/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet A koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges egyes intézkedésekről 10473. old.

Helyi adók csökkentett mértékéről

MK. 285. szám 2020.12.22. K.

 2020. évi CLXIV. törvény Az ügyfelek számára adminisztratív terheket tartalmazó egyes törvények módosításáról 10176. old.

 1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása 10176. old

Útépítéshez, megszüntetéshez a közlekedési hatóság engedélye szükséges, az eljárási ügyintézési határidő 55 nap. Kkt. 29§ (7)

A közlekedési hatóság felé bejelentés-kötelesek bizonyos közúti építések, korszerűsítések, elbontások. Pl. vasúti átjárónál ideiglenes terelőút, vagy útfelújításnál ideiglenes terelőút, illetve bárki által igénybe vehető, maximum 10 fős parkolóhelyek létesítése. Kkt. 29§ (16)

 

3. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása 10177. old.

(E törvény alkalmazásában)

„26. lassú jármű és a lassú jármű pótkocsija: a 2022. július 1-jén hatályos, a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló kormányrendelet rendelkezései alapján igazolólappal vagy a fehér alapon 3-3 piros betű- és számjellel, Y kezdőbetűjellel és igazolólappal ellátott jármű, amely a sík úton önerejéből vagy vontatója által 25 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes,” 18§ 26. pont

 21. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása 10183. old.

(E törvény alkalmazása során)
„19. Ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartása: a Magyarországon ideiglenesen forgalomba helyezett vagy ideiglenesen forgalomban tartott járművekhez kiadott, a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a  közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló kormányrendeletben meghatározott ideiglenes rendszámtáblának és az  ideiglenes rendszámtábla jogosultjának, továbbá a  3 napos érvényességi idővel kiadott ideiglenes forgalomban tartási engedélyek elektronikus nyilvántartása.” 2§ 19. pont

A törvény 4/A – 4/F §-sal egészül ki: kategóriás vezetési jogosultság szerzését, engedély érvényességi idejének meghosszabbítását a nyilvántartó hivatalból, automatikus döntéshozatali eljárásban bejegyzi az engedély-nyilvántartásba; a feltételek teljesülése esetén.

Bizonyos jogszabályi feltételek teljesülésekor a hatóság automatikus okmánykiállítást hajt végre a törzskönyv és a forgalmi engedély tekintetében is, a kiállítás feltételeinek ellenőrzése mellett. 5§ (1) b) és c)

Az ideiglenes rendszámtáblákkal kapcsolatos szabályok, azok nyilvántartása is módosul. 9/D§ (3) és (4)

 31. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény módosítása 10187. old.

Módosulnak a nyilvántartásba vétel, szüneteltetés, megszűnés/ megszüntetés szabályai.

A bejelentésnek tartalmaznia kell a székhely szerint illetékes területi gazdasági kamarához címzett nyilvántartásba vétel iránti kérelmet. 6§ (1)

 38. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása 10189. old.

A pénzforgalmi szolgáltató számlanyitást és megszüntetést közöl az adó- és vámhatósággal, gazdasági kamarával és önkormányzati jegyzővel. 84§ (1)

MK. 284. szám 2020.12.21. H.

624/2020. (XII. 21.) Korm. rendelet A karácsonyi időszak védelmi intézkedéseiről 10125. old.

2020. december 24-én este 8 óra és 2020. december 25-én reggel 5 óra között – a 3.  § (1) bekezdésétől eltérően – megengedett a lakóhely, a tartózkodási hely vagy a szálláshely elhagyása, illetve a közterületen történő tartózkodás.

 MK. 282. szám 2020.12.18. P.

 1949/2020. (XII. 18.) Korm. határozat A helyközi autóbusz-közlekedés közszolgáltatásának pályáztatásához szükséges intézkedésekről 9955. old.

 

 MK. 281. szám 2020.12.17. Cs.

595/2020. (XII. 17.) Korm. rendelet A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet módosításáról 9643. old.

Egyes bírságokat maximáltak, illetve meghatározták a komoly-, valamint a veszélyes hiányosság fogalmait.

 

50/2020. (XII. 17.) ITM rendelet A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról 9676. old.

Meghatározott közúti ellenőrzések esetén a közlekedési hatóság a járművet részletesebb, műszeres ellenőrző vizsgálat alá vonhatja a legközelebbi – de legfeljebb 100 km távolságon belül lévő – mobil ellenőrzési egységen, kijelölt közúti ellenőrzési létesítményben vagy vizsgálóállomáson, amelynek helyszínére történő közlekedésre a jármű vezetőjét utasíthatja.

 MK. 280. szám 2020.12.16. Sze.

49/2020. (XII. 16.) ITM rendelet Az innovációért és technológiáért felelős miniszter által adományozható elismerésekről és egyes kapcsolódó miniszteri rendeletek módosításáról szóló 7/2020. (II. 17.) ITM rendelet módosításáról és a Nemzeti Minőségi Díj alapításáról szóló 3/1996. (VI. 19.) ME rendelet hatályon kívül helyezéséről 9579. old.

1. Az innovációért és technológiáért felelős miniszter által adományozható elismerésekről és egyes kapcsolódó miniszteri rendeletek módosításáról szóló 7/2020. (II. 17.) ITM rendelet módosítása

Az innovációért és technológiáért felelős miniszter által adományozható szakmai díjak sora bővült a „Nemzeti Kiválóság Díj”-jal. Pályázati kiírás alapján adományozható; a nemzetközi minőségügyi világnap (november 12.) vagy kiemelkedő szakmai alkalom, esemény, évforduló, illetve a miniszter által kijelölt időpontban.

4. § A Rendelet a következő 20/A. §-sal egészül ki:

„20/A.  § (1) Nemzeti Kiválóság Díj a vezetés minőség iránti elkötelezettsége, a humánerőforrás-gazdálkodás, a szervezeti célkitűzések és stratégiák, az alkalmazott értékteremtő folyamatok irányítása, a fenntarthatósági szempontok és üzleti eredmények területén kiemelkedő teljesítményt és eredményt elérő belföldi székhelyű gazdálkodó szervezetek teljesítményének elismeréséért adományozható.

(2) Évente legfeljebb öt díj ítélhető oda, a pályázati kiírásban rögzített kategóriában.

(3) A díj díszdobozban elhelyezett, „NEMZETI KIVÁLÓSÁG DÍJ” felirattal ellátott, a nyertes nevét és az évszámot is tartalmazó dísztárgy, amely kifejezetten az adott évi átadás alkalmából készül.

(4) A díj adományozására a nemzetközi minőségügyi világnap alkalmából vagy kiemelkedő szakmai alkalom, esemény, évforduló alkalmából, illetve a miniszter által kijelölt időpontban kerülhet sor.”

2. A Nemzeti Minőségi Díj alapításáról szóló 3/1996. (VI. 19.) ME rendelet hatályon kívül helyezéséről

 MK. 275. szám 2020.12.11. P.

2020. évi CXXXVII. törvény Egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról 9315. old.

 1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása 9315. old.

A Kkt. 20. § (1) bekezdés új p) pontja szerint a közúti közlekedési ellenőrzés lefolytatására, annak során hozott hatósági intézkedésekre vonatkozó rendelkezések megsértői bírság fizetésére kötelezhetők.

A Kkt. 20. § (2a) és (2b) bekezdései: a  közlekedési hatóság, a  rendőrség, a  vámhatóság, a katasztrófavédelmi hatóság jogosult. A közigazgatási hatósági eljárásban hozott határozata ellen fellebbezésnek van helye.

A Kkt. 21/A. §-a (3a) bekezdése az össztömeg túllépése miatti bírságról szól.

A Kkt. 48. § (3) bekezdés g) pontja szerint a miniszter, hogy az úthasználati díj- és pótdíjfizetés módját, feltételeit rendeletben állapítsa meg.

 2. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása 9316. old.

 3. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása 9316. old.

 4. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása 9316. old.

 5. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása 9316. old.

 6. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosítása 9319. old.

2.  § 4. pontja (egységes egyeztetési eljárás fogalma) helyére másik meghatározás lép.

Új fogalom a 2. § 4a: elkülönült vasútegészségügyi szervezet

Az Sztv. 33. § (3); 33. § (5) és 37. § (1) bekezdései helyébe módosított rendelkezések lépnek.

 7. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása 9320. old.

 8. Záró rendelkezések 9320. old.

Ez a törvény – meghatározott kivételekkel – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

A közlekedési ellenőrzéshez kötődő bírsághoz kapcsolódó szabályozás a kihirdetést követő 16. napon lép hatályba.

A 3. alcím 2021. január 1-jén lép hatályba. (Kknyt.)

HÉ. 66. szám 2020.12.10. Cs.

32/2020. (XII. 10.) ITM utasítás Az Innovációs és Technológiai Minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaságokkal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának rendjéről szóló   7/2020. (II. 13.) ITM utasítás módosításáról 5952. old.

 

 Közlemények:

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium Gépjármű-közlekedési és Vasút Szabályozási Főosztály közleménye a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ARD)

2021. évi módosításáról 6026. old.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium Gépjármű-közlekedési és Vasút Szabályozási Főosztály közleménye a Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat (RID) 2021. évi módosításáról 6026. old.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium Gépjármű-közlekedési és Vasút Szabályozási Főosztály közleménye a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodáshoz csatolt Szabályzat (ADN) 2021. évi módosításáról 6027. old.

MK. 273. szám 2020.12.09. Sze.

 572/2020. (XII. 9.) Korm. rendelet Egyes kormányrendeleteknek a nyilvántartásokhoz kapcsolódó eljárások egyszerűsítése és elektronizálása érdekében szükséges módosításáról 9078. old.

 1. A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet módosítása 9079. old.

1. § A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet 4. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Járművet az vezethet, aki)

„a) a jármű vezetésére jogszabályban meghatározott, érvényes engedéllyel vagy – jogszabályban meghatározott esetben – az engedély-nyilvántartásba bejegyzett érvényes járművezetési jogosultsággal rendelkezik, és a jármű vezetésétől nincs eltiltva,”

7. A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet módosítása 9083. old.

19. § A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet 7.  § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) A járási hivatal az  igazolvány hatályának lejárta előtt 90  nappal – a  (3)  bekezdésben foglalt kivétellel  – értesíti az  ügyfelet az  igazolvány időbeli hatályának lejáratáról és arról, hogy ha a  jogosultsága továbbra is fennáll, kezdeményezheti az  igazolvány időbeli hatályának meghosszabbítását. Ha az ügyfél rendelkezik hivatalos elérhetőségnek minősülő tárhellyel, a jogszabályban meghatározott elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint az értesítés elektronikus úton kerül kiküldésre.

12. A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet módosítása 9084. old.

Új fogalom-meghatározások kerültek a szabályozásba: (326/2011. Korm. r. 2 § (1) 17-21.)

17. forgalmi engedély, törzskönyv cseréje

18. átírás

19. vezetői engedély automatikus kiállítása: első alkalommal történő kiállítás, kategóriabővítés, eü. alkalmasság meghosszabbítása vagy házasságkötésből eredő névváltozás esetén történhet

20.forgalmi engedély automatikus kiállítása

21. törzskönyv automatikus kiállítása

A vezetői engedélyre benyújtott kérelemmel a vezetési jogosultság bejegyzésétől a vezetői engedély kézhezvételéig, max. 30 napig szabad járművet vezetni.

Új törzskönyv személyes átvételekor a régi leadásra kerül. Postai átvétel után 15 napon belül személyesen vagy postai úton kell leadni a régi okmányt. Ez időn túl (mulasztáskor) hivatalból visszavonják.

A forgalmi engedély cseréje megegyezik a törzskönyvével. Az át nem vett okmányt 90 napig őrzi a közlekedési igazgatási hatóság, utána megsemmisíti.

A vezetői engedély cseréje is a fentiekkel azonos módon történik.

Automatikus okmánykiállítás szabályait 2021. január 31. után kell alkalmazni.

26. A közúti közlekedési nyilvántartás működéséről és az adatszolgáltatás rendjéről szóló 513/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása 9105. old.

28. A Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont kijelöléséről és feladatainak meghatározásáról szóló 284/2018. (XII. 21.) Korm. rendelet módosítása

122. § A Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont kijelöléséről és feladatainak meghatározásáról szóló 284/2018. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A vizsgaközpont elektronikus ügyintézés biztosítására kötelezett a közúti közlekedési nyilvántartás engedélynyilvántartásával való kapcsolattartása és a vizsgára, vizsgálatra és utánképzésre jelentkezők adatainak ellenőrzése során a (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti közfeladatai ellátása keretében.”

1893/2020. (XII. 9.) Korm. határozat A veszélyhelyzet idején a parkolás könnyítése érdekében szükséges intézkedésekről szóló 1839/2020. (XI. 21.) Korm. határozat módosításáról 9127. old.

A Kormány egyetért azzal, hogy a veszélyhelyzet idején a parkolás könnyítése érdekében szükséges intézkedésekről szóló 1839/2020. (XI. 21.) Korm. határozat 1. és 3. pontjában a „2020. december 11. napjáig” szövegrész helyébe az „a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 28. §-ában meghatározott dátumig” szöveg lép. (Jelenleg 2021. január 11-ig. – szerk.)

 MK. 269. szám 2020.12.04. P.

559/2020. (XII. 4.) Korm. rendelet Az egyes közlekedési tárgyú kormányrendeletekkel összefüggő veszélyhelyzeti szabályokról 8934. old.


Részletek:

A vasúton bizonyos időszakos vizsgálatra kötelezett munkaköröket betöltőknél a veszélyhelyzetben lejáró egészségügyi alkalmassági tanúsítványok, határozatok 6 hónappal meghosszabbodnak.

A 179/2011. (IX.2.) Korm. r. (általános képzési rendelet) szerinti mutatószámokat a képzőszervnek aveszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül kell feltüntetni a honlapján és a tevékenységet népszerűsítő felhívásokban.
A közúti vizsgabiztos, műszaki vizsgabiztos, szakoktató, iskolavezető, menetíró ellenőr, menetíró szerelő a 2020-as továbbképzési és vizsgakötelezettségét a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül köteles teljesíteni.
A PÁV rendelet szerinti korlátozott határidejű minősítések a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napigérvényesek.
Az autóbuszos közúti személyszállítási tevékenységnél a 43/2019. (III. 12.) Korm. rendelet 9. §-ában foglaltaktól eltérően a szolgáltató a piacfelügyeleti díjat a 2020. évben nem köteles megfizetni az autóbuszos hatóságnak; a 2020. évre már megfizetett piacfelügyeleti díj beszámít a 2021. évre.

 

MK. 268. szám 2020.12.03. Cs.

2020. évi CXXIV. törvény A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1979. évi 19. törvényerejű rendelet hatályon kívül helyezéséről 8870. old.

1. § Hatályát veszti a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1979. évi 19. törvényerejű rendelet.

2. § Ez a törvény 2021. január 1-jén lép hatályba.

 

HÉ 65. szám 2020.12.03. Cs.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleménye a veszélyhelyzettel kapcsolatban az ADR 1.5.1 szakasza szerinti M330 és M331 számú, a RID 1.5.1 szakasza szerinti 6/2020 és 8/2020 számú, multilaterális megállapodások aláírásáról és hatálybalépéséről 5881. old.

 November
MK. 264. szám 2020.11.30. H.

534/2020. (XI. 30.) Korm. rendelet A közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet módosításáról 8717. old.
Hajózási hatóság kijelölése
    

46/2020. (XI. 30.) ITM rendelet A belvízi utakon közlekedő úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelősége feltételeiről, az üzemképesség vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet jogharmonizációs célú módosításáról 8721. old.


MK. 262. szám 2020.11.28. Szo.

45/2020. (XI. 28.) ITM rendelet A használati díj megfizetése ellenében használható autópályákról, autóutakról, főutakról és azok díjáról 8613. old.

1. Díjfizetési kötelezettség

Meghatározott gyorsforgalmi útszakaszok gépjárművel, valamint pótkocsival polgári jogi jogviszony keretében történő használatáért – meghatározott kivételekkel – használati díjat, továbbá a díjfizetés elmulasztása esetén pótdíjat kell fizetni. (Kivételek tételes felsorolása a 2. §-ban.)

2. A díjfizetés módja

Használat előtt meghatározott időtartamra az adott díjkategóriára meg kell váltani.

3. A jogosultság gyakorlásának feltételei

A jogosultság egyedi azonosító számmal rendelkezik.

4. A díj mértéke

A gépjármű fajtája és műszaki adatai alapján kerül meghatározásra: D1, D2, B2, U.

5. Részleges díjmentesség

Például a mozgásában korlátozott személy vagy a nagycsaládosok számára áll rendelkezésre.

6. Ellenőrzés

A forgalmi rendszám, a felségjel és a díjkategória alapján történik.

7. A jogosultság módosítása, az ellenőrző szelvény vagy a nyugtázó értesítés pótlása

A jogosultság módosítása lehetséges például gépjármű eladásakor – vételekor.

8. Záró rendelkezések

A 2. melléklet tartalmazza a 2021.01.01-től hatályos árakat.

A 4. melléklet a megyei jogosultságok határait adja meg.   

 


MK. 261. szám 2020.11.26. Cs.

2020. évi CXVIII. törvény Egyes adótörvények módosításáról 8448. old.

I. FEJEZET: A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása 8448. old.

2. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása 8449. old.

3. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosítása 8452. old.

4. Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról 2020. évi LXXVI. törvény módosítása 8453. old.

II. FEJEZET: A KÖZVETETT ADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

5. A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosítása 8453. old.

6. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása 8454. old.

7. A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosítása 8475. old.

8. Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvény módosítása 8479. old.

9. A Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról szóló 2019. évi C. törvény módosítása 8479. old.

III. FEJEZET: HELYI ADÓK ÉS GÉPJÁRMŰADÓ

10. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása 8480. old.

11. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása 8481. old.

IV. FEJEZET: EGYES ÁGAZATI ADÓK

12. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény módosítása 8483. old.

13. Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény módosítása 8483. old.

14. Az egyes adózási tárgyú törvényeknek a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges módosításáról szóló 2020. évi XLVI. törvény módosítása 8483. old.

V. FEJEZET: ILLETÉKEK

15. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása 8483. old.

VI. FEJEZET: A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

16. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény módosítása 8484. old.

VII. FEJEZET: ELJÁRÁSRENDET ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK

17. Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosítása 8484. old.

18. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása 8486. old.

19. Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény módosítása 8490. old.

20. Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény módosítása 8491. old.

VIII. FEJEZET: VÁMIGAZGATÁS

21. Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény módosítása 8492. old.

IX. FEJEZET: SZÁMVITELT ÉS KÖNYVVIZSGÁLATOT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

22. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása 8495. old.

23. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása 8496. old.

X. FEJEZET: EGYÉB TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

24. A pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről szóló 2015. évi CXC. törvény módosítása 8498. old.

25. Az országonkénti jelentések cseréjéről szóló illetékes hatóságok közötti multilaterális Megállapodás kihirdetéséről szóló 2017. évi XCI. törvény módosítása 8498. old.

26. Az egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi CXV. törvény 8498. old.

XI. FEJEZET: ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

27. Hatályba léptető rendelkezések 8498. old.

28. Az Európai Unió jogának való megfelelés 8499. old.

 

 

MK. 251. szám 2020.11.18. Sze.

508/2020. (XI. 18.) Korm. rendelet Az 1957. szeptember 30-án létrejött, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) módosításáról szóló Jegyzőkönyv és a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Megállapodás egységes szerkezetben történő kihirdetéséről

(A Megállapodás Magyarország tekintetében 1979. augusztus 18. napján lépett hatályba.) 8006. old.

MK. 242. szám 2020.11.10. K

2020. évi CIX. törvény A koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről 7660. old.

484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet A veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről 7662. old.

1. A maszkviselési szabályok megerősítése

2. A kijárási tilalom és a közterületi magatartási szabályok

3. A rendezvényekre vonatkozó védelmi intézkedések

4. A vendéglátó üzletekre vonatkozó védelmi intézkedések

5. Az üzletekre vonatkozó védelmi intézkedések

6. A szálláshelyekre vonatkozó védelmi intézkedések

7. A szabadidős létesítményekre vonatkozó védelmi intézkedések

8. A felsőoktatási intézményekre vonatkozó intézkedések

9. Az üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység és a csomagküldő kereskedelem veszélyhelyzeti szabályai

10. A nevelési, oktatási intézményekre vonatkozó védelmi intézkedések

11. A Magyar Honvédség veszélyhelyzeti közreműködése

12. A védekezést elősegítő orvostechnikai eszköz vagy egyéni védőeszköz beszerzése

13. Jogkövetkezmények

14. Értelmező rendelkezések

15. Záró rendelkezések

E rendelet rendelkezéseit 2020. december 11-ig lehet alkalmazni.

Ez a rendelet 2020. november 11. napján lép hatályba.

485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet A veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről 7671. old.

1. Adófizetési kedvezmény

2. Szálláshely-szolgáltatással összefüggő rendelkezések

3. Bértámogatás igénybevétele

4. Záró rendelkezések

Ez a rendelet 2020. november 11. napján lép hatályba.

486/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet A veszélyhelyzet ideje alatt az egészségügyi dolgozók és a koronavírus világjárvány elleni védekezésben közreműködő orvos-, egészségtudományi képzésben részt vevő hallgatók közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményéről 7675. old.

MK. 237. szám 2020.11.03. K.

478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet A veszélyhelyzet kihirdetéséről 7572. old.

 

A koronavírus-járvány miatt a kormány ismét bevezette a rendkívüli jogrendet, az Országgyűlést pedig arra kérte, ezt a rendkívüli helyzetet 90 nappal hosszabbítsa meg. 
Éjszakai kijárási korlátozás lép életbe, éjfél és másnap reggel öt óra között mindenki köteles a lakóhelyén, tartózkodási helyén vagy a szálláshelyén tartózkodni. A kötelezettség nem vonatkozik arra, aki munkát végez, a munkahelyére vagy onnan haza utazik. Egészségkárosodással, életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén, valamint életvédelmi céllal ugyancsak elhagyhatják az emberek a lakóhelyüket.

A szórakozóhelyeket bezárják, mert az operatív törzs jelentése szerint a szabályok betartását egész egyszerűen lehetetlen kikényszeríteni ezeken a helyeken.

A járvány terjedésének csökkentése érdekében országszerte újra ingyenessé tették a parkolást, a fővárosban és a megyei jogú városokban pedig a helyi közlekedési társaságokat arra kötelezték, hogy sűrítsék a helyi járatokat a munkanapokon reggel 7 és 9, valamint 15 és 19 óra között.

A kulturális rendezvényekre és helyszínekre, a mozielőadásokra, valamint a sportrendezvényekre is új szabályok léptek életbe: az ilyen programokon a nézők csak minden harmadik ülőhelyet foglalhatják el, két néző között két ülőhelyet üresen kell hagyni és a közvetlen egymás mögötti ülőhelyekre se lehet leülni. Egymás mellett és a sorok között is meg kell tartani lehetőség szerint a másfél méteres távolságot. Ezeknek a szabályoknak a betartásáról, a feltételek biztosításáról a rendezvény szervezője, illetve a rendezvény helyszínének üzemeltetője köteles gondoskodni. Azt, aki nem tartja be a szervező, az üzemeltető vagy alkalmazottaik felszólítására sem a szabályokat, kötelezően kizárják a rendezvényről. A szervező, üzemeltető, illetve alkalmazottaik felelőssége, hogy a szabályszegő a helyszínt elhagyja. Ezeknek a szabályoknak a betartását a rendőrség ellenőrzi, szabálytalanság esetén pedig határozottan fog fellépni

Ha kötelezettség megszegését tapasztalják a rendőrök, figyelmeztetést alkalmaznak, százezer forinttól egymillió forintig terjedő bírságot szabhatnak ki, az érintett helyiséget, területet, intézményt, helyszínt pedig egy napra vagy akár egy évre is bezárathatják ideiglenesen.

 

479/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet A veszélyhelyzet idején alkalmazandó további védelmi intézkedésekről 7573. old.

 

MK. 239. szám 2020.11.04. Sze.

481/2020. (XI. 4.) Korm. rendelet A személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló 176/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet módosításáról 7582. old.

A taxi 10 éves életkori határának átmeneti módosítása.


 

Augusztus

416/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelet A személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló 176/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet módosításáról 6236. old.


A személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló 176/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet 4. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A személygépkocsis személyszállító szolgáltatás fehér alapszínű, sorozatban előállított, állandó rendszámtáblával és regisztrációs matricával ellátott személygépkocsival végezhető. E rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a személygépkocsis személyszállító szolgáltatást olyan környezetkímélő gépkocsival végzik, amelyhez világoszöld alapszínű különleges rendszámtáblát adtak ki.”

Július

MK. 176. szám 2020.07.23. Cs.

1425/2020. (VII. 23.) Korm. határozat A 2020. évi UEFA Szuperkupa döntő járműveinek az autóbusz forgalmi sáv használatáról 5376. old.

Az egyes nemzetközi sportesemények kapcsán az autóbusz forgalmi sáv használatát engedélyezik a megfelelő igazolással és matricával rendelkező járművek számára. Jelenlegi Korm. határozat a 2020. évi UEFA Szuperkupa döntő   járműveinek teszi lehetővé a könnyebb célba jutást.

 

 

  HÉ. 41. szám 2020.07.18. Szo.

Közlemény a COVID-19 betegséggel való aktuális fertőzöttségi viszonyok alapján az országok besorolásáról szóló országos tisztifőorvosi határozatról 4002. old.

A világjárvány elterjedtségének változása következtében az országos tisztifőorvos új Közleményt adott ki az országok járványügyi besorolásáról.

 MK. 173. szám 2020.07.17. P.

29/2020. (VII. 17.) ITM rendelet A közúti járművek műszaki megfelelőségével kapcsolatos egyes közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 5273. old.

1. A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosítása

Az EK irányelvekhez való igazodást szolgálja a módosítás, például az 5. melléklet (A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat tárgyi feltételei, technológiája és ügyrendje), a 10. melléklet (Közúti Műszaki Ellenőrzés), illetve az A. Függelék.

2. A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosítása

A járművek hátuljára szerelt aerodinamikai eszközök EK irányelvek szerinti használatához kötődő szabályozást tartalmazza.

 MK. 172. szám 2020.07.16. Cs.

28/2020. (VII. 16.) ITM rendelet A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról 5240. old.

A közúti ellenőrzést végző hatósági személy jogsértés gyanúja esetén a helyszínen a nyilvántartásba bejegyzi a forgalomban részvétel jogosultságának felfüggesztését. Továbbá elveszi a magyar forgalmi engedélyt vagy igazolólapot, ha az rendelkezésre áll. Hatályos 2023.01.01-től.

 

 MK. 166. szám 2020.07.12. V.

341/2020. (VII. 12.) Korm. rendelet A járványügyi készültségi időszak utazási korlátozásairól 4724. old.

Jelen járványügyi készültségi időszakban korlátozott a határátlépés lehetősége. A fertőzöttség mértéke szerint az gyes országokat zöld, sárga és piros színkódok szerint sorolják be. Ezen listát az országos tisztifőorvos adja ki. A különböző országokból való belépés eltérő szabályok szerint történhet: korlátozás nélkül, egészségügyi vizsgálattal, karantén-kötelezettséggel. Az átutazó személyekre is tartalmaz rendelkezéseket a szabályozás, valamint a korlátozott (30 km-es) sávban történő határátlépést, illetve az agrárágazati dolgozók határforgalmi mozgását is megtaláljuk itt. Hatályos: 2020.07.15-től.

 

 HÉ. 2020.07.12. V.

Közlemény a COVID-19 betegséggel való aktuális fertőzöttségi viszonyok alapján az országok besorolásáról szóló országos tisztifőorvosi határozatról 3758. old.

 Június

MK. 151. szám 2020.06.24. Sze.

20/2020. (VI. 24.) ITM rendelet Egyes közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek jogharmonizációs célú módosításáról 4121. old.

1. A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosítása

2. A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet módosítása

GKI: Szakmai továbbképzés

A közlekedésért felelős miniszter a vonatkozó EK irányelvek alapján, az ott meghatározott mellékletben foglaltak alapul vételével összeállított tantervi és vizsgakövetelmények meghatározása során figyelembe veszi, hogy a továbbképzés során kiemelt figyelmet kapjon a közúti közlekedés biztonsága, a munkahelyi egészség és biztonság, valamint a járművezetés környezetre gyakorolt hatásának csökkentése. A továbbképzés tantermi oktatásból, gyakorlati képzésből és, ha rendelkezésre áll, információs és kommunikációs technológiai eszközök vagy szimulátorok segítségével végzett képzésből áll.

Az alapképesítés és a továbbképzési képesítés megszerzésével kapcsolatos szakmai követelményeket a közlekedési hatóság határozza meg, amelynek során figyelembe veszi a technológiai fejlődés eredményeit, kiemelt figyelemmel a közúti közlekedés biztonságára.
3. A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól szóló 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet módosítása

284/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti kormányrendeleti szabályokról 3768. old.

A VESZÉLYHELYZET MEGSZŰNÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ ÁTMENETI SZABÁLYOK

8. Az első sikeres nyelvvizsga és az első emelt szintű idegen nyelvből tett érettségi vizsga díjához nyújtott támogatásról szóló 503/2017. (XII. 29.) Korm. rendelethez és a közlekedési alapismeretek tanfolyam és vizsga díjához nyújtott támogatásról szóló 55/2018. (III. 23.) Korm. rendelethez kapcsolódó rendelkezések 3772. old.

11. § Az a személy, aki a meghatározott életkort a veszélyhelyzet ideje alatt töltötte be jogosult a közlekedési alapismeretek tanfolyam és vizsga díjához nyújtott állami támogatásra, akinél a sikeres közlekedési alapismeretek vizsga napja a 2020. december 31-éig terjedő időszakra esik.

17. Egyes közlekedési tárgyú kormányrendeletekkel összefüggő átmeneti szabályok 3776. old.

28. § A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályairól szóló 179/2011. (IX. 2.) Korm. rendeletben [a továbbiakban: 179/2011. (IX. 2.) Korm. rendelet] foglaltaktól eltérően

a) a  képzőszerv – a  179/2011. (IX. 2.) Korm. rendelet 6/A.  § (3) bekezdésében foglalt kötelezettségének [előírt mutatószámok (szerk.)] – a veszélyhelyzet megszűnését követően, legkorábban 2020. IV. negyedévében köteles eleget tenni,

b) a közúti közlekedési szakembereknek a kötelező képzési, továbbképzési kötelezettségüknek a veszélyhelyzet megszűnését követő 6 hónapon belül kell eleget tenniük.

30. § A közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 444/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet 3.  § (5) és (6) bekezdésében foglaltaktól eltérően a korlátozott határidővel kiadott minősítések a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig érvényesek. [2020.08.16. V-ig (szerk.)]

EGYES KORMÁNYRENDELETEKET MÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK

29. A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet módosítása 3780. old.

45. § (1) A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Magyarország területén a járművezetési jogosultság igazolására alkalmas:)

„a) a vezetői engedély igénylésétől az új vezetői engedély kézhezvételéig, de legfeljebb a kérelem benyújtásától számított 30 napig

aa) a vezetői engedély kiállítására irányuló kérelem adatlap,

ab) az elektronikus ügyintézési ponton keresztül sikeresen benyújtott vezetői engedély pótlás iránti kérelemről az elektronikus ügyintézési pont által kiállított bizonylat;”

(2) A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 31. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően, humánjárvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet és a Kormány által elrendelt egészségügyi válsághelyzet idején az elkészült vezetői engedély – a  (4)  bekezdésben meghatározott kivétellel – kizárólag postai úton, hivatalos iratként kerül kézbesítésre az ügyfeleknek. Az át nem vett okmányokra az (1) és (2) bekezdést kell alkalmazni.”

(3) A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet

a) 31. § (1) bekezdésében az „egy évig” szövegrész helyébe a „hatvan napig” szöveg,

b) 31. § (2) bekezdésében az „1 évig” szövegrész helyébe a „hatvan napig” szöveg

lép. [Át nem vett vezetői engedélyeket a hatóság 60 napig őrzi meg, aztán megsemmisíti. (szerk.)]

 Itt pedig egy kicsi összefoglaló

 
Az 55/2018. Korm. r. szerinti állami támogatásra jogosultak azok is, akik az életkort a veszélyhelyzet alatt töltötték, és a sikeres KRESZ vizsga napja 2020. december 31-éig terjedő időszakra esik.
 
A 179/2011. Korm.r.-ben (Általános képzési rendelet) előírt mutatószámok feltüntetését legkorábban 2020. IV. negyedévében köteles közzétenni a képzőszerv.
Emellett a közlekedési szakembereknek a kötelező képzési, továbbképzési kötelezettségüknek a veszélyhelyzet megszűnését követő 6 hónapon belül kell eleget tenniük.
 
A 444/2017. PÁV rendelet szerint a korlátozott határidővel kiadott minősítések a veszélyhelyzet megszűnésétől a 60. napig érvényesek. (2020.08.16. V.-ig)
 
A 326/2011. Okmánykiadási rendelet szerint:
Magyarországon a vezetési jogosultság igazolására alkalmas a vezetői engedély igénylésétől az új vezetői engedély kézhezvételéig, de legfeljebb a kérelem benyújtásától számított 30 napig a vezetői engedély kiállítására irányuló kérelem adatlap, vagy az elektronikus ügyintézési ponton keresztül sikeresen benyújtott vezetői engedély pótlás iránti kérelemről az elektronikus ügyintézési pont által kiállított bizonylat.
Az át nem vett vezetői engedélyeket a hatóság 60 napig őrzi meg (az eddigi 1 év helyett), aztán megsemmisíti.

MK. 145. szám 2020.06.17. Sze.

19/2020. (VI. 17.) ITM rendelete A veszélyhelyzet megszűnésével kapcsolatos egyes közlekedési képzésekkel összefüggő szabályokról 3816. old.


1. A közúti járművezetők, közúti közlekedési szakemberek képzése és vizsgáztatása

1. § (1) A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet (a továbbiakban: GKM rendelet)

a) 10. § (1) bekezdés a) pontjában, - első elméleti vizsgaesemény 9 hónapon belül

b) 10. § (5) bekezdésében, - sikeres elméleti vizsga 12 hónapon belül

c) 11. § (6)–(7) bekezdésében és – az 1 évig elfogadható vizsgaigazolás, valamint elméleti tanfolyam és vizsga nélküli gyakorlatnál a hitelesített vezetési karton 12 hónapja

d) 14. § (1) bekezdésében – a sikeres KRESZ vizsga 2 évig érvényes

meghatározott határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő 180. napig meghosszabbodik, ha az a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelettel kihirdetett veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) időtartama alatt vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napon belül jár le.

(2) Ha a gyakorlati vizsga letételéhez a GKM rendelet 11. § (5) bekezdésében feltételként meghatározott vezetői engedély megszerzésétől számított, illetve a sikeres elméleti vizsga megszerzésére rendelkezésre álló kétéves határidő a veszélyhelyzet időtartama alatt vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napon belül jár le, a vizsgázó legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. naptól számított 180. napig tehet gyakorlati vizsgát.


MK. 144. szám 2020.06.17. Sze.

2020. évi LVII. törvény A veszélyhelyzet megszüntetéséről 3652. old.

1. § Az Országgyűlés felhívja a Kormányt, hogy a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzetet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) az Alaptörvény 54. cikk (3) bekezdése szerint szüntesse meg.

Hatályos: A kihirdetést követő naptól.

 

2020. évi LVIII. törvény A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről 3653. old.

A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályok

5. A fizetési moratórium

11. Bérleti szerződésekre vonatkozó átmeneti szabályok

23. Egyes egyéni vállalkozói tevékenységek folytatásának biztosítása

25. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény eltérő alkalmazásával összefüggő átmeneti szabályok

41. Okmányokkal kapcsolatos átmeneti szabályok

MK. 139. szám 2020.06.11. Cs.

265/2020. (VI. 11.) Korm. rendelet A díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet, valamint a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról 3520. old.

1. A díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet módosítása

37. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Azok a 2020. május 23. előtt kiadott járművezetői igazolványok, amelyeken nem szerepel a 95. harmonizált uniós kód, lejáratuk időpontjáig érvényesek.”

 

2. A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet módosítása

A 326/2011. Korm. r  5. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3b) Legalább két éve érvényes „B” kategóriájú vezetői engedéllyel – amely nem kezdő vezetői engedély – a 2. mellékletben a „B” kategória meghatározásától eltérően, belföldön a 3500 kg-ot meghaladó, de 4250 kg-ot meg nem haladó megengedett legnagyobb össztömegű, pótkocsi nélküli, alternatív üzemanyaggal működő jármű is vezethető, feltéve, hogy

a) a 3500 kg feletti tömeg a meghajtó rendszernek az ugyanolyan méretű, külső gyújtású vagy kompressziós gyújtású hagyományos belső égésű motorral ellátott jármű meghajtórendszeréhez viszonyított többlettömegének eredménye, valamint

b) a teherbíró kapacitás ugyanezen nem alternatív üzemanyagú járműhöz viszonyítva nem nagyobb.” Beiktatta: 265/2011. (VI.11.) Korm.r. 5. § (2). Hatályos: 2021.05.23-tól

 

 ITM - ÚTMUTATÓ egységes szerkezetben

 

 Általános rendelkezések

Fogalmak Jelen útmutató (a továbbiakban: Útmutató) a közlekedési hatóság által felügyelt közúti, vasúti, hajózási és légügyi képzésekben — oktatóként, oktatásban segédkezőként vagy oktatásban részesülőként — részt vevő személyekre vonatkozik és a pandémiás időszakban a koronavírus fertőzés terjedésének megakadályozásához kapcsolódó fokozott higiéniás előírások betartására vonatkozó iránymutatást tartalmazza.

 Jelen Útmutató alkalmazásában:

• Biztonságos távolság: az a legalább 1,5 méteres távolság, amelyet az egymás mellett tartózkodó személyek kötelesek betartani.

• Képzési helyszín: az az épületen belüli, illetve épületen kívüli terület (amely lehet járműben vagy járművön is), ahol a képzésre jogosult szervezet nevében és/vagy megbízásából elméleti (ide nem értve az e-learning képzési formában megvalósuló elméleti képzést) vagy gyakorlati ismeretek tanuló részéről történő elsajátítása zajlik.

•Tanuló: a képzésre jogosult szervezet, vagy gazdasági társaság által szervezett formában megvalósuló képzésben részesülő személy.

2. Általános rendelkezések

2.1. A képzésen csak a koronavírus tüneteit nem mutató, lázmentes (38 0C-nál alacsonyabb testhőmérsékletű) személyek vehetnek részt.

2.2. A képzési helyszínen biztosítani kell a felügyelt vagy irányított kézmosási, kézfertőtlenítési lehetőséget (pl. kézfertőtlenítő szer, kendő, automata kézfertőtlenítő adagoló kihelyezésével).

2.3. Képzés akkor és úgy tartható, ha a képzésen történő részvétel, belépés, várakozás során biztosított a képzésen részt vevők között a biztonságos távolság betartása, ide nem értve azt az esetet, amikor a képzési helyszín jellege (pl. járműben, szimulátorban) a biztonságos távolság tartását nem teszi lehetővé.

2.4. A tantermi képzések — amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik létszámkorlátozás nélkül, a jelen Útmutatóban foglalt előírások betartásával szervezhetők. A gyakorlati képzésre igénybe vett helyen egyszerre lehetőleg csak egy tanuló tartózkodjon.

2.5.  A képzésen helyet foglaló tanuló lehetőleg ne változtassa ülőhelyét, ha ezt mégis meg kell tenni, akkor ezt csak a helyszínen tartózkodó, a képzést végző oktató utasítására, szükség esetén a megfelelő higiéniás intézkedések mellett tegye.

2.6. A képzésen csak egészségügyi maszkot viselő személy vehet részt, ide nem értve azt az esetet, amikor a maszk viselése közlekedésbiztonsági kockázattal járna, vagy a tanuló zárt térben, egyedül tartózkodik a képzési helyszínen (pl. repülőgépben, szimulátorban).

 2.7.  Javasolt a hulladékgyűjtőket a szokásosnál sűrűbb elhelyezéssel és gyakoribb ürítéssel használni.

2.8.  Az oktatások megkezdése elött, után, illetve szünetekben a képzési helyszínt át kell szellőztetni.

2.9.  Naponta, az elsö képzés megkezdése előtt, továbbá csoportváltások, tanulóváltások között el kell végezni a képzési helyszín (pl. tanterem, jármű, szimulátor, gép, stb.) fertőtlenítését a megfelelő vírucid hatású fertőtlenítők, illetve a fertőtlenítő kendők alkalmazásával, ide értve különösen azon felületeket, melyeket kézzel gyakran érintenek (pl. az ajtókilincsek, korlátok, villanykapcsolók, kormány, egyéb kezelőszervek, asztalok előtti szék nem textil bevonatú felületei, az érintőképernyő, egér, klaviatúra, szimulátor berendezés kezelő szervei, stb.).

2.10. Képzési dokumentumok (pl. vezetési kartont, ügyviteli vagy oktatási segédlet, jegyzet, napló, stb.) kitöltését a résztvevők saját íróeszközükkel végezzék, az Íróeszközök más résztvevőnek történő továbbadását kerülni kell.

2.11.  A tisztító-, fertőtlenítőszerek megfelelőségét az Innovációs és Technológiai Minisztérium Fogyasztóvédelmi portálján javasolt előzetesen ellenőrizni.

2.12. A jelen Útmutatóban foglaltak betartásáért általánosságban a képzésre jogosult szervezet vezetője felelős, amely felelősség keretében köteles gondoskodni a képzésben oktatóként vagy segédkezőként résztvevő személyek jelen Útmutatóban foglaltak betartásához szükséges felkészítéséról.

MK. 133. szám 2020.06.04. Cs.

15/2020. (VI. 4.) ITM rendelet A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet, valamint a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról 3323. old.

 MK. 132. szám 2020.06.03. Sze.

40/2020. (VI. 3.) ME határozat Helyettes államtitkár kinevezéséről 3305. old.
dr. Kutnyánszky Zsolt Krisztiánt – 2020. június 1-jei hatállyal – az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkárává.

 

 Május
  

MK. 125. szám 2020.05.28. Cs.

2020. évi XXX. törvény Egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról, valamint ingyenes vagyonjuttatásról 2901. old.

14. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosítása

16. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosítása

46. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény módosítása

 

2020. évi XXXI. törvény Egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról 2912. old.

1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

„25/A. § (2) Az (1) bekezdésben meghatározott jármű magyar hatóság által kiállított hatósági engedélyét a belföldi forgalomban a vezetőnek nem kötelező magánál tartania.”

13. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása

A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 2. §-a a következő 20. és 21. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazása során)

„20. Járművezető: az a személy, akinek a vezetési jogosultságára, a vezetői engedélyére vagy a vezetési jogosultsága szünetelésére vonatkozóan szerepel adat az engedély-nyilvántartásban.

21. Járművezető-jelölt: az a vezetői engedéllyel vagy vezetési jogosultsággal még nem rendelkező személy, akinek a vezetői engedélye kiállításához szükséges adatok szerepelnek az engedély-nyilvántartásban.”
24. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosítása

MK. 123. szám 2020.05.27. Sze.

240/2020. (V. 27.) Korm. rendelet A fővárosi védelmi intézkedések következő üteméről 2876. old.

Budapesten május 29.-től további könnyítések lépnek hatályba a vendéglátó üzletekre, a játszóterekre, a szálláshelyekre vonatkozóan.

MK. 117. szám 2020.05.21. Cs.

219/2020. (V. 21.) Korm. rendelet A veszélyhelyzet során a járművezetésre jogosító okmány kiadásával kapcsolatos eltérő szabályokról 2791. old.

1. § A járművezetésre jogosító okmányt – a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 13.  §-ától eltérően – az elsősegélynyújtási ismeretek megszerzéséről vagy annak megszerzése alóli mentességről szóló igazolás nélkül ki kell adni.

MK. 112. szám 2020.05.16. Szo.

211/2020. (V. 16.) Korm. rendelet A fővárosi védelmi intézkedésekről 2720. old.

A kijárási korlátozás megszűnik Budapesten is 2020.05.18. H.-től.

MK. 111. szám 2020.05.15. P.

207/2020. (V. 15.) Korm. rendelet A védelmi intézkedések következő üteméről 2712. old.

(A kijárási korlátozás feloldása Pest megyére vonatkozólag, 2020.05.18. H-től. Szabályozások a vendéglátóhelyekre, játszóterekre, szálláshelyekre, családi rendezvényekre is.)

MK. 105. szám 2020.05.11. H.

195/2020. (V. 11.) Korm. rendelet A Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során a felnőttképzésben folyó oktatás és szakmai vizsgáztatás biztosításának eltérő szabályairól szóló 70/2020. (III. 26.) Korm. rendelet módosításáról 2510. old.

1. § A 70/2020. (III. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) az 1. §-át megelőzően a következő alcím címmel egészül ki:

„1. A felnőttképzés megszervezésének sajátos szabályai a veszélyhelyzet időtartama alatt”

2. §

(1) Bizonyos kivétellel a veszélyhelyzet időtartama alatt a képzés és a modulzáró vizsga kizárólag távolléti oktatásban, távoktatás formájában vagy digitális képzésként szervezhető meg abban az esetben is, ha azt jogszabály, támogatói okirat, támogatási szerződés, felnőttképzési szerződés vagy képzési program egyébként nem teszi lehetővé. Ha ezen dokumentumok a képzést vagy modulzáró vizsgát az itt felsorolt formákban lehetővé teszik, akkor ezek csak így szervezhetők.

(2) Az R. 2. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

(1a) Szervezhető olyan képzés és szakmai vizsga, amely a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs által meghatározott, a veszélyhelyzet elhárítása vagy következményeinek enyhítése érdekében szükséges. (Van kivétel.)

3. § Az R. a következő 2. alcímmel egészül ki: „2. Struktúraváltó képzések támogatása”

5/A § Költségvetési támogatás nyújtható a képzés megszervezéséhez és az azon való részvételhez is. A képzés új kompetenciák megszerzését kell biztosítsa és munkaerő-piaci szempontból kiemelt közérdekű.

A képzés követelményeit a képzést meghatározó miniszter költségvetési támogatást biztosító felhívása tartalmazza.

Felnőttképzési tevékenységként szervezhető a képzés a veszélyhelyzetben a hétköznapitól eltérő feltételekkel. Az ÁFA törvény szerinti egyéb oktatás, így attól mentes.

5/B § Felvehető a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében hallgatói hitel, maghatározott feltételekkel.
Hatályos 2020.05.12.-től.

MK. 104. szám 2020.05.08. P.
193/2020. (V. 8.) Korm. rendelet Az egyes hajózási hatósági eljárásokkal kapcsolatos kormányrendeletek módosításáról 2491. old.
13/2020. (V. 8.) ITM rendelet A nyaralóhajózással kapcsolatos egyes miniszteri rendeletek módosításáról 2494. old.

MK. 100. szám 2020.05.06. Sze.
183/2020. (V. 6.) Korm. rendelet A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum új helyszínének megvalósítását célzó beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé és a beruházás kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánításáról 2436. old.

1198/2020. (V. 6.) Korm. határozat A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum új központi kiállítóhelye előkészítésének további támogatásáról, valamint az átmeneti működéséhez szükséges többletforrás biztosításáról 2446. old.

 Április 

MK. 96. szám 2020.04.30. Cs.

168/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet A védelmi intézkedésekről 2362. old.

 

169/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet A kijárási korlátozás Budapest fővárosban és Pest megye területén való fenntartásáról 2364. old.

 

171/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet A koronavírus világjárvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében a beruházások társasági adózási korlátjának enyhítéséről 2365. old.

MK. 83. szám 2020.04.22. Sze.

146/2020. (IV. 22.) Korm. rendelet A Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében az első sikeres nyelvvizsga, az első emelt szintű idegen nyelvből tett érettségi vizsga, továbbá a közlekedési alapismeretek tanfolyam és vizsga díjához nyújtott támogatásra való jogosultság családok védelme érdekében történő kiterjesztéséről 2163. old.

2. A közlekedési alapismeretek tanfolyam és vizsga díjához nyújtott támogatásról szóló 55/2018. (III. 23.) Korm. rendelet módosítása

3. § A közlekedési alapismeretek tanfolyam és vizsga díjához nyújtott támogatásról szóló 55/2018. (III. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) a következő 2/A §-sal egészül ki:

"2/A.  § A támogatást – a 2. §-ban foglaltakon túl – az a magyar állampolgár vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 39.  § (1) bekezdés a) és c)–h) pontjában meghatározott személy is igénybe veheti, aki a sikeres közlekedési alapismeretek vizsga napján a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény szerinti csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban vagy a családok támogatásáról szóló törvény szerinti gyermekgondozást segítő ellátásban részesült, feltéve hogy a 2. § alapján a támogatást még nem vette igénybe.

4. § Az R2. a következő 9. §-sal egészül ki:

9.  § E rendeletnek a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében az első sikeres nyelvvizsga, az első emelt szintű idegen nyelvből tett érettségi vizsga, továbbá a közlekedési alapismeretek tanfolyam és vizsga díjához nyújtott támogatásra való jogosultság családok védelme érdekében történő kiterjesztéséről szóló 146/2020. (IV. 22.) Korm.  rendelettel megállapított 2/A §-a alapján támogatás csak akkor vehető igénybe, ha a  támogatás alapjául szolgáló sikeres közlekedési alapismeretek vizsganapra a Módr. hatálybalépését követően került sor.”

6. § Ez a rendelet 2020. július 1-jén lép hatályba.

MK. 82. szám 2020.04.21. K.

140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelete A Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges adózási könnyítésekről 2136. old.

1. Adókötelezettségek teljesítésével kapcsolatos könnyítések

6. Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság fennállása

MK. 79. szám 2020.04.17. P.

131/2020. (IV. 17.) Korm. rendelete A veszélyhelyzet idején egyes egyéni vállalkozói tevékenységek folytatása biztosításáról 2067. old.

1. § (1) Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.) szerinti egyéni vállalkozó, aki a tevékenységének az Evectv. 18.  § (2) bekezdése szerinti szünetelését 2020. március 11. napja és 2020. március 30. napja között jelentette be, az Evectv. 18. § (1) bekezdésétől eltérően e rendelet hatálybalépését követő 15. napig bejelentheti

a) a tevékenységének szünetelése iránti bejelentés visszavonását vagy

b) szüneteltetett tevékenységének folytatását.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a szünetelés időtartama egy hónapnál rövidebb is lehet.

(4) Ha jogszabály az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteléséhez jogkövetkezményt fűz, (2) bekezdés szerinti adattörlést követőn úgy kell tekinteni, hogy a szünetelésre nem került sor.

2. § A 2020. március 30. napját követően a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt bejelentett egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésére az Evectv. 18. § (1) bekezdésében megjelölt minimális időtartamot nem kell alkalmazni.

MK. 75. szám 2020.04.15. Sze.

114/2020. (IV. 15.) Korm. rendelet A veszélyhelyzet során az első sikeres nyelvvizsga és az első emelt szintű idegen nyelvből tett érettségi vizsga, valamint a közlekedési alapismeretek tanfolyam és vizsga díjához nyújtott támogatás érvényesítéséhez szükséges intézkedésekről 2002. old.

1. § (1) Az a személy, aki

b) a közlekedési alapismeretek tanfolyam és vizsga díjához nyújtott támogatásról szóló 55/2018. (III. 23.)

Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 2. §-ában meghatározott életkort a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) időtartama alatt tölti be, az  R1., illetve az  R2. szerinti állami támogatásra való jogosultságát a (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint érvényesítheti.

(3) Jogosult a közlekedési alapismeretek tanfolyam és vizsga díjához nyújtott állami támogatásra az az (1) bekezdés b) pontja szerinti személy is, akinél a sikeres közlekedési alapismeretek vizsga napja a veszélyhelyzet megszűnését követő hatodik hónap utolsó napjáig terjedő időszakra esik.
A 114-es Korm. rendelet szerint az elméleti tan- és vizsgadíj állami támogatásra a 20. életévüket a veszélyhelyzet ideje alatt betöltők is jogosultak. A sikeres KRESZ vizsgájukat a veszélyhelyzet utáni legfeljebb hat hónapos időszakban letehetik.

 

115/2020. (IV. 15.) Korm. rendelet A személygépkocsival közúti személyszállítást végző szolgáltatóknak a veszélyhelyzet során a lakosság ellátásában való részvételéről 2003. old.

1. § A személygépkocsival közúti személyszállítást végző szolgáltatóknak … a  48/2020. (III. 19.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésében meghatározott szerződés alapján végzett tevékenységük során

a) a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló 176/2015. (VII. 7.) Korm. rendeletben, … foglalt előírásokat nem kell alkalmazni.

2. § Az 1.  §-ban meghatározott tevékenység a …  47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet közterhekkel kapcsolatos részletszabályairól és egyes új intézkedésekről szóló 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. § (8) és (10) bekezdésére figyelemmel a Korm. rendelet hatálya alá tartozó tevékenység.

A 115-ös Korm. rendelet szerint a 176/2015. (VII.7.) Korm. rendelet szerint dolgozó személygépkocsis közúti személyszállító szolgáltatók is az adózási kedvezményezettek körébe tartoznak.

MK. 71. szám 2020.04.10. P.

97/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet A koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet közterhekkel kapcsolatos részletszabályairól és egyes új intézkedésekről szóló 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet módosításáról 1921. old.

 

104/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet A koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet munkajogi szabályainak a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő kiegészítéséről 1942. old.

MK. 69. szám 2020.04.09. Cs.

95/2020. (IV. 9.) Korm. rendelet A kijárási korlátozás meghosszabbításáról 1878. old.

1. Kijárási korlátozás meghosszabbítására vonatkozó rendelkezések

2. Húsvéti ünnepekre vonatkozó rendkívüli rendelkezések

4. Egyéb rendelkezések

MK.67. szám 2020.04.07. K.

174/2020. (IV. 7.) KE határozat A Gazdasági Versenyhivatal elnöke megbízatása megszűnésének megállapításáról 1837. old.

175/2020. (IV. 7.) KE határozat A Gazdasági Versenyhivatal elnökének kinevezéséről 1837. old.

MK. 66. szám 2020.04.06. H.

92/2020. (IV. 6.) Korm. rendelet A Magyarország 2020. évi központi költségvetésének a veszélyhelyzettel összefüggő eltérő szabályairól 1814. old.

 

93/2020. (IV. 6.) Korm. rendelet A veszélyhelyzet során alkalmazandó egyes adatkezelési és közlekedési tárgyú szabályokról szóló Korm. rendelet 1820. old.

1. Rendkívüli intézkedések

4. § (1) A Kormány felhatalmazza a közlekedésért felelős minisztert, hogy egyedi határozatban a közlekedés biztosítását szolgáló eltérő rendet, közlekedési korlátozást vagy közlekedési tilalmat állapítson meg.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti határozat az államhatárt átlépő közlekedést érinti, a közlekedésért felelős miniszter az egyedi határozatot a határrendészetért felelős miniszter egyetértésével hozza meg.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti határozat a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 47. § (3) bekezdés a) és i) pontja alapján bíróság előtt nem támadható meg, ellene jogorvoslatnak nincs helye. A határozat közlése távközlési eszköz útján is történhet.
Hatályos: 2020.04.07. K.-től


MK. 65. szám 2020.04.05. V.

85/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet A veszélyhelyzet során alkalmazandó egyes belügyi és közigazgatási tárgyú szabályokról 1794. old.

4. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló a 2012. évi II. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása

 
87/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet A várakozási díj megfizetésének a veszélyhelyzet során alkalmazandó eltérő szabályairól 1799. old.

 

HÉ. 18. szám 2020.04.03. P.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleménye a veszélyhelyzettel kapcsolatban az ADR 1.5.1 szakasza szerinti M326 és M327 számú, a RID 1.5.1 szakasza szerinti 3/2020 és 4/2020 számú multilaterális megállapodások aláírásáról és hatálybalépéséről 1810. old.

Március

MK. 59. szám 2020.03.31. K.

73/2020. (III. 31.) Korm. rendelet A 2020. március 11-én kihirdetett veszélyhelyzettel összefüggő rendkívüli intézkedések hatályának meghosszabbításáról 1638. old.

 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet A veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről 1639. old.

MK. 58. szám 2020.03.30. H.

2020. évi XII. törvény A koronavírus elleni védekezésről 1634. old.

A Büntető Törvénykönyv (2012. évi C. törvény: Btk.)  kiegészül a „Járványügyi védekezés akadályozása" alcímmel, mely a karantén megszegéséhez és az álhírek terjesztéséhez kapcsolódó büntetéseket szabályozza

71/2020. (III. 27.) Korm. rendelet A kijárási korlátozásról

1. § (1) Mindenki köteles más emberekkel a szociális érintkezést – a közös háztartásban élők kivételével – a lehető legkisebb mértékűre korlátozni, és a másik embertől lehetőség szerint legalább 1,5 méter távolságot tartani.

3. § A lakóhely, a tartózkodási hely, illetve a magánlakás elhagyására az e rendeletben meghatározott alapos indokkal kerülhet sor.

4. § (1) A 3. § szerinti alapos indok:

a) a munkavégzés, a hivatásbeli kötelezettség, a gazdasági, mezőgazdasági és erdészeti tevékenység, valamint az  ezek elvégzéséhez nélkülözhetetlen anyagokat, valamint eszközöket árusító üzletben (különösen a műszaki cikket, az építőanyagot és eszközöket árusító üzletben) történő vásárlás,

b) napközbeni kiscsoportos felügyelet okán a kiskorú gyermek kísérése,

c) az egészségügyi ellátás és szolgáltatás igénybevétele, beleértve a gyógyító tevékenységen túl a testi és a lelki egészség megőrzése céljából nyújtott egészségügyi szolgáltatásokat (különösen pszichoterápiás ellátás, fizioterápiás kezelés, gyógytorna),

d) az egyéni szabadidős sporttevékenység, szabadidős célú gyalogos közlekedés az 5. § szerint,

e) a házasságkötés és a temetés szűk családi körben,

f) a napi fogyasztási cikket értékesítő élelmiszerüzletben (a továbbiakban: élelmiszerüzlet) történő vásárlás,

g) a napi fogyasztási cikket értékesítő egyéb (illatszert, a  drogériai terméket, a  háztartási tisztítószert, a  vegyi árut és a higiéniai papírterméket árusító) üzletben (a továbbiakban együtt: drogéria) történő vásárlás,

h) az állateledelt, takarmányt forgalmazó üzletben történő vásárlás,

i) a mezőgazdasági üzletben történő vásárlás, ideértve műtrágyát értékesítő üzletet és vágóhidat,

j) a piacon, a helyi termelői piacon (a továbbiakban együtt: piac) történő vásárlás,

k) a gyógyszert, a  gyógyászati segédeszközt forgalmazó üzletben (a továbbiakban együtt: gyógyszertár) történő vásárlás,

l) az üzemanyag-töltőállomás felkeresése,

m) a dohányboltban történő vásárlás,

n) a fodrász, a manikűrös szolgáltatások igénybevétele,

o) a szállítási, tisztítási és higiéniás szolgáltatások igénybevétele,

p) a gépjármű- és kerékpárszerviz, a mezőgazdasági és erdészeti gépek és berendezések javításával kapcsolatos szolgáltatások igénybevétele,

q) a hulladékgazdálkodással összefüggő szolgáltatások igénybevétele,

r) a legszükségesebb esetben a személyes megjelenést igénylő ügyintézés, így hatósági, banki, pénzügyi, biztosítási és postai szolgáltatások igénybevétele,

s) az állatok ellátása, háziállat közterületi sétáltatása, az állatorvosi rendelő és az állatkórház látogatása,

t) a szülői jogok és kötelezettségek,

u) a hitéleti tevékenység.

(2) Alapos indok továbbá – az 1.  §-ban meghatározottak betartásával – a magáról gondoskodni nem tudó, vagy segítéségre szoruló személy (például kiskorú személy, idős személy és beteg személy) részére történő segítségnyújtás.

5. § Egyéni szabadidős sporttevékenység, szabadidős célú gyalogos közlekedés külterületen, valamint a települések belterületén – lehetőség szerint a zöldterületeken – egyedül vagy ugyanazon háztartásban élőkkel közösen folytatható azzal, hogy másoktól legalább 1,5 méter távolságot kell tartani.

6. § (1) Saját és családja érdekében a 65. életévét betöltött személy az élelmiszerüzletet, drogériát, piacot vagy gyógyszertárat 9.00 óra és 12.00 óra közötti időben látogathatja.

(2) Az élelmiszerüzletben, drogériában, piacon vagy gyógyszertárban 9.00 óra és 12.00 óra közötti időben az ott foglalkoztatottak kivételével kizárólag az (1) bekezdés szerinti személy tartózkodhat.

A korlátozó intézkedések betartását a rendőrség ellenőrzi, a katonai rendészet és a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának bevonásával.

A rendőr intézkedéseket, és kényszerítő eszközöket a  szükségesség és arányosság követelménye betartásával az Rendőrségi törvényben meghatározott módon alkalmazhat.

Szabálysértést követ el, aki az e rendeletben meghatározott korlátozó intézkedést megszegi. A pénzbírság legalacsonyabb összege ötezer forint, legmagasabb összege ötszázezer forint.

10. § (1) Ez a rendelet 2020. március 28. napján lép hatályba.

(2) Ez a rendelet 2020. április 11-én hatályát veszti.


MK. 55. szám 2020.03.26. Cs.

67/2020. (III. 26.) Korm. rendelet Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során történő gyógyszerellátással kapcsolatos intézkedésekről 1620. old.

 

68/2020. (III. 26.) Korm. rendelete A koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet közterhekkel kapcsolatos részletszabályairól és egyes új intézkedésekről szóló 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet módosításáról 1621. old.

„ … A 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet közterhekkel kapcsolatos részletszabályairól és egyes új intézkedésekről szóló 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet (a  továbbiakban: R.) 1.  § (10)  bekezdése a  következő l)–n) ponttal egészül ki:

[Az (1)–(7) bekezdés szerinti rendelkezések a következő TEÁOR és TESZOR-számmal azonosított tevékenységet tényleges főtevékenységként végzőkre – ide nem értve a költségvetési szerv kifizetőket – terjednek ki:]

„l) utazásközvetítés, utazásszervezés, egyéb foglalás (TEÁOR és TESZOR 79),

m) fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 96.04) és

n) belvízi személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 50.30).”

… ”

 

69/2020. (III. 26.) Korm. rendelet Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzetben a költségvetési tartalékok felhasználására vonatkozó eltérő szabályokról 1622. old.

 
70/2020. (III. 26.) Korm. rendelet Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során a felnőttképzésben folyó oktatás és szakmai vizsgáztatás biztosításának eltérő szabályairól 1623. old. 


HÉ. 14. szám 2020.03.25. Sze.
2/2020. (III. 25.) IM utasítás A Magyar Közlöny felelős szerkesztőjének helyettesítéséről 1678. old.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium elismerési hírei 2020. március 15-e alkalmából 1710. old.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleménye a veszélyhelyzettel kapcsolatban az ADR 1.5.1 szakasza szerinti M324 és M325 számú, a RID 1.5.1 szakasza szerinti 1/2020 és 2/2020 számú, valamint az ADN 1.5.1 szakasza szerinti M025 számú multilaterális megállapodások aláírásáról és hatálybalépéséről 1716. old.

MK. 53. szám 2020.03.25. Sze.

64/2020. (III. 25.) Korm. rendelet Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során egyes gyógyszerek kivitelével kapcsolatos intézkedésekről 1570. old.

MK. 52. szám 2020.03.24. K. – teljes Magyar Közlöny a veszélyhelyzettel kapcsolatos intézkedésekről

62/2020. (III. 24.) Korm. rendelet
A koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet fizetésimoratóriumra vonatkozó részletszabályairól 1564. old.
63/2020. (III. 24.) Korm. rendelet 
Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során az orvostudományi kutatásokkal kapcsolatos intézkedésekről 1565. old.
1121/2020. (III. 24.) Korm. határozat
A magyar állampolgárok testi épségének védelme és válsághelyzetből történő hatékony kimenekítése érdekében szükséges intézkedésekről 1566. old.
1122/2020. (III. 24.) Korm. határozat
A koronavírus-járvány megfékezésére szolgáló intézkedések végrehajtásához szükséges további forrás biztosításáról 1568. old.

MK. 51. szám 2020.03.23. H. – teljes Magyar Közlöny a veszélyhelyzettel kapcsolatos intézkedésekről

57/2020. (III. 23.) Korm. rendelet Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során a végrehajtással kapcsolatban teendő intézkedésekről 1556. old.

58/2020. (III. 23.) Korm. rendelet Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről szóló
41/2020. (III. 11.) Korm. rendelet módosításáról 1558. old.

59/2020. (III. 23.) Korm. rendelet Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során a gyermek gondozására, nevelésére tekintettel járó egyes egészségbiztosítási és családtámogatási ellátásokra való jogosultságok meghosszabbításáról 1558. old.

60/2020. (III. 23.) Korm. rendelet A veszélyhelyzetre tekintettel az érintéses fizetések egészségügyi biztonsága növelése érdekében szükséges intézkedésekről 1559. old.

61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet A koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet közterhekkel kapcsolatos részletszabályairól és egyes új intézkedésekről 1559. old.

„1. § …

(8) A Katv. szerinti kisadózó vállalkozás, amely

1. taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 4932),

2. fodrászat, szépségápolás (TEÁOR és TESZOR 9602),

3. festés, üvegezés (TEÁOR és TESZOR 4334),

4. egyéb humán-egészségügyi ellátás (TEÁOR és TESZOR 8690),

5. villanyszerelés (TEÁOR és TESZOR 4321),

6. fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 9604),

7. előadó-művészet (TEÁOR és TESZOR 9001),

8. víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló-szerelés (TEÁOR és TESZOR 4322),

9. szakorvosi járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8622),

10. épületasztalos-szerkezet szerelése (TEÁOR és TESZOR 4332),

11. sport, szabadidős képzés (TEÁOR és TESZOR 8551),

12. tetőfedés, tetőszerkezet-építés (TEÁOR és TESZOR 4391),

13. általános járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8621),

14. padló-, falburkolás (TEÁOR és TESZOR 4333),

15. fogorvosi járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8623),

16. előadó-művészetet kiegészítő tevékenység (TEÁOR és TESZOR 9002),

17. egyéb sporttevékenység (TEÁOR és TESZOR 9319),

18. fekvőbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8610),

19. konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR és TESZOR 8230),

20. üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5520),

21. testedzési szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 9313),

22. egyéb vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 5629),

23. egyéb szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5590),

24. szerencsejáték, fogadás (TEÁOR és TESZOR9200),

25. idősek, fogyatékosok szociális ellátása bentlakás nélkül (TEÁOR és TESZOR 8810) és

26. szállodai szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5510) 
tevékenységet folytat (a  továbbiakban: mentesített tevékenységet folytató) 2020. március, április, május és június hónapra tekintettel mentesül a  kisadózó után a  Katv. szerinti tételes adó megfizetése alól. Az e bekezdés szerinti adófizetési kötelezettség alóli mentesülés nem befolyásolja a társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságot és az ellátások összegét. E rendelkezést az a Katv. hatálya alá tartozó mentesített tevékenységet folytató kisadózó vállalkozás alkalmazhatja, amely e tevékenysége tekintetében 2020. február hónapjában már a  Katv. hatálya alá tartozott.
…”

Hatályos: 2020.03.24.-től

MK. 50. szám 2020.03.20. P.

1119/2020. (III. 20.) Korm. határozat A koronavírus elleni védekezés kapcsán szükséges további intézkedésekről szóló 1101/2020. (III. 14.) Korm. határozat módosításáról 1550. old.

MK. 49. szám 2020.03.19. Cs.

48/2020. (III. 19.) Korm. rendelet Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről (IV.) 1504. old.

MK 48. szám 2020.03.19. Cs.

2020. évi XI. törvény A Magyarország Kormánya és a Török Köztársaság Kormánya között a nemzetközi közúti személyszállításról és árufuvarozásról szóló Megállapodás kihirdetéséről 1487. old.

MK. 47. szám 2020.03.18. Sze.

47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet A koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése
érdekében szükséges azonnali intézkedésekről 1462. oldal

Röviden a 47/2020. (III.18.) Korm. rendeletről

A koronavírus világjárvány gazdasági hatásának enyhítésére hozott elsődleges intézkedések:

A magánszemélyek és vállalkozások hiteleinek tőke- és kamatfizetési kötelezettségét az év végéig felfüggesztették. (Fizetési moratórium 2020.12.31.-ig.)

A rövid lejáratú fogyasztási hitelek THM-jét maximálták a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékében.

A turisztikai, a vendéglátóipari, a szórakoztatóipari, a szerencsejáték, a filmipari, az előadóművész, a rendezvényszervező és a sportszolgáltatást nyújtó ágazatokban a nem lakás célú helyiségek bérleti szerződései 2020. június 30-áig nem mondhatók fel, illetve bérleti díjak nem emelhetők meg.

Az előző bekezdés szerinti veszélyeztetett ágazatokban a munkáltatók járulékfizetési kötelezettségét elengedték, a munkavállalók járulékát pedig jelentősen csökkentették június 30.-ig.

A személyszállításban a KATA szerinti taxisok átalányadó szerinti fizetési kötelezettségét elengedték, szintén június 30.-ig.

A munkavállalási szabályokat pedig rugalmasabbá tették: munkaidő-beosztás módosítása, otthoni munkavégzés, távmunka.

Hatályos 2020.03.19.-től

MK. 45. szám 2020.03.16. H.

46/2020. (III. 16.) Korm. rendelet Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről (III.) 1444. old.

MK. 42. szám 2020.03.14. Szo.

1101/2020. (III. 14.) Korm. határozat A koronavírus elleni védekezés kapcsán szükséges további intézkedésekről 1387. old.

MK. 42. szám 2020.03.14. Szo.
45/2020. (III. 14.) Korm. rendelet Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről (II.) 1382. old.

MK. 39. szám 2020.03.11. Sze.
40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet Veszélyhelyzet kihirdetéséről 1354. old.

A Kormány
az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében,

a 2. és 3. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A veszélyhelyzet kihirdetése
1. § A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány
következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében
Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdet ki.
2. § (1) A Kormány a veszélyhelyzet elhárításáért felelős kormánytagként a miniszterelnököt jelöli ki.
(2) A miniszterelnököt az (1) bekezdés szerinti feladatának ellátásában Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős
Operatív Törzs segíti.
3. § (1) A veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedésekről külön kormányrendeletek rendelkeznek.
(2) A Kormány a veszélyhelyzet fennállásának szükségességét folyamatosan felülvizsgálja.
(3) A Kormány az állampolgárok együttműködését kéri a különleges jogrenddel járó intézkedések végrehajtásában.
2. Záró rendelkezések
4. § Ez a rendelet a kihirdetése napján 15 órakor lép hatályba.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök

Február

MK. 20. szám 2020.02.07. P.

11/2020. (II. 7.) Korm. rendelet A felnőttképzésről szóló törvény végrehajtásáról 548. old.

Január

MK. 7. szám 2020.01.14. K.

31/2020. (I. 14.) KE határozat Államtitkári felmentésről és kinevezésről 170. old.
Bodó Sándort 2020. január 15-ei hatállyal az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkárává

MK. 4. szám 2020.01.08. Sze.

1/2020. (I. 8.) ITM rendelet: A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletnek az alternatív tüzelőanyaghoz és kibocsátásmentes technológiához tartozó többlettömegével összefüggő módosításáról 81. old.


2019. ÉVES ÁTTEKINTÉS:

Már évek óta bevett jogalkotási gyakorlat, hogy a naptári év vége felé a – még függőben lévő – szabályozásokat elfogadják és kihirdetik a Magyar Közlönyben, s hatályba is lépnek a következő év elejétől. Jelen anyag egyes részei a jogszabályok megjelenésének megfelelően eltérő időpontokban készültek. Először a Közlekedési Törvény, aztán a kapcsolódó Kormányrendeletek, majd a Miniszteri rendeletek változtak.

Ebben a 2019. évi áttekintésben is vissza kell lépni 2018. decemberére. (Rövid ismétlés.)

2018. Decemberben (MK. 200. szám 2018.12.15. Szo.) a 2018. évi XCVIII. törvény keretében az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról kaphattunk hírt. Ennek alapján a járművezetői vizsgabiztosok, a műszaki vizsgabiztosok, a szakoktatók és az iskolavezetők, valamint az utánképzési foglalkozásvezetők képzését és továbbképzését a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. végzi 2019. március 15.-étől. (Kkt. 18. § (1) bekezdésében lesz.)

Létrehozták a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot (Vizsgaközpont; KAV), ami a közúti járművezetők vizsgáztatását, utánképzését és képzésfelügyeletét, a közúti közlekedési szakemberek vizsgáztatását és képzésfelügyeletét, valamint a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatát végzi 2019.01.01.-től. (Kkt. 18. § (8) bekezdés)

Változás, hogy a Kkt. 18. § (11) bekezdés b) pontja értelmében az iskolavezetői tevékenység végezhető érvényes vezetői engedély nélkül is szintén 2019.01.01.-től.

Ezt követték a kapcsolódó kormányrendeletek változásai az új és módosított szabályozásokhoz még az ünnepek előtt.

Ennek keretében megjelent a 284/2018. (XII. 21.) Korm. rendelet A Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont kijelöléséről és feladatainak meghatározásáról (MK. 209. szám 2018.12.21. P.)

Ebben szabályozták a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság felépítését, működését, feladatait, hatáskörét, stb. …

A Kormány 285/2018. (XII. 21.) Korm. rendelete a vizsgaközpont kijelölésével összefüggő egyes közlekedési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szól. (MK. 209. szám 2018.12.21. P.)

2. A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályairól szóló 179/2011. (IX. 2.) Korm. rendelet módosítása

6. § „(1a) A vizsgaközpont képzésfelügyeleti tevékenysége során készített jegyzőkönyvet, feljegyzést – amennyiben az hatósági eljárás lefolytatását teszi szükségessé – megküldi a hatósági eljárás lefolytatására illetékes közlekedési hatóság részére.”

5. A közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 444/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet módosítása

A PÁV vizsgálatot a kérelem beérkezésétől számított 60 napon belül lefolytatja a vizsgaközpont. (2. § (4) bekezdés) A jelentkezés módozatai és menete: webes felület, postai út, vizsgaközpontnál személyesen. (4. § (1a)-(1d) bekezdések) A PÁV véleményt a vizsgálat után 15 napon belül írásban kell közölni az érintettel, akinek szintén 15 nap áll rendelkezésére felülvéleményezés kérésére. (7. §) A rendelet 10/A §-10/C §-ai az egyes vizsgálati kategóriákhoz tartozó követelményeket, az elbírálás szempontjait és a korlátozó, kizáró okokat tartalmazzák.

2019. Január elején jelent meg az innovációért és technológiáért felelős miniszter 1/2019. (I. 7.) ITM rendelete a járművezetők képzésével és vizsgáztatásával összefüggésben egyes közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról. (MK. 2. szám 2019.01.07. H.)

2. A közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 41/2004. (IV. 7.) GKM rendelet módosításában meghatározták a vizsgálati díj fizetésének helyét, idejét (KAV számla, kérelem benyújtásakor), illetve a vizsgálati időpont lemondás feltételeit és a túlfizetések rendezési szabályait.

3. A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet módosítása

Ekkor rögzítették, hogy a szakoktatói munkaidőt tanórában kell számolni.

Módosultak továbbá a képzési rendelet mellékletei is: a 3., 8., 12., 13. és 16. mellékletek.

A 8. Mellékletben az elveszett vezetési karton helyett kiállított vezetési karton hitelesítésekor a hitelesítő rovatba a „Pótlás” szót kell bejegyezni. Az elvesztés tényét és körülményeit a vizsgaközpont jelzi a közlekedési hatóságnak.

A 13. mellékletben (GKI) a járművezetési veszélyhelyzetek gyakorlására alkalmas tanpálya, vagy az 5.3.2. pontban meghatározottaknak megfelelő szimulátor berendezés rendelkezésre állásának igazolása is szükséges, a kérelemhez a képző szervnek (oktatási központnak) csatolnia kell ezen dokumentumot is.

            4. A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésével, továbbképzésével, utánképzésével és vizsgáztatásával összefüggő díjakról szóló 84/2009. (XII. 30.) KHEM rendelet módosítása

Ebben megjelölték, hogy a rendelet Mellékletében meghatározott díjakat milyen számlákra kell befizetni. Egyrészt az ITM részére teljesítendő a szakoktatói (az utánképzési foglalkozásvezető is), az iskolavezetői és a vizsgabiztosi tevékenységek engedélyezésének díja, valamint a közúti járművezető, közúti közlekedési szakember tanfolyami képzésének, valamint az utánképzési tanfolyam engedélyezési eljárásának díja. Másrészt az elméleti és gyakorlati vizsgák, valamint a más ügyekhez tartozó eljárási díjak a KAV számára teljesítendők.

Az 1/2019. (I.7.) ITM rendelet hatályos 2019.01.07. H. 10.00 órától.

 Februárban a Hivatalos Értesítő10. számában (2019.02.28. Cs.) megjelent a 4/2019. (II.28.) ITM utasítás az Innovációs és Technológiai Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról.

Márciusban a 43/2019. (III. 12.) Korm. rendelet jelent meg az autóbuszos közúti személyszállításhoz kötődő piacfelügyeleti tevékenységről és bírság mértékéről. (MK. 39. szám 2019.03.12. K.)

Áprilisban a 2019. évi XXXIV. törvény az Európai Unió adatvédelmi reformjához kötődő törvénymódosításokról tájékozódhattunk. (MK. 63. szám 2019.04.11. Cs.)

Májusban a 16/2019. (V. 3.) BM rendelettel módosultak a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályai. (MK. 74. szám 2019. 05.03. P.)

Júniusban látott napvilágot a 15/2019. (VI. 18.) ITM rendelet, ami a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról rendelkezett. (MK.102. szám 2019.06.18. K.)

A veszélyes áruk szállításáról szóló egyes kormányrendeletek módosítása is megtörtént a 156/2019. (VI. 28.) Korm. rendelettel. (MK. 112. szám és Mellékletei 2019.06.28. P.)

Júliusban tájékozódhattunk a 24/2019. (VII. 4.) ITM utasítás alapján az Innovációs és Technológiai Minisztérium Ügyfélszolgálati Információs Irodája működésének rendjéről. (HÉ. 39. szám 2019.07.04. Cs.)

Emellett volt KRESZ-módosítás is: a 183/2019. (VII. 26.) Korm. rendelet. (MK. 130. szám 2019.07.26. P.)

A „Tájékoztatást adó jelzőtáblák”-nál (17. §) többlet információt mutató kiegészítések kerültek megadásra.

„(2)   Az út mellett vagy közelében lévő egyes létesítményekről a 2. számú függelékben meghatározott - kék vagy barna alapszínű - jelzőtáblák adhatnak tájékoztatást.”

„(2a) A templomra és a vallásgyakorlásra rendelt helyre – a 2. számú függelék 20/a. ábra szerint – utaló tábla alapszíne barna. E tájékoztató tábla kiegészítő jelzőtáblájának felirata utalhat a vallási közösség nevére, az általa használt épület nevére és az általa végzett vallásos szertartások időpontjára.”

A „Párhuzamos közlekedés” (36. §) tartalmazza az autóbusz forgalmi sáv használatát a (8) bekezdésben. Itt tételesen felsorolásra kerül, hogy kik és milyen feltétellel jogosultak ennek használatára. Ezen b) pont bf) alponttal egészül ki: (Az autóbusz forgalmi sávban)

„bf) nemzetközi sportszövetség, nemzetközi sportvilág esernyőszervezetének nemzetközi sporteseményei vonatkozásában a kiemelt hazai rendezésű, nemzetközi sportesemény szervező bizottsága közreműködésével kijelölt jármű – a kiemelt hazai rendezésű, nemzetközi sportesemény ideje alatt és azzal összefüggésben a sportesemény helyszínéül szolgáló települések területén – az autóbusz forgalmi sáv ideiglenes használati feltételeit, a használathoz kapcsolódó irat tartalmát és ennek kibocsátási körülményeit tartalmazó, a Kormány egyedi határozatában foglaltak szerint”

(közlekedhet. Más jármű erre a forgalmi sávra – a sáv keresztezését és a bekanyarodásra felkészülést kivéve – nem hajthat rá. Ahol autóbusz forgalmi sáv van, a menetrend szerint közlekedő autóbusz és trolibusz – a bekanyarodás és kikerülés esetét kivéve – csak ebben a forgalmi sávban haladhat.)

A KRESZ IV. fejezete az „Egyes járműfajták közlekedésére vonatkozó külön szabályok”-ról szól. Ebben a „Figyelmeztető jelzést használó járművek” -ben (50. §) történt módosulás.

A KRESZ 50. § (1) bekezdése a következő l)–n) ponttal egészül ki:

(A jármű figyelmeztető jelzést adó berendezését működtetni a következő esetekben kell:)

„l) a munkavédelmi hatóság és a munkaügyi hatóság jogszabályban meghatározott ellenőrzési és kivizsgálási tevékenysége közben,

m) a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató vállalkozás vagy személy távfelügyeleti tevékenysége végzése közben,

n) a – külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően – a biztonsági okmányok szállítása közben.”

Hatályos: 2019.07.27. szombattól.

Augusztusban a veszélyes árukhoz kötődő miniszteri rendeletek módosultak: 20/2019. (VIII. 1.) ITM rendelet. (MK. 137. szám 2019.08.01. Cs.)

Kiadták a 1487/2019. (VIII. 1.) Korm. határozatot a Csepeli Szabadkikötő kapacitásbővítő fejlesztése ügyében is. (MK. 137. szám 2019.08.01. Cs.)

Megjelent még a 24/2019. (VIII. 14.) ITM rendelet a légiközlekedés, a víziközlekedés és a vasúti közlekedés biztonságát, környezetvédelmét szolgáló kutatási, fejlesztési és koordinációs feladatok végrehajtására kijelölt szervezetről és a közúti közlekedés biztonságát és környezetvédelmét szolgáló kutatási, fejlesztési és koordinációs feladatok végrehajtására kijelölt szervezetről szóló 58/2012. (X. 31.) NFM rendelet módosításáról. (MK. 141. szám 2019.08.14. Sze.)

Szeptemberben olvashattuk a 219/2019. (IX. 10.) Korm. rendeletben a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló változásokat. (MK. 151. szám 2019.09.10. K.)

Kiadták továbbá a 36/2019. (IX. 20.) ITM rendeletet az egyes közlekedési és környezetvédelmi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról, valamint a nem közúti mozgó gépekbe építendő belső égésű motorok gáznemű és részecskékből álló szennyezőanyag-kibocsátásának korlátozásáról szóló 75/2005. (IX. 29.) GKM–KvVM együttes rendelet hatályon kívül helyezéséről. (MK. 156. szám 2019.09.20. P.)

Októberben jelent meg – a fenntarthatósághoz kapcsolódóan – a 243/2019. (X. 22.) Korm. rendelet az elektromobilitás szolgáltatás egyes kérdéseiről. (MK. 171. szám 2019.10.22. K.)

Szükségessé vált a KAV működésével összefüggő egyes közlekedési tárgyú kormányrendeletek módosítása is, amit a 248/2019. (X. 24.) Korm. rendelettel realizáltak. (MK. 172. szám 2019.10.24. Cs.)

1. 139/1991. (X. 29.) Korm. r.: Utánképzés

Utánképzés folytatására az illetékes közlekedési hatóságtól lehet engedélyt kapni, a vizsgaközponttól pedig az egyes programok megtartására megbízást. Utánképzésre jelentkezni a vizsgaközpont bármelyik szervénél lehet. A feltárásnak a közlekedési ismeretek hiányosságait felmérő része számítógépen történik. A feltárás eredményének függvényében a vizsgaközpont a kötelezettet az ügyfél számára legmegfelelőbb programba sorolja. Az utánképzés díját a vizsgaközpont számlájára kell befizetni a foglalkozás megkezdése előtt. Az utánképzés teljesítéséről a vizsgaközpont meghatározott adattartalmú igazolást ad ki. A vizsgaközpont működteti a feltáró csoportot (explorációs team) és annak vezetőjét is ő bízza meg. Változott az egyes programokon az engedélyezett létszám. Az I. programnál legfeljebb 20 fő; a III., a IV., a VI. és a VII. programokban pedig maximum 15 fő vehet részt csoportonként. A II. program szerinti közlekedési képzettség, kultúra és magatartás hiányosságainak és hibáinak megszüntetését célzó járművezetési gyakorlati foglalkozás a képzési-vizsgáztatási miniszteri rendelet szerinti gyakorlati oktatásnak minősül, ahol a jármű felelős vezetője a foglalkozásvezető. Az utánképzést végzők tevékenységét a vizsgaközpont ellenőrzi.

2. 179/2011. (IX.2.) Korm. r.: Képzés-vizsgáztatás általános szabályai

A „Vizsgáztatás” alcím kiegészült.

„5/A. § A vizsgaközpont vizsgaszabályzatban határozza meg

a) a képző szervek tanuló részére készített írásos tájékoztatójának tartalmi követelményeit,

b) a vizsgára jelentkezés rendjét,

c) a vizsgázó értesítési rendjét,

d) a vizsgák szervezési rendjét,

e) a vizsgán meg nem jelenés következményeit.”

Változás van a Közlekedési Szakértői Testület-ben is: az eddigi elnök és 6 tag immár elnök és 8 tagra bővült, akiket a miniszter kér fel, ami 9 évre szól az eddigi 5 helyett.

3. 382/2016. (XII.2.) Korm.r.: Közlekedési igazgatási hatósági feladatokat ellátó szervek

Kijelölték, hogy a vizsgaközpont felügyeletét a miniszter látja el.

4. 284/2018. (XII.21.) Korm.r.: KAV kijelölése és feladatainak meghatározása

A vizsgaközpont és a közlekedésért felelős miniszter 2019. december 31.-ig elszámol az utánképzési díjak tekintetében úgy, hogy a működésre és fejlesztésre fordítandó összeget a miniszter visszahagyja a vizsgaközpont részére. A KAV a jelenlegi központosított informatikai rendszert 2020. december 31.-ig jogosult használni.

Ezen rendelkezések 2019.11.01.-én léptek hatályba.

Novemberben (MK. 182. szám 2019.11.15. P.) megjelent a 2019. évi LXXV. törvény, ami öt nemzetközi közlekedési Egyezmény, Jegyzőkönyv, Megállapodás Magyarországon törvényben történő kihirdetését tartalmazza. (Genfi Közúti Egyezmény, Jegyzőkönyv, kiegészítő Megállapodás, módosító Megállapodás és Genfi Útjelzési Egyezmény.) Ezen dokumentumokat így transzformálják a magyar jogrendbe. Ezek nemzetközi szerződésnek tekintendők, amik jogokat és kötelezettségeket adnak, biztosítanak a részes államoknak. Keretet biztosítanak egy egységes nemzetközi mozgástérhez.

Decemberben ismét rengeteg közlekedéshez kapcsolódó jogszabály látott napvilágot. A 2019. évi CXV. törvény egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szól: a közúti közlekedésről, a gépjárműadóról, a közúti közlekedési nyilvántartásról, a regisztrációs adóról, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról, a személyszállítási szolgáltatásokról és az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról. (MK. 206. szám 2019.12.17. K.)

Az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárásokhoz kötődő módosításáról tájékozódhatunk a 2019. évi CXXVII. törvényből. (MK. 212. szám 2019.12.19. Cs.)

A 45/2019. (XII. 20.) ITM rendelet pedig a KAV Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság működésével összefüggő egyes közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek, továbbá a vasúti vizsgaközpont és a hajózási vizsgaközpont kijelölésével összefüggő miniszteri rendeletek módosításáról rendelkezik. (MK. 213. szám 2019.12.20. P.)

5. A közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 41/2004. (IV. 7.) GKM rendelet módosítása

Az 1978. április 1. után megszerzett PÁV minősítés kiadására írásbeli kérelmet kell beadni a Vizsgaközponthoz, az igazolás díja 3000,- Ft. A PÁV vizsgálat 2 munkanapon belüli lemondása vagy meg nem jelenés esetén kizárólag a Vizsgaközpont szabályzata alapján van mód a befizetett díj visszatérítésére.

6. A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet módosítása

Pontosítottak, illetve meghatároztak új fogalmakat, beillesztették a jogutódlás szabályozását.

A közlekedésbiztonsági alkalmasság igazolásaként a vizsgázó köteles bemutatni a vezetői engedélyét, még akkor is, ha nem előfeltétele a megszerezni kívánt kategóriának a meglévő engedély.

A szakoktatókkal kapcsolatos változások:

A szakoktatói szaktanfolyami felvételi vizsgára jelentkezés feltételei: (18. § (3) b) pontja)

Alapképzésre a jelentkezés feltétele a legalább 2 éve érvényes, nem kezdő, „B” kategóriás vezetői engedély. Az „A” és „C” kategóriák kiegészítő képzésnek kerültek át. Ennek megfelelően módosították a végzettséggel végezhető oktatások körét, amit a 3. mellékletben a 2. pontban 2.6. alponttal egészítettek ki:

 A 2019. szeptember 1-jét követően indult alapképzést végzett szakoktató gyakorlati képzést csak „B” kategóriában oktathat.

A szakoktatók ledolgozható órakeretét érintő változás, hogy a szakoktató járművezetést naponta legfeljebb 10 tanórában oktathat. Oktatás és vizsgáztatás során a szakoktatói igazolványt köteles jól láthatóan magán viselni, a jármű kötelező biztosítása meglétének igazolását pedig magánál tartani.

Az akkreditációs eljárás a 38. §-ba került a 16. Mellékletből.

Az elméleti és gyakorlati vizsgáztatással kapcsolatos eljárás követelményrendszerének szabályozása több helyen található: 24/2005. GKM r. 8. mellékletében, a közlekedésért felelős miniszter (ITM) által kidolgozott Tantervi és Vizsgakövetelményekben, valamint a Vizsgaközpont Vizsgaszabályzatában együttesen kerül szabályozásra. A közlekedésért felelős miniszter hatásköre a Tantervi és Vizsgakövetelmények, a Bizonylati albumok és egyéb szakmai szabályozók kiadásának joga. A Vizsgaközpont dolgozza ki a Vizsgaszabályzatot, valamint a Vizsgáztatás rendje és ügyvitele dokumentumait. Így jelentősen módosult a 24/2005. GKM r. 8. melléklete.

10. A 84/2009. (XII. 30.) KHEM díj rendelet módosítása értelmében (1.§(4a)) „Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a Melléklet IV. pontja alapján a vizsgaközpont által befizetett összeget a vizsgaközpont felügyeleti tevékenységével összefüggő feladatokra használhatja fel.”

A 45/2019. (XII.20.) ITM rendelet 2020. január 1. napján lépett hatályba, kivéve a PÁV igazolás 3000 Ft-os kiállítási díja, ami a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba, azaz 2020.01.20.-án.

Összeállította: Pataki Melinda

Készült: 2020.01.14.-én. 


Figyelem!

A képzéshez és vizsgáztatáshoz kapcsolódó további új dokumentumok elérhetők a KAV honlapján,
a Dokumentumtárban is.
(
http://kavk.hu/?page_id=315)

 Vizsgaszabályzat 2020:
http://kavk.hu/wp-content/uploads/2020/01/vizsgaszabalyzat_2020.pdf

Tantervi és vizsgakövetelmények:
http://kavk.hu/?page_id=801

Bizonylati album képzéshez:
http://kavk.hu/wp-content/uploads/2020/01/bizonylati-album_kepzeshez.pdf

Bizonylati album vizsgáztatáshoz:
http://kavk.hu/wp-content/uploads/2020/01/bizonylati-album_vizsgaztatasahoz.pdf

Vizsgáztatás rendje és ügyvitele:
http://kavk.hu/wp-content/uploads/2020/01/a-kozuti-jarmuvezetok-es-a-kozuti-kozlekedesi-szakemberek-vizsgaztatasanak-rendje-es-ugyvitele-2020-01-01-tol.pdf

   


A KÉPZÉSI RENDELET MÓDOSÍTÁSA RÉSZLETEIBEN

 Tavaly (2018.) az 1988. évi I. törvény (Kkt.) 18. § (8) alapján a 284/2018. (XII.21.) Kormányrendelettel létrehozták a KAV-ot 2019.január 1-ei hatállyal. Szükségessé vált a Miniszteri rendeletek módosításai is.

 MK. 213. szám 2019.12.20. P.

45/2019. (XII. 20.) ITM rendelet A KAV Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság működésével összefüggő egyes közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

Hatályos 2020.01.01.-től.

5. A közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 41/2004. (IV. 7.) GKM rendelet módosítása

Az 1978. április 1. után megszerzett PÁV minősítés kiadására írásbeli kérelmet kell beadni a Vizsgaközponthoz, az igazolás díja 3000,- Ft.

 A PÁV vizsgálat 2 munkanapon belüli lemondása vagy meg nem jelenés esetén kizárólag a Vizsgaközpont szabályzata alapján van mód a befizetett díj visszatérítésére.

 

6. A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet módosítása

Egyes fogalmak pontosítása és újak meghatározása történt az Értelmező rendelkezésekben.

(A rendelet alkalmazásában:)

12. jelentkezési lap: olyan a bizonylati albumban szereplő nyomtatvány vagy elektronikus űrlap, mely jogviszonyt hoz létre a jelentkező és a vizsgaközpont között, amennyiben az a bizonylati albumban meghatározott módon került kitöltésre illetve benyújtásra a vizsgaközponthoz, és amely a tanuló képzéséhez és vizsgáztatásához szükséges adatokat tartalmazza.”

A jelentkezési lap leadásával a tanuló/ vizsgázó jogviszonyba kerül a Vizsgaközponttal, amiről tudomással kell bírnia. (Valamelyest hasonló, mint a képzőszervvel a Felnőttképzési szerződés.)

47. vizsgaközpont: a KAV Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság.

Új fogalmakként jelennek meg: Vizsgaszabályzat, Akkreditáció, Akkreditációs eljárás, Animáció.

(A rendelet alkalmazásában:)

„48. Vizsgaszabályzat: a vizsgaközpont által a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben kiadott szabályzata;”

A 24/2005. GKM r. 8. számú melléklete (A közúti járművezetők vizsgáztatására vonatkozó részletes eljárási rend) bizonyos részei a Vizsgaközpont Dokumentumtárában a Vizsgaszabályzat című dokumentumban találhatók. (http://kavk.hu/wp-content/uploads/2019/11/vizsgaszabalyzat_20191101.pdf)

A képző szervek tanuló részére készített írásos tájékoztatójának tartalmi követelményei: 24/2005. GKM r. 2. számú melléklete

A vizsgára jelentkezés rendje: 24/2005. GKM r. 8. számú mellékletének 3.; 3.1.; 3.2.1.; 3.2.2.; 3.2.3. és 3.3. pontjai

A vizsgázó értesítési rendje: 24/2005. GKM r. 8. számú mellékletének 2.1.; 2.2.; 3.4. és 3.5. pontjai

A vizsgák szervezési rendje: 24/2005. GKM r. 8. számú mellékletének 4.; 4.1.; 6.1.; 6.2. pont harmadik mondata; továbbá a 7.2.; 7.2.1.; 7.2.3.; 7.3.2.; 7.4.3.; 7.5.6. és a 7.5.6.1. c) pontjai

A vizsgán meg nem jelenés következményeinek részletszabályai: Előzetes kimentési okok: 24/2005. GKM r. 8. számú mellékletének 5.4. pontja; Utólagos kimentési okok

„49. Akkreditáció: az e-learning rendszerű képzésben alkalmazható zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszer, a digitális tananyagok, vagy a korszerű szimulátorok meghatározott időintervallumig tartó alkalmassága;

50. Akkreditációs eljárás: az e-learning rendszerű képzésben alkalmazott zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszer, a digitális tananyagok, vagy a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésénél és vizsgáztatásánál alkalmazott korszerű szimulátorok alkalmasságának megállapítására irányuló eljárás;

51. Animáció: speciális pedagógiai és didaktikai elvárásoknak megfelelő olyan mozgó képi megjelenítés, amely szemléletes formában való bemutatással segíti elő az adott tananyag megértését.”

A közúti járművezetők képzése címnél A képzés engedélyezése alcím (3. §) két bekezdéssel egészül ki:

„(7) Valamely képzőszerv jogutódlással történő megszűnése esetén a képzőszerv helyébe a polgári jog szabályai szerinti jogutódja lép.

(8) A jogutódlás tényét a jogutód képzőszerv a közlekedési hatóság részére a jogutódlás napjától számított 8 napon belül köteles bejelenteni. A közlekedési hatóság a képzési engedélyt visszavonja, amennyiben a jogutód a képzési engedélyben foglalt tárgyi és személyi feltételeket nem teljesíti.”

 

A képzés tartalma és feltételei (5. §)

„(1) A képzést e rendelet mellékletei, valamint a közlekedési hatóság közlekedésért felelős miniszter által kiadott tanterv szerint kell megtartani. A képzés és a vizsgáztatás során a képzési és vizsgáztatási tevékenység végzéséhez a közlekedési hatóság közlekedésért felelős miniszter által előírt dokumentumokat (az ún. „Bizonylati album”-ban szereplő nyomtatványokat) kell alkalmazni.”

„(3) A tanulók számára a képző szerv által - a 2. melléklet alapján - elkészített vállalkozási feltételekben meghatározott óraszámok szerinti tanórákon - az (5) bekezdésben meghatározottak figyelembe vételével - való részvétel és az előírt feladatok képző szerv által igazolt teljesítése kötelező.”

 

A vizsgáztatás általános előírásai (9. § (1) bekezdés) szerint az elméleti és gyakorlati vizsgáztatással kapcsolatos eljárás követelményrendszerének szabályozása több helyen található: 24/2005. GKM r. 8. mellékletében, a közlekedésért felelős miniszter (ITM) által kidolgozott Tantervi és Vizsgakövetelményekben, valamint a Vizsgaközpont Vizsgaszabályzatában együttesen kerül szabályozásra.

A közlekedésért felelős miniszter hatásköre a Tantervi és Vizsgakövetelmények, a Bizonylati albumok és egyéb szakmai szabályozók kiadásának joga. A Vizsgaközpont dolgozza ki a Vizsgaszabályzatot, valamint a Vizsgáztatás rendje és ügyvitele dokumentumait.

 

Az elméleti és a gyakorlati vizsgára bocsátás feltételeinél (10. § (1) g) pont és 11. § (1) g) pont) a közlekedésbiztonsági alkalmasság igazolásaként a vizsgázó köteles bemutatni a vezetői engedélyét, még akkor is, ha nem előfeltétele a megszerezni kívánt kategóriának a meglévő engedély.

 

Hatályát veszti: 16. § A közlekedési hatóság eljárása és az általa végzett tevékenység

A szakoktatókkal kapcsolatos változások:

A szakoktatói szaktanfolyami felvételi vizsgára jelentkezés feltételei: (18. § (3) b) pontja)

„b) alapképzésre jelentkezés esetén legalább két éve érvényes „B” kategóriás vezetői engedély, amely nem minősül kezdő vezetői engedélynek:

ba) „A” kategóriás kiegészítő képzésre jelentkezés esetén legalább két éve érvényes „A” kategóriás vezetői engedély,

bb) „C” kategóriás kiegészítő képzésre jelentkezés esetén legalább két éve érvényes „C” kategóriás vezetői engedély,

bc) D kategóriás kiegészítő képzésre jelentkezés esetén legalább két éve érvényes „D” kategóriás vezetői engedély,

bd) E kategóriás kiegészítő képzésre jelentkezés esetén legalább két éve érvényes „CE” kategóriás vezetői engedély,

be) Trolibusz kategóriás kiegészítő képzésre jelentkezés esetén legalább két éves „Tr” kategóriás vezetői engedély.”

A szakoktatói szaktanfolyam alapképzésre a jelentkezés feltétele a legalább 2 éve érvényes, nem kezdő, „B” kategóriás vezetői engedély.

Az „A” és „C” kategóriák kiegészítő képzésnek kerültek át.

Ennek megfelelően módosították a végzettséggel végezhető oktatások körét, amit a 3. mellékletben a 2. pontban 2.6. alponttal egészítettek ki:

„2.6. A „Tr” kategóriás járművezető képző tanfolyam elméleti tantárgyait csak a közúti járművezető szakoktatói „Tr” kategóriás kiegészítő képzést és az azt követő vizsgát sikeresen teljesített szakoktató végezheti. A 2019. szeptember 1-jét követően indult közúti járművezető szakoktatói szaktanfolyamon szerzett, csak közúti járművezetői szakoktatói alapképzést és az azt követő vizsgát sikeresen teljesített szakoktató – tevékenységi engedély kiadását követően – közúti járművezetés gyakorlati képzést csak „B” kategóriás járművezető képző tanfolyamon oktathat.”

A 18. § (5) bekezdése szerint: „Szakoktatói szaktanfolyam csak a 3. melléklet 2.1 pontjában említett szakok együttes megszerzésére irányuló alapképzésre vagy az „A”, „C”, „D”, „E”, „Tr” kategóriás járművezetési gyakorlat szakos kiegészítő képzésekre indíthatók.”

Az alapképzés képesítése így Közlekedési ismeretek, Műszaki ismeretek és Járművezetési gyakorlat „B” kategóriában oktatására jogosít majd.

A szakoktatók ledolgozható órakeretét érintő változás, hogy a 22. §-ban törölték a „ két egymást követő naptári héten legfeljebb 96 tanórában” szövegrészt, így csak a „szakoktató járművezetést naponta legfeljebb 10 tanórában oktathat” mondat maradt meg a jogszabályban.

Változás következett be a szakoktató iratai tekintetében is (23. § (1) bekezdés):

„A szakoktató oktatás, valamint járműkezelési, rutin és forgalmi vizsgáztatás közben köteles magánál tartani

a) a vezetői engedélyét, és a szakoktatói igazolványát, ez utóbbit köteles jól láthatóan magán viselni,

b) a járművezetési gyakorlat tantárgy oktatásakor és a gyakorlati vizsgán az a) pontban foglaltakon kívül a jármű forgalmi engedélyét, a jármű kötelező biztosítása meglétének igazolását, az érvényes oktatójármű-igazolást és a vezetési kartont.”

 

vizsgabiztosokkal kapcsolatos változás pedig (28. § (1) bekezdés):

„A vizsgabiztos vizsgáztatás közben köteles magánál tartani a vezetői engedélyét és a vizsgabiztosi igazolványát, ez utóbbit köteles jól láthatóan magán viselni.

 

GKI: Közúti közlekedési szakemberek szaktanfolyami képzése és vizsgáztatása (33. §):

„(4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti szakmai alkalmasság feltételeinek az a szaktanfolyami képző szerv felel meg, amelynél igazolt az adott szaktanfolyam megtartásához szükséges, a vizsgaközpont által meghatározott személyi feltételek, továbbá a 3. melléklet 3.1.1 és 3.1.2 alpontja, és a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti szaktanfolyamra vonatkozó jogszabály szerint meghatározott tárgyi feltételek megléte.”

A GKI képzőszerv személyi feltételeit a Vizsgaközpont határozza meg.

„(8) A szakképesítést igazoló okmányokat - a sikeres vizsgát tett jelöltek részére - a vizsgaközpont adja ki.”
„(9) A szaktanfolyami képzésre és vizsgáztatásra a hatályos jogszabályi rendelkezések mellett a szaktanfolyami képzés tekintetében a közlekedésért felelős miniszter, a szaktanfolyami vizsgáztatás tekintetében a közlekedésért felelős miniszter valamint a vizsgaközpont által a képzés, vizsgáztatás körében jogszabály alapján kiadott utasításait, szabályzatait megfelelően alkalmazni kell.”

A képzés és vizsgáztatás ellenőrzése, szakfelügyelet

34. § „(2) A közúti járművezetői vizsgákon közreműködő vizsgabiztos tevékenységének szakfelügyeletét nem szakfelügyeleti célú ellenőrzését a munkáltatói jogkör gyakorlója vagy az általa megbízott személy végezheti. Ez a korlátozás nem érinti a munkáltató nem szakmai tevékenységhez kötődő egyéb belső ellenőrzését.”

35. § „(6) A közlekedési hatóság által meghatározott módon a közúti járművezetők gyakorlati képzésének soron kívüli ellenőrzése és szakfelügyelete soron kívüli ellenőrzése végezhető a közúti forgalomban történő megállítással is.”

 

A képzési engedély felfüggesztése és visszavonása (37. §)

A közlekedési hatóság a képzési engedélyt

a) visszavonja, ha a felfüggesztő a képző szerv a felfüggesztő határozatban meghatározott feltételeknek, az abban meghatározott időtartamon belül nem tesz eleget;

b) a képző szerv visszavonhatja, ha a képző szerv a képzési tevékenység gyakorlására vonatkozó előírásokat megszegte;

 

 „A képzés szüneteltetése” alcíme helyébe a következő alcím lép:

„Az akkreditációs eljárás

38. § (1) A közlekedési hatóság évente egy alkalommal – a Közlekedési Szakértői Testület akkreditációs eljárás követelményeinek meghatározására, az akkreditációs jog visszavonására irányuló, a közlekedésért felelős miniszter részére benyújtott javaslata alapján – pályázatot hirdet az e-learning rendszerű képzésben alkalmazható zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszer (a továbbiakban: Rendszer) és az e-learning rendszerű képzéshez szükséges digitális tananyagok (a továbbiakban: Tananyag) tanúsításának, minősítésének megszerzésére.

(2) A pályázati kiírást közzé kell tenni a közlekedésért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján. A pályázatok beadásának határideje a kiírástól számított 30 nap, a pályázathoz mellékelni kell az igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást.

(3) A közlekedési hatóság az akkreditáció megszerzésére irányuló pályázattal kapcsolatos döntését a Közlekedési Szakértői Testület állásfoglalásának figyelembe vételével hozza meg. A pályázatokat a beérkezés sorrendjében abból a szempontból vizsgálja, hogy megfelelnek-e:

a) a Rendszer vonatkozásában

aa) a jogszabályi követelményeknek,

ab) az (1) bekezdésben előírt követelményeknek,

ac) a pályázati kiírásnak.

b) a Tananyag vonatkozásában

ba) a jogszabályi követelményeknek,

bb) az (1) bekezdésben előírt követelményeknek,

bc) a közlekedésért felelős miniszter által kiadott tantervi, valamint

bd) a pályázati kiírásnak, és

be) színvonala és kidolgozottsága tekintetében – ideértve, de nem kizárólagosan a speciális pedagógiai és didaktikai elvárásokat valamint az animációk és tesztek színvonalát és mennyiségét – elérik az adott képzésen akkreditált tananyagok átlagos színvonalát.

(4) Akkreditálni a Rendszert és valamely képzés teljes elméleti ismeretanyagát megfelelően feldolgozó e-learning Tananyagot lehet. Az akkreditálásra benyújtott Rendszernek és a Tananyagnak meg kell felelnie a 38/A. §-ban előírt követelményeknek és a (1) bekezdés szerinti pályázati kiírásnak.

(5) A sikeres akkreditáció eredményeként a közlekedési hatóság a Rendszert vagy Tananyagot a képzési tevékenység során felhasználhatónak minősíti, és akkreditációs számmal látja el.

(6) Az akkreditáció eredményét a beadási határidőtől számított 60 napon belül kell kihirdetni. A Rendszer és a Tananyag akkreditációjának érvényességi ideje legfeljebb 38 hónap a kihirdetést követően.

(7) Az akkreditáció érvényességi ideje alatt a Rendszer és a Tananyagakkreditációját megszerző képző szerv köteles gondoskodni a tantervi és jogszabályi megfelelőségről és erről a közlekedési hatóságot írásban értesíteni. A közlekedési hatóság a Rendszer és a Tananyag változtatásait ellenőrizheti.

(8) Amennyiben az akkreditált Rendszer vagy Tananyag a (7) bekezdés szerinti kötelező módosítása szerinti változata az erre vonatkozó felszólítást követő 10 munkanapon belül sem felel meg a jogszabályi, tantervi, akkreditációs előírásoknak, a közlekedési hatóság a Rendszer vagy a Tananyag akkreditációját visszavonja.

(9) A közlekedésért felelős miniszter az akkreditált Rendszer és a Tananyag listáját és akkreditációs számát honlapján közzéteszi.

38/A. § (1) Az e-learning rendszerű képzésben alkalmazható Rendszer akkor akkreditálható, ha:

a) a képző szerv az akkreditációs időszak teljes idejére igazolja a tanúsított és szabványos Rendszer jogszerű felhasználhatóságát legalább ezer konkurens (egyidejű) felhasználóra vonatkozóan,

b) a Rendszerhez és a tanulók részére a folyamatban lévő aktuális képzések Tananyagaihoz folyamatos, időkorlátozás nélküli (7×24 órás rendelkezésre állással) tanulói hozzáférést biztosít,

c) a közlekedési hatóság részére a Rendszerhez és annak minden Tananyagához folyamatos, időkorlátozás nélküli hozzáférést biztosít,

d) adatbázisában rögzíti a tanuló aktuális képzésben történő előrehaladását, a Rendszerben eltöltött idejét, értékeli és rögzíti a tanulónak a Tananyagban szereplő ellenőrző kérdésekre adott válaszait, eredményeit, a tanuló Rendszerben történő kötelező regisztrációját követően a tanuló egyedi azonosítójával a Rendszerbe történő belépéseit – ideértve a tanulói számítógép IP címének naplózását is azzal, hogy a tanuló Rendszerben eltöltött idejét minden esetben rögzíteni (naplózni) kell,

e) az e-learning képzésben részt vevő tanuló adatait tartalmazó állományt (a továbbiakban: e-learning képzés kezdés bejelentés) a hozzáférés kiadását követően haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül el kell küldenie a közlekedési hatóság által meghatározott módon a vizsgaközpont részére,

f ) a tanuló e-learning képzésének befejezésekor a Rendszernek – képzési igazolás kiállításával egyidejűleg – a tanuló adatait és képzésének leíró adatait az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott, a közlekedési hatóság által meghatározott szabványos XML formátumú és adattartalmú állományban (a továbbiakban: e-learning képzési statisztika) kell tárolnia; az e-learning képzési statisztikát a képző szervnek legalább 5 évig kell megőriznie, illetve a Rendszernek haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül el kell küldenie a közlekedési hatóság által meghatározott módon a vizsgaközpont részére,

g) a tanuló e-learning képzésének befejezésekor a Rendszernek automatikusan ki kell állítania, és az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátnia a 7. § szerinti igazolást (a továbbiakban: e-learning képzési igazolás) a közlekedési hatóság által meghatározott adattartalommal; a kiállított e-learning képzési igazolást a Rendszernek a kiállítást követően haladéktalanul el kell küldenie vagy letölthetővé kell tennie az iskolavezetőnek és a tanulónak; az így előállított e-learning képzési igazolást a képző szervnek legalább 5 évig kell megőriznie, illetve a Rendszernek az e-learning képzési igazolás kiállítását követően haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül el kell küldenie a közlekedési hatóság által meghatározott módon a vizsgaközpont részére,

h) biztosítja a SCORM formátumú szabványos – a közlekedési hatóság által rendelkezése bocsátott – kiegészítő ismeretanyag képzéshez történő hozzáadását,

i) a képzési folyamat megszakíthatók és az egyéni azonosítást követően folytatható,

j) a fejezetek végén kérdésbankból véletlenszerűen önellenőrző tesztet biztosít a tanuló számára,

k) az önellenőrző tesztek a tanuló által a képzési folyamatban tetszőleges számban ismételhetőek,

l) a modulok végén önellenőrző tesztet biztosít a tanuló számára és csak akkor lehet elvégzett a modul, ha a tanuló az adott modul ismeretanyagából feltett megfelelő számú kérdésekre legalább 85%-ban helyes választ adott.

(2) A képzés Tananyaga akkor megfelelő, ha:

a) a képzés Tananyagát – az e-learning tananyagokra vonatkozó speciális pedagógiai és didaktikai elvárásokra figyelemmel – olyan mennyiségű és színvonalú animációval és önellenőrző teszttel kell megvalósítani, hogy az előírt ismeretanyagot egy átlagos képességű tanuló külső segítség nélkül is el tudja sajátítani és megszerzett tudásának megfelelőségéről önállóan meg tudjon győződni,

b) a képzésen belül a Tananyagnak modulárisan épül fel oly módon, hogy egy átlagos képességű tanulónak képesnek kell lennie bármely modul egyszerre történő elvégzésére. A modulokat fejezetekbe kell szervezni olyan módon, hogy egy fejezet legfeljebb tíz modult tartalmazhat.

38/B. § (1) A közlekedési hatóság évente egy alkalommal – a Közlekedési Szakértői Testület akkreditációs eljárás kiírásával kapcsolatos javaslata alapján – pályázatot hirdet a járművezetési veszélyhelyzetek gyakorlására alkalmas szimulátor típusok tanúsításának, minősítésének (a továbbiakban: akkreditáció) megszerzésére.

(2) A közlekedési hatóság a pályázati kiírást a honlapján közzéteszi. A pályázatok beadásának határideje a kiírástól számított 30 nap, a pályázathoz mellékelni kell az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.

(3) A közlekedési hatóság az akkreditáció megszerzésére irányuló pályázattal kapcsolatos döntését a Közlekedési Szakértői Testület állásfoglalásának figyelembe vételével hozza.

(4) Az akkreditáció eredményét a beadási határidőtől számított 60 napon belül kell kihirdetni.

(5) A szimulátor típus sikeres akkreditációja esetén a közlekedési hatóság – a szakértői testület javaslata alapján típusakkreditációt ad ki, továbbá a közlekedésért felelős miniszter által – a Közlekedési Szakértői Testület szakmai állásfoglalására valamint a pályázati kiírásban foglaltakra figyelemmel – meghatározott, az elbírálás időpontjában hatályos szimulátor berendezések akkreditálásának módjára vonatkozó eljárásrend és mellékletei szerint meghatározza, hogy az adott típusú szimulátor típus mely képzésekre és vizsgákra (tehergépkocsi vezetői vagy autóbuszvezetői), mely időpontig alkalmas. A pályázat alapján a közlekedési hatóság – megfelelés esetén – a benyújtott pályázat tárgyát képező szimulátor berendezésre vonatkozóan akkreditációs számot ad ki, illetve ellátja az engedély érvényességét jelző matricával (a továbbiakban: matrica).

(6) A képzési és vizsgarész csak a közlekedési hatóság által ellátott akkreditációs számmal és matricával rendelkező szimulátoron végezhető.

(7) A közlekedési hatóság a közlekedésért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzéteszi a típusakkreditált szimulátor típusok, valamint engedélyezett berendezések listáját.

(8) A közlekedési hatóság a képzőszerv erre irányuló kérelme alapján – típusakkreditációs eljárás lefolytatása nélkül, a típusra vonatkozó akkreditációs érvényességi időtartamig akkreditációs számmal és matricával látja el azon szimulátor berendezést, amely tekintetében megállapította, hogy az típus azonos valamely érvényes akkreditációval rendelkező szimulátor típussal.”

Az akkreditációs eljárás a 24-es rendelet 16. mellékleteként jelent meg eddig.

Jogszabályban kellett rögzíteni, hogy a „vizsgaközpont a Vizsgaszabályzatot honlapján teszi közzé.” Záró rendelkezések (41. § (5) bekezdés). Ez mindenki számára elérhető, megtekinthető.

Hatályát veszti a 24/2005. GKM r. 1. melléklete: A képzési engedély tartalma

A 2016. évi CL. törvény (az általános közigazgatási rendtartásról: Ákr.) alapján az engedélyező Innovációs és Technológiai Minisztérium határozza meg.

Hatályát veszti a 24/2005. GKM r. 2. melléklete: A képző szerv tájékoztatási kötelezettsége a járművezető és a közlekedési szakember képzésben résztvevők számára

Hatályát veszti a 24/2005. GKM r. 7. melléklete: A vizsgáztatás feltételei

A Vizsgaszabályzatba helyezték át.

 

Jelentősen módosult a 24/2005. GKM r. 8. melléklete: Tartalmi elemei közül számosat a vizsgáztatás Bizonylati albumának különböző fejezeteibe helyeztek át, több előírás a Vizsgaszabályzatba, valamint a Vizsgáztatás rendje és ügyvitele dokumentumokba került.

A korábbi 1.1. pontban szereplő vizsgáztatás okmányai a vizsgáztatásra vonatkozó „Bizonylati album” IV. fejezetébe kerültek áthelyezésre.

A korábbi 1.3. pontban szereplő, a vezetési kartonra vonatkozó rész a vizsgáztatásra vonatkozó „Bizonylati album” V. fejezetébe került áthelyezésre.

A korábbi 1.4. pontban szereplő, a vizsgajegyzőkönyvre vonatkozó rész a vizsgáztatásra vonatkozó „Bizonylati album” VII. fejezetébe került áthelyezésre.

A korábbi 2. pontban szereplő, vizsgaközpont ügyfélszolgálati tevékenységére vonatkozó rész a „Vizsgaszabályzat”-ba került áthelyezésre.

A korábbi 3. – 3.3. pontokban szereplő, a gyakorlati vizsgaigények jelentésére vonatkozó részek a vizsgáztatásra vonatkozó „Bizonylati album” V. fejezetébe került áthelyezésre.

A korábbi 3.4. – 4.1. pontokban szereplő, vizsgázó értesítésére, a vizsgák szervezésére és a vizsgafeltételek biztosítására vonatkozó részek a „Vizsgaszabályzat”-ba kerültek áthelyezésre.

A korábbi 5.3. pontban szereplő, a vizsgahelyre való érkezésre vonatkozó rész a „Vizsgáztatás rendje és ügyvitele”-be került áthelyezésre.

A korábbi 5.4. pontban szereplő, a vizsgán meg nem jelenésre vonatkozó rész a „Vizsgaszabályzat”-ba került áthelyezésre.

A korábbi 5.5. pontban szereplő, a személyazonosság megállapítására vonatkozó rész a „Vizsgáztatás rendje és ügyvitele”-be került áthelyezésre.

A korábbi 5.7. pontban szereplő, a vizsgán történő rendkívüli eseményre vonatkozó rész a „Vizsgáztatás rendje és ügyvitele”-be került áthelyezésre.

A korábbi 6. – 6.1. pontokban szereplő, az elméleti vizsgáztatás szabályaira vonatkozó rész a „Vizsgaszabályzat”-ba került áthelyezésre.

A korábbi 6.1.2. – 6.1.7. pontokban szereplő, az elméleti vizsgáztatásra vonatkozó részek a „Vizsgáztatás rendje és ügyvitele”-be kerültek áthelyezésre.

A korábbi 6.2.1. – 7. pontokban szereplő, szóbeli vizsgára vonatkozó részek a „Vizsgáztatás rendje és ügyvitele”-be kerültek áthelyezésre.

A korábbi 7.2. – 7.2.1. pontokban szereplő, a járműkezelési vizsgára vonatkozó részek a „Vizsgaszabályzat”-ba kerültek áthelyezésre.

A korábbi 7.2.4.2. – 7.2.4.4. pontokban szereplő, a járműkezelési vizsgán résztvevők feladataira vonatkozó részek a „Vizsgáztatás rendje és ügyvitele”-be kerültek áthelyezésre.

A korábbi 7.3. pontban szereplő, a biztonsági ellenőrzés és üzemeltetési vizsga feltételeire, a vizsga résztvevőinek feladataira vonatkozó részek a „Vizsgáztatás rendje és ügyvitele”-be kerültek áthelyezésre.

A korábbi 7.4. pontban szereplő, a rutin vizsga feltételeire, a vizsga résztvevőinek feladatira vonatkozó részek a „Vizsgáztatás rendje és ügyvitele”-be kerültek áthelyezésre.

A korábbi 7.5 pontban szereplő, a forgalmi vizsga feltételeire, a vizsga résztvevőinek feladatira vonatkozó részek a „Vizsgáztatás rendje és ügyvitele”-be kerültek áthelyezésre.

 

 „8. melléklet a 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelethez

A közúti járművezetők vizsgáztatására vonatkozó részletes eljárási rend

I. A vizsgáztatás általános szabályai

1.1. A vizsgáztatás feltételeinek ellenőrzése

Vizsgát az a vizsgázó tehet, aki a vizsgajegyzőkönyvön szerepel, a kiírás szerinti időpontban a vizsga

helyszínén vizsgára alkalmas állapotban megjelent, és a személyazonosságát hitelt érdemlően igazolni tudja.

A már hitelesített (lezárt) vizsgajegyzőkönyvre további vizsgázó nem vehető fel.

 

1.2. Vizsgatárgyak és a gyakorlati vizsgatárgyak vizsgaideje (percben)

 

 

A

B

C

D

 

1.

B1

B2

B3

B4

C1

C2

C3

C4

C5

C6

C7

C8

 

2.

Elméleti vizsgatárgyak

Gyakorlati vizsgatárgyak vizsgaideje

 

3.

Kategória

Szü

F1-2

Mu

Jk

R

F3)

Megjegyzés

 

4.

1

2

1

2

1

2

1

3

 

5.

AM

X

15

10

30

20

6.

A1

X

20

15

50

40

7.

A11)

X

50

40

8.

A2

20

15

50

40

11. § (5) bekezdés a) pont

9.

A2

X

20

15

50

40

10.

A

20

15

50

40

11. § (5) bekezdés b) pont

11.

A2)

X

20

17

50

40

12.

B

X

60

50

2012. január 1-jétől

13.

B

X

20

15

50

40

39. § (2) bekezdés szerint

2011. december 31-ig

 

14.

B96

X

X

–15

10

15.

B1

X

20

17

50

40

16.

BE

X

X

X

15

10

15

10

50

40

17.

C1

X

X

X

20

15

15

10

60

45

18.

C

20

15

15

10

60

45

11. § (5) bekezdés c) pont

19.

C

X

X

X

20

15

15

10

60

45

20.

C1E

X

X

15

10

20

15

60

45

21.

CE

X

X

15

10

20

15

60

45

22.

D1

X

15

10

15

10

60

45

23.

D

X

15

10

15

10

105

90

24.

D1E

X

X

X

15

10

15

10

60

45

25.

DE

X

X

15

10

15

10

60

45

26.

T

X

X

20

15

15

10

35

25

27.

T

15

10

35

25

11. § (3) bekezdés c) pont

 

28.

K

X

 

29.

Trolibusz

X

X

X

X

15

10

15

10

50

40

 

                                                                                             

 

 

Kö = Közlekedési alapismeretek. Tartalmaz járművezetés elméleti, valamint az „A”, „A korl.”, „B”, „T” kategóriáknál, továbbá az „A1”, „A2” és „B1” kategóriánál szerkezeti és üzemeltetési kérdéseket is.

Szü = Szerkezeti és üzemeltetési ismeretek.

Bü = Biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés

Jk = Járműkezelési vizsga.

R = Rutin vizsga.

F = Forgalmi vizsga.

Mu = Munkavédelem, tűzvédelem, szállítás.

F 1–2 = F 1–2 számú trolibusz jelzési és forgalmi utasítás.

A gyakorlati vizsgák esetében a táblázat szerinti

az 1. jelű oszlop időértékei a teljes vizsga időket,

a 2. jelű oszlop időértékei a feladatok végrehajtására biztosított maximális időket,

a 3. jelű oszlop időértékei a közúton vezetéssel töltött időket jelentik.

1. érvényes B kategóriás vezetői engedély esetén.

2. azon 24. életévét betöltött vizsgázó esetében, aki nem rendelkezik „A2” vagy „A korl.” kategóriás vezetői engedéllyel, ez esetben a járműkezelési vizsga kiegészül az „alkalmassági feladat” végrehajtásával.

3. A forgalmi vizsga idejébe nem számít bele a kérelmező fogadása, a jármű közúti közlekedésbiztonsággal összefüggő műszaki ellenőrzése, valamint a gyakorlati vizsga eredményének kihirdetése.

 

1.3. A vizsga értékelése

A vizsga eredménye sikeres vizsga esetén: „megfelelt”, jelölése: „M”, sikertelen vizsga esetén „nem felelt meg”, jelölése: bekarikázott „1”-es.

Sikertelen a forgalmi vizsga, ha

a) a vizsgázó a 8.1.2.; 8.2.2.; 8.3.2. pontban meghatározott hibát követ el, vagy

b) az a) pontban nem említett egyéb hibából – amelyeket a vizsgabiztos egyenként hibavonallal jelöl – tíznél többet követ el.

 

1.4. Az elméleti vizsgáztatás főbb adatai

 

 

A

B

C

D

E

F

1.

Kérdések

Megfelelés

Megengedett hibapontok

Tiszta vizsgaidő

2.

Kategória

Tantárgy

száma (db)

összpontértéke (pont)

pontszáma (pont)

száma (pont)

összesen (perc)

3.

AM

K

25

35

30

5

25

4.

A1, A2, A

K

55

75

65

10

55

5.

B, B1

K

55

75

65

10

55

6.

B96

Szü M

25 25

25 25

21 21

4 4

25 25

7.

C1, C

K Szü M

25 25 25

35 25 25

30 21 21

5 4 4

25 25 25

8.

D1

K

25

35

30

5

25

9.

D

K

25

35

30

5

25

10.

BE D1E

K Szü M

25 25 25

35 25 25

30 21 21

5 4 4

25 25 25

11.

C1E CE

K Szü

25 25

35 25

30 21

5 4

25 25

12.

DE

K Szü

25 25

35 25

30 21

5 4

25 25

13.

T

K M

55 25

75 25

65 21

10 4

55 25

14.

K

K

25

25

20

5

25

                               

1.5. A járműkezelési vizsga értékelésének szempontjai

A vizsgázónak az általa választott járműkezelési minősítő lapon feltüntetett feladatokat kell egymást követő sorrendben végrehajtania. A járműkezelési minősítő lap tartalmazza az egyes részfeladatok esetén a sikertelenséget okozó hibákat, továbbá az összes feladat teljesítése céljából rendelkezésre álló időtartamot.

1.5.1. „Megfelelt” minősítést kell adni a járműkezelési vizsgán a vizsgázónak, ha a biztonsági ellenőrzési, a technikai kezelési és manőverezési feladatokat a rendelkezésre álló időn belül úgy hajtotta végre, hogy sikertelenséget okozó hibát nem követett el.

1.5.2. „Nem felelt meg” minősítést kell adni a vizsgázónak, ha

a) a biztonsági ellenőrzési feladatok vonatkozásában:

aa) a feladatok elvégzéséhez nem rendelkezik kellő ismerettel és jártassággal,

ab) a feladatokat nem hajtja végre,

ac) figyelmetlenségből vagy hozzá nem értésből kárt okozna,

ad) balesetveszélyes helyzetet okoz,

ae) megszegi a vizsgatevékenységgel kapcsolatos munkavédelmi rendelkezéseket;

b) a technikai kezelési feladatok vonatkozásában:

ba) bármelyik technikai kezelési és manőverezési feladat végrehajtásakor sikertelenséget okozó hibát követett el,

bb) a meghatározott idő alatt a feladatokat képtelen végrehajtani, függetlenül attól, hogy a már teljesített feladatok végrehajtásakor sikertelenséget okozó hibát nem követett el.

 

1.6. A biztonsági ellenőrzés üzemeltetési vizsga értékelése

1.6.1. „Megfelelt” minősítést kell adni a vizsgázónak, ha legalább a szükséges ellenőrzési, karbantartási, szerelési műveleteket képes elvégezni, és a szerszámokat szakszerűen használja, továbbá a vizsgatevékenységgel összefüggő munkavédelmi előírásokat megtartja.

1.6.2. „Nem felelt meg” minősítést kell adni a vizsgázónak, ha

a) a vizsgatételen szereplő feladatot, a szükséges ellenőrzési, karbantartási, szerelési műveleteket nem képes elvégezni;

b) figyelmetlenségből, hozzá nem értésből szerkezeti rongálódást okoz vagy okozna;

c) a szerszámokat balesetveszélyesen használja;

d) megszegi a vizsgatevékenységgel kapcsolatos munkavédelmi rendelkezéseket.

 

1.7. A rutin vizsga értékelése

A vizsgázónak az általa választott rutin minősítő lapon feltüntetett feladatokat kell egymást követő sorrendben végrehajtania.

A rutin minősítő lap tartalmazza az egyes részfeladatok esetén a sikertelenséget okozó hibákat, továbbá az összes feladat teljesítése céljából rendelkezésre álló időtartamot.

1.7.1. „Megfelelt” minősítést kell adni a vizsgázónak, ha a feladatokat a rendelkezésre álló időn belül úgy hajtotta végre, hogy sikertelenséget okozó hibát nem követett el.

1.7.2. „Nem felelt meg” minősítést kell adni a vizsgázónak, ha

a) bármelyik feladat végrehajtásakor sikertelenséget okozó hibát követett el;

b) a meghatározott idő alatt a feladatokat képtelen végrehajtani, függetlenül attól, hogy a már teljesített feladatok végrehajtásakor sikertelenséget okozó hibát nem követett el.

Bármely részfeladat teljesítése közben, sikertelen végrehajtást eredményező hiba elkövetése esetén a vizsgát be kell fejezni és a rutin minősítő lapon a feladat melletti felsorolásból az elkövetett hibára vonatkozó szövegrészt alá kell húzni. A sikertelenség okát szükség szerint a „Megjegyzés” rovatában bővebben is lehet indokolni.

 

1.8. A forgalmi vizsgafeladatok

1.8.1. A „B”, „B1”, „C1”, „C”, „D1”, „D”, illetőleg „T” kategória, továbbá valamennyi kombinált kategória forgalmi vizsgafeladatai és értékelése

Végrehajtás

A vizsgázót a vizsgabiztos előzetesen tájékoztatja a vizsga menetéről. Elindulás előtt a vizsgázó a KRESZ szerinti kötelező ellenőrzést végezze el, ezt követően a biztonsági övet csatolja be „C1”, „D1” kategóriák, a „C”, „D” kategóriák, valamint a „C1E”, „D1E”, „CE”, „DE” kombinált kategóriák esetében végezze el a térképolvasási feladatot, töltse ki a menetíró készüléknek megfelelő adatrögzítő lapot, és helyezze a menetíró készülékbe.

A járdaszegély (úttest széle) mellől, vagy forgalmi ok miatti megállás után határozottan, biztosan, egyenletesen, a kezelő-berendezéseket, szükség esetén a világítást, a jelzéseket használva, körültekintően induljon el kell elindulni. Indulás előtt a külső visszapillantó tükörből vagy más módon győződjön meg  meg kell győződni a jármű mögötti és melletti forgalomról. Mindig az oktató által megjelölt irányba haladjon  kell haladni. Iránymutatás hiányában kövesse  követni kell az út vonalvezetését, illetve tegyen eleget  eleget kell tenni a közúti jelzések kötelezéseinek.

1.8.2. A forgalmi vizsga sikertelenségét okozó hiba

Ha a vizsgázó:

1. közlekedési szabályt sért;

2. a KRESZ szerinti ellenőrzést nem képes elvégezni;

3. veszélyhelyzetet teremt, vagy balesetet okoz;

4. meghatározott feladatot második javítás után sem képes a megfelelő módon végrehajtani;

5. elindulás előtt a féklevegő- és fékezőnyomást nem ellenőrzi (légfék vagy levegőrásegítés esetén);

6. az üzemi fék hatásosságának ellenőrzését elmulasztja;

7. az irányjelzést vagy a körültekintést elmulasztja;

8. a tervezett haladási iránnyal ellentétes irányba a járművel több, mint 50 cm-t elgurul;

9. balesetveszélyes manővere miatt a szakoktatónak be kell avatkoznia;

10. figyelmét a technikai kezelés elvonja a forgalomtól;

11. a sebességváltások közben elrántja a kormányt, vagy haladási irányától hagyja eltérni a járművet (nem képes megtartani);

12. nem képes felvenni a forgalom ritmusát, akadályozza a forgalmat, vagy a vizsga időtartama alatt túlnyomórészt indokolatlanul lassan halad;

13. rendszeresen kis követési távolságot tartva, zavarja az előtte haladót;

14. sebessége megtévesztő az elsőbbségadás tekintetében

15. egyenrangú útkereszteződésbe úgy hajt be, hogy elsőbbségadási kötelezettségének nem tudna eleget tenni (fékkészenlét hiánya);

16. durva fékezéssel áll meg az úttesten áthaladó gyalogosok előtt;

17. gyorshajtást, vagy relatív gyorshajtást követ el;

18. nem képes folyamatosan kormányozva irányítani a járművet;

19. elveszti a jármű feletti uralmát;

20. a járművel felhajt a járdára (már egy kerékkel is);

21. nem biztonságosan kanyarodik, indokolatlanul benyomja a tengelykapcsoló pedált

22. indokolatlanul vagy szabálytalanul igénybe veszi a menetirány szerinti bal oldalt;

23. a besorolást, sávváltoztatást szabálytalanul, figyelmetlenül hajtja végre;

24. az útkereszteződésben nem követi a forgalmi sávját;

25. elsőbbségadási kötelezettségének nem tesz eleget;

26. a közlekedési helyzetet nem ismeri fel;

27. nem a közúti jelzéseknek megfelelően közlekedik;

28. nem megfelelően reagál a gyalogosok viselkedésére;

29. a forgalmi helyzetekről nem tájékozódik, figyelmetlen;

30. rendszeresen akadályozza a forgalmat;

31. megtévesztő irányjelzést ad;

32. a megkülönböztető jelzést használó járművet nem veszi észre, vagy arra nem megfelelően reagál;

33. rendszeresen hirtelen, blokkolva fékez (a lassulást nem érzékeli), képtelen egyenletes lassításra;

34. a fék- és tengelykapcsoló pedált többször nem a megfelelő sorrendben működteti;

35. tartósfékkel felszerelt járművön nem, vagy helytelenül alkalmazza a tartósféket;

36. várakozás céljából történő megálláskor a rögzítő fékkel nem rögzíti a járművet (járműszerelvényt);

továbbá, autóbusz esetében:

1. rendszeresen hirtelen, blokkolva fékez (a lassulást nem érzékeli), az autóbuszban az álló utasok elesnének;

2. a megállóhelyen nem áll meg, azt kihagyja;

3. a körültekintést elmulasztja, a jobb oldali, valamint az utastér felé néző visszapillantó tükörbe nem tekint be;

4. nem képes a megállóhelyet jelző táblánál, csak annak elhagyása után megállni;

5. megállóban az autóbuszt nyitott ajtóval hagyja elgurulni;

6. a megállóhelyen való megálláskor a járművet a rögzítő fékkel nem rögzíti;

7. a megállónál az úttesten lévő vízzel a megállóhelyen várakozó utasokat beszennyezi

8a jelzőcsengő megszólalása után nyitott ajtóval indul el az autóbusszal;

továbbá, menetíró készülék kezelésével járó vizsgák esetében

1. a „C1”, „D1” kategóriák, a „C”, „D” kategóriák, valamint a „C1E”, „D1E”, „CE”, „DE” kombinált kategóriák esetében a menetíró készüléket nem tudja kezelni, vagy az adatrögzítő lapot nem tudja értelmezni.

1.8.3. Az „AM”, „A2”, „A” kategória és az „A1” kategória forgalmi vizsgafeladatai és értékelése

A forgalmi vizsga sikertelenségét okozó hiba

Ha a vizsgázó:

1. közlekedési szabályt sért;

2. a KRESZ szerinti ellenőrzést nem képes elvégezni;

3. veszélyhelyzetet teremt vagy balesetet okoz

4. meghatározott feladatot második javítás után sem képes a megfelelő módon végrehajtani;

5. az üzemi fék ellenőrzését elmulasztja;

6. sebességi fokozatban lévő motort akar indítani;

7. a motorkerékpárral felborul;

8. a körültekintést vagy az irányjelzést elmulasztja;

9. figyelmét a technikai kezelés elvonja a forgalomtól;

10. a sebességváltások közben elrántja a kormányt, vagy haladási irányától hagyja eltérni a motorkerékpárt

(nem képes megtartani);

11. nem képes felvenni a forgalom ritmusát, akadályozza a forgalmat, vagy a vizsga időtartama alatt túlnyomórészt indokolatlanul lassan halad;

12. rendszeresen kis követési távolságot tartva, zavarja az előtte haladót;

13. az útkereszteződést olyan sebességgel közelíti meg a motorkerékpárral, hogy képtelen annak forgalmi rendjét felmérni, illetve sebessége megtévesztő az elsőbbségadás tekintetében;

14. egyenrangú útkereszteződésbe úgy hajt be, hogy elsőbbségadási kötelezettségének nem tudna eleget tenni;

15. durva fékezéssel áll meg az úttesten áthaladó gyalogosok előtt, azokat megijeszti;

16. gyorshajtást vagy relatív gyorshajtást követ el (nem marad ura a járművének);

17. elveszti a jármű feletti uralmát;

18. a motorkerékpárral felhajt a járdára;

19. a motorkerékpárral nem biztonságosan kanyarodik;

20. a motorkerékpárral indokolatlanul vagy szabálytalanul igénybe veszi a menetirány szerinti bal oldalt;

21. a besorolást, sávváltoztatást szabálytalanul hajtja végre;

22. az útkereszteződésben nem követi a forgalmi sávját;

23. nem a közúti jelzéseknek megfelelően közlekedik;

24. nem megfelelően reagál a gyalogosok viselkedésére

25. a forgalmi helyzetekről nem tájékozódik, figyelmetlen;

26. rendszeresen akadályozza a forgalmat;

27. megtévesztő irányjelzést ad;

28. a megkülönböztető jelzést használó járművet nem veszi észre, vagy arra nem megfelelően reagál;

29. rendszeresen hirtelen, blokkolva fékez (a lassulást nem érzékeli), képtelen az egyenletes lassításra, későn fékez, a motorkerékpár hátsó kereke oldalra megcsúszik;

30. fékezéskor a lábát az úttesten csúsztatja;

1.8.4. A „Trolibusz” kategóriás forgalmi vizsgafeladatok és értékelése

A forgalmi vizsga sikertelenségét okozó hiba

Ha a vizsgázó:

1. közlekedési szabályt sért;

2. a KRESZ szerinti ellenőrzést nem képes elvégezni;

3. veszélyhelyzetet teremt vagy balesetet okoz;

4. az üzemi fék ellenőrzését elmulasztja;

5. elindulás előtt a féklevegő- és fékezőnyomást nem ellenőrzi;

6. az irányjelzést vagy a körültekintést elmulasztja;

7. a tervezett indulási iránnyal ellenkezőleg a trolibusszal több mint 50 cm-t elgurul (kézifék helytelen kezelése miatt);

8. olyan nagy kezdősebességgel indít, hogy az álló utasok eldőlésével járna;

9. a fel- és leszállásra szolgáló ajtók zárt állapotát nem ellenőrzi;

10. figyelmét a technikai kezelés elvonja a forgalomtól;

11. haladás közben rángatja a kormányt, vagy haladási irányától hagyja eltérni a trolibuszt (nem képes megtartani);

12. nem képes felvenni a forgalom ritmusát, akadályozza a forgalmat, vagy a vizsga időtartama alatt túlnyomórészt indokolatlanul lassan halad;

13. rendszeresen kis követési távolságot tartva zavarja az előtte haladót;

14. az útkereszteződést olyan sebességgel közelíti meg a trolibusszal, hogy képtelen annak forgalmi

rendjét felmérni és aszerint cselekedni, illetve sebessége megtévesztő az elsőbbségadás tekintetében.

Durva fékezéssel áll meg az úttesten áthaladó gyalogosok előtt, azokat megijeszti, gyorshajtást vagy relatív gyorshajtást követ el (nem marad ura a járművének);

15. nem képes folyamatosan kormányozva irányítani a trolibuszt;

16. elveszti a jármű feletti uralmát;

17. felhajt a járdára (már egy kerékkel is);

18. nem biztonságosan, nem a megfelelő sebességgel kanyarodik;

19. indokolatlanul és szabálytalanul igénybe veszi a menetirány szerinti bal oldalt;

20. a besorolást, sávváltoztatást, kanyarodást szabálytalanul, figyelmetlenül hajtja végre;

21. ha az áramszedő vezetési hiba miatt kiugrik;

22. balesetveszélyes manővere miatt a szakoktatónak be kell avatkoznia;

23. a közlekedési helyzetet nem ismeri fel;

24. nem a közúti és egyéb jelzéseknek megfelelően közlekedik;

25. nem megfelelően reagál a gyalogosok viselkedésére;

26. a forgalmi helyzetekről nem tájékozódik, figyelmetlen, rendszeresen akadályozza a forgalmat;

27. megtévesztő irányjelzést ad;

28. a megkülönböztető jelzést használó járművet nem veszi észre, vagy arra nem megfelelően reagál;

29. a vészjelző jelzését nem veszi figyelembe, illetőleg a fékezést nem idejében és a teljes megállásig végzi;

30. az elsőbbségadást elmulasztja;

31. rendszeresen hirtelen, blokkolva fékez (a lassulást nem érzékeli), képtelen az egyenletes lassításra, a trolibuszban az álló utasok elesnének;

32. a megállóhelyen nem áll meg, azt kihagyja;

33. a körültekintést elmulasztja, a jobb oldali, valamint az utastér felé néző visszapillantó tükörbe nem tekint be;

34. a trolibusszal (zavaró körülmény nélkül) nem képes a megállóhelyet jelző táblánál, csak annak elhagyása után megállni;

35. megállóban a trolibuszt nyitott ajtóval hagyja elgurulni;

36. a megállóhelyen való megálláskor a járművet a rögzítő fékkel nem rögzíti;

37. a megállónál az úttesten lévő vízzel a várakozó utasokat besározza beszennyezi;

38. a jelzőcsengő megszólalása után nyitott ajtóval indul el a trolibusszal.”

 

Hatályát veszti a 24/2005. GKM r. 9. melléklete: A vizsgaigazolás tartalma

Törlésre került.

Hatályát veszti a 24/2005. GKM r. 11. melléklete: A szakoktatói, iskolavezetői képesítés megszerzéséhez szükséges tantervek oktatási témakörei

Hatályát veszti a 24/2005. GKM r. 12. melléklete: Az alapképesítés megszerzésére vonatkozó előírások

Hatályát veszti a 24/2005. GKM r. 13. melléklete: A továbbképzési képesítés megszerzésére vonatkozó előírások

Hatályát veszti a 24/2005. GKM r. 16. melléklete: Az e-learning rendszerű képzésekre vonatkozó követelmények

A 24/2005. GKM r. 38. §-ába került.

Hatályát veszti a 24/2005. GKM r. 17. melléklete: A vizsgabiztosok képzésére, továbbképzésére vonatkozó rendelkezések

Az egyes szakképesítésekhez tartozó tantervek oktatási témakörei és a vonatkozó előírások, követelmények mindenütt az ITM által kiadott Tantervi és Vizsgakövetelményekbe kerültek át, épültek be.

10. A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésével, továbbképzésével, utánképzésével és vizsgáztatásával összefüggő díjakról szóló 84/2009. (XII. 30.) KHEM rendelet módosítása

1. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a Melléklet IV. pontja alapján a vizsgaközpont által befizetett összeget a vizsgaközpont felügyeleti tevékenységével összefüggő feladatokra használhatja fel.”

A 45/2019. (XII.20.) ITM  rendelet 2020. január 1. napján lép hatályba, kivéve a PÁV igazolás 3000 Ft-os kiállítási díja, ami a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba, azaz 2020.01.20.-án.

Készült: 2019.12.28.-án.


                 

Jogszabályfigyelő - 2019

December

MK. 213. szám 2019.12.20. P.

45/2019. (XII. 20.) ITM rendelet A KAV Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság működésével összefüggő egyes közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek, továbbá a vasúti vizsgaközpont és a hajózási vizsgaközpont kijelölésével összefüggő miniszteri rendeletek módosításáról (10051. old.)

5. A közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 41/2004. (IV. 7.) GKM rendelet módosítása (10054. old.)

6. A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet módosítása (10055. old.)

9. A közúti közlekedési ágazatban használt önjáró emelő- és rakodógépek kezelőinek képzéséről és vizsgáztatásáról szóló 40/2009. (VIII. 31.) KHEM rendelet módosítása (10060. old.)

10. A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésével, továbbképzésével, utánképzésével és vizsgáztatásával összefüggő díjakról szóló 84/2009. (XII. 30.) KHEM rendelet módosítása (10060. old.)

11. A mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatott pótkocsival történő közúti szállításáról szóló 7/2011. (III. 8.) NFM rendelet módosítása (10061. old.)

13. A közúti közlekedés biztonságát és környezetvédelmét szolgáló kutatási, fejlesztési és koordinációs feladatok végrehajtására kijelölt szervezetről szóló 58/2012. (X. 31.) NFM rendelet módosítása (10063. old.)

14. A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X. 17.) NFM rendelet módosítása (10063. old.)

15. A veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadóról szóló 25/2014. (IV. 30.) NFM rendelet módosítása (10063. old.)

16. A meghatározott össztömeget, tengelyterhelést, tengelycsoport-terhelést és méretet meghaladó járművek közlekedéséről szóló 36/2017. (IX. 18.) NFM rendelet módosítása (10063. old.)

MK. 212. szám 2019.12.19. Cs.

44/2019. (XII. 19.) ITM rendelet Az útdíj mértékéről és az útdíjköteles utakról szóló 25/2013. (V. 31.) NFM rendelet módosításáról 9801. old.

 MK. 212. szám 2019.12.19. Cs.

2019. évi CXXVII. törvény Az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról (9668. old.)

1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása (9668. old.)

15. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosítása (9672. old.)

54. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása (9705. old.)

55. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosítása (9706. old.)

58. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosítása (9706. old.)

69. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény módosítása (9711. old.)

MK. 206. szám 2019.12.17. K.

2019. évi CXV. törvény Egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról 9216. old.

1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása (9216. old.)

3. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása (9217. old.)

5. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása (9218. old.)

7. A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosítása (9220. old.)

12. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása (9232. old.)

14. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosítása (9233. old.)

15. Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény módosítása (9234. old.)

MK. 202. szám 2019.12.15. V.

Magyarország Alaptörvénye (egységes szerkezetben) 8884. old.

MK. 195. szám 2019.12.04. Sze.

287/2019. (XII. 4.) Korm. rendelet A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról 8298. old.

November

MK. 182. szám 2019.11.15.P.

2019. évi LXXV. törvény
A Genfben, 1949. év szeptember hó 19. napján kelt közúti közlekedési Egyezmény
(Genfi Közúti Egyezmény), a Genfben, 1949. év szeptember hó 19-én kelt közúti jelzésekre vonatkozó Jegyzőkönyv (Jegyzőkönyv), a Genfben, 1950. év szeptember hó 16-án kelt, az 1949. szeptember hó 19-én Genfben aláírt közúti közlekedésre vonatkozó Egyezményt és a közúti jelzésekre vonatkozó Jegyzőkönyvet kiegészítő európai Megállapodás (kiegészítő Megállapodás), a Genfben, 1955. év december hó 16-án kelt, az 1949. évi közúti közlekedésre vonatkozó Egyezményt és az 1949. évi közúti jelzésekre vonatkozó Jegyzőkönyvet kiegészítő, az 1950. szeptember 16-án kötött európai Megállapodás módosítása tárgyában létrejött, a közúti munkálatok jelzéséről szóló Megállapodás (módosító Megállapodás), valamint a Genfben, 1957. év december hó 13. napján kelt, az útjelzésekre vonatkozó európai Egyezmény (Genfi Útjelzési Egyezmény) kihirdetéséről 7428. old.

Megjelent a Magyar Közlöny 182. számában (2019.11.15. P.) a 2019. évi LXXV. törvény, ami öt nemzetközi közlekedési Egyezmény, Jegyzőkönyv, Megállapodás Magyarországon törvényben történő kihirdetését tartalmazza. (Genfi Közúti Egyezmény, Jegyzőkönyv, kiegészítő Megállapodás, módosító Megállapodás és Genfi Útjelzési Egyezmény.) Ezen dokumentumokat így transzformálják a magyar jogrendbe. Ezek nemzetközi szerződésnek tekintendők, amik jogokat és kötelezettségeket adnak, biztosítanak a részes államoknak. Keretet biztosítanak egy egységes nemzetközi mozgástérhez. A felsorolt nemzetközi dokumentumok az 1962. évi 28. törvényerejű rendelettel kerültek kihirdetésre, amely azonban 2007. július 1-én hatályát vesztette (2007. évi LXXXII. tv. 1.§ (1) alapján). Ugyanakkor a nemzetközi jog értelmében Magyarország továbbra is részese a fent említett szerződéseknek, ezért indokolt ezek ismételt kihirdetése. Természetesen eddig is a nemzetközi Egyezmények alapján íródtak a közlekedési jogszabályaink.
Az aláíró államok feladata a részletes jogi szabályozás kidolgozása a megadott kereteken belül. Harmonizációból fakadóan rendeletalkotások következhetnek belőle, de előfordulhat tartalmi változás, változtatás is, nem csak formai módosulás történhet. Érintheti a közlekedés szabályait, a jelzések rendszerét, a műszaki rendeleteket, az igazgatási szabályozást vagy éppen a közúti munkálatok jelzéseit is.


MK. 179. szám 2019.11.08. P. 

A miniszterelnök 126/2019. (XI. 8.) ME határozata helyettes államtitkárok kinevezéséről

A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 234.  § (1)  bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva, az innovációért és technológiáért felelős miniszter javaslatára Hizó Ferenc Krisztiánt a Fenntarthatóságért felelős Államtikár helyettes államtitkárává, Nagy Balázst a Parlamenti Államtitkárság helyettes államtitkárává – 2019. november 10-ei hatállyal – az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkáraivá kinevezem.
 
Orbán Viktor s. k., miniszterelnök
  

Október

Összegzés: 248/2019. (X.24.) Korm. r.
A Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság működésével összefüggő egyes közlekedési tárgyú kormányrendeletek módosításáról

1. 139/1991. (X. 29.) Korm. r.: Utánképzés

Utánképzés folytatására az illetékes közlekedési hatóságtól lehet engedélyt kapni, a vizsgaközponttól pedig az egyes programok megtartására megbízást.

Utánképzésre jelentkezni a vizsgaközpont bármelyik szervénél lehet.

A feltárásnak a közlekedési ismeretek hiányosságait felmérő része számítógépen történik.

A feltárás eredményének függvényében a vizsgaközpont a kötelezettet az ügyfél számára legmegfelelőbb programba sorolja.

Az utánképzés díját a vizsgaközpont számlájára kell befizetni a foglalkozás megkezdése előtt.

Az utánképzés teljesítéséről a vizsgaközpont meghatározott adattartalmú igazolást ad ki.

A vizsgaközpont működteti a feltáró csoportot (explorációs team) és annak vezetőjét is ő bízza meg.

Változott az egyes programokon az engedélyezett létszám. Az I. programnál legfeljebb 20 fő; a III., a IV., a VI. és a VII. programokban pedig maximum 15 fő vehet részt csoportonként.

A II. program szerinti közlekedési képzettség, kultúra és magatartás hiányosságainak és hibáinak megszüntetését célzó járművezetési gyakorlati foglalkozás a képzési-vizsgáztatási miniszteri rendelet szerinti gyakorlati oktatásnak minősül, ahol a jármű felelős vezetője a foglalkozásvezető.

Az utánképzést végzők tevékenységét a vizsgaközpont ellenőrzi.

2. 179/2011. (IX.2.) Korm. r.: Képzés-vizsgáztatás általános szabályai
A „Vizsgáztatás” alcím kiegészült.

„5/A. § A vizsgaközpont vizsgaszabályzatban határozza meg

a) a képző szervek tanuló részére készített írásos tájékoztatójának tartalmi követelményeit,

b) a vizsgára jelentkezés rendjét,

c) a vizsgázó értesítési rendjét,

d) a vizsgák szervezési rendjét,

e) a vizsgán meg nem jelenés következményeit.”

Változás van a Közlekedési Szakértői Testület-ben is: az eddigi elnök és 6 tag immár elnök és 8 tagra bővült, akiket a miniszter kér fel, ami 9 évre szól az eddigi 5 helyett.

3. 382/2016. (XII.2.) Korm.r.: Közlekedési igazgatási hatósági feladatokat ellátó szervek

Kijelölték, hogy a vizsgaközpont felügyeletét a miniszter látja el.

4. 284/2018. (XII.21.) Korm.r.: KAV kijelölése és feladatainak meghatározása
A vizsgaközpont és a közlekedésért felelős miniszter 2019. december 31.-ig elszámol az utánképzési díjak tekintetében úgy, hogy a működésre és fejlesztésre fordítandó összeget a miniszter visszahagyja a vizsgaközpont részére.

A KAV a jelenlegi központosított informatikai rendszert 2020. december 31.-ig jogosult használni.
Ezen rendelkezések 2019.11 01.-én lépnek hatályba.

 

MK. 172. szám 2019.10.24. Cs.

1617/2019. (X. 24.) Korm. határozat A 2019-ben Budapesten megrendezendő U23-as Birkózó Világbajnokság járművei számára az autóbusz forgalmi sáv használatáról 7200. old.

 

MK. 172. szám 2019.10.24. Cs.

248/2019. (X. 24.) Korm. rendelet A Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság működésével összefüggő egyes közlekedési tárgyú kormányrendeletek módosításáról 7175. old.

 

MK. 171. szám 2019.10.22. K.

245/2019. (X. 22.) Korm. rendelet Az e-Mobi Elektromobilitás Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 100%-os üzletrészének az NKM Mobilitás Kft. általi megvásárlása nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítéséről 7155. old.

 

MK. 171. szám 2019.10.22. K.

243/2019. (X. 22.) Korm. rendelet Az elektromobilitás szolgáltatás egyes kérdéseiről 7140. old.

Szeptember

MK. 151. szám 2019.09.10. K.

33/2019. (IX. 10.) ITM rendelet Az innovációért és technológiáért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó egyes miniszteri rendeleteknek a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény hatálybalépésével összefüggő módosításáról 6367. old.

MK. 151. szám 2019.09.10. K.

219/2019. (IX. 10.) Korm. rendelet A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet módosításáról 6366. old.

Augusztus

 MK. 145. szám 2019.08.26. H.

27/2019. (VIII. 26.) ITM rendelet A Nemzeti Hozzáférési Pontról és a közúti közlekedési információs szolgáltatásokról 5996. old.

MK. 145. szám 2019.08.26. H.

25/2019. (VIII. 26.) ITM rendelet Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 8. § (3) bekezdésének hatálybalépésével összefüggésben, valamint jogharmonizációs szempontok alapján egyes műszaki szabályozási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 5989. old.

MK. 141. szám 2019.08.14. Sze.

1496/2019. (VIII. 14.) Korm. határozat A 2019-ben Budapesten megrendezésre kerülő 7. FINA Junior Úszó Világbajnokság járművei számára az autóbusz forgalmi sáv használatáról 5886. old.

MK. 141. szám 2019.08.14. Sze.

24/2019. (VIII. 14.) ITM rendelet A légiközlekedés, a víziközlekedés és a vasúti közlekedés biztonságát, környezetvédelmét szolgáló kutatási, fejlesztési és koordinációs feladatok végrehajtására kijelölt szervezetről és a közúti közlekedés biztonságát és környezetvédelmét szolgáló kutatási, fejlesztési és koordinációs feladatok végrehajtására kijelölt szervezetről szóló 58/2012. (X. 31.) NFM rendelet módosításáról 5882. old.

MK. 137. szám 2019.08.01. Cs.

1488/2019. (VIII. 1.) Korm. határozat Az IKOP-3.2.0-15-2016-00013 azonosító számú, „Nyíregyháza megyei jogú város közösségi közlekedésének fejlesztése érdekében 47 db új autóbusz (41 db CNG és 6 db elektromos meghajtású) beszerzése, töltőállomás létesítése és autóbusz telephely kialakítása” című projekt megnevezésének, és szakmai elvárásainak módosításáról, továbbá az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1247/2016. (V. 18.) Korm. határozat módosításáról 5740. old.

MK. 137. szám 2019.08.01. Cs.

1487/2019. (VIII. 1.) Korm. határozat Az IKOP-2.1.0-15-2018-00049 azonosító számú („Csepeli Szabadkikötő kapacitásbővítő fejlesztése, valamint a csepeli gerincút 2. ütemét magában foglaló projekt előkészítése” című) projekt címének módosításáról, támogatásának növeléséről, valamint az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1247/2016. (V. 18.) Korm. határozat módosításáról 5738. old.

MK. 137. szám 2019.08.01. Cs.

20/2019. (VIII. 1.) ITM rendelet A veszélyes áruk szállításáról szóló egyes miniszteri rendeletek módosításáról 5703. old.

Július

MK. 130. szám 2019.07.26. P.

1437/2019. (VII. 26.) Korm. határozat A 2019-ben Budapesten megrendezendő Maccabi Európa Játékok járművei számára az autóbusz forgalmi sáv használatáról 5387 old.

MK. 130. szám 2019.07.26. P.

186/2019. (VII. 26.) Korm. rendelet A bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók fenntarthatósági követelményeiről és igazolásáról szóló 279/2017. (IX. 22.) Korm. rendelet módosításáról 5362. old.

MK. 130. szám 2019.07.26. P.

183/2019. (VII. 26.) Korm. rendelet A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet módosításáról 5359. old.

MK. 124. szám 2019.07.16. K.

174/2019. (VII. 16.) Korm. rendelet Egyes kormányrendeleteknek a nem közúti mozgó gépek belső égésű motorjainak a gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyagkibocsátási határértékeire és típusjóváhagyására vonatkozó követelményekről, az 1024/2012/EU és a 167/2013/EU rendelet módosításáról, valamint a 97/68/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. szeptember 14-i (EU) 2016/1628 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásával összefüggésben történő módosításáról 4787. old.

MK. 124. szám 2019.07.16. K.

173/2019. (VII. 16.) Korm. rendelet A nem közúti mozgó gépek belső égésű motorjaival kapcsolatos típusjóváhagyási eljárás egyes kiegészítő szabályairól és az ezen motorokkal kapcsolatos piacfelügyeleti eljárás szabályairól 4786. old. 

HÉ. 39. szám 2019.07.04. Cs.

24/2019. (VII. 4.) ITM utasítás az Innovációs és Technológiai Minisztérium Ügyfélszolgálati Információs Irodája működésének rendjéről 3684. old.

MK. 117. szám 2019.07.04. Cs.

161/2019. (VII. 4.) Korm. rendelet A közlekedési létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről 4364. old.

Június

HÉ. 38. szám 2019.06.28. P.

20/2019. (VI. 28.) ITM utasítás a minisztérium által közzéteendő közérdekű és közérdekből nyilvános adatok kormányzati honlapon történő megjelentetésének rendjéről 3454. old.

 MK. 112. szám és Mellékletei 2019.06.28. P.

156/2019. (VI. 28.) Korm. rendelet A veszélyes áruk szállításáról szóló egyes kormányrendeletek módosításáról 4128. old.

 MK. 110. szám 2019.06.27. Cs.

 

2019. évi LV. törvény Egyes ügyintézési folyamatok egyszerűsítéséről 4082. old.
 

MK.102. szám 2019.06.18. K.

15/2019. (VI. 18.) ITM rendelet A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról 3602. old.

MK. 95. szám 2019.06.05. Sze.

A Kormány 133/2019. (VI. 5.) Korm. rendelete az innovációért és technológiáért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó egyes kormányrendeleteknek a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény hatálybalépésével összefüggő módosításáról 3285. old.

Május

MK. 82. szám 2019.05.14. K.

1276/2019. (V. 14.) Korm. határozat A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás címének az Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Gazdasági Bizottsága által megrendezett 2019. május 13-án Genfben sorra kerülő, részes felek konferenciája keretében történő módosítása szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról 2939. old.

MK. 74. szám 2019. 05.03. P.

16/2019. (V. 3.) BM rendelet A megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló 12/2007. (III. 13.) IRM rendelet módosításáról 2652. old.

Április

MK. 63. szám 2019.04.11. Cs.

2019. évi XXXIV. törvény Az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokról 2037. old.; benne:

1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

20. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosítása

39. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása

46. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosítása

52. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása

53. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása

55. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosítása

81. A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény módosítása

82. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény módosítása

HÉ. 21. szám 2019.04.04. Cs.

13/2019. (IV. 4.) ITM utasítás miniszteri biztos kinevezéséről 1934. old.

 

Március

MK. 39. szám 2019.03.12. K.

43/2019. (III. 12.) Korm. rendelet Az autóbuszos közúti személyszállítási tevékenységre, a közlekedésszervező tevékenységére vonatkozó piacfelügyeleti eljárásra és a piacfelügyeleti díj megfizetésére vonatkozó részletes szabályokról, továbbá a piacfelügyeleti bírság mértékére és alkalmazására vonatkozó szabályokról 1014. old.

 Február

HE. 10. szám 2019.02.28. Cs.

4/2019. (II. 28.) ITM utasítás az Innovációs és Technológiai Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról 616. old.

Január

MK. 2. szám 2019.01.07. H.

1/2019. (I. 7.) ITM rendelet A járművezetők képzésével és vizsgáztatásával összefüggésben egyes közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 34. old.

1. A veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó képzésének, vizsgáztatásának szabályairól és díjairól szóló 8/2002. (I. 30.) KöViM rendelet módosítása

2. A közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 41/2004. (IV. 7.) GKM rendelet módosítása

3. A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet módosítása

4. A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésével, továbbképzésével, utánképzésével és vizsgáztatásával összefüggő díjakról szóló 84/2009. (XII. 30.) KHEM rendelet módosítása

5. A veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadóról szóló 25/2014. (IV. 30.) NFM rendelet módosítása

MK. 1. szám 2019.01.02. Sze.

Magyarország Alaptörvénye  (egységes szerkezetben) 2. old.

 


Éves áttekintés 2018  

Az utóbbi években rendszeresen előfordul, hogy év vége felé heves jogalkotási láz indul, s az új, valamint módosított szabályok a következő év elejétől kerülnek hatályba. Így volt ez már 2017., sőt aztán 2018. év végén is. 

2017. decemberben (MK. 207. szám 2017.12.11. H.) bekerült az 1988. évi I. törvénybe (a közúti közlekedésről), hogy „A közúti gépjárművezetők pályaalkalmassági vizsgálata ügyében hozott elsőfokú döntés ellen fellebbezésnek van helye.”

Továbbá „(1) A jogszerű vizsgáztatás, vizsgálat és ellenőrzés, illetve a visszaélések kiszűrése és a megfelelő felelősségre vonás kezdeményezése érdekében a közlekedési hatóság jogosult

a) a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek vizsgáztatása,

b) a járművek műszaki vizsgálata,

c) az általa végzett hatósági ellenőrzés, valamint

d) a járművezető-képzés feltételeinek ellenőrzése során – adatrögzítés nélkül – elektronikus berendezéssel távoli kép- és hangmegfigyelést végezni.”

 „(1b) A közlekedési hatóság az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott eseten kívül a helyszíni hatósági ellenőrzésről, ezen ellenőrzés alá vont személyről, a hatósági ellenőrzés szempontjából lényeges körülményről, tárgyról képfelvételt, hangfelvételt, kép- és hangfelvételt készíthet. …”

Ezen túlmenően a Kkt. 48. § (3) bekezdés b) pont 30. alpontja értelmében:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

„30. az e törvény szerinti járművezetői vizsgabiztosi, műszaki vizsgabiztosi, iskolavezetői, szakoktatói tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységekre jogosító engedély kiadásának rendjét, az e tevékenységet végzőkről vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó szabályokat, továbbá az e tevékenységekre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,”

(rendeletben állapítsa meg.)

Ezt követően jelent meg (MK 216. szám 2017.12.19. K.) az 1973/2017. (XII. 19.) Korm. határozat A fiatalok közúti járművezetői engedélyének megszerzéséhez nyújtott támogatásról. 2018. július 1. napjától, aki a 20. életévének betöltését megelőzően sikeres közlekedési alapismeretek vizsgát tesz, legfeljebb 25 000 Ft/fő értékhatárig támogatásban részesülhessen.

Egy törvény módosítása rögtön magával hozza a kapcsolódó Kormányrendeletek és Miniszteri rendeletek változtatásának szükségességét is.

Még 2017. decemberében járunk, amikor megjelent a 444/2017. (XII.27.) Korm. rendelet a PÁV-ról. (MK. 225. szám 2017.12.27. Sze.) Így két PÁV-rendeletünk van, az egyik ez a Kormányrendelet, a másik a Miniszteri (41/2004. (IV. 7.) GKM) rendelet.

Ugyanazon napon (MK. 225. szám 2017.12.27. Sze.) az 55/2017. (XII. 27.) NFM rendelet Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes közlekedési, fogyasztóvédelmi, állami vagyonpolitikai, postai és energetikai tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes miniszteri rendeletek technikai deregulációjáról is megjelent, ami 2018. január 1.-től lett hatályos.

2018. január elején (MK. 4. szám 2018.01.12. P.) az 1/2018. (I. 12.) EMMI rendelet A közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992. (VI. 26.) NM rendeletet módosította. Az eü. alkalmasság változott a keringési betegségeknél, illetve „Az elsőfokú orvosi megállapítás felülvéleményezését a vélemény kézhezvételétől számított 15 napon belül az első fokon eljárt szervnél lehet írásban kérni. Erről a kérelmezőt – a vélemény részeként – írásban tájékoztatni kell.”

A műszaki rendeletek többször is változtak az egész év folyamán: 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet és 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet. Volt, mikor tartalomban, s akadt, amikor jogharmonizáció következtében.

Márciusban megjelent az 55/2018. (III. 23.) Korm. rendelet A közlekedési alapismeretek tanfolyam és vizsga díjához nyújtott támogatásról. (MK. 42. szám 2018.03.23. P.) Hatályba lépése: 2018. július 1.

Ügymenete:

1. „A támogatás megállapítására irányuló eljárás írásbeli kérelemre indul. A kérelmet a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál (a továbbiakban: NYUFIG) a „B” kategóriás vezetői engedély megszerzéséhez szükséges közlekedési alapismeretek vizsga sikeres letétele napjától számított egy éven belül elektronikus űrlapon vagy formanyomtatványon kell benyújtani.”

2. A MÁK a honlapján közzéteszi az elektronikus űrlapot és formanyomtatványt.

3. A kérelmező hitelt érdemlően igazolja a megfizetett díjakat.

4. „A közlekedési hatóság a NYUFIG megkeresésére a kérelmező vonatkozásában közli a „B” kategóriás vezetői engedély megszerzéséhez szükséges sikeres közlekedési alapismeretek vizsga letételének tényét és a vizsga napját.”

5. „A támogatást a NYUFIG a megállapító határozat kiadását követő 13 napon belül a kérelemben megjelölt belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára utalással folyósítja.”

Az eljárás költségmentes, határideje 30 nap.

Május közepén (MK. 67. szám 2018.05.17. Cs.) került kiadásra a 2018. évi V. törvény Magyarország minisztériumainak felsorolásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról, ami másnap lépett hatályba, ahol tíz minisztériumot neveztek meg, köztük az Innovációs és Technológiai Minisztériumot. A korábbi Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megszűnt.

A következő napon (MK 69. szám 2018.05.18. P.) jelent meg a köztársasági elnök 194/2018. (V. 18.) KE határozata a miniszterek kinevezéséről, itt dr. Palkovics Lászlót nevezték ki az innovációért és technológiáért felelős miniszternek.

A feladatok ellátásához szükséges az államtitkárok kinevezése is. (MK. 71. szám 2018.05.22. K.) A 201/2018. (V. 22.) KE határozat és a 224/2018. (V.22.) KE határozat alapján az államtitkárok kinevezése is megtörtént. A miniszterelnök javaslatára György Lászlót, dr. Mosóczi Lászlót, dr. Kaderják Pétert, Kara Ákost, Schanda Tamás Jánost, Weingartner Balázst, illetve Cseresnyés Pétert 2018. május 22-ei hatállyal az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkárává kinevezték.

Az új adatvédelmi rendelet (GDPR) alkalmazása május 25.-től kötelező, mely a magánszemélyek személyes adatainak nagyobb fokú védelmét hivatott szolgálni, illetve EU-s egységes szabályozás megteremtését célozta meg.

Június közepén jelent meg a helyettes államtitkárok kinevezése. (MK. 88. szám 2018.06.18. H.) 70/2018. (VI. 18.) ME határozat szerint. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 220. § (2) bekezdésében foglalt jogkörben eljárva, az innovációért és technológiáért felelős miniszter javaslatára Tóth Pétert – 2018. június 4-ei hatállyal –, valamint dr. Botos Barbarát, Érsek Istvánt, dr. Halász Zsoltot és Vartus Gergelyt – 2018. június 8-ai hatállyal – az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkárává nevezte ki a miniszterelnök.

Még ugyanebben a hónapban megtörtént a Kormányhivatalok élére a kormánymegbízottak kinevezése is (MK. 92. szám 2018.06.22. P.) a 82/2018. (VI. 22.) ME határozatban.

A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 10.  § (2) bekezdésében foglalt jogkörben, a Miniszterelnökséget vezető miniszter javaslatára dr. Berkó Attilát a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatalt, Demeter Ervint a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalt, dr. György Istvánt a Budapest Főváros Kormányhivatalát, Harangozó Bertalant a Vas Megyei Kormányhivatalt, dr. Horváth Kálmánt a Tolna Megyei Kormányhivatalt, dr. Horváth Zoltánt a Baranya Megyei Kormányhivatalt, dr. Juhász Tündét a Csongrád Megyei Kormányhivatalt, dr. Kancz Csabát a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatalt, Kovács Ernőt a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalt, dr. Neszményi Zsoltot a Somogy Megyei Kormányhivatalt, dr. Pajtók Gábort a Heves Megyei Kormányhivatalt, Rácz Róbertet a Hajdú-Bihar MegyeiKormányhivatalt, Román Istvánt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatalt, dr. Sifter Rózsát a Zala Megyei Kormányhivatalt, dr. Simon Lászlót a Fejér MegyeiKormányhivatalt, dr. Szabó Sándort a Nógrád Megyei Kormányhivatalt, Széles Sándort a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalt, dr. Takács Árpádot a Békés MegyeiKormányhivatalt, Takács Szabolcsot a Veszprém Megyei Kormányhivatalt, dr. Tarnai Richárdot a Pest Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízottá – 2018. július 1-jei hatállyal – nevezte ki a miniszterelnök.

Júliusban hatályba lépett (2018.07.01.) az 55/2018. (III. 23.) Korm. rendelet A közlekedési alapismeretek tanfolyam és vizsga díjához nyújtott támogatásról. (A Korm. rendelet március 23-án jelent meg.)

A hónap végén (MK. 117. szám 2018.07.25. Sze.) jelent meg a 2018. évi XXXVIII. törvény Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénynek az Európai Unió adatvédelmi reformjával összefüggő módosításáról, valamint más kapcsolódó törvények módosításáról.

Októberben (MK. 155. szám 2018.10.09. K.) jelent meg a 2018. évi LVI. törvény A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról, melyben részben módosítások történtek, részben kiegészült a szabályozás, pl. a szabad felhasználás esetének további pontosításával, az adatbázisok esetén is. Továbbá felhatalmazást kapott a Kormány, hogy rendelettel megállapítsa a szerzői jogi szakértő testület szervezetének és működésének részletes szabályait. Ezen túlmenően az igazságügyért felelős miniszter és a kultúráért felelős miniszter is kapott jogkört bizonyos esetekre rendeletalkotásra.

Novemberben a veszélyes áruk tekintetében a Hivatalos Értesítőben (HE. 65. szám 2018.11.30. P.) jelent meg az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleménye a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR), a Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat (RID) és a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADN) módosulásáról.

Decemberben pedig (MK. 200. szám 2018.12.15. Szo.) a 2018. évi XCVIII. törvény keretében az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról kaphattunk hírt. Ennek tervezetét még október végén nyújtotta be a Kormány.

Ennek alapján a járművezetői vizsgabiztosok, a műszaki vizsgabiztosok, a szakoktatók és az iskolavezetők, valamint az utánképzési foglalkozásvezetők képzését és továbbképzését a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. végzi majd 2019. március 15.-étől.(Kkt. 18. § (1) bekezdésében lesz.)

Létrehozták a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot (Vizsgaközpont; KAV), ami a közúti járművezetők vizsgáztatását, utánképzését és képzésfelügyeletét, a közúti közlekedési szakemberek vizsgáztatását és képzésfelügyeletét, valamint a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatát végzi 2019. január 1.-től. (Kkt. 18. § (8) bekezdés)

Változás, hogy a Kkt. 18. § (11) bekezdés b) pontja értelmében az iskolavezetői és a szakoktatói tevékenység végzésére jogosító engedélyt a közlekedési hatóság visszavonja, a vizsgabiztosi tevékenység folytatását megtiltja, és az iskolavezetőt, a szakoktatót, a vizsgabiztost a névjegyzékből törli, ha az iskolavezető kivételével nem rendelkezik érvényes vezetői engedéllyel.

A legutolsó rész pedig (Kkt. 18. § (15)-(17) bekezdések) a vizsgaközpont kijelölt felügyeleti szervének hatósági ellenőrzését szabályozza.

Ezt követték a kapcsolódó kormányrendeletek az új és módosított szabályozásokhoz még az ünnepek előtt.

284/2018. (XII. 21.) Korm. rendelet A Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont kijelöléséről és feladatainak meghatározásáról (MK. 209. szám 2018.12.21. P.)

Ebben szabályozták a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság felépítését, működését, feladatait, hatáskörét, stb. …

A vizsgaközpont országos működési területtel jár el.

(2) A vizsgaközpont főtevékenységként az alábbi közfeladatokat látja el:

a) végzi a közúti járművezetők vizsgáztatását, utánképzését és képzésfelügyeletét,

b) végzi a közúti közlekedési szakemberek vizsgáztatását és képzésfelügyeletét,

c) végzi a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatát,

d) részt vesz a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének engedélyeztetésével kapcsolatos jogszabálytervezetek véleményezésében,

e) részt vesz a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésével, továbbképzésével, utánképzésével, vizsgáztatásával, továbbá a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatával kapcsolatos jogszabálytervezetek véleményezésében,

f ) feladatkörét érintően együttműködik hazai és határon túli civil szervezetekkel, érdekképviseleti és egyéb szervezetekkel, illetve testületekkel.”

Ezen rendelet tartalmazza továbbá az átadás-átvétel szabályozását a jogok, kötelezettségek, feladatok terén, a dokumentumok és iratok körében, szól a dolgozók jogviszonyáról, továbbá a feladatellátáshoz szükséges, központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról, az informatikai rendszerekről, eszközökről és hálózatokról, mindemellett az irodai eszközökről, vizsgáztatás eszközeiről (tanpálya), az egyes ingatlanok és tárgyi eszközök használatáról is.

A Kormány 285/2018. (XII. 21.) Korm. rendeleta vizsgaközpont kijelölésével összefüggő egyes közlekedési tárgyú kormányrendeletek módosításáról (MK. 209. szám 2018.12.21. P.) az alábbi kormányrendeletekben:

1. A szakterületek ágazati követelményeiért felelős szervek kijelöléséről, valamint a meghatározott szakkérdésekben kizárólagosan eljáró és egyes szakterületeken szakvéleményt adó szervekről szóló 282/2007. (X. 26.) Korm. rendelet módosítása

Az egyes szakterületeken szakvéleményt adó szervek közé a közlekedéspszichológiai kérdések, vizsgálatok tekintetében a KAV Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság került, a PÁV határozat kiadásában járnak el.

2. A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályairól szóló 179/2011. (IX. 2.) Korm. rendelet módosítása

3. § „(3a) A járművezető vizsgabiztosok, a szakoktatók és az iskolavezetők képzését és továbbképzését – a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény alapján – a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság végzi a képzésre, továbbképzésre vonatkozó ügyviteli, dokumentálási, tantervi és vizsgakövetelmények, valamint egyéb szabályzatok alapján.”

6. § „(1a) A vizsgaközpont képzésfelügyeleti tevékenysége során készített jegyzőkönyvet, feljegyzést – amennyiben az hatósági eljárás lefolytatását teszi szükségessé – megküldi a hatósági eljárás lefolytatására illetékes közlekedési hatóság részére.”

3. A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet módosítása

4. A közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet módosítása

4. § „(13) A közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatához kapcsolódó közlekedéspszichológiai igazságügyi szakértői vizsgálatokat a Kkt. 18. § (8) bekezdése alapján kijelölt szervezet végzi.”

5. A közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 444/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet módosítása

A vizsgálatot a kérelem beérkezésétől számított 60 napon belül lefolytatja a vizsgaközpont. (2. § (4) bekezdés)

Amennyiben a munkáltató kezdeményezi a vizsgálatot, ő ezt írásban köteles indokolni. (3. § (2) d) pont)

Pontosították a jelentkezés módozatait és menetét is: webes felület, postai út, vizsgaközpontnál személyesen. (4. § (1a)-(1d) bekezdések)

A PÁV véleményt a vizsgálat után 15 napon belül írásban kell közölni az érintettel, akinek szintén 15 nap áll rendelkezésére felülvéleményezés kérésére. (7. §)

A rendelet kiegészült a 10/A §-10/C §-okkal, amik az egyes vizsgálati kategóriákhoz tartozó követelményeket, az elbírálás szempontjait és a korlátozó, kizáró okokat tartalmazzák. Ezek régebben a kormányrendelet Mellékletét képezték.

Meg kell még említeni a Kormány 289/2018. (XII. 21.) Korm. rendeletét a közlekedési tárgyú kormányrendeletek módosításáról, amik nem közvetlenül érintik a közúti járművezető, továbbá közúti közlekedési szakemberek képzését és vizsgáztatását. (MK. 209. szám 2018.12.21. P.)

Az 1775/2018. (XII. 21.) Korm. határozatban a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközponttal kapcsolatos feladatokat határozták meg: létrehozás, működés, átszervezés, a kapcsolódó intézkedések, okiratok előkészítése, ingatlanok, tárgyi eszközök biztosítása, a Kormányhivatalok együttműködése az új rendszer felállásáig. (MK. 209. szám 2018.12.21. P.)

Végezetül át kell lépnünk már 2019.-re is, mert január elején jelent meg az innovációért és technológiáért felelős miniszter 1/2019. (I. 7.) ITM rendeleta járművezetők képzésével és vizsgáztatásával összefüggésben egyes közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról. (MK. 2. szám 2019.01.07. H.)

1. A veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó képzésének, vizsgáztatásának szabályairól és díjairól szóló 8/2002. (I. 30.) KöViM rendelet módosítása

2. A közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 41/2004. (IV. 7.) GKM rendelet módosítása

3. A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet módosítása

4. A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésével, továbbképzésével, utánképzésével és vizsgáztatásával összefüggő díjakról szóló 84/2009. (XII. 30.) KHEM rendelet módosítása

5. A veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadóról szóló 25/2014. (IV. 30.) NFM rendelet módosítása

Hatályos 2019.01.07. H. 10.00 órától. A KTI-hez tartozó képzésekre vonatkozó szabályozás pedig 2019.03.15.-étől.

Ez utóbbiak részleteiről tájékozódni az „Együtt a közlekedési-szakmai jogszabály módosítások 2018. dec.- 2019. jan.” anyagban van mód, - tovább e Jogszabályfigyelő rovatban.


 Együtt a közlekedési-szakmai jogszabály módosítások 2018. dec.- 2019. jan.

 A Kormány még október végén benyújtotta az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításának törvényjavaslatát, amit az Országgyűlés december 12-i ülésnapján fogadott el, majd 2018.12.15-én jelent meg a Magyar Közlönyben (200. szám). Erről adtunk hírt JOGSZABÁLYFIGYELŐ rovatunkban is. Az itt olvasható anyagunk egyes részei a jogszabályok megjelenésének megfelelően eltérő időpontokban készültek, melyeket a különböző egységek elején feltüntettünk. Először a Közlekedési Törvény, aztán a kapcsolódó Kormányrendeletek, majd a Miniszteri rendeletek változtak.

Az újonnan létrehozott Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság felépítését, működését, feladatait, hatáskörét, stb. ugyancsak szabályozták. Emellett a járművezetői vizsgabiztosok, a műszaki vizsgabiztosok, a szakoktatók és az iskolavezetők, valamint az utánképzési foglalkozásvezetők képzését és továbbképzését a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. végzi majd. Ez utóbbi 2019. március 15.-étől. Így több helyen – a szervezeti változások miatti – szövegrész-cserékre is szükség volt. Néhány helyen pontosabb lett a szabályozás, bizonyos részeket töröltek a régebbi joganyagból, de valamennyi új is került bele, kiegészült a jogszabály, korszerűsödött.

A Törvényből most csak a képzés-vizsgáztatáshoz kapcsolódó változásokat gyűjtöttük össze. Az alábbi anyagban tehát minden bekezdésnél külön-külön elsőként a jelenlegi szabályozás olvasható. Ezekben dőlt betűvel emeltük ki azokat a részeket, amik az új törvényben változások lesznek, ezt követően az új szabályozásban pedig vastagon szedve látható a módosulás. (Mintegy egymással párhuzamosan.) A legutolsó rész pedig a jelenlegi szabályozásban még nem található, az kiegészítésként került a törvénybe. 
Ez a vizsgaközpont kijelölt felügyeleti szervének hatósági ellenőrzését szabályozza. 
Az egyes egységek mindegyikéhez pedig a hatályba lépés ideje látható a szövegezés után. Kékkel szedve hozzáfűzések olvashatók. Áthúzással jelöltük a törölt szövegrészt. (Pl. Korm. rendeleteknél.)

 

2018. évi XCVIII. törvény az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról

Készült: 2018.dec.20.-án

1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

Jelenlegi szabályozás:

18. § (1) *  A közúti járművezetők képzése állami alap-, és középfokú oktatási intézményekben, vagy - a Honvédelmi Sportszövetségről szóló törvényben meghatározott esetben - köztestületnél, vagy tanfolyamon, a közúti közlekedési szakemberek képzése és továbbképzése szaktanfolyamon történik. A tanfolyami és a szaktanfolyami elméleti képzés és továbbképzés - a közlekedési hatóság engedélye alapján - zárt rendszerű elektronikus képzési (e-learning) formában, zárt rendszerű elektronikus képzésmenedzsment rendszer alkalmazása mellett is végezhető. A járművezetői vizsgabiztosok, a műszaki vizsgabiztosok, a szakoktatók és az iskolavezetők képzése és továbbképzése szakirányú műszaki felsőfokú oktatási intézményekben, vagy - a Honvédelmi Sportszövetségről szóló törvényben meghatározott esetben - köztestületnél történik.

1. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) …

A járművezetői vizsgabiztosok, a műszaki vizsgabiztosok, a szakoktatók és az iskolavezetők, valamint az utánképzési foglalkozásvezetők képzését és továbbképzését a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. végzi vagy – a Honvédelmi Sportszövetségről szóló törvényben meghatározott esetben – köztestületnél történik.”

Hatályba lépés: 2019.03.15.

Jelenlegi szabályozás:

18§ (8) *  A (2) bekezdés szerinti tanfolyami képzésben az iskolavezető és a szakoktató iskolavezetői és szakoktatói tevékenységét abban az esetben végezheti, ha a külön jogszabály szerinti feltételeknek megfelel, és a közlekedési hatóság engedélyezte iskolavezetői, illetve szakoktatói tevékenységét. A járművezetők vizsgáztatását a Kormány által rendeletben kijelölt, ezen feladatok ellátására alapított, kizárólagos állami tulajdonban álló nonprofit szervezet (a továbbiakban: vizsgaközpont) végzi. A közúti közlekedési szakemberek vizsgáinak szervezésében a közlekedési hatóság által megbízott képző szerv közreműködhet. A vizsgáztatás során vizsgabiztosként csak olyan személy vehet részt, aki a tevékenység folytatására irányuló szándékát a közlekedési hatóságnak bejelentette, büntetlen előéletű, nem áll vizsgabiztosi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy közúti járművezetéstől eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(2) A Kkt. 18. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) …

A közúti járművezetők vizsgáztatását, utánképzését és képzésfelügyeletét, a közúti közlekedési szakemberek vizsgáztatását és képzésfelügyeletét, valamint a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatát a Kormány által rendeletben kijelölt, kizárólagos állami tulajdonban álló vagy az általa alapított nonprofit szervezet (a továbbiakban: vizsgaközpont) végzi.

A közúti közlekedési szakemberek vizsgáinak szervezésében a közlekedési hatóság vagy a vizsgaközpont által megbízott képző szerv közreműködhet. A vizsgáztatás során vizsgabiztosként csak olyan személy vehet részt, akinek tevékenységét a közlekedési hatóság engedélyezte, büntetlen előéletű, nem áll vizsgabiztosi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy közúti járművezetéstől eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.”

Hatályba lépés: 2019.01.01.

Jelenlegi szabályozás:

(11) *  Az iskolavezetői és a szakoktatói tevékenység végzésére jogosító engedélyt a közlekedési hatóság visszavonja, a vizsgabiztosi tevékenység folytatását megtiltja, és az iskolavezetőt, a szakoktatót, a vizsgabiztost a névjegyzékből törli, ha:

b) nem rendelkezik érvényes vezetői engedéllyel,

(3) A Kkt. 18. § (11) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az iskolavezetői és a szakoktatói tevékenység végzésére jogosító engedélyt a közlekedési hatóság visszavonja, a vizsgabiztosi tevékenység folytatását megtiltja, és az iskolavezetőt, a szakoktatót, a vizsgabiztost a névjegyzékből törli, ha:)

„b) az iskolavezető kivételével nem rendelkezik érvényes vezetői engedéllyel,”

Hatályba lépés: 2019.01.01.

Jelenlegi szabályozás:

(13) *  A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek külön jogszabályban meghatározott képesítésmegszerzési kötelezettségéhez kapcsolódó elméleti és gyakorlati vizsgák sikeres teljesítéséről

a) a közúti járművezetők részére a vizsgaigazolást,

b) a közúti közlekedési szakemberek részére a képesítés megszerzését igazoló okmányt

a közlekedési hatóság adja ki.

(4) A Kkt. 18. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(13) A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek külön jogszabályban meghatározott

képesítésmegszerzési kötelezettségéhez kapcsolódó elméleti és gyakorlati vizsgák sikeres teljesítéséről

a) a közúti járművezetők részére a vizsgaigazolást a vizsgaközpont,

b) a közúti közlekedési szakemberek részére a képesítés megszerzését igazoló okmányt a közlekedési hatóságadja ki.”

Hatályba lépés: 2019.01.01.

(5) A Kkt. 18. §-a a következő (15)–(17) bekezdéssel egészül ki:

„(15) Az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben kijelölt felügyeleti szerv hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi a vizsgaközpont e törvény és annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok hatálya alá tartozó tevékenységének jogszerűségét.

(16) A felügyeleti szerv az ellenőrzés során a vizsgaközpont e törvény hatálya alá tartozó tevékenységeire vonatkozó adatbázisaiba betekinthet, az ott tárolt adatokról, listákról másolatot vagy feljegyzést készíthet. Az így tudomására jutott személyes adatokat a felügyeleti szerv a hatósági ellenőrzési eljárás lezárását követő egy év elteltével törli.

(17) Ha a felügyeleti szerv a lefolytatott vizsgálat alapján megállapítja, hogy a vizsgaközpont nem a jogszabályoknak megfelelően végzi a tevékenységet, az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazhatja:

a) a figyelmeztetést tartalmazó döntésében felhívja a vizsgaközpont figyelmét a kötelezettségei teljesítésére és határidő tűzésével kötelezi a jogsértés megszüntetésére, vagy

b) bírságot szab ki, amelynek mértéke 10 millió forintig terjedhet, amely az államháztartás központi alrendszerének bevételét képezi.”

Hatályba lépés: 2019.01.01.

A megváltozott Közlekedési törvény kapcsán kiadott új és módosított Kormányrendeletek

Készült: 2018.dec.27.-én

A Tanulóvezető mostani, 4-5. számában a Hírek, képek rovatban jelent meg a Közlekedési törvény módosításához kapcsolódó anyag, melyben jeleztük, hogy várjuk a kapcsolódó új Kormányrendeleteket és a régebbi szabályozások módosítását.

December 21-ével meg is jelentek ezek a joganyagok a Magyar Közlöny 209. számában. Először felsorolásként:

1. 284/2018. (XII. 21.) Korm. rendelet A Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont kijelöléséről és feladatainak meghatározásáról 36305. old.

2. 285/2018. (XII. 21.) Korm. rendelet A vizsgaközpont kijelölésével összefüggő egyes közlekedési tárgyú kormányrendeletek módosításáról 36307. old.

3. 289/2018. (XII. 21.) Korm. rendelet Közlekedési tárgyú kormányrendeletek módosításáról 36368. old.

Van, ahol a jogszabályi szöveget idézve adjuk meg az új szabályozást, s akad, ahol a régi és friss anyag párhuzamosan került bemutatásra, kiemelve bennük az eredeti és a megváltozó vagy megváltozott részeket (dőlt és vastagon szedett betűvel).

A Kormány 284/2018. (XII. 21.) Korm. rendelete

a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont kijelöléséről és feladatainak meghatározásáról

 

„1. § (1) A Kormány a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 18. § (8) bekezdése szerinti vizsgaközponti feladatok ellátására 2019. január 1. napjától a KAV Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot (a továbbiakban: vizsgaközpont) jelöli ki, amely országos működési területtel jár el.

(2) A vizsgaközpont főtevékenységként az alábbi közfeladatokat látja el:

a) végzi a közúti járművezetők vizsgáztatását, utánképzését és képzésfelügyeletét,

b) végzi a közúti közlekedési szakemberek vizsgáztatását és képzésfelügyeletét,

c) végzi a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatát,

d) részt vesz a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének engedélyeztetésével kapcsolatos jogszabálytervezetek véleményezésében,

e) részt vesz a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésével, továbbképzésével, utánképzésével, vizsgáztatásával, továbbá a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatával kapcsolatos jogszabálytervezetek véleményezésében,

f ) feladatkörét érintően együttműködik hazai és határon túli civil szervezetekkel, érdekképviseleti és egyéb szervezetekkel, illetve testületekkel.”

Ezen rendelet tartalmazza továbbá az átadás-átvétel szabályozását a jogok, kötelezettségek, feladatok terén, a dokumentumok és iratok körében, szól a dolgozók jogviszonyáról, továbbá a feladatellátáshoz szükséges, központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról, az informatikai rendszerekről, eszközökről és hálózatokról, mindemellett az irodai eszközökről, vizsgáztatás eszközeiről (tanpálya), az egyes ingatlanok és tárgyi eszközök használatáról is.

 

A Kormány 285/2018. (XII. 21.) Korm. rendelete

a vizsgaközpont kijelölésével összefüggő egyes közlekedési tárgyú kormányrendeletek módosításáról

Az egyes szakterületeken szakvéleményt adó szervek közé a közlekedéspszichológiai kérdések, vizsgálatok tekintetében a KAV Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság került, a PÁV határozat kiadásában járnak el.

Ebben megtalálható A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályairól szóló 179/2011. (IX. 2.) Korm. rendelet módosítása is.

Régi szabályozás: 3. A képzés engedélyezése 3. §

(3a)  A járművezetői vizsgabiztosok, a szakoktatók és az iskolavezetők képzésére és továbbképzésére engedélyt szakirányú műszaki felsőoktatási intézmény kaphat.

Új szabályozás: 3. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3a) A járművezető vizsgabiztosok, a szakoktatók és az iskolavezetők képzését és továbbképzését – a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény alapján – a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság végzi a képzésre, továbbképzésre vonatkozó ügyviteli, dokumentálási, tantervi és vizsgakövetelmények, valamint egyéb szabályzatok alapján.”

Régi szabályozás: 6. Ellenőrzés, szakfelügyelet

6. § (1) A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzése, továbbképzése és vizsgáztatása, továbbá az iskolavezetői, a szakoktatói és a vizsgabiztosi tevékenység ellenőrzése, szakfelügyelete során a közlekedési hatóság ellenőrzi a tevékenység végzéséhez előírt feltételek megtartását.

Új szabályozás:  6. § (1) bekezdése helyébe

„(1) A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzése, továbbképzése, utánképzése és vizsgáztatása, továbbá az iskolavezetői, a szakoktatói és a vizsgabiztosi tevékenység ellenőrzése során avizsgaközpont ellenőrzi a tevékenység végzéséhez meghatározott feltételek és előírások megtartását, amelyet az ellenőrzés alá vont szervezet, személy köteles tűrni, azt nem gátolhatja, nem akadályozhatja.

6.§-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A vizsgaközpont képzésfelügyeleti tevékenysége során készített jegyzőkönyvet, feljegyzést – amennyiben az hatósági eljárás lefolytatását teszi szükségessé – megküldi a hatósági eljárás lefolytatására illetékes közlekedési hatóság részére.”

Régi szabályozás:

(3) A vizsgáztatás rendszeresen és folyamatosan ellátandó ellenőrzéséhez és szakfelügyeletéhez szükséges, a vizsgáztatással kapcsolatos információkat - a szakmai irányító közlekedési hatóság által a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet alapján meghatározottak szerint - a vizsgáztatást végző közlekedési hatóság az ellenőrzést és szakfelügyeletet végző hatóság rendelkezésére bocsátja.

Új szabályozás: 6. § (3) bekezdése helyébe

„(3) A vizsgáztatás rendszeresen és folyamatosan ellátandó ellenőrzéséhez szükséges, a vizsgáztatással kapcsolatos információkat – a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet alapján meghatározottak szerint – a vizsgaközpont az ellenőrzésre jogosult hatóság rendelkezésére bocsátja.”

Emellett hatályát veszti:

2. Értelmező rendelkezések

2. § (1) E rendelet alkalmazásában:

3. szakirányú műszaki felsőoktatási intézmény: olyan felsőoktatási intézmény, amelyben a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság által akkreditált közlekedésmérnöki vagy járműmérnöki BSc alapszakokon a szakindítási engedély alapján képzés folyik, valamint az intézmény pedagógusképzést is folytat;

6. Ellenőrzés, szakfelügyelet

6. § (3a) A képzés ellenőrzésének és a vizsgáztatás módszertanának, az országosan egységes jogalkalmazás megteremtésének, az országos ellenőrzési terv végrehajtásának koordinációja érdekében a szakmai irányító közlekedési hatóság legalább negyedévente a vizsgáztatásra és a képzés ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező közlekedési hatóságok részvételével értekezletet tart.

Ebben a Kormányrendeletben egységesítik, harmonizálják a jogszabályokat a vizsgaigazolás kiadásának tekintetében:

179/2011. Korm. rendelet 5. § (5) bekezdésében az „aki a Kt. szerinti alapfokú iskolai végzettséget és az elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátítását tanúsító igazolást megszerezte” szövegrész helyébe az „aki a Kt. szerinti alapfokú iskolai végzett megszerezte” szöveg lép.

A régi szövegezés:

(5) A gépjármű vezetésére jogosító vezetői engedély megszerzésére irányuló, a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti vizsgaigazolás annak adható ki, aki a Kt. szerinti alapfokú iskolai végzettséget és az elsősegélynyújtási ismeretek elsajátítását tanúsító igazolást megszerezte. Az alapfokú iskolai végzettség meglétét a képzési rendeletben meghatározott módon kell igazolni.

Ez nem azt jelenti, hogy nem kell az alapfokú és közúti elsősegély vizsga a vezetői engedély megszerzéséhez; arra továbbra is szükség van. Csak azt jelenti, hogy az ügyfélnek nem kell (már 2018-ban sem kellett) a Közlekedési Hatóságnál bemutatnia a vizsgán megszerzett kártyát, hanem – egy utat megspórolva – a Közlekedési Igazgatási Hatóságnál kérelmezheti a vezetői engedélyét.

Erről hamis hírek jelentek meg Karácsony előtt, s az Innovációs és Technológiai Minisztérium ki is adott egy Közleményt még közvetlen az ünnep előtt, 2018.12.23-án, vasárnap.

https://hvg.hu/cegauto/20181223_Felreertes_tortent_elsosegelyvizsga_nelkul_tovabbra_sem_adhato_ki_a_jogositvany

Változott A közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet is.

3. A közúti gépjármű-közlekedéssel kapcsolatos ügyekben eljáró közlekedési hatóságok kijelölése

4. § (2)  Közúti gépjármű-közlekedési hatóságként a miniszter jár el:

10. a közúti járművezetők képzésének és utánképzésének engedélyezésével, a közúti közlekedési szakemberek képzésének és továbbképzésének engedélyezésével és vizsgáztatásával, a vizsgakötelezettség alóli mentesítésével, ezen engedélyek felfüggesztésével és visszavonásával, a szakoktatói és az iskolavezetői tevékenység engedélyezésével, az engedély felfüggesztésével és visszavonásával, a vizsgabiztosi tevékenységet végzők nyilvántartásba vételével, nyilvántartásból törlésével, ezen tevékenységek szakfelügyeletével kapcsolatos hatáskörök gyakorlása, ideértve a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének, továbbképzésének, utánképzésének, vizsgáztatásának, valamint a vizsgabiztosi, a szakoktatói és az iskolavezetői tevékenység szakfelügyeletét és a szakfelügyelethez kapcsolódó bírságolását; továbbá a vizsgabiztosi, a szakoktatói és az iskolavezetői névjegyzék vezetése, az engedélyezett képző szervek nyilvántartása; (során).

 A Rendelet 4. § (2) bekezdés 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Közúti gépjármű-közlekedési hatóságként a miniszter jár el:)

„10. a közúti járművezetők képzésének és utánképzésének engedélyezésével, a közúti közlekedési szakemberek képzésének és továbbképzésének engedélyezésével, ezen engedélyek felfüggesztésével és visszavonásával, a szakoktatói, az iskolavezetői és a vizsgabiztosi tevékenység engedélyezésével, az engedély felfüggesztésével és visszavonásával kapcsolatos hatáskörök gyakorlása, ideértve a képzési, továbbképzési, utánképzési, szakoktatói, vizsgabiztosi, iskolavezetői tevékenység ellenőrzéséhez és szakfelügyeletéhez kapcsolódó bírságolást; továbbá a vizsgabiztosi, a szakoktatói és az iskolavezetői névjegyzék vezetése, az engedélyezett képző szervek nyilvántartása;” (során).

A Rendelet 4. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

„(13) A közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatához kapcsolódó közlekedéspszichológiai igazságügyi szakértői vizsgálatokat a Kkt. 18. § (8) bekezdése alapján kijelölt szervezet végzi.” (KAV Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: vizsgaközpont).

Régi szabályozás: 382/2016. (XII.2.) Korm. rendelet 5. § c) pont cb) alpontja:

5. § A közlekedési hatóságok szakmai irányítása keretében a miniszter:

c) a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésére, továbbképzésére, utánképzésére és vizsgáztatására vonatkozó jogszabályokban meghatározott képzési, továbbképzési, utánképzési, vizsgáztatási, képesítési követelményrendszer figyelembevételével meghatározza

cb) az elméleti és gyakorlati vizsgakövetelményeket, vizsgafeladatokat, vizsgahelyszíneket és vizsgaútvonalakat,

Új szabályozás:

(A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésére, továbbképzésére, utánképzésére és vizsgáztatására vonatkozó jogszabályokban meghatározott képzési, továbbképzési, utánképzési, vizsgáztatási, képesítési követelményrendszer figyelembevételével meghatározza:)

„cb) az elméleti és gyakorlati vizsgakövetelményeketaz alkalmazandó vizsgafeladatokat, a vizsgáztatásra alkalmas vizsgahelyszíneket és vizsgaútvonalakat,”

A Rendelet a következő 5/A. §-sal egészül ki:

„5/A. § A pályaalkalmassági vizsgálatok Kkt. 18. § (8) bekezdése szerinti vizsgaközpont által meghatározott módszertanát a miniszter hagyja jóvá.”

A létrehozott vizsgaközpont feladatai közé tartozik a PÁV vizsgálat is, így A közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 444/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet módosítása is megtörtént.

A Rendelet 2. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A vizsgaközpont a pályaalkalmassági vizsgálatot a kérelem, illetve a megkeresés beérkezését követő naptól számított 60 napon belül folytatja le.”

A Rendelet 3. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki.

„(1a) Időszakos pályaalkalmassági vizsgálat szükséges a megkülönböztető jelzést használó gépjármű vezetésére megállapított pályaalkalmassági minősítés érvényesítéséhez.”

Régi szabályozás:

3. § (2) Rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálat szükséges:

d) a gépjárművezető munkáltatójának kezdeményezésére,

 Új szabályozás:

(Rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálat szükséges)

„d) a gépjárművezető munkáltatójának írásban indokolt kezdeményezésére, amennyiben a gépjármű tevékenysége közúti közlekedésbiztonsági szempontból arra alapos indokot szolgáltat,”

Régi szabályozás: 3. §

(5) A pályaalkalmassági minősítés - az 1. számú melléklet III. fejezetében foglalt pályaalkalmasságot korlátozó vagy kizáró okok alapján - 1-5 évig terjedő időtartamra korlátozható, a korlátozás hiányában az érvényesség - a (7) bekezdésben foglalt kivétellel - az alkalmatlanság jogerős megállapításáig áll fenn.

Új szabályozás:

„(5) A pályaalkalmassági minősítés – a 10/C. §-ban foglalt pályaalkalmasságot korlátozó vagy kizáró okok alapján – 1–5 évig terjedő időtartamra korlátozható, a korlátozás hiányában az érvényesség – a (7) bekezdésben foglalt kivétellel – az alkalmatlanság megállapításáig áll fenn.”

A Rendelet 4. §-a a következő(1a)–(1d) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Pályaalkalmassági vizsgálatra jelentkezni webes felületen, postai úton vagy a vizsgaközpont által meghatározott ügyfélfogadási időben, a vizsgaközpontnál személyesen lehet.

(1b) Előzetes és időszakos pályaalkalmassági vizsgálatra webes felületen történő jelentkezés, időpont foglalás abban az esetben érvényes, ha a jelentkezéstől számított harmadik munkanapon a díj átutalással befizetésre kerül a vizsgaközpont részére. Ennek elmaradása esetén a vizsgaközpont a foglalt időpontot törli, újabb időpont foglalása csak a díj megfizetését követően lehetséges.

(1c) Amennyiben a gépjárművezető jelentkezését postai úton küldi meg, a vizsgálat időpontjáról a vizsgaközpont legalább tizenöt nappal a vizsgálat időpontja előtt írásban értesíti. Személyesen jelentkezni ügyfélfogadási időben a vizsgaközpontnál lehet.

(1d) Rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálatra a kezdeményező vagy a megkereső szerv írásbeli megkeresése alapján, továbbá a 3. § (2) bekezdés a) pontja esetén a vizsgaközpont által a gépjárművezető rendelkezésére bocsátott jelentkezési lappal lehet.”

Régi szabályozás:

6. § (2) Ha az (1) bekezdésében említett pályaalkalmassági vizsgálat eredményeként valószínűsíthető, hogy a gépjárművezető alacsonyabb alkalmassági kategóriában is alkalmatlan, a gépjárművezető rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálatát kell elrendelni.

Új szabályozás:

„(2) Ha a pályaalkalmassági vizsgálat során a gépjárművezető egészségi alkalmatlanságának gyanúja merül fel, a vizsgaközpont a gépjárművezető soron kívüli orvosi vizsgálatát kezdeményezheti.”

Régi szabályozás:

7. § A közlekedési hatóság a pályaalkalmassági minősítést közli a gépjárművezetővel és azzal, aki a gépjárművezető pályaalkalmassági vizsgálatát kezdeményezte.

Új szabályozás:

„7. § (1) A vizsgaközpont a pályaalkalmassági minősítésről kiállított – a (2) bekezdésben meghatározottak szerinti adattartalmú – pályaalkalmassági véleményt a vizsgálat lefolytatását követő 15 napon belül írásbanközli a gépjárművezetővel és azzal, aki a gépjárművezető pályaalkalmassági vizsgálatát kezdeményezte.

(2) A gépjárművezető a pályaalkalmassági vélemény kézhezvételétől számított 15 napon belül a vizsgaközpontnál kezdeményezheti a pályaalkalmassági minősítés felülvéleményezését, amelyről a jelentkezőt a pályaalkalmassági véleményben tájékoztatni kell.

(3) A felülvizsgálati kérelmet a vizsgaközpontnál kell benyújtani, a vizsgaközpont által a gépjárművezető rendelkezésére bocsátott nyomtatványon, vagy egy kérelemben, mely tartalmazza a gépjárművezető nevét, születési dátumát, a sérelmezett pályaalkalmassági vélemény számát, továbbá a felülvizsgálat indokát, valamint azt, hogy a felülvizsgálatról szóló értesítést mely címre kéri.

(4) A felülvizsgálati kérelmet egy háromtagú bizottság (a továbbiakban: másodfokú bizottság) bírálja el, amelynek eljárására irányadóak az elsőfokú vizsgálatra vonatkozó szabályok. A pályaalkalmassági minősítés tekintetében a másodfokú véleményezésében nem vehet részt a pszichológus, aki a kérelmező pályaalkalmassági minősítését első fokon végezte vagy abban közreműködött.

(5) A felülvizsgálati kérelem alapján indult eljárásban, a másodfokú bizottság a felülvizsgálati kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, amennyiben újabb vizsgálat lefolytatása vált szükségessé, úgy a vizsgálat lefolytatását követő 15 napon belül állítja ki a pályaalkalmassági véleményt. A véleményt közölni kell a gépjárművezetővel, valamint azzal, aki az eljárást kezdeményezte.”

Régi szabályozás:

8. § A közlekedési hatóság - a 3. § (2) bekezdés a) pontja alapján megállapított alkalmas minősítést kivéve - a pályaalkalmassági vizsgálat során hozott végleges határozatáról a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 14. § (2) bekezdés e) pont ea) alpontjában foglaltaknak megfelelően a közúti közlekedési nyilvántartó szervet elektronikus úton értesíti.

Új szabályozás:

„8. § A vizsgaközpont – a 3. § (2) bekezdés a) pontja alapján megállapított alkalmas minősítést kivéve – a pályaalkalmassági vizsgálat során hozott vizsgálati eredményéről a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 14. § (2) bekezdés e) pont ea) alpontjában foglaltaknak megfelelően a közúti közlekedési nyilvántartó szervet elektronikus úton értesíti.”

Régi szabályozás:

10. § (1) A pályaalkalmassági minősítés az alábbi okmányokkal igazolható:

a) PÁV vagy a közlekedési hatóság határozata,

Új szabályozás:

„a) PÁV vagy a közlekedési hatóság határozata, vizsgaközpont pályaalkalmassági véleménye,”

A Rendelet a következő 10/A–10/C. §-sal egészül ki:

10/A. §

(1) A pályaalkalmassági minősítés során a vizsgaközpont a pályaalkalmassági vizsgálatot a jelentkezésnek megfelelő alkalmassági kategóriára meghatározott követelmények szerint végzi.

(2) A pályaalkalmasságot megállapító pszichológusnak az egyéni adottságok figyelembevételével, minden esetben egyedi elbírálás alapján kell véleményt alkotnia a vizsgált személy pályaalkalmasságáról és a pályaalkalmassági minősítés során általános szabályként a következőket kell figyelembe vennie.

(3) A pályaalkalmasság megítélésénél minden esetben mérlegelni kell, hogy a vizsgált személy – a nála esetleg észlelt kedvezőtlen egyéni jellemzők ellenére is – képes-e kellő biztonsággal és felelősséggel részt venni gépjárművezetőként a közúti közlekedésben.

(4) Az I., II. és III. alkalmassági kategóriában a gépjárművezető pályaalkalmasságának megítélésénél figyelembe kell venni, hogy a gépjármű-vezetési tevékenység sajátos követelmények és feltételek között történik. Megkülönböztető jelzéseket használó, közúti közlekedési szolgáltatás keretében személy- és áruszállítást végző, nemzetközi közúti közlekedésben részt vevő, veszélyes árut szállító gépjármű vezetése. Olyan egyéni jellemző kombinációk esetében, amelyek a további kedvezőtlen változásra utalnak és így a jövőben a biztonságos közlekedést veszélyeztetik, alkalmatlanságot kell megállapítani. Figyelembe kell venni továbbá, hogy az ilyen gépjárművezetőnek az időjárástól, napszaktól, útviszonyoktól, közlekedési körülményektől függetlenül kell járművet vezetnie.

(5) A IV. alkalmassági kategóriában a gépjárművezető pályaalkalmassági megítélésénél figyelembe kell venni, hogy a gépjárművezető nem az I–III. alkalmassági kategóriába tartozó, előzetes alkalmassági vizsgálati körbe sorolt, differenciált és fokozottabb pszichológiai követelményeket támasztó, gépjárművezetéssel kapcsolatos tevékenységeket végzi. Az alkalmasság megállapításához elégséges, ha a gépjárművezető az alapvető, a közlekedésben való biztonságos részvételhez szükséges, legfontosabb képességekkel, személyiségjegyekkel rendelkezik.

(6) Az I. alkalmassági kategóriában a gépjárművezető pályaalkalmasságának megítélésénél figyelembe kell venni, hogy feladata ellátásának velejárója a közlekedési szabályoktól eltérő vezetési mód megválasztásának lehetősége, és így részvétele a közúti közlekedésben a megszokottnál nagyobb objektív kockázattal jár.

(7) A II. alkalmassági kategóriában a gépjárművezető pályaalkalmasságának megítélésénél figyelembe kell venni a jelentkező speciális járulékos megterheléseket és a hibás gépjárművezetői magatartás következményeinek várható súlyosságát. Ennek keretében kiemelten vizsgálni kell, hogy

a) a szállított személyek számának változása (növekedése) miként hat a gépjárművezető pszichés igénybevételére, megterhelésére (különösen autóbusz, trolibusz esetében),

b) a gépjárművezető a biztonságos gépjárművezetés követelményeinek teljesítésén túlmenően képes-e az utasokkal megfelelően foglalkozni (különösen taxi, autóbusz, trolibusz esetében),

c) a gépjárművezető hogyan alkalmazkodik a megszokottól eltérő közlekedési feltételekhez (különösen hosszú utak, monotónia, telítődési hatások esetében).

(8) A vezetői engedéllyel már rendelkező gépjárművezető pályaalkalmasságának elbírálása során figyelembe kell venni a járművezetésben szerzett gyakorlatot, a közlekedési helyzetekhez, viszonyokhoz, a közlekedés egyéb résztvevőihez kialakult alkalmazkodást.

(9) Az időszakos minősítésre irányuló pályaalkalmassági vizsgálatnál a közlekedési előéletre vonatkozó objektív adatokat is figyelembe kell venni.

10/B. §

(1) A pályaalkalmasság elbírálása során a gépjárművezető minősítésekor a 10/C. § (1) bekezdés a)–e) és 10/C. § (1) bekezdés i)–j) pontjaiban meghatározott korlátozó vagy kizáró okok megállapítása esetén az e célra kifejlesztett műszerekkel megállapított pályaalkalmassági vizsgálati eredményeket kell figyelembe venni.

(2) A műszeres vizsgálati eredmények értékelésénél és értelmezésénél a vizsgálati eredmények eloszlása, a beválási adatokkal és a balesetezési gyakorisággal való kapcsolata alapján meghatározott veszélyeztetettségi szintek figyelembevételével kell eljárni, különösen a 10/C. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott esetben.

(3) A 10/C. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott korlátozó vagy kizáró ok vizsgálatára előzetes szűrőeljárást kell alkalmazni. A járművezetésre való alkalmasságot kizáró szint gyanúja esetén kiegészítő vizsgálatokat kell végezni.

(4) A 10/C. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott korlátozó vagy kizáró ok vizsgálata két szakaszban történik:

a) előzetes szűrés,

b) részletes személyiségvizsgálat.

(5) A 10/C. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott korlátozó vagy kizáró ok vonatkozásában a gépjárművezető műszeres és személyiségvizsgálati eredményeit együttesen kell figyelembe venni.

(6) A pályaalkalmassági vizsgálatoknak ki kell terjednie minden korlátozó vagy kizáró ok csoportra, kivéve, ha az alapképességek vizsgálata során egyértelműen azonosítható egy vagy több kizáró ok csoport.

(7) A rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálatok kiegészülnek a 10/C. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott korlátozó vagy kizáró ok feltárására irányuló részletes vizsgálattal.

(8) A 10/C. § (1) bekezdés g) és a 10/C. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott korlátozó vagy kizáró okra irányuló vizsgálatok eredményeit a pszichológus a közlekedési magatartásra gyakorolt befolyásuk jellege és mértéke alapján értelmezi.

(9) A pályaalkalmassági vizsgálatot végző pszichológus szélsőséges vagy ellentmondásos esetben az egyes részvizsgálatokat megismétli, illetőleg kiegészítő vizsgálatokat végez.

(10) A pályaalkalmassági vizsgálatoknál figyelembe kell venni a gépjárművezető közlekedési előéletét, amely a vizsgálati módszer együttes – esetenkénti – egyéni meghatározását teszi szükségessé.

(11) A pályaalkalmassági vizsgálatnak ki kell terjednie a gépjárművezető közlekedésbiztonság szempontjából releváns képességeinek, személyiségvonásainak és viselkedési beállítódásainak vizsgálatára. A közlekedéshez való alkalmazkodást befolyásoló személyiségjegyek feltárásához az e célra kifejlesztett közlekedés-specifikus kérdőíves és egyéb módszerek használhatók.

10/C. §

(1) A pályaalkalmasságot korlátozó vagy kizáró okok a következők:

a) elégtelen észlelési teljesítmény,

b) a közlekedési helyzetek biztonságos megoldásához szükséges felismerési és döntési képesség hiánya vagy nem kielégítő szintje,

c) a jármű irányításához szükséges mozgási képességek hiánya vagy nem kielégítő szintje,

d) a figyelmi teljesítmény nem kielégítő szintje

e) az észlelési, a döntési és a mozgási tevékenység összerendezettségének hiánya,

f ) az értelmi működések nagymértékben csökkent szintje, ezen belül kiemelten ennek a gyakorlati gépjárművezetői tevékenységben való megnyilvánulása,

g) a közlekedési magatartást befolyásoló személyiségvonások, amelyek fokozott baleseti veszélyeztetettségre utalnak,

h) a gépjárművezetői teljesítmény szélsőséges ingadozása, terhelés, fáradtság vagy monotónia hatására,

i) a jármű vezetéséhez szükséges jártasságok és készségek elsajátítására való képtelenség,

j) a pszichés kifáradás,

k) foglalkozási (életkori) sajátosságokból eredő, kedvezőtlen személyiségkép.”

 

Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Rendelet 1. melléklete: A pályaalkalmassági minősítés szakmai szempontjai, eljárásai és az alkalmasságot korlátozó vagy kizáró okok.

 

A Kormány 289/2018. (XII. 21.) Korm. rendelete

közlekedési tárgyú kormányrendeletek módosításáról

 

Pár cím, amikről a módosítások szólnak. Ezek nem közvetlenül érintik a közúti járművezető, továbbá közúti közlekedési szakemberek képzését és vizsgáztatását.

1. A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet módosítása

2. A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályairól szóló 179/2011. (IX. 2.) Korm. rendelet módosítása: itt csak szövegrész hatályon kívül helyezése történik.

3. A díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet módosítása

4. A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet módosítása