A KRESZ I. részében a Bevezető rendelkezéseknél találjuk a „A járművezetés személyi feltételei” (4.§) és „A járművek közlekedésben való részvételének feltételei” (5.§) című témákat is. Ezek tananyagként való tárgyalását most Dr. Mészáros Gábor r. alezredes, az NKE Rendészettudományi Kar Közbiztonsági Tanszék adjunktusa előadásának alapján közöljük.
„4. § (1) Járművet az vezethet, aki” …
A személyi feltétel embert feltételez a volánnál (50 éve íródott a szabályozás), ezért „az vezethet, aki” … A mesterséges intelligencia az „aki”? Itt állunk a felelősség etikai kérdésével, az önvezetés problematikájával: önvezető taxi – San Franciscoban.
a) a jármű vezetésére jogszabályban meghatározott, érvényes vezetői engedéllyel vagy az engedély-nyilvántartásba bejegyzett érvényes vezetési jogosultsággal rendelkezik, …”
A jogszabály jelenleg két járműre nem határoz meg vezetői engedélyt: a kerékpárra és a kézikocsira.
Illetve az elektromos roller pillanatnyilag nem definiált mivolta következtében még nem tisztázott. A Kúria kimondta, hogy az ilyen eszköz gépi meghajtású jármű. Várhatóan a készülő új KRESZ-ben meghatározásra kerül, s megadják a tulajdonságait, jellemzőit, amik alapján megalkothatók rá a részletes vezethetőségi és használati szabályok.
Máris pontosan tudnia kell az intézkedő rendőrnek, hogy hányféle vezetésre jogosító okmány létezik (vezetői engedély és nemzetközi vezetői engedély), s milyen egyéb dokumentum alkalmas a járművezetési jogosultság igazolására; legfeljebb 30 napig:
1. vezetői engedély kérelem adatlap;
2. elektronikus kérelem esetén a kiállított bizonylat;
3. rendőrségi feljelentés eltulajdonítás esetén; vagy
4. bejelentésről szóló jegyzőkönyv elvesztés, megsemmisülés esetén.
Az engedély-nyilvántartásba bejegyzett érvényes vezetési jogosultság a 317/2020. (VII.1.) Korm. r. 1.§ (1) bekezdéssel került a szabályozásba. Egyrészt a magyar vezetői engedélyt Magyarország területén közlekedve így nem lett/ lesz kötelező a vezetőnek magánál tartani, hiszen az ellenőrző hatósági személy (pl. rendőr) a Nyilvántartóból elektronikusan le tudja kérdezni. Másrészt az elektronikus/ tabletes kategóriás forgalmi vizsgáztatás lehetővé teszi, hogy a vizsgabiztos által elektronikusan rögzített eredmény (megfelelt vizsga) az Okmányiroda számára is látható legyen, s a Nyilvántartóba bekerül a vezetési jogosultság. Az egyéb feltételek fennállása esetén: orvosi alkalmasság érvényességével, alapfokú és közúti elsősegély vizsga meglétével vagy felmentettség igazolásával.
Tisztában kell lenni továbbá a kategóriákkal: hányféle létezik és milyen járművek vezetésére ad jogosultságot. Fel kell ismerni, be kell azonosítani az aktuális közlekedési eszközt, hogy melyik kategóriába is tartozik. Ez alapján bírálható el, hogy az illető vezető jogszerűen használja-e az adott eszközt, járművet.
b) a jármű biztonságos vezetésére képes állapotban van, továbbá …”
Ez a pont a járművezető pillanatnyi állapotát jelenti, amit a vezetőnek felelős döntéshozóként önmagának kell elbírálni, hogy e képesség birtokában van-e az adott körülmények között. A hosszabb távú, tartós állapotot az alkalmasság határozza meg, amit orvos állapít meg az időszakos vizsgálatok elvégzésekor. Ez utóbbi egyrészt meghatároz életkorhoz kötődően általános időkorlátot, illetve azon belül egyes betegségek esetén rövidíthető az alkalmassági idő intervallum. Másrészt lehet fizikai ok (pl. hiányzó végtag), amikor átalakított járművel alkalmas a vezetésre az illető. Nem a szabályok szerint jár el a sofőr, ha aktuálisan egy normál (nem átalakított) járművet vezet.
De lássuk a vezetőképes, illetve képtelen pillanatnyi vagy átmeneti állapotokat! Ezek lehetnek egyaránt fizikai állapotok (pl. törött végtag, szembe jutott idegen test), de pszichikai állapotok (mély bánat, eufória) is. A mai túlfeszített élettempó miatt ide tartozik a túlzott stressz, a fáradtság, vagy éppen az idegesség.
Ha egy ellenőrzés során a járművezető átmeneti rosszullétre hivatkozik, akkor soron kívüli orvosi vizsgálatra kell küldeni, mert a háttérben akár cukorbetegség, epilepszia, vagy Parkinson-kór is meghúzódhat.
c) a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll, és szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol.”
A jogtárban e pontnál nem találunk semmiféle hivatkozást, hogy valamilyen szabály módosította volna bármikor is ennek a pontnak a szövegezését. Az eredeti közlönyállapot szerint is, már 1976-tól – amióta hatályos a jelenlegi KRESZ –, zéró tolerancia van az alkoholfogyasztásra.
A vezetési képességre hátrányosan ható szerek közé tartoznak bizonyos gyógyszerek, amik használatakor, szedésekor ki kell kérni a kezelőorvos véleményét. Van, amikor „csak” tartózkodni kell, de van, mikor tilos a veszélyes üzemű gépek használata, kezelése, illetve a vezetés. A drogok pedig lehetnek serkentők, vagy ellenkezőleg: gátlók. A kábítószerekről lista áll rendelkezésre, amik használata mellett/ alatt tilos a járművezetés. Bódult állapotot okozhat – mennyiségfüggően – pl. a nitrohigító, mint oldószer; vagy egyes ragasztók, amik gőzeik belégzésével (szipuzás) kerülnek a szervezetbe.
Az ittasság ellenőrzését légalkohol teszterrel végzik. Vér és vizeletvizsgálattal határozzák meg annak mértékét. Az ittas vezetés alacsony lég-/ véralkohol érték esetén gépi meghajtású jármű esetén közigazgatási bírsággal súlytandó szabályszegés, fölötte bűncselekmény. A szer által befolyásolt állapotban történő vezetés mindig bűncselekmény.
S hogy a rendőr miért is állítja meg a járműveket, illetve vezetőiket közúti ellenőrzésre? Mert menet közben nem lehet ellenőrizni a járművezetés személyi feltételeit. Amikor a rendőrség fokozott ellenőrzést hirdet meg, minden/ bármilyen járművet megállíthat.
Előfordult már, hogy a téli szélvédőmosó folyadék alkoholtartalmától „megrészegedtünk”? Vagy józan sofőrként részeg baráti társaságot vittünk? Vagy netán alkoholos fertőtlenítő szájvizet használtunk? Elképzelhető, hogy elsőre pozitívan jelez a teszter. Kiszállás, levegőzés után egy megismételt fújással már nem jelez a műszer. A szájvíz is kb. 5-10 perc alatt eltűnik a szájból.
Időnként előfordulhat, hogy pillanatnyilag nem vagyunk vezetőképes állapotban, de mégis menni kell(ene). Megkérhetünk mást, hogy vezesse helyettünk a járművet.
A forgalmi engedély C.1. pontja meghatározza az okmány jogosultját, a C.4. pedig megadja, hogy egyben tulajdonosa-e a járműnek? Az átadó felel a vezetés létrejöttéért. Annak függvényében, hogy kinek engedik át a vezetést, lehet szabálysértés (pl. nincs vezetői engedélye, de tud vezetni, mondjuk más járműkategóriát); vagy lehet bűncselekmény, amikor gyermekkorúnak (14 év alattinak) engedik át a vezetést.
Az átadó köteles meggyőződni róla, hogy az átvevőnek van-e engedélye, ott van-e, továbbá érvényes-e? Ha nem tud ezekről meggyőződni, akkor ne engedje át a vezetést. Az átvevő is bűncselekményt követ el, ha eltiltás hatálya alatt vezet.
Az ellenőrzés során az eljáró személy bizonyos esetekben [326/2011. (XII.28.) Korm. r. 32. §] a vezetési jogosultságot azonnal felfüggeszti az engedély-nyilvántartásba való bejegyzéssel és a vezetői engedélyt a helyszínen elveszi (ha a járművezető magánál tartja).
A vezetői engedély megszerzésénél is, de a későbbi használat során is már vezették félre a hatóságokat. A 24/2005. (IV. 1.) GKM rendelet (Képzés részletes szabályozása) is meghatározza a teendőket a vizsga felfüggesztésére és érvénytelenítésére vonatkozóan [15. § (1)-(4), (6) és (6a)]. Konkrét példa lehet, amikor testvérek – főleg ikrek (leginkább egypetéjűek) – a személyazonosság tekintetében tévesztik meg a hatóságot, hiszen az egyikük tökéletesen hasonlít a másikra, és tudja az adatait is, illetve pl. anyja nevét, mint egyéb érzékeny adatot. Mi ez, ha nem „családi vezetői engedély”?
A kerékpározó személyre nem vonatkozik a zéró tolerancia, ha a jármű vezetésére képes állapotú. Ezt a rendelkezést a 2012.VIII.23-i 228/2012-es Korm. rendelet iktatta be. Szövegén azonban 20214.VII.18-i 172/2014-es Korm. rendelettel egységesre módosították az alkoholos befolyás szabályozását, továbbá a szerhasználat tilalmát.
Látható, hogy elég szerteágazóan követhetnek el szabályszegéseket az emberek. Csak a KRESZ ezen, 4.§-ához tizennégy különbözőféle szabályszegés miatt intézkedhet a rendőr, s ezen túl vannak még a súlyosabb esetek, a bűncselekmények is.
„5. § (1) A közlekedésben olyan járművel szabad részt venni,
a) amelynek jogszabályban meghatározott érvényes hatósági engedélye van;
b) amelyre külön jogszabályban meghatározott számú, típusú és elhelyezésű hatósági jelzés(ek) [rendszámtábla(ák)] van(nak) felszerelve;
c) amelynek műszaki-, biztonsági- és környezetvédelmi jellemzői megfelelnek a jogszabályban meghatározott feltételeknek;
d) amely az utat és tartozékait nem rongálja és azok környezetét nem szennyezi;
e) amely megfelel a (9) bekezdésben meghatározott feltételnek;
f) amelyre a külön jogszabályban meghatározottak szerinti kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet fennáll.”
A rendszámtáblák követelményeit a 326/2011. (XII.28.) Korm. rendeletben és mellékleteiben találjuk. Lehetnek állandók vagy ideiglenesek. Méretben ötféle (A, B, C, D, E) típusú rendszámtábla van. A betű – szám kombinációk rengetegféle rendszámtábla létrehozását teszik lehetővé. A D típusú (matrica) rendszám csak előre helyezhető el.
Ezen túlmenően a 6/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet 27-28.§-ai írják le a hatósági jelzések elhelyezésére vonatkozó üzemeltetési-, illetve további műszaki feltételeket. A lassú járműre előre, a szóló motorkerékpárra és a pótkocsira hátra, a többi gépjárműre és a mezőgazdasági vontatóra előre és hátra egyaránt el kell helyezni. Megközelítőleg függőleges helyzetben, alsó szélük az úttest szintjétől minimum 0,3 méterre, felső vonaluk legfeljebb 1,5 méterre legyen. A kommunális szemét szállító járművön magasabbra is tehető a felépítmény szerkezeti kialakítása miatt.
A környezetvédelmi előírások nem engedélyeznek olyan műszaki változtatásokat (pl. katalizátor kiszerelés), amelyek negatív irányba befolyásolják a környezetterhelést.
Az (1) d) előírás pl. a lánctalpas járműveknek a forgalomban való részvételét meghatározott módon engedélyezi csak; vagy éppen a mezőgazdasági vontató kerekéről a rátapadt sarat le kell tisztítani.
Az (1) e) pont a CD matrica elhelyezéséről, elhelyezhetőségéről, illetve annak korlátozásáról, tilalmáról szól. Azonban 20217-től nincs DT-s és CK-s rendszám, amit a KRESZ nem követett le.
Az (1) bekezdés utolsó pontja pedig a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás meglétét írja elő. 2024. július közepétől már meghatározott elektromos rollerekre is kötelező felelősségbiztosítást kell kötni.
A külföldre távozó magyar járművet H betű államjelzéssel kell ellátni, s hazánkba is olyan külföldi járművek léphetnek, amelyeken szerepel a rendszámot kiadó állam jelzése. Rendkívüli időjárás esetén pedig korlátozható a Magyarországra történő belépés.
A személyi és tárgyi feltételeknél olyan szerteágazó, aprólékos a kapcsolódó szabályozás rendszere, hogy rengeteg különböző hatósági eljárás folytatható le szabálysértésként a vezetővel szemben vagy éppen a jármű műszaki állapota miatt az üzemben tartó/ tulajdonos ellen.
Legyünk körültekintőek a vezetés megkezdése előtt a személyi és tárgyi feltételek tekintetében, hogy az autózás biztonságos és örömteli közlekedési mód legyen az életünkben!
Pataki Melinda
Dr. Mészáros Gábor előadása alapján
1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet A közúti közlekedés szabályairól: https://njt.hu/jogszabaly/1975-1-20-24.36#SZ4
326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról: https://njt.hu/jogszabaly/2011-326-20-22
6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről: https://njt.hu/jogszabaly/1990-6-20-5E
(folyt. köv.)
