Magyarországon először a közlekedés szabályozását 1901. június 6-án Rudnay Béla Budapest főkapitánya rendelte el, ami az év június 15-étől volt hatályos. Szövegezése megjelent a Rendőri lapok kiadványban is. „Az automobil-közlekedés szabályozása” 17 közlekedési szabályozási pontból állt, a 18. pont a hatályba léptető rendelkezés, amely még a büntetési tételeket is megszabta az egyes pontok megsértése esetén. A 12. pontja kimondta, hogy „A szolgálatban álló rendőr közeg intésére az automobillal a vezető megállani köteles és kívánatra vezetői jogosítványát előmutatni tartozik”.

Később, az 1929. évi 250.000. B.M. számú rendelet határozta meg rendőri feladatként a forgalom irányítását és bemutatta az alapjelzéseket is. A kiegészítő jelzések pontos meghatározására az 1950. évi szabályozásban került sor. Ezt követően majd a 2/1962. (IX.29.) BM-KPM együttes rendelet pár évig (az 1971-es módosításig) tartalmazott egy olyan szabályt, hogy a jobbra kis ívű kanyarodást engedélyezte a rendőr háta mögül vagy szemből érkező járműveknek (a tilos jelzés felől).

Nemzetközi viszonylatban először az 1949-es Genfi, majd az 1968. évi Bécsi Egyezmények szabályozták egységesre a közlekedés rendjét. Ez utóbbit hazánkban 1980-ban hirdették ki.

A KRESZ II. része a közúti jelzéseket tárgyalja. A Bécsi Egyezmény alapján a közúti jelzéseknek van egy hierarchiája, értéksorrendje: személyi forgalomirányítás, fényjelző készülékek (az elsőbbséget meghatározó jelzőtáblákkal szemben), jelzőtáblák és útburkolati jelek, valamint a forgalmi szabályok. Ennek megfelelően a 6. § a rendőr jelzéseit tárgyalja.

Alapvetően a rendőri jelzés minden közlekedőre vonatkozik, irányadó, azonban nem mindenható, azaz nem ír felül minden jelzést és szabályt. Így például nem írja felül az útvonaltípust, a veszélyt jelző, továbbá a méret- és súlykorlátozás jelzőtáblákat. Nem írhatja felül a vasúti átjáró tilos jelzését sem. Leginkább a csomópontok irányításánál ír felül jelzéseket, szabályokat.

A rendőri forgalomirányítás ideiglenes jellegű beavatkozás, nem napi rutin. Jellemzően a közlekedés során fellépő zavarok miatt szükséges. Feladata a biztonságos és gyors közlekedés elősegítése, a forgalmi torlódás tervszerű irányítása, a különböző irányból érkező gyalogosok és járművek forgalmának térbeli és időbeli szétválasztása, a haladási sorrendjük meghatározása.

A karos forgalomirányítás megkezdése előtt is számos feladata van a rendőrnek. A biztonságos, hatékony és szakszerű irányítás érdekében a rendőrnek ismernie kell a karjelzéseket. Továbbá ismernie kell a munkavégzésének területét, az adott forgalmi csomópontot. Ha lámpás irányítás helyett van karos forgalomirányítás, akkor törekedjen a lámpaváltás rendje szerint adni a jelzéseket. Növeli a biztonságot, hiszen a rendszeresen ott közlekedők rutinból mennének. A megszokottól való eltérés magasabb figyelmi szintet igényel. Tudni kell továbbá a forgalmi sávok számát is, az azokból való továbbhaladási irányokat, a kanyarodás rendjét és a kihelyezett jelzőtáblákat, s még a környező csomópontok átbocsátóképességét is. Előre ki kell választania a forgalomirányító pontot, ahonnan ő is a legjobban észlelni tudja a járműveket és gyalogosokat, valamint őt is a leghatékonyabban lehet észlelni. A személyi biztonsága így fokozható, hiszen a kereszteződésbe beállva a járművek számára leszűkül a használati keresztmetszet.

 Az útkereszteződésben irányító rendőr karjelzéseinek leírásánál a KRESZ 6. § (1) bekezdésénél nincs hivatkozás, azaz 1975 óta nem módosították.

Ezen bekezdés a) pontja az alapjelzéseket tárgyalja: mikor szabad, illetve mikor tilos az útkereszteződésbe behaladni.

„6. § (1) A forgalmat az útkereszteződésben irányító rendőr karjelzései:

 a) a rendőr mindkét karjának oldalirányú kinyújtása

– a kinyújtott karral párhuzamos irányból érkezők részére szabad utat jelez: a gyalogos az úttesten áthaladhat; a járművel – ha jelzőtábla nem tiltja – az erre vonatkozó szabályok megtartásával egyenesen, valamint jobbra vagy balra bekanyarodva tovább szabad haladni;

 – a kinyújtott karra merőleges irányból érkezők részére a továbbhaladás tilalmát jelzi: a gyalogos az úttestre nem léphet; a járművel az útkereszteződésnél – a kijelölt gyalogosátkelőhely, illetőleg a megállás helyét jelző útburkolati jel, ezek hiányában az útkereszteződés előtt – meg kell állni; …”

A váll síkjával dolgozik a KRESZ.

Szabad út jelzése esetén a kanyarodás során az elsőbbségadási kötelezettségeket be kell tartani. Balra forduláskor a kereszteződés középpontján (forgalomirányító pont) álló rendőrt megkerülve kell elhaladni. Az egymással szemben azonos időben balra kanyarodók elvileg így a rendőrt megkerülve haladnak el egymás mellett. Ennek létrejöttét nem szokták lehetővé tenni, mert kilátást és észlelést korlátozó. Inkább kiegészítő karjelzéssel segítik majd a kanyarodást.

A továbbhaladás tilalma esetén (szemből vagy hátulról érkezve a rendőr vállsíkjára merőlegesen) járdaszigettel leválasztottan „Elsőbbségadás kötelező” jelzőtáblával rendelkező, külön jobbra kanyarodó sávról indulva nem kanyarodhat jobbra a vezető. Például a Hungária körútról a Kerepesi útra az Örs vezér tér felé, pláne nincs számára külön gyorsítósáv. [20/1984. (XII.21.) KM rendelet I. függelék l) pont: Gyorsítósáv: az úttesten egy másik úttal való kereszteződés (becsatlakozás) után a többi forgalmi sávtól útburkolati jellel elválasztott rész, amely a mellette levő forgalmi sávba, a kialakult sebességgel történő sávváltás elősegítésére szolgál.] Eredetileg lámpás csomópontnál, amikor járdaszigettel elválasztottan, külön sávra is érkezik (gyorsítósáv) a járművel a sofőr, még akkor sem kanyarodhat el, azaz formálisan tilos jelzésen halad át a vezető. Például a Könyves Kálmán körútról az Üllői útra a Nagyvárad tér felé. A rendőr még a forgalomirányító pontról való elmozgással sem tudja meggátolni a jobbra kis ívben való bekanyarodást. Ilyenkor az áthaladás biztonságáért a járművezető felel.

 Ahhoz, hogy az összes forgalmi irány elhaladhasson, szükséges a keresztező forgalom továbbhaladásának is a biztosítása:

„b) a rendőr függőlegesen feltartott karja a forgalom irányának megváltozását jelzi: a gyalogos az úttestre nem léphet, az úttesten levő gyalogos pedig köteles az áthaladást mielőbb befejezni; a járművel az a) pontban említett helyen meg kell állni, ha azonban biztonságosan megállni már nem lehet, az útkereszteződésen mielőbb át kell haladni;…”

A függőlegesen feltartott karnak/ forgalomirányító botnak háromféle jelentése van, ami szituációfüggő.

Egyrészt ekkor a forgalom iránya megváltozik. A szabályozás elsőként tárgyalja, hogy az úttesten áthaladó gyalogosnak iparkodnia kell a biztonságos járdára jutáshoz, és a féktávolságon kívül közlekedő járművezetőnek meg kell állnia. Csak másodlagos lehetőség, hogy féktávolságon belül kapott jelzés esetén haladéktalanul át kell menni a kereszteződésen, el kell hagyni azt.

Minderre mennyi idő áll rendelkezésre? Legalább 3, de inkább 5 másodperc! Plusz a reakcióidőnk, ami eleve 1s, és ezalatt az 50 km/h-val haladó járművünk majdnem 14 métert tesz meg, beavatkozás nélkül. A fékezéskor a legérzékenyebb a lassulásra a biztonság szempontjából az autóbusz, hiszen álló utasokat is szállíthat. Náluk a 2,5-3 m/s²-es lassulás már elegendően intenzív, felette nagy az utasok sérülésének kockázata.

Tehát a forgalmat irányító rendőr nem csak felteszi a kezét a forgalmi irány változtatásához, hanem meg is kell várnia, hogy mindenki megálljon. Sajnos a csordaszellem nagyon is él a közlekedőkben, s számtalanszor „vakon” mennek a másik után. Így van, mikor a rendőr síppal jelzi a szabálytalanságot vagy a veszélyhelyzetet. Rendőri tapasztalat, hogy régen, ha nem értette a vezető a rendőri jelzést, akkor megállt. Manapság behúzza a nyakát, és továbbmegy! Ennek a pszichológiai üzenete az, hogy korábban tisztelték a rendőrt, az emberek vállalták a felelősséget (hiányos a tudás), és várták az eligazítást. A mostani magatartás üzenete pedig, hogy nem vállalja a felelősséget a sofőr, egyszerűen elmenekül a számára kellemetlen helyzetből, mintha nem is lenne, illetve nem ő lenne benne. Na, ez a közlekedési morál!

 Az irányító rendőr számtalan szempontot vesz figyelembe a forgalom irányának megváltoztatásakor. Az egyik, hogy folyamatos járműsornál először lassíttatja a haladókat, utána emeli fel a botot a forgalmi irány változtatásához. A másik, hogy nagyobb méretű jármű, illetve szerelvény (teherautó, autóbusz, nyerges vontató) ne elsőként álljon a kereszteződés előtt, hiszen jelentősen takar, gátolja a rendőr észlelését a többiek számára; és az irányító számára is a közlekedőket.

 A függőlegesen feltartott karjelzésnél még a megkülönböztető jelzéseit együttesen használó jármű sem mehet tovább. A forgalomirányító rendőr azonban tudja segíteni a szirénázó mentőt például azzal, hogy azt a forgalmi irányt engedi haladni; vagy mindenkit megállít, s csak a mentőt inti ki haladásra. A mentő elől 1-2 jármű félre tud húzódni, de a sok autó gátolja a mentőst.

 A függőlegesen feltartott kar másik jelentése, hogy a forgalmi rend változik meg, ideiglenes forgalomirányítás következik. Például a lámpák villogó sárgán üzemelnek, vagy üzemen kívül vannak, sötétek, semmilyen jelzést nem mutatnak. Ilyenkor az úttest széléről feltartott karral, bottal a csomópontba behalad a rendőr, s megkezdi a forgalomirányítást.

Amíg a rendőr behalad a forgalomirányító pontra, addig minden forgalmi iránynak tiltó jelzése van. Alapesetben az irányítás megkezdésekor tilos marad a szemből és hátulról érkező járművek számára, a vállával párhuzamosan érkezőknek indulási és továbbhaladási lehetőséget biztosít. A jobbról lévő járműveknek a jobb karját/ botját vízszintes síkban a mellkasa elé mozgatja. A balról álló járműveknek a bal felkarjával maga mögé int. Ezen karmozdulatokkal jelzi, hogy az adott irányokból levő járművek induljanak, gyorsítsanak, haladjanak át a kereszteződésen.

A forgalom megindulását követően a karjait, illetve a botot leengedheti a teste mellé, alapállást felvéve, az (1) e) pontja szerinti jelentéstartalmat létrehozva:

„e) karjelzés hiányában a rendőr vállával párhuzamos, illetőleg vállára merőleges irányból érkezők részére – értelemszerűen – az a) pont rendelkezései az irányadók;…”

Egy idő után szükséges az irányító rendőr leváltása. Személyzetváltáskor a kereszteződésben irányító rendőr karjának/ botjának függőleges feltartásával minden forgalmi irányt megállít. Ezt követően van lehetőség a váltótársnak – ugyancsak feltartott karral – elfoglalni az irányító pontot. A korábban irányító rendőr pedig szintén feltartott karral elhagyja a csomópontot. Az új irányító személynek meg kell várnia, míg társa biztonságos helyre ér, s utána indíthatja meg valamelyik irányú járműforgalmat. A forgalomsűrűségtől, valamint az aktuális forgalmi helyzettől függ, hogy a rendőr elfordul-e, illetve a vállával párhuzamos mindkét irányt engedi-e, vagy kiegészítő karjelzéssel először a balra kanyarodókat segíti.

 Szükség lehet még forgalomirányításra akkor, amikor a fogalmi rend forgalmi zavar miatt megváltozik, akár egy útszakaszon, például balesetek vagy rendezvények helyszínein; netán gyalogosan állítja meg a rendőr a járműveket, mondjuk egy közúti ellenőrzésre.

„(2)  Ha a rendőr a forgalmat nem útkereszteződésben irányítja,

 a) a járművek megállítására

 aa) karjának vagy fehér szegélyű piros tárcsának függőleges feltartásával, piros vagy fehér fény körbeforgatásával, illetőleg síppal ad jelzést, …”

 Az útkereszteződésben történő irányításkor a balra kanyarodó járművek segítését kiegészítő karjelzéssel biztosítja a rendőr. Erre szükség lehet a jobb, illetve a bal keze felőli irányból is. Ennek módját írják le az (1) c) és d) pontjai:

„c) ha a rendőr a jobb karjával maga mögé int, bal tenyerét pedig a balról jövő forgalom felé fordítja, a jobbról érkező járművek – a rendőr mögött – balra bekanyarodhatnak; a jelzés nem tiltja a jobbról érkező járművek egyenes irányban való továbbhaladását vagy jobbra bekanyarodását, de a többi irányból érkezők részére a továbbhaladás tilalmát jelenti;

 d) ha a rendőr jobb karját vízszintesen maga elé nyújtja, bal karjával pedig maga elé int, a balról érkező járművek – a rendőr előtt – balra bekanyarodhatnak; a jelzés nem tiltja a balról érkező járművek egyenes irányban való továbbhaladását vagy jobbra bekanyarodását, de a többi irányból érkezők részére a továbbhaladás tilalmát jelenti;…”

A jobb oldaláról érkező, és balra kanyarodni szándékozó járművet meglassíttatja, esetleg meg is állítja. A bal karja felől mindenképpen megállítja a forgalmat, majd ezt követően adja ki a jobb karjával a „maga mögé int” jelzést. Nem célszerű kanyarodást segítő jelzést kiadni, amikor azon az úttesten áthaladnak a gyalogosok, ahova érkezik a jármű a balra kanyarodás során. Ilyenkor számítani kell – a rendőr vállával párhuzamosan érkező – szabályosan áthaladó gyalogosokra, s elsőbbséget kell adni számukra a kanyarodó járművel. Így a kiegészítő karjelzések nem feleltethetők meg a forgalomirányító fényjelző készülék irányított („nyilas”) zöld jelzésének.

 A bal oldaláról érkező, és balra kanyarodók segítésekor először a jobb karját maga elé nyújtja, ezzel megállítva az onnan érkezőket. A bal karjával pedig „maga elé int”, akár tompaszögben is, hogy megmutassa a pontos érkezési irányt, helyet. Például párhuzamos közlekedésre alkalmas úttestnél, középen zárt villamospályára ne hogy ráhajtson a sofőr. Ezeket a kiegészítő jelzéseket mind irányváltásra, mind a forgalom dinamikájának fenntartására alkalmazza.

Fontos a kereszteződés átbocsájtó képességét kihasználni, azonban ez nem mehet a rendőri jelzések érthetőségének rovására. Az irányító személynek nagyon pontosan meg kell tartania a vállsík helyzetét, hogy a közlekedők egyértelműen tudják, melyikük érkezik a rendőr vállával párhuzamosan, illetve arra merőlegesen. Ez például a kiegészítő karjelzéseknél a balról érkező és balra kanyarodók segítésekor úgy tehető meg, hogy az előrenyújtott jobb kéz esetén a bal lábának a sarkát előbbre helyezi a rendőr, így a felsőtest, a jobb váll kevésbé fordulhat be előre.

Ezeken felül dinamikussá tehető a forgalomirányítás azzal, hogy az egymással szemből érkezőknél az egyik kanyarodót a fázis elején, a másikat a fázis végén engedi el, s közben az egyenesen haladók mennek egyszerre.

 A forgalomirányító pont kiválasztásakor és elfoglalásakor fontos szempont, hogy a kisebb forgalomsűrűségű, így biztonságosabb forgalmi irány a rendőr háta mögött legyen. Mindkét irányból szükséges, hogy külön-külön „húzza” a forgalmat, jobb karral maga előtt intve, bal kézzel pedig maga mögé intve. Mindkét szabad irányú mozgást nyomon kell követnie aktív fejforgatással. Viszont amerre van a tekintete, az a keze dolgozik a forgalmi dinamika maximalizálása érdekében. Így adhat utasítást a sebesség megváltoztatására is: gyorsításra vagy lassításra. Ennek leírása az (1) bekezdés f) pontjában található:

„f) ha a rendőr kinyújtott karjával maga felé int, ezzel a sebesség növelésére, ha pedig kinyújtott karját le- és felfelé mozgatja, a sebesség csökkentésére ad utasítást.”

A gyorsításra vagy lassításra a rendőr akár külön-külön forgalmi sávonként is adhat utasítást, ezért azonban ő a felelős.

 Nagy csomópontok esetén nem elegendő egy személy a forgalom irányítására, szükséges lehet 2, 4, akár 6 rendőr is egy-egy komplex kereszteződés ellátásához. Ilyen 4-6 rendőr irányítását igénylő például a BAH csomópont (Budaörsi út, Alkotás út, Hegyalja út), vagy a Kerepesi, Pongrácz, Fogarasi, Albertirsai utak csomópontjai.

A közös irányítás fokozott figyelmet, a kollégák együttműködését igényli. Nagyon jó összhangot kíván. Mindemellett még a forgalomról is elvonja a figyelmet a társ(ak) figyelése, szükséges a figyelem megosztása.

 Eddig a járművek számára adott jelzésekről volt szó. Azonban a gyalogosok részére is ad utasítást a rendőr a kereszteződésben való forgalomirányításkor. Sajnos a kategóriás képzésben csak a járművek magatartását tanítják, az oktatás során alig kerül szó a gyalogosról.

A rendőr vállával párhuzamosan haladva a járda meghosszabbított vonalában áthaladhat, a vállára merőlegesen érkezve meg kell állnia a gyalogosnak.

A rendőr függőlegesen felemelt karja esetén, a forgalom irányának megváltozásakor az úttesten lévő gyalogosnak hamar be kell fejezni az áthaladást, újabb gyalogos nem léphet le az úttestre a rendőr vállával párhuzamosan érkezve, hanem álljon meg. Az eddig álló – a rendőr vállára merőleges helyzetben áthaladni szándékozó – gyalogos még nem indulhat el.

A kiegészítő karjelzéseknél a gyalogos pozíciója a rendőr vállsíkjához képest nem változik, az azzal párhuzamosan haladó gyalogosnak nem jelent tiltó jelzést. Azaz, amennyiben a rendőr kiegészítő karjelzést ad a járműveknek a balra bekanyarodás segítésére, a vezetőnek elsőbbséget kell adnia az azon az úttesten áthaladó gyalogos részére, ahova a fordulás során megérkezik. Csak a szemből érkező járműforgalommal nem kell számolnia a vezetőnek.

 A rendőri karos forgalomirányítás során is a biztonság az első: mind személyi (rendőr), mind a járművek konfliktusmentes haladása szükséges. A megfelelő láthatóság és a jelzések érthetősége alapkövetelmény. Ennek megfelelően éjszakai időszakban csak kivilágított helyen van karos forgalomirányítás, a szükséghelyzetektől eltekintve. Az egyértelműség kritériumának eleget téve pedig a jelzéseket összekötő mozgások többféle egyéni koreográfia alapján is végrehajthatók, azonban a kar/ bot végállása fix pozíciójú, azon változtatni nem szabad.

 Szedjünk még csokorba pár szempontot a karos rendőri irányítás hátrányai közül! Sajnálatos, hogy a közlekedésben résztvevők nem ismerik a jelzéseket, ami lassító hatású. A forgalomirányító ponton álló rendőr az elhelyezkedésével szűkíti a járművek számára a kereszteződés területét, keresztmetszetét. A nagy járművek ráadásul jelentős takarást idéznek elő. A rendőrnek fokozott fizikai és pszichés terhelést is okoznak a rossz látási-, ezáltal láthatósági viszonyok, s a szélsőséges időjárás viszontagságainak is ki van téve. További nyomás nehezedik a forgalomirányítókra, amikor komplex csomópontban két vagy több rendőr irányítja a forgalmat, hiszen megoszlik a figyelmük a közlekedők és a társ(aik) között.

Egy dolognak mindig legalább két oldala van, így előnyei is vannak a rendőri karos forgalomirányításnak. A dinamikus irányításnak köszönhetően gyorsabb áthaladást biztosít(hat). A kiegészítő karjelzések által a kanyarodóknak optimális helyzetet tud teremteni. Ezzel csökkenthető a csomópont baleseti veszélyessége, hiszen a különböző irányú forgalmakat egymástól elválasztja.

 A csomópontokban történő forgalomirányítás biztonsága és hatékonysága tovább növelhető, fokozható lenne, ha a kategóriás képzés elméleti oktatásában abból a szemszögből látná a tanuló a forgalmi helyzetet, amiből a járművezető is a közlekedése, haladása során észleli.

Az elméletben megtanultaknak nincs módja elmélyülni, mert a gyakorlati oktatás során többnyire nem találkoznak a járművezető-jelöltek a forgalomban rendőri irányítással.

 A rendőr függőlegesen feltartott karjával kapcsolatban valamelyest szó került már a járműveket megállító jelzésről, ha nem útkereszteződésben irányítja a rendőr a forgalmat. Lássuk most részletesebben, hogyan állítja meg a forgalmat egy adott útszakaszon, például ellenőrzés céljából.

„(2)  Ha a rendőr a forgalmat nem útkereszteződésben irányítja,

 a) a járművek megállítására

 aa) karjának vagy fehér szegélyű piros tárcsának függőleges feltartásával, piros vagy fehér fény körbeforgatásával, illetőleg síppal ad jelzést,

 ab) menet közben a megkülönböztető fényjelzést használó gépkocsiból, illetve motorkerékpárról ad jelzést, karjának, fehér szegélyű piros tárcsának, piros vagy fehér fényű lámpának fel-le mozgatásával, illetőleg hangszórón vagy a megállásra felhívó szövegű felirattal;

 b) a megkülönböztető fényjelzést használó gépkocsiból vagy motorkerékpárról, illetőleg rendőrségi helikopterről hangszórón keresztül adott, a követendő közlekedési magatartásra vonatkozó utasításának megfelelő módon kell az úton közlekedő jármű vezetőjének eljárnia.

 (3) A rendeletben meghatározott egyéb közúti jelzések és a forgalmi szabályok csak annyiban irányadók, amennyiben a rendőr jelzésével nem ellentétesek.”

Történhet úgy a megállítás, hogy a rendőr gyalogosan az úttesten áll (aa) alpont). Alapesetben a jobb karját tartja fel, illetve – főleg éjjel – a piros vagy fehér fény körbeforgatását az úttest széle felé történő forgatással hajtja végre.

A mozgó rendőrségi járműből/ járműről fény- és rövid hangjelzéssel, majd karjával/ jelzőtárcsával ad megállító jelzést. A rendőrségi járművön (fényhíd) STOP feliratnak is ugyanez a jelentése. Netán rendőrségi helikopterről hangszórón keresztül is adhat utasítást. Ennek megfelelően kell a vezetőnek eljárnia.

Amennyiben a fény- és folyamatos hangjelzés (váltakozó magasságú sziréna) látható és hallható, az nem megállítási szándékot jelez, hanem továbbhaladási jogot kell biztosítani számára.

 Forgalomirányító jogkörrel rendelkezik a katonai forgalomszabályozó, a katasztrófavédelmi hatóság közúti ellenőre, a vám- és pénzügyőr, a tűzoltó, valamint a közlekedési hatóság közúti ellenőre is. A 2010-es KRESZ módosítás óta az útkereszteződésben is, valamint megállíthatnak egy adott útszakaszon is. A közterület- felügyelő 2012 óta jogosult a járművek megállítására a (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerint (gyalogosan, függőlegesen feltartott karral).

„(4)  Az (1), (2) és a (3) bekezdésben foglalt rendelkezések értelemszerűen irányadók a szolgálatban lévő katonai forgalomszabályozó, a katasztrófavédelmi hatóság közúti ellenőre, a vám- és pénzügyőr, a tűzoltó, valamint a forgalmat ellenőrző közlekedési hatóság közúti ellenőre által adott jelzésekre is.

 (5)  A közterület-felügyelő a jármű megállítására a (2) bekezdés a) pont aa) alpontjában foglalt jelzést adja. Az ilyen jelzés észlelése esetén a járművel meg kell állni.”

 A 7. § szerint megállíthatja a forgalmat a jelzőőr vagy a polgárőr is. Például vasúti átjárónál, úton folyó munkáknál jelzőőrrel; rendezvények, iskolák környékén (gyerekek úttesten áthaladását segítve) polgárőrrel találkozhatunk.

„7. § (1) A jelzőőr vagy a polgárőr jelzőtárcsával vagy – feltartott, vagy vasúti átjárónál az úttesten állványra helyezett – piros fényű lámpával adott jelzésére meg kell állni.

 (2) Ha a forgalmat jelzőőr vagy polgárőr irányítja, köteles azt az egyéb veszélyt jelző táblával – a jelzőőrre vonatkozó kiegészítő táblával együtt – a külön jogszabályban meghatározottak szerint előre jelezni.”

Annak ellenére, hogy a rendőri jelzések figyelmen kívül hagyása, vagy nem megfelelő magatartás tanúsítása esetén fokozott baleseti veszélyhelyzet alakulhat ki, mégis csupán háromféle esetben szabható ki bírság, a „Közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése” miatt. (6.500-65.000 Ft).

Szó került már a közlekedők hozzáállásáról. Továbbra is a rendőröknek a közlekedés segítése a feladata. Ma is partnerséget kap a kisebb szabályt szegő, amikor azt mondja a rendőrnek, hogy megértette a hibáját és elnézést kér. Ezzel a varázsszóval az intézkedő személyt egy rövid oktatásra inspirálja a járművezető.

 A kategóriás képzésben a szakoktatók feladata a forgalomirányítás megtanítása is. Sokat tehetünk a járművezető-jelöltek tudásának minél magasabb szintre emelésében: többet kell foglalkozni az elméleti és a gyakorlati foglalkozások során a személyi forgalomirányítással. Tegyük meg mindannyiunk biztonsága érdekében! Hogy kevesebb baleset következzen be! A karos forgalomirányítás a rendőr és a közlekedők leginteraktívabb közlekedési kapcsolata, ezért fontos, hogy az úton haladók jól ismerjék a rájuk vonatkozó jelzéseket, hogy elkerülhetők legyenek a veszélyes helyzetek.

Pataki Melinda

Dr. Mészáros Gábor előadása alapján

1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet A közúti közlekedés szabályairól: https://njt.hu/jogszabaly/1975-1-20-24.36#SZ4

Forgalomszervezés és –irányítás: szerkesztette: Major Róbert:

chrome-extension://efaidnbmnnnibpcajpcglclefindmkaj/https://nkerepo.uni-nke.hu/xmlui/bitstream/handle/123456789/12819/510_Forgalomszervezes_es_iranyitas_web.pdf;jsessionid=021EC82F72CDBF720114C06C7B7A5610?sequence=1

 (folyt. köv.)