A Komárom-Esztergom Vármegyei szakmai rendezvénysorozatban folytattuk a KRESZ értelmezését. A tavalyi előadás alkalmával alapfogalmakkal foglakoztunk. Az élet minden területén – akár elméleti, akár gyakorlati dolgokról van szó – egyre inkább kiderül, hogy mindig vissza kell térni az alapokhoz. Hiszen sokfélék vagyunk, eltérő gondolkodási módokkal, különböző tapasztalatokkal. Ezek nagyon árnyalják, hogy egy egyszerűnek vélt fogalomról vagy szabályról is más-mást gondolunk, eltérő jelentéstartalmat adunk neki.
Lássuk példaként az útkereszteződést!
„Útkereszteződés: két vagy több útnak azonos szintben való kereszteződése, egymásba torkollása, illetőleg elágazása.” [KRESZ 1. függelék, I. Az úttal kapcsolatos fogalmak k) pont]. A definícióból következik, hogy létezik utaknak külön szintű kereszteződése is, ami térben választja el a forgalmi áramlatokat egymástól. A jogszabály szerinti meghatározásban a „szintben való kereszteződés” kifejezés jelöli, hogy a forgalmi áramlatok időbeli szétválasztása történik.
Manapság – főleg csökkentett sebességű övezetekben (Korlátozott sebességű övezet, Lakó-pihenő övezet) – forgalomtechnikai megoldásként alkalmazzák, hogy az útkereszteződés teljes terjedelme ki van emelve. Ez a rendkívül korszerűnek számító megoldás ott kényszeríti ki a sebességcsökkentést, ahol arra szükség van.
Várható olyan fizikai megoldás is, amikor kiemelt szintű gyalogos átvezetést hoznak létre. Ez az emelt szintű járda szerepel az új KRESZ tervezetében.
Mint tudjuk, az útkereszteződés elsőbbségi viszonyokat keletkeztető helyszín, ahol meghatározásra kerül az azon való áthaladás sorrendje. A kapcsolódó utak lehetnek egymás alá-fölérendeltjei vagy egyenrangúak. A járművezetőt tájékoztatni kell az elsőbbségi viszonyok változásairól. [20/1984. (XII.21.) KM rendelet] Elvileg nem fordulhat elő, hogy jobbkezes utcák sorozatánál egyszer csak a becsatlakozó útnál „Elsőbbségadás kötelező” tábla van elhelyezve, aztán ismét egyenrangúak lesznek az útkereszteződések.
Attól, hogy ellopják az „Elsőbbségadás kötelező” vagy az „Állj! Elsőbbségadás kötelező” táblát, még nem válik egyenrangúvá a kereszteződés. A táblalopás a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény-gyanúját alapozhatja meg. [BTK 232. § (1) Aki közlekedési útvonal, jármű, üzemi berendezés vagy ezek tartozéka megrongálásával vagy megsemmisítésével, akadály létesítésével, közlekedési jelzés eltávolításával vagy megváltoztatásával, megtévesztő jelzéssel, közlekedő jármű vezetője ellen erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával vagy más hasonló módon más vagy mások életét vagy testi épségét veszélyezteti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.]
S akkor sem változnak meg az elsőbbségi viszonyok, ha gondatlanságból valaki kidönti a közúti jelzést. Jogilag tehát nem kell keresnem az elsőbbséget szabályozó táblákat a keresztező, becsatlakozó utaknál, ha tudom, hogy védett úton haladok.
Vannak olyan utak találkozásai, ahol az egyik úton vannak burkolati jelek felfestve, a másik úton pedig ezek hiányoznak. Az útburkolati jel megléte nem biztosítja egy adott út fölérendelt voltát.
Évekkel ezelőtt a budaörsi Auchan parkoló biztonsága csorbát szenvedett. Párhuzamos közlekedésű úthoz való csatlakozások egyenrangú kereszteződések voltak. A forgalomszervezési jogszabály alapján párhuzamos közlekedésnél jobbkéz-szabály nem alakítható ki. Ezt azóta már rendezték alárendelt utak kialakításával, kitáblázással.
Előfordul az is, hogy útfelújítás során újraaszfaltozást hajtanak végre, s az útburkolati jelek festésére csak napokkal, hetekkel később kerül sor. Az is megtörténik, hogy kopottá válnak a jelek, s nem tudja megfelelően észlelni a vezető. Nem indok a szabálysértésre, ha nem látja valaki a jelet, jelzést! Ilyen esetekben a számára leghátrányosabb értelmezés szerint kell eljárni, hiszen ez fogja a legnagyobb biztonságot szolgálni.
A mindennapokban rengeteg közúti jelzőtáblával találkozunk, melyek bizonyos hányada nem szükséges, illetve még, vagy már nem aktuális. Szükségtelen pl. egy „Kijelölt gyalogos-átkelőhely” tábla egy kereszteződés túloldalán, ahova befordulással érkezhet jármű; vagy éppen a „Főútvonal” tábla sem kellene minden kereszteződés után újra.
Az útkereszteződés témájánál felmerült a kapubejáró kérdése is. Mikor tekinthető útkereszteződésnek? Ez nem egyértelműsíthető. A földúton hasonló a probléma, hiszen, ha 50 méternél hosszabban van felaszfaltozva (sárrázó) már nem minősül földútnak, ami sok esetben nem dönthető el ránézésre, így inkább kiteszik az „Elsőbbségadás kötelező” táblát.
Vannak olyan helyszínek, ahol a közforgalom alapvetően még nem haladhat, pl. építkezésnél; építési forgalom közlekedik csupán. Azonban kihelyezték a „Mindkét irányból behajtani tilos” táblát. Hova nem hajthatunk be a tábla láttán? Útra. A táblával így útnak minősítik azt a területet, ami még nem az lenne. Ezáltal útkereszteződéshez értünk? Mert az feloldja pl. a „Sebességkorlátozás” tábla hatályát.
Alkalmazzák azt a forgalmi rendet is, hogy lámpás csomópontnál a járdasziget mellett jobbra kanyarodást engedélyeznek fényjelző készülék nélkül. Az eredetileg szemből érkező jármű, ha irányított (nyilas) zöldre kanyarodik balra, akkor az alap elsőbbséget felborítják (jobbra kis ív, majd balra nagy ív), és a sziget mellett jobbra kanyarodónak „Elsőbbségadás kötelező” táblát helyeznek ki.
Alárendelt utakról érkezve STOP táblát pedig akkor kell kitenni, ha a védett út beláthatósága csak megállással biztosítható, haladásból nem.
Elvileg a közúti jelzések ellentmondóak nem lehetnek. Az ideiglenes jelzéseknél előfordul ellentmondás, az állandó jelzéseknél nem lehetne. Az ellentmondó jelzéseknél a szigorúbb, kevesebbet engedőt kell(ene) figyelembe venni a biztonság érdekében.
Van, mikor a sofőrök tudatos szabálysértést követnek el, de vannak akaratlan szabálysértések is, pl. tudatlanság, és ismerethiányból fakadóak is. A szabályszegés általában büntetendő. Azonban ritkán előfordulhat, hogy a szabályszegés mégsem büntetendő, nem jogellenes, mert pl. egy veszélyhelyzet csökkentéséhez, elhárításához kötődően hág át valaki előírásokat, hiszen intenzíven és késedelem nélkül kell veszélyt elhárítani.
De nézzük meg a körforgalomhoz kapcsolódó irányjelzést is! Magyarországon jelenleg kilépéskor kell jobbra jelezni. Amikor az 1990-es években elkezdték hazánkban a körforgalmú csomópontok létesítését, akkor még a szabályozásunk tartalmazta a behaladáskor is a jobbra jelzési kötelezettséget, amit aztán egy módosítással töröltek a jogszabályból. Egyes államokban viszont belépéskor balra kell jelezni.
A körforgalmak több típusát is kialakították, köztük többsávos, koncentrikusakat is először. Ezek fejlődési zsákutcának bizonyultak. A többsávos körforgalmak ma már irányított áthaladásúak, melyek spirális vagy turbó fajtájúak lehetnek.
A spirális körforgalmak a koncentrikusak átalakításával kerülnek kialakításra: a sávok elválasztásával spirálvonalat hoznak létre. Sávot váltani csak a belépésnél vagy a spirálvonalak megnyílásánál van mód, így konfliktusmentessé válnak a kilépésnél, hiszen ott legalább záróvonal van a sávok közt. Azonban akár 2 sávból is ki lehet lépni.
A turbókörforgalmak esetén fizikai eszközökkel (burkolati jelzőtestek) vannak elválasztva a forgalmi sávok, így sávváltás nélkül vezetik át a csomóponton az egyes belépő forgalmi irányokat. Azaz már a belépés előtt kell kiválasztani az adott forgalmi sávot a továbbhaladási szándékunk szerint, hiszen a körforgalomban már nem lehetséges a sávváltoztatás. Az adott sáv valahol „kidob” a körből. A visszafordulás pedig nem tehető meg, teljes kör leírását nem tudjuk végrehajtani. Nyilvánvaló, hogy amennyiben a forgalomszervezési megoldás a járművezetőt „kidobja” a körből, az irányjelzés nem ad semmiféle többlettájékoztatást a forgalom többi résztvevője számára, így az elhagyható.
