(Egy régebbi szerkesztőségi levél, írás ez - 2012-ben jelent meg - Tóth Csaba régi kollégánk írta. Ez már a kétségbe esett szakma utolsó reménye volt. Hogy az e-learning lehetett volna korszerű módszer is. Ami nem hogy megszűnteti az elméleti oktatást és az autósikolákat, hanem még korszerűbbé teszi a tanítást. Tudjuk, nem így sikerült. Elvitt mindent a hozzá nem értő, Hatóság, a pénz-éhes politika. Most megint csak reménykedhetünk.)
Szakképzett, több évtizedes tapasztalattal rendelkező elméleti és gyakorlati oktató vagyok. A gépjárművezető képzésben ismert állapotok miatt már nem mint autósiskola, hanem az internet segítségével próbálom szolgálni a közlekedésbiztonság, a közlekedési kultúra ügyét. Egy hozzáértő kis csapat segítségével létrehoztunk egy honlapot, www.webkresz.hu néven, amely folyamatosan üzemel és népszerűségnek örvend. Távlati célunk, hogy kialakítunk egy a kor követelményinek megfelelő oktatási módszert, mely előbb-utóbb hazánkban is teret nyer majd, több külföldi példa nyomán. Erre a rendszerre, furcsa módon, Magyarországon törvényt hozott a parlament. Mindenestre a törvény, amely az e-learning KRESZ oktatást engedélyezi, 2010 végén meg is született és 2011. január elsején lépett hatályba. (Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXXII. törvény)
Az érdekes dolgok azonban ezután következtek
2011 elején elkészültünk a digitális tananyagokkal és létrehoztunk egy kifejezetten oktatást célzó honlapot www.kreszmester.hu címen. Felkerestünk néhány autósiskolát is, hogy használják ezt a honlapot oktatási célra, teljesen és ténylegesen, térítésmentesen. Több iskola élt is ezzel a lehetőséggel. Mivel az említett 2010. évi CLXXII. törvény a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot és Nemzeti Közlekedési Hatóságot jelöli ki annak végrehajtására, én már 2011 tavaszán levélben érdeklődtem az NKH illetékesétől, hogy mit kell tennünk a továbbiakban. Válaszuk lényegében semmiről nem szólt. Tavasszal és nyár folyamán ugyanez a levélváltás (szó szerint) még kétszer megismétlődött, majd ezek után személyesen is felkerestem a válaszadó Érsek Istvánt, aki szóban is megerősítette a semmit.
2011 őszén kilenc-tíz hónappal a törvény hatályba lépése után, még mindig nem történt semmi. 2011 októberében megjelent egy tervezet az NFM részéről, amely a távoktatással kapcsolatos pályázat kiírását november 30-ig rendelte el. Pár héttel később ezt a dátumot december 31-ére módosították.
Ekkor hallottam egy magát megnevezni nem kívánó ismerősömtől, hogy ez a pályázat csak formaság lesz, mert a nyertes már megvan, és úgy fogják alakítani a kiírást, hogy másnak esélye se legyen a sikerre. Nem hittem el, és ennek ellenére, úgy döntöttem, hogy mégis megpróbálom, hiszen az indulók számát nem lehet korlátozni, a biztos befutó mellet még nekem is helyem lehet.
Végre, 2011. december 31-én, december 30-as dátummal megjelent a pályázati kiírás.
Ezt az NKH honlapján, egy olyan helyen tették közzé, ahol még az is nagyon nehezen találta meg, aki tudatosan és folyamatosan ezt kereste. A pályázat 30 napos határidőt szabott, ami véletlenül pont vasárnapra esett, tehát gyakorlatilag 28 napra szűkült a határidő. Ez az anyag persze még semmiféle pontos leírást nem tartalmazott, csak az általános alapelveket. Január másodikán vagy harmadikán a pályázati anyagot bővítették, kiegészítették, tehát csak innentől lehettek pontosabbak az információk. Mivel csak érvényes képzési engedéllyel rendelkező intézmény pályázhatott, társultam egy másik autósiskolával és innentől fogva már többes számban folytatom. Annak ellenére, hogy a tananyagaink már régen készen voltak, feszített tempóban kellet dolgoznunk, hogy a pályázati feltételeknek megfelelő keretrendszerrel együtt határidőre el tudjunk készülni.
Három dolgot emelnék ki ebből a kiírásból, aminek később jelentősége lesz.
Az egyik az eljárás lefolytatásának díja. A zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszer tanúsításának és minősítésének díja 2000 Ft, a digitális tananyagok tanúsításának és minősítésének, valamint a képzési engedély módosításának díja pályázati tárgyanként 24 500 Ft.
A másik a „Keretrendszer vagy komponenseinek tanúsítványai, különös tekintettel az „ADL SCORM® 1.2 LMS Certification” és az „ADL SCORM® 2004 LMS Certification” vagy ezzel egyenértékű minősítésre”.
A harmadik „Az akkreditációs előírások ellenőrzéséhez a képzésekhez – az akkreditációs eljárás során – kötelezően csatolandó SCORM formátumú – tesztelési célú – digitális tananyag elemek munkanapokon 9 -13 óra között a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnöki titkárságán (Budapest, Teréz krt. 38.) átvehetők.”
Így január elején elmentem és átvettem a 3. pontban említett CD lemezt. A lemez kettő darab SCORM formátumú tananyagot tartalmaz. Az egyik a SCORM 1.2 szabvány szerint készült, a másik SCORM 2004 vagy más néven 1.3 szabvány szerint. A pályázat kiírója valószínűleg nem volt tisztában azzal, hogy a SCORM 2004 szabványnak három kiadása van és ezek nem kompatibilisek egymással. Az átvett lemezen SCORM 2004 3rd Edition szabványú anyag található, ezért teljes joggal hihettük, hogy olyan keretrendszert kell használnunk, amely ezt a formátumot is tudja kezelni. Telefonon is próbáltam informálódni az NKH illetékeseinél, de senki nem tudott, vagy nem akart erre a kérdésre válaszolni.
Az ADL hivatalos honlapján (http://www.adlnet.gov/), lekérdezhető, hogy mely szervezetek, illetve keretrendszerek rendelkeznek SCORM tanúsítvánnyal. Magyarországon egyetlen olyan rendszer van név szerint a Neptun, amely szerepel ezen a listán. A Neptun fejlesztője, és forgalmazója az SDA Informatika ZRt, érdeklődésemre elmondta, hogy az ő rendszerük, bár kiváló, olyan egyszerűbb e-learning feladatokra, amilyennel pályázni kívánunk, túlságosan nagy, drága és bonyolult. Hasonlatukkal élve, ez olyan mintha egy családi ház energiaellátásához külön atomerőművet építenénk.
Talán még ez sem lett volna baj, de kiderült, hogy a Neptun rendszer SCORM tanúsítványa, a SCORM 2004 2d Edition-ra vonatkozik, a pályázathoz azonban olyan feltöltendő minta tananyagokat kaptam az NKH titkárságán, amelyek egyike 2004 3rd Edition szabványú, ezért azt a Neptun sem tudja kezelni.
Ekkor nyilvánvalóvá vált, hogy hazánkban egyetlen olyan kész keretrendszer sincs, ami a pályázatban leírt követelményeknek megfelel. Külföldön is nagyon kevés van. Egy ilyen rendszer kidolgozása, akár több tucat szakemberből álló csapatnak is közel egy évi munkájába kerülne, ami költségben is jelentős, de idő sem volt rá, hiszen a pályázati anyagot a kiírástól számítva 28 napon belül le kellett adni. Ezért úgy döntöttünk, hogy egy olyan keretrendszerre telepítjük az utóbbi évek során létrehozott tananyagainkat, amely nem rendelkezik ugyan SCORM tanúsítvánnyal, de azzal teljesen kompatibilis és alkalmas a pályázatban előírt követelmények teljesítésére. Úgy gondoltuk, hogy ha ez a keretrendszer mégsem felelne meg a pályázati elvárásoknak, arra mindenképpen alkalmas, hogy az elkészült tananyagainkat meg tudják tekinteni és véleményezni az NKH szakemberei. Ez sajnos nem történt meg, mert az általunk biztosított, tesztelési céllal megadott felhasználónevekkel és jelszavakkal senki nem lépett be a rendszerbe.
Pályázatunkat 2012. január 27.-én személyes kézbesítéssel benyújtottuk. 2012. február 3.-án 14 óra körül (péntek!) az NKH titkársága felhívott telefonon, hogy menjek be még aznap 15 óráig és vegyek át egy pályázattal kapcsolatos határozatot! Ezt szerencsére meg tudtam tenni, de mi van, ha vidéki vagyok? Mindenesetre a helyszínen átvettem egy hiánypótlásra felszólító határozatot.
A hiánypótlás határidejére 3 napot adtak (nem munkanapot!) és mindez volt péntek délután!
Ebben a határozatban három dolgot kértek, amiből kettő nyilvánvalóan nem oldható meg ennyi idő alatt, pláne hét végén. Ezért írásban kértem a hiánypótlási határidő meghosszabbítását, (ismét személyesen, mert a postán már késő lett volna). Ezt követően pedig a hiánypótlás határidejét 15 nappal meghosszabbították. A hiánypótlás három pontja közül, kettővel semmi gond nem volt. Az egyik egy formai „hiba” volt, az üres oldalak nem voltak beszkennelve. A másik az elektronikus aláírást és időbélyeget szolgáltató cég tanúsítványa, melyet csak a határidő lejárta után kaptunk meg. Mert tőlük eddig ilyet senki nem kért! A harmadik, az a bizonyos SCORM tanúsítvány.
Ez ügyben felvettük a kapcsolatot a pályázathoz használt Docebo keretrendszer képviselőjével és kértünk tőle írásos tanúsítványt a pályázati kiírásra hivatkozva. Mondván nem elég, ha tudja amit kell, papír is kell róla. Válaszuk egyszerűsítve: Milyen papír? Nem elég, ha működik? Nem tartjuk fontosnak. Még soha senki nem kért hasonlót.
Újabb kör. Megnéztük az ADL honlapján melyik az a rendszer, amely rendelkezik mindkét SCORM tanúsítvánnyal (1.2 és 1.3 harmadik kiadás). Magyarországon ilyen nincs. Egy olyan LMS rendszert találtunk, amely számunkra is megfelelő volt és szerepelt az ADL listáján, ez az Ilias nevű Német-Svájci fejlesztésű nyílt forráskódú LMS. Felvettük a kapcsolatot Köln városi központjukkal és írásos tanúsítványt kértünk. Válasz egyszerűsítve: Milyen papír? Nem elég, ha működik? Nem tudunk ilyen dolgot adni. Még soha senki nem kért hasonlót.
Újabb kör. Írtunk az ADL (Advanced Distributed Learning U.S.A) részére egy levelet, hogy adjon írásos tanúsítvány a nyilvántartásukban szereplő Ilias rendszerről. Válasz egyszerűsítve: Milyen papír? Nem elég, ha működik? Nem tudunk ilyen dolgot adni. Még soha senki nem kért hasonlót.
Újabb kör. Felvettük a kapcsolatot az Ilias minősítését végző szervezettel (Wisconsin Testing Organization URL: http://www.academiccolab.org/certification/) Kértük küldjenek írásos tanúsítványt, mert e nélkül nem fogadják el a pályázatunkat. Válasz: nézzék meg az ADL listáját, ha ott szerepel, akkor azt mindenhol elfogadják. Mi csak mondtuk: nálunk Magyarországon ez nem elég, papír kell! Válasz: tőlük még senki sem kért ilyet, de most kivételesen megoldják. És lőn csoda, elküldték. Ezek után a már meglévő letesztelt és jól működő Docebo rendszert lecseréltük az immár „papírral” is rendelkező Ilias rendszerre. A hiánypótlást pedig határidőre leadtuk (személyesen, titkárság stb.), ebben le is írtuk, hogy miért kényszerültünk a keretrendszer módosítására, ami egyébként magát a tananyagot egyáltalán nem érinti, hiszen attól független. Következő dátum 2012. február 22. Az NKH a hiánypótlást nem fogadta el.
2012. március 9-én a határozat ellen fellebbezést nyújtottunk be. (Ezt a fellebbezést ugyanazok bírálják el, akik a határozatot hozzák!)
2012. április 17-én, a határidő lejárta után egy héttel, fellebbezésünket elutasítják. 2012.04.23. Az NKH honlapján (eldugva) megjelenik, hogy a pályázat alapján kit akkreditáltak. Semmi más, egyéb információ arról, hogy hányan és kik pályáztak, ami szerintem nem azonos azzal, amit normális közzétételnek hívnak.
2012.04.23. Megjelenik egy NFM rendelettervezet, amelyben az e-learning rendszerek akkreditációs díját kb. a negyvenszeresére (!) emelik fel. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jövőben egy keretrendszer és egy tananyag akkreditációs díja kb. 1 millió forint lesz.
2012.04.25. Kiderítjük, hogy a nyertes pályázat keretrendszere (e-TITÁN_v3) nem szerepel az ADL hivatalos listáján, tehát nyilvánvalóan nem rendelkezik a pályázatban előírt SCORM tanúsítvánnyal, amelynek hiányára hivatkozva minket elutasítottak.
2012 májusában pedig már az is kiderült, hogy a nyertes pályázó, az NKH támogatásával teljes monopolhelyzetet kíván teremteni a járművezető-képzésben, és olyan szerződésekbe kényszeríti partnereit, ami súlyosan sérti az üzleti etika törvényeit "
Tóth Csaba
Még idézem az NKH akkori szlogenjét: Döntéseiben szakszerű és jogszerű



